Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-10 / 238. szám

2016. OKTÓBER 10., HÉTFŐ , mir Üzenet Balogh Éva hűséges olvasónktól: Amíg lesz író, költő, akinek mondanivalója van, addig tifyan ember is lesz, aki azt meghallgatja. MUSZKA SÁNDOR A nap előfizetője Szívesen kipróbálja az új, érdekes receptjÉet BÚJ, Nyolcvanöt esztendős, hűséges olvasónk, a Bujon élő Tarjányi Pálné több mint félszázada járatja a Kelet-Ma- gyarországot.- A vízügytől jöttem nyug­díjba - mesélte szerkesztő­ségünkben járva. - Két gyer­mekem van, a fiam gátőr, a lányom bolti eladó volt nyug­díjazásáig. Négy unokám és két dédunokám van.- Sajnos már 25 éve csak egyedül olvasom a lapot. A kézbesítőnk korán hozza a Keletet, így reggelizés alatt át­lapozom, megnézem a gyász­jelentéseket, az időjárás-elő­rejelzést. Délután, amikor végeztem a napi munkám­mal, részletesen, mindent elolvasok az újságban. Külö­nösen szeretem Angyal Sán­dor írásait, mert azok mindig reagálnak az élet, közélet ak­tuális jelenségeire. Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális probléma- felvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Tarjányi Pálné szerkesztőségünk­ben vette át az ajándékcsomagját FOTÓ:HOVÁNYIPÉTER- Szívesen kipróbálom az ízvilág oldalon megjelenő re­cepteket. Örülök a régi és új praktikáknak, amiket a házi­asszonyoknak tanácsolnak - mesélte előfizetőnk. km Olvasóink írják Megtalálták az elhagyott kulcsot Manapság oly sokszor hallunk az emberi közöm­bösségről, én ennek az ellenkezőjét tapasztaltam. A napokban elhagytam a kulcsaimat az Északi temető kijáratánál. Egy jóakaratú embertársam megtalálta, több helyszínen is kereste a kulcsok gazdáját, végül a Ke- let-Magyarország szerkesz­tőségben adta el, amit a lap segítségével kézhez kaptam. Nagyon köszönöm! TÓTH JÓZSEFNÉ Nem sokáig maradnak tiszták Hiába a hajnali takarítás, a közmunkások szorgal­mas munkája Nyíregyháza belvárosában, mire felébred a város, és dolgozni, ügyin- tézni indul a lakosság, már nem olyan tiszta a kép. A galambok „magasról tojnak” a feltakarított járdákra, terek­re, de nagyobb baj, hogy az emberek is: a buszmegállók környékén, bokroknál sok eldobott csikket, zsebkendőt, üdítős palackot, üres zacs­kót látni. Kis odafigyeléssel jobban óvhatnánk a környe­zetünket. SZ. LAJOS, NYfREGYHÁZA Bölcs döntés volt A Kelet-Magyarország hasábjain megemlékeztek az 1944. szeptember 6-án történt nyiregyházi első bombázásról, amely sok em­beráldozatot követelt. Arról azonban kevesen tudnak, hogy egy szerencsés előre­Újra felelevenítették a régi iskolai emlékeket fotó: olvasónktól Gyakrabban találkozunk A Tiszalöki Gimnázium 1971- ben végzett 4. a osztálya negyvenöt éves érettségi találkozót tartott a napok­ban. Az egykori 32 végzősből huszonhármán jöttünk el, hogy újra felelevenítsük a régi emlékeket. A gimnázi­umban tartott osztályfőnöki óra vidám hangulatban telt, ahol mindenki beszámolt az elmúlt évek történéseiről. Köszöntöttük osztályfő­nökünket, Szabadi Imréné Eta nénit és Donkáné Jolika nénit, a volt testnevelő tanárunkat. Megkoszorúztuk az iskolaalapító igazgató, Szakács Ferenc szobrát, va­lamint mécsest gyújtottunk érte, az elhunyt tanárainkért és két osztálytársunkért. A jókedvű beszélgetés vacsora mellett folytatódott a helyi Tisza étteremben. Búcsú­záskor megfogadtuk, hogy a jövőben nem csupán öté­vente, hanem gyakrabban találkozunk. A SZERVEZŐK látás megelőzött egy még nagyobb tragédiát, amelynek gyermekek tömege lett volna áldozata. Mi is történt? A szo­kásos iskolakezdés szeptem­ber elsején lett volna, de az akkori vezetőség úgy döntött (igen bölcsen), hogy az is­kolakezdést meghatározatlan időre elhalasztja az akkoriban országszerte rendszeressé váló bombatámadások miatt. Kevesen tudják, hogy az ál­lomással szemben, az Arany János és az Árpád utca sarkán volt egy katolikus elemi iskola, az úgynevezett Liptai Jenő-féle római katolikus iskola, amely a támadáskor telitalálatot kapott, és telje­sen romba dőlt. Szerencsére az intézmény üres volt a fenti intézkedés miatt. Persze, a becsapódás így is követelt áldozatokat, mivel többen az épület pincéjében húzódtak meg, nem beszélve arról a négytagú családról (szülők és két gyermek), akik beiratko­zás miatt voltak az iskolában. Valószínű, én magam is az ál­dozatok között lettem volna, mivel a testvéremmel abba az iskolába jártunk, ha nem halasztják el az iskolakez­dést. Hogy mennyi lett volna a gyermekáldozat, csak saccolni lehet. Egyemeletes épület volt, több tanterem­mel, osztályonként 32-36 gyerekkel. HUCZIK LAJOS, NYÍREGYHÁZA Levelesládánkból „Mit sem változtunk az elmúlt 45 év alatt” - állapították meg nevetve a közelmúltban tartott osztálytalálkozójukon az orosi általános iskola öregdiákjai, egymás mellé téve régi és új csoportképüket. A zenés-táncos találkozón több elhunyt osztálytársukról is megemlékeztek fotó: vida ferencné hajdú judit Nekrológ: Kovács István Nyírtelekért-kitüntetett, aranydiplomás igazgató Elhunyt az aranydiplomás igazgató Mindenki Pista bácsija immár az égi katedrán igazgatja az iskolások és iskolák útját. NYÍRTELEK. Messze van-e Jánkmajtistól Nyírtelek? Ha a távolság nem is olyan nagy, az az út, amit Kovács István bejárt, óriási, hiszem eredmé­nyekben gazdag pályafutást tudhat maga mögött. Emberként, pedagógus­ként, iskolaigazgatóként, és az alapján, ahogy a tanulókhoz, a kollégáihoz viszonyult mél­tán büszke Nyírtelek „min­denki Pista bácsijára”, aki 74 évesen megpihent örökre, s a továbbiakban az égi katedrán igazgatja a gyerekek, középis­kolások életútját. Tanfelügyelő lett Az általános iskolát Fehér- gyarmaton végezte, majd tanítói, később tanári okleve­let szerzett. Gyakorló éveit a Nagycserkesz, Halmos-debrő- bokori kisiskolában töltötte. 1971-ben Cserkeszen igazga­tóhelyettesnek választották. 1978-ban tanfelügyelő lett, először a nyiregyházi járás­nál, majd a megyénél dol­gozott. Fő feladata a megye oktatási intézményeinek, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkának a segítése, koordi­nálása, ellenőrzése volt. 1991- ben sikeresen megpályázta a Nyírteleki 2. számú Általános Iskola igazgatói állását, 2004. június 30-áig vezette az in­tézményt, amelyből Herman Ottó Általános Iskola lett. A kiváló nevelői közösség mun­káját a Közoktatási Közala­pítvány kitüntető oklevéllel ismerte el. Kovács István eredményekben gazdag életutat járt be fotó: magánarchIvum Pista bácsi bekapcsolódott a nagyközség, majd a város közéletbe is mint önkormány­zati képviselő. Nyolc éven ke­resztül töltötte be az oktatási bizottság elnöki tisztségét. Rávai-idézettel búcsúzott 2004-ben nyugdíjba vonult, a pedagógus szakmával azon­ban nem szakított. 2011-ben „aranydiplomás” lett. Egy fiú és egy lány szeretett édesapja volt, aki betegeskedő feleségé­nek is fontos támaszt jelentett. Nyugdíjas búcsúztatásakor Pista bácsi egy Révai-idézet- tel üzent kollégáinak, tanítvá­nyainak: „Most már elvonul­hatok, utódaimra hagyva a munkát és a vele járó köteles­ségeket, hogy tovább tartsák fent és gondozzák, védjék, ápolják a közösen megterem­tett értékeinket.” Most mi is búcsúzunk tőle. Emlékét megőrizzük! EGYKORI KOLLÉGÁI Vendégsorok Angyal Sándor Hé, miszter, ez nem mixer! Sokan ismerjük azt a nagy bajuszú, egyébként szimpatikus urat, aki az egyik tévécsatornán derűsen rázza két kézzel a koktélos üveget a Lagziban. Nemrégiben nagyon pórul járt. Tudni kell róla, hogy vendéglője van a székesfővárosban, ahová sokan betérnek enni, inni, s ehhez, ugye, be kell szerezni az alapanyagokat, a szükséges árukat. Becsületére legyen mondva, ezt a munkát maga a mixer végzi el, nyilván takarékossági okok miatt, csakhogy a vendéglője előtt órával felszerelt parkoló van, tehát aki ott várakozik, annak bizony fizetnie kell. Ámde, azt írta az egyik bulvárlap, hogy a közis­mert mixert már többször rajtakapták a közterület-felügye­lők, hogy nem váltott blokkot . a parkoláshoz, tehát ingyen várakozott kis teherautójával. Az ominózus napon újra szóltak neki a parkolóőrök, hogy álljon el onnan vagy vegyen jegyet, mire em­berünk azt mondta, nem érdekli a figyelmeztetés, büntessék meg! így is tettek a felügyelők, mire a vendéglős begurult, és nekiment a két embernek. Az egyik elrán­totta a karját, mire a táma­dó mixer megragadta a másik férfi nyakát, és két kézzel szorongatni kezdte. Nemsokára mentőt kellett hívni, mert bár a két közteres megmenekült, a mixer infarktust kapott. Az egyenruhások persze feljelentették, bizonyára lesz tárgyalás meg büntetés, vagy ejnye-bejnye. Annak ellenére, hogy valaki két kéz­zel mixeli az italokat a Lagziban, nem fojtogathat másokat ugyanígy. A tanulság viszont már megvan: bármennyire is utálni való a parkolójegy, jobb megváltani, különben nyithatják az autósok a pénztárcájukat. És annak ellenére, hogy vala­ki két kézzel mixeli az italokat a Lagziban, nem fojtogathat másokat ugyanígy. Végül pedig: őrizzük meg nyugalmun­kat, hogy ne kelljen mentőt kell hívni - sem a sértettekhez, sem a támadóhoz. sandor.angyal@kelet.hu

Next

/
Thumbnails
Contents