Kelet Magyarország, 2016. május (73. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-31 / 126. szám

2016. MÁJUS 31., KEDD 8 Hazai Utakon ralr 17 A gyárlátogatás után hajókáztak a Tiszán nyíregyháza. Röszkére, az Unilever élelmiszergyárába látogatott a napokban a nyír­egyházi konzervgyár szak- szervezeti csoportja.- A gyár maga nem nagy alapterületen fekszik, de pon­tosan a község közepén talál­ható. Közel 240 embernek ad munkát, főként helyi lakosok­nak - számolt be az esemény­ről lapunknak Szép József szakszervezeti elnök.- Abban a családias han­gulatú üzemben készítenek levesporokat, ételízesítőt, mártásalapokat. Az alapanya­gokat készen hozzák a gyárba, s itt keverik össze. Különböző ideig tárolják, majd utána cso­magolják a leveseket, poro­kat. A családias hangulatot mi sem bizonyítja, a főnökök és a dolgozók oda-vissza tegeződ- nek, együtt kávéznak, és eb­ben az időben beszélik meg, hogyan lehetne még ügye­sebben, még hatékonyabban dolgozni.- A gyárlátogatás után Sze­geden megtekintettük a dó­mot, majd sétahajókázáson vettünk részt. Ezután szabad- program keretében betekin­tettünk az éppen akkor rende­zett bornapok programjába. Nagyszerű élmény volt a sok sátor, a temérdek ember, a zene, a tánc - tette hozzá Szép József. KM A kirándulók Szegeden, a hajóra várakozás közben fotó: m agánarchIvum Megismerkedtek még a kenyérsütés titkaival is újfehértó. Kemencés napo­kat rendezett az újfehértói városi múzeum május 18. és 26. között. Erre a program­ra a város minden óvodása és bölcsődése ellátogatott, s a múzeumpedagógia kere­tében kipróbálhatták a népi játékokat, valamint megis­merkedtek a kenyérsütés rejtelmeivel - tájékoztatta lapunkat Fogarasiné Tóth Zsuzsanna, a múzeum mun­katársa. KM Lelkesen gyúrták a kenyeret a gyermekek FOTÓ: MÚZEUM élővilágával a diákok kótaj. Ökoiskola a kótaji Ist­ván Király Baptista Általános Iskola, így fontos célja a peda­gógusoknak, hogy a tanulók megismerkedjenek tágabb és szűkebb környezetükkel, a természet jelenségeivel, ér­tékeivel. Ennek érdekében kirándulást szerveztek Tisza- lökre, ahol a Tisza növény- és állatvilágát csodálhatták meg. „Feledhetetlen délutánt töltöttünk el a harmadik és a negyedik évfolyam tanulóival ezen a napon. Először a vízi­erőművet tekintettük meg. Megbeszéltük a megújuló energia szerepét, annak fon­tosságát - írták levelükben az alsó tagozatos munkaközös­ség tagjai, majd így folytatták: Nagy várakozással érkeztünk meg az ökocentrumba, ahol két csoportban zajlott a túra: az egyik csapat szárazon, a másik vízen fedezhette fel a természet szépségét. A men­tőmellények felvétele után körbeeveztük a tavat. Nagy élmény volt.” km A kótaji fiatalok a tiszalöki erőműnél FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM A boldog sportolók és szurkolók fotó: magánarchIvum Bronzmeccset nyertek elszántsággal A kísérőtanárok veze­tésével egy maroknyi szurkolótábor biztatta a lányokat. PÓCSPETRI, FONYÓDLIGET. Az elő­kelő harmadik helyet szerezte meg a pócspetri KOSZISZ Ki­rályfalvi Miklós Katolikus Ál­talános Iskola és Óvoda leány labdarúgócsapata a napokban Fonyódligeten megrendezett Diákolimpia országos döntő­jében. A III-IV. korcsoportos fiatalok három éve dolgoznak együtt, és számtalanszor bi­zonyították, hogy nagyszerű eredményekre képesek. A legjobb négy között A hét lány az elmúlt három év alatt a diákolimpia körze­ti döntőin is felhívta magára a figyelmet kiváló teljesít­ményével. Az idei tanévben harmadik alkalommal nyer­ték meg a nyírbátori Báthory István Katolikus Gimnázium által megrendezett Szent Ist­ván labdarúgó kupát. Az idén a körzeti és a megyei döntőt megnyerve bejutottak a diá­kok az országos döntőbe. Az ország 307 csapata közül a legjobb húsz mérhette ösz- sze tudását Fonyódligeten. A megmérettetést négy csoport­ban rendezték meg. A cso­portmérkőzések után a petri lányok a saját csoportjuk élén fejezték be az első nap küz­delmeit. A második napon, az egyenes kieséses rendszer­ben, az első mérkőzést meg­nyerve a legjobb négy közé jutottak. Az elődöntőt elve­szítve a bronzmeccsen bizo­nyították elszántságukat és küzdeni akarásukat. km A csapat tagjai Barta Boglárka, Mitruska Noémi, Mocsár Vanessza, Pekk Panna, Balogh Panna, Kovács Vivien és Májer Ildikó. A csapat felkészítő tanára: Nagy Lászlóné. Csigatészta jegyajándékba Jut idő bőven a beszélgetésre is munka közben fotó: a szerző A tésztához csak tojást és lisztet használnak, nem vegyítik vízzel, mert így lesz tartós. vámosoroszi. Hol vannak azok a boldog idők, mikor a közösen végzett munka a falusi emberek számára a közösségi életet jelentette? Mikor a hosszú, téli estéken egybegyűlve, vidám beszél­getések mellett szorgoskod­tak, és olyan közösségek formálódtak, amelyek egy emberként mozdultak meg, ha valahol segítségre volt szükség, legyen az disznóvá­gás, építkezés vagy egy fon­tosabb esemény, amire ren­geteg házi csigatésztát kellett készíteni. Népünnepélynek számított Ezek a hagyományok nem haltak még ki teljesen, van­nak még olyan emberek, akik szabadidejüket hasznos idő­töltéssé varázsolják, vidám hangulatot teremtve a min­dennapokban. Vámosoroszi- ban az Újsor utca lakói is ilyen Régebben is w w csináltam, de nem ilyen gyakran. GAZDA LAJOSNÉ összetartásban tevékenyked­nek. Gazda Lajosnénál egy kis szorgos csapatra leltem, akik jókedvűen beszélgetve sodorták a húslevesbe való csigatésztát.- A télen jött az ötlet, hogy elkezdjem a csiga készítését. Persze, régebben is csinál­tam, de nem ilyen gyakran - meséli Magdi néni. - A fiam főnökasszonya kért meg, hogy csináljak neki, mert na­gyon szeretik a házi jellegű száraztésztákat. A régi időkben még nép­ünnepélynek számított a csigacsinálás, a szomszédok együtt készítették a csiga­tésztát az ünnepi lakomára. Lakodalmakra készülve már több héttel előtte összeültek a környékbeli asszonyok, és közben énekeltek, beszélget­tek. A mondás szerint minél több csigatészta került a fiatal pár tányérjába az esküvőn, annál gazdagabb áldásban részesültek az életben. A népi kultúrában nagyon komoly jelentősége volt ennek a ha­gyománynak. A fiú saját maga készítette el jegyajándéknak Magdi néniék a tésztához csak tojást és lisztet használnak, nem vegyítik vízzel, mert így lesz tartós, akár hónapokig is tárolható az elkészült tészta. A kis közösséghez tarto­zik még néhány jó ismerős, szomszéd, akik szintén szíve­sen töltik hasznosan a szabad­a kiszemelt lány részére, így kívánta jelezni házassági szándékát. A kézfogót hama­rosan meg is tartották, majd a menyasszony csinálta meg a csigatésztát jegyajándékként a vőlegény számára. Kedves ismerősökkel Az évek során egyre inkább eltűnőben vannak ezek a munkával töltött, hangula­tos, vidám órák és hagyo­mányok. Magdi néni mióta nyugdíjas lett, igyekszik hasznosan tölteni a napjait. Mivel a csigakészítés egyedül borzalmasan unalmas lehet, általában kedves ismerősök­kel végzi ezt a tevékenységet. Most is két kedves szom­szédasszonya társaságában dolgozik, Fecske Jánosné Irénke néni és Tóth Kálmán- né serénykedik a konyhában. SZILÁGYI KRISZTINA idejüket. Orosziban többen is ápolják a csigakészítés hagyo­mányát. Van, aki csak otthon, a saját vagy családja részére készíti a tésztát, de a helyi önkormányzatnál is működik egy tésztagyár, ahol sok szor­gos kéz készíti nagy válasz­tékkal a száraztésztákat. Szorgos kezek a gyárban Erdélyben jártak Petőfi nyomában A kálmánházi hetedikesek Kolozsvárott fotó: magánarchIvum Böjté Csaba egyik gyermekotthonában ajándékokat adtak át a fiataloknak. kálmánháza. A „Petőfi nyo­mában” című Határtalanul pályázat keretében a közel­múltban Erdélyben jártak a Kálmánházi Benedek Elek Általános Iskola hetedik osz­tályos tanulói. A házaspár emlékszobája A fiatalok Nagybányán meg­ismerkedtek a történelmi vá­rosrész nevezetességeivel, Kohón a Teleki-kastélyban megtekintették Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékszobá­ját, és megkoszorúzták a park­ban található emlékhelyet. Adomány a gyermekotthonnak A parajdi sóbányában a ter­mészeti képződmény tör­ténetéről hallhattak tájé­koztatást, majd a bátrabbak kipróbálták az itt található kalandparkot is. A Gyilkos-tó- nál és a Békás-szorosnál ter­mészeti környezetben Erdély földrajzi adottságait tanul­mányozták. Gyergyóalfalu- ban a Böjté Csaba által fenn­tartott Domokos Kázmér Gyermekotthon lakóinak adományokat adtak át, majd Farkaslakán megkoszorúz­ták Tamási Áron sírját. Petőfi életének utolsó helyszínén járva Fehéregyházán az em­lékművénél koszorúval tisz­telegtek költői nagysága előtt. Segesváron, a belvárosban történelmi sétát tettek, és a Petőfi parkban a költőnek tisztelegve közösen mondták el Arany János: Letészem a lantot című versét. Felejthe­tetlen élményt jelentett a Ko­lozsvár főterén látható Szent Mihály templom és a nagyká­rolyi Károlyi-kastély is a diá­kok számára. km

Next

/
Thumbnails
Contents