Kelet Magyarország, 2016. június (73. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-11 / 136. szám

2016. JÚNIUS 11., SZOMBAT Megyei tükör 5 KELET „Biztosan lesz egy pontunk!” Hobbiszinten focizott Tóth Zolka, a népszerű színész, aki nagyon szorít a magyarokért az Eb-n. NYÍREGYHÁZA. - Két, látszó­lag összefüggés nélküli hír: pénteken rajtolt a labdarú- gó-Európa-bajnokság, ame­lyen hosszú évtizedek után a magyar válogatott is szere­pel, és hamarosan kezdődik a szabadtéri nyár a nyíregy­házi szabadtéri színpadon. És hogy mi az összefüggés? A kulturális eseménysoroza­tot szervező Móricz Zsigmond Színház úgy döntött, hogy kihasználva a színpad kitűnő adottságait és a hatalmas né- zőteíet, remek feltételeket te­remtenek ahhoz, hogy baráti társaságok, közösségek együtt Szerintem szerzünk pontot, sőt, még egy győzelmünk is lehet. TÓTH ZOLKA szurkoljanak a hazai csapat­nak. A nézők egy 6x3 méteres, 4K minőségű videofal előtt izgulhatják végig a magyar válogatott csoportmérkőzése­it és a döntőt (ha továbbjut a nemzeti tizenegy, az kellemes terhet ró majd a szervezőkre). A teátrum dolgozóitól, színé­szeitől nem áll távol a foci, és nemcsak azért, mert néhány évvel ezelőtt nagy sikerrel mu­tatták be az Aranycsapat című darabot. Többen is rúgják a bőrt kispályás csapatokban, és vannak igazi rajongók is. Közös meccsnázések Tóth Zolka Barcelona-drukker (így a nemrégiben véget ért, Madrid-fölényt hozó BL-sze- zont nem zárta túlságosan jókedvűen). Azt őszintén be­vallja, hogy a magyar NB I-et nem követi nyomon, de a vá­logatottnak nagyon szurkolt.- A selejtezők akkor voltak, amikor az előadások, így nem láttam minden mérkőzésün­ket, de most, a nyári szünet­ben ezzel nem lesz gond! Vala­mennyi magyar meccset nézni fogom, és persze nagyon szur­Tóth Zolka FOTÓ: MOMENTS PHOTOGRAPHY kólók majd. Ha már nem len­nénk versenyben, a spanyol csapatért szorítok majd, és a holland focit is szeretem, de ki sem jutottak az Eb-re, így nekik nem drukkolhatok - mondja a népszerű színész, akit édesapja „fertőzött meg” a labdarúgás szeretetével.- Hobbiszinten fociztam, de mert rossz tanuló voltam, apukám nem engedte, hogy túl sok időt töltsék sporttal. Viszont sokat néztünk együtt nagy tornákat, az 1978-as világbajnokságról már van­nak élményeim, és persze az 1986-os nagy traumát sem felejtem el - emlékszik visz- sza a gyerekkorára Zolka, aki óvatos jóslásra is vállalkozott, és azt mondta, szerinte szer­zünk pontot, sőt, akár egy győzelmünk is lehet, km-sza Több száz kiló adomány a várdai négylábúaknak Ügyeletes állatorvosok Június 11-én és 12-én a következő állatorvosok adnak ügyeletet megyénk­ben: a kisvárdai-záhonyi térségben dr. Pokol László (06-30/438-6876), a baktalórántházi térségben dr. Kozák Gyula (06-30/968-6833), a nyíregyházi kerületben dr. Nagy István (06-30/324- 2995), a tiszalöki vonzáskörzetben dr. Bónis László (06-30/9780-410), a mátészalkai kerületben dr. Szabó Ervin (06-30/9635-486), a csengeri térségben dr. Túri Róbert (06-30/376-3737), a nyír­bátori kerületben dr. Csapiáros György (06-20/254-0960). Nyertek a Kelettel Páros belépőjegyet nyertek a Bartók Plusz Operafesztivál „Oieg Danovski” Nemzeti Opera- és Balettszínház vendégjátékára (Rómeó és Júlia, június 15., 19.30, Miskolci Jégcsarnok): Prokainé Görömbei Márta, Nyíregyháza, Hűség­kártya száma: 2174071 és Bihari Józsefné, Pócspetri.Hksz: 2108501. A belépők ügyfélszolgálatunkon (Nyír­egyháza, Dózsa Gy. u. 4-6.) vehetők át június 14—15-én 8.00-15.00 óra között. Nyerteseinknek gratulálunk! Felidézzük, miről szá­molt be lapunk évtize­dekkel ezelőtt. Hetven éve írtuk 1946. június 11., kedd Újjáépítik a lerombolt tiszaberceli kisvasúti állomást 1944 októberében a vissza­vonuló német hordák vandál pusztítási dühének áldozatul Az adományozók és egy kedvezmé­nyezett FOTÓ: TUDÓSÍTÓNKTÓL esett a tiszaberceli kisvasúti állomásépület is. A forgalom megindítása óta csak a legna­gyobb nehézségek árán lehe­tett a tiszaberceli személy- és teherforgalmat lebonyolítani. Annak ellenére, hogy a köz­ség a legkétségbeejtőbb anya­gi helyzetben van, példaadó módon sikerült lehetővé ten­ni az állomás újjáépítését. KISVÁRDA. Mintegy 300 ki­logramm kutyatápot ajándé­kozott a kisvárdai UgatLak Alapítványnak három fiatal politikus, amiből a helyi ku- tyamenhely 300 lakójának a nyári etetését oldják meg. Dudás István önkormány­zati képviselő, az IKSZ or­szágos alelnöke, a Fidelitas megyei elnöke, Ésik Árpád, az ifjúsági szervezet kisvárdai csoportjának elnöke és Mak­iári Gergely, az IKSZ kisvárdai szervezetének elnöke adomá­nyozott, pótolva a konyhai ét­keztetés három hónapos szü­neteltetéséből adódó kiesést. A jótékonykodók ígéretet tettek arra is, hogy a menhely ősszel is számíthat a segítsé­gükre. DURUCZ GABRIELLA Hatvan éve írtuk 1956. június 11., szombat Forog a tiszalöki turbina Csütörtökön megperdült a víz­mű I. számú turbinája. Néhány perc múlva leállították a hatal­mas gépet, hogy a biztonsági méréseket elvégezzék, majd két óra után újra «bocsátották a vizet, és azóta ma reggelig egyfolytában forgott. Ma újra elvégzik a szükséges méré­seket és előkészitik a keddi felpörgetésre, amikor is a leg­magasabb fordulatszámot kell majd elérni. A keddi főpróba után hozzáfognak az állórész szereléséhez, és a jövő hónap­ban megkezdi munkáját a Ti­szalöki Erőmű első turbinája. Ötven éve írtuk 1966. június 11., szombat 297 ezer forint kártérítés Az 1965/66-os tanévben 123 493 óvodása, általános és középiskolása volt megyénk­nek. Közülük 94 592 kötött tanuló balesetbiztosítási szer­ződést. Sajnos elég nagy szám­ban szenvedtek balesetet, szám szerint 1153-an. Az Álla­mi Biztosító részükre 297 ezer forint kártérítést fizetett, km Ünnepi Könyvhét A 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermek- könyvnapok nyíregyházi programja Június 11., szombat, könyvtár előtti tér 10 óra: Todó kitálal az oviról - nem csak ovisoknak: Víg Balázs Író találkozása a gyerekekkel _______________________ 10 óra: Közönségtalálkozó Makara Sándorral - A kritikus tömeg című kötet szerzőjével Fekete Zsolt történész-könyv­táros beszélget ____________________ 10.30: Budaházi István Az utolsó évszak hangjai című verseskötetének bemu­tatója - a költő verseit Lengyel Emese és Lengyel Zsanett egyetemi hallgatók tolmácsolják _______________ 11 óra: V. Sülé Ilona: Üzenet a keleti szélekről - versben és prózában dmű kö­tetének bemutatója - a szerzővel Bihari Albertné főkönyvtáros beszélget _______ 14 óra: Kováts Judit Elszakítva dmű regé­nyéről beszélgetnek a Vörös Postakocsi című folyóirat szerkesztői és munkatársai 1430: A Szabolcs-szatmár-beregi Szem­le új számát Karádi Zsolt főszerkesztő és Babos) László szerkesztő mutatja be 15 óra: Az N-Joy együttes műsora 1530: Sipos László Helyszíni szemle dmű tanulmánykötetének bemutatója - a szerzővel Gerliczki András irodalomtörté- nész beszélget_____________________ 16 óra: .Mint kagyló sebéből gyöngyszem"- a Móricz Zsigmond nyomában Prügyön dmű tanulmánykötet bemutatója - a kö­tet szerkesztőjével, Szilágyi Péterrel Mercs István irodalomtörténész beszélget 16.30: Az N-Joy együttes műsora ______ 17 óra: Bemutatkozik Trizner Laura nyír­egyházi diák, a Miskolci Egyetem esszélró pályázatának nyertese, az UNICEF Fiatal Nagykövete, akivel Gerliczki András irodalomtörténész beszélget __________ 1730: Bemutatkozik Bessenyei Gábor, a Könyvmolyképző Kiadó fiatal nyíregy­házi (rója, a Jövő harcosai (Az Olimposz legyőzése I.) dmű urban fantasy regénye kapcsán - a szerzővel Papp Sándor, a kulter.hu főmunkatársa beszélget ______ IS óra: A könyvtári kvlzparti eredmény­hirdetés _________________________ 18.30: A Tüneth együttes koncertje Pénteki kvízmegfejtés Melyik településen született Móricz Zsigmond? c) Tiszacsécse Megszentelik a Családvárat máriapócs. Újabb intézmény­nyel lett gazdagabb a má- riapócsi nemzeti kegyhely, hiszen megépült a Családvár, amelynek a szentelését júni­us 12-én rendezi meg a Hajdú­dorogi Főegyházmegye. Az ünnepi sorozat a püspöki liturgiával kezdődik 10 órakor a bazilikában, majd a Család­vár megszentelésével folyta­tódik. Az érdeklődők a projekt bemutatása során megismer­kedhetnek a beruházás céljá­val és menetével is. km HATSZÁZÖTVENMILLIÓ FORINTBÓL t 6 Negyven éve írtuk: „Harminc méter magasba emelkedik az a három ötven köbméteres siló, amely csak legmagasabb építménye a 650 millió forin­tos beruházásból megvalósuló vásárosnaményi faforgácslapgyár-bőví- tésnek. A gépi berendezések nagy részét Finnországból szállították, de van NSZK berendezés is közöttük” fotó: elekemil A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk Újjáépítik a berceli állomást Vendégsorok Drabancz M. Róbert Mozi minden időben A mozi elterjedése jelentette a 20. század első felének legnagyobb technológiai változását, mely jelentős vitá­kat indított el már a saját korában is. A korai esztétikai munkákban korán megjelenik a mozgókép legfontosabb sajátossága: „... a filmkészítés nem más, mint a művészet és az ipar megoldatlan, nehéz egyenlete.” A filmelmé­leti disputák a tömegfilm és a művészfilm jellege körül csúcsosodtak ki, valamint a technika és a gépesítés hatását vizsgálták a kor emberére. Néhány évtized alatt a mozi kialakította saját műfajait és intézményeit, így vált az em­berek mindennapjainak részévé. A szórakoztatóipar részét alkotó mozgókép fejlődése jól példázza azt a folyamatot, amelynek során kialakul, hogy egy médium milyen technikai feltételek mellett, milyen tartalmakat közvetít majd, és a folyamat eredmé­nyeként milyen módon vál­toztatja meg a szórakozás új formáin keresztül a közönség ízlését. Az elmúlt évszázad­ban a film világának szereplői folyamatos kísérletezéssel kialakították a mozi kereteit, mely szerint a mozifilm alkal­mas a valóság érzetét kelteni, és az illúzió fenntartásához hozzájárul az, hogy a filmeket nagy képernyőre vetítik, témájukat pedig mindenki számára ismerős helyzetekből merítik. A modern világ radikálisan változó technikai környeze­tében sokszor beszéltek már a hagyományos mozi végéről. Kezdetben a televízió jelentette a fő veszélyt, hiszen az 1980-as évekre a televíziózás végleg a szórakoztató-szabad­idős tevékenységek közé került. A tematikus csatornák megjelenésével, valamint az egyre gazdagabb kínálattal szélesebb közönségrétegeket lehetett elérni. Az egyre több szabadidővel rendelkező fogyasztók számára a televíziózás egyértelműen a kikapcsolódás eszköze lett. A hollywoodi filmkészítők válasza nem sokat késett, mert az 1990-es évekre kikristályosodott a ma már általánosnak mondha­tó modell: a széles tevékenységi köröket felölelő vállalati konglomerátumok rendszere. A filmgyártás és filmforgal­mazás, valamint a televíziós tartalomkészítés egymásba fonódásával globális multinacionális kultúraipar született. A filmterjesztésben az ezredfordulón megjelenő új tech­nológiák (DVD, Blu-ray) újabb félelmeket szültek a filmké­szítőknél, mégis a hálózati világ kiépülésével általánossá váló illegális fájlcserélés elterjedése miatt került nehéz helyzetbe a filmipar. Az elérhető sávszélesség az ezredfor­duló óta a sokszorosára nőtt, és az okostelefonok, illetve az egyéb hordozható platformok megjelenésével párhuza­mosan az elmúlt öt évben a zenefogyasztási szokások újra megváltoztak: a letöltés helyett a streaming szolgáltatások kerültek előtérbe. A tömörített fájlokat használó, és az azonnaliságot előtérbe helyező új technológia radikális változásokra sarkallta a mozikat. A digitális alapokon álló filmterjesztés korába léptünk át. A digitális átállással a’ celluloidszerető filmrajongó rosszul, a forgalmazó és a mozi jól járt. A digitális eszközök használatával megszűnt a tetemes kópiaköltség, a filmek már winchestereken jutnak el a mozikba, és ennek köszönhetően olcsóbban és egyszerre több moziban mutatják be az alkotásokat. Ez viszont túlkínálatot eredményez: több film nagyobb számban versenyez egymással. A mozik csak addig tartják műsoron a filmeket, amíg azok nyereségesek, a gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy a sikerfilmek kivételével a harma­dik héten már vagy rossz időpontokra szorulnak vissza, vagy kikopnak a műsorból az alkotások. Az új évezred digitális technológiai forradalma alap­jaiban változtatta meg a filmek társadalmi szerepét. A kulturális termékek fogyasztása általánossá vált az él­ményközpontú és a szórakozást iparszerűen megszervező társadalmakban, melynek következményeként a kreatív­ipar gyárszerű körülmények között, tömegesen állítja elő a kulturális termékeket. A közművelődési célokat megfo­galmazó art mozik világában nehezebben valósult meg a digitális technológia kiépítése, hiszen nem rendelkeztek megfelelő pénzügyi keretekkel. Legtöbb helyen a helyi társadalom képviselőinek (önkormányzat, alapítványok) támogatásával sikerült a mozik korszerűsítését megoldani. Fontos tanulsága a történetnek az, hogy a lokális szerve­ződések kiemelt térként kezelik az értékek közvetítését, másrészt az új technológiával szélesebb közönségrétege­ket lehet sikeresen megszólítani. A kialakult új helyzetből azt a következtetést vonták le a közművelődés szakembe­rei, hogy a hatékony kultúraközvetítés alapjává a széles spektrumú kulturális kínálatot adó, és a legmodernebb technológiát használó mozik váltak. Szerzőnk a Nyíregyházi Egyetem docense kelet@kelet.hu ■Hl A filmgyártás, film­forgalmazás és a televíziós tartalom­készítés egymásba fonódásával globális multinacionális kul­túraipar született.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents