Kelet Magyarország, 2016. április (73. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-16 / 89. szám
2016. ÁPRILIS 16., SZOMBAT <§> Arisztokraták Nemesi viseletét is láthatnak az érdeklődők a tiszadadaí tájházban azon az időszaki kiállításon, amely az arisztokrata családok életét mutatja be. KELET Hazai tálakon 7 Mesébe illő sikertörténet NYÍREGYHÁZA. A Mese címet kapta a Cantemus bérleti sorozat ebben a szezonban. A soron következő hangversenyen a Cantemus-mesével ismerkedhetnek meg az érdeklődők, hiszen az is mesébe illő történet, hogy egy általános iskolai énekkarból hogyan lesz világhírű kórus, s hogy egy gyermekkarból hogyan lesz az évtizedek múltával leánykar és vegyes kar. A koncert április 23-án 18 órakor kezdődik a Kodály-iskolá- ban. KM Ügyeletes állatorvosok Április 16-án és 17-én a következő állatorvosok adnak ügyeletet megyénkben: a kisvárdai-záhonyi térségben dr. Pokol László (06-30/438-6876), a baktalórántházi térségben dr. Róka István (06-30/488-3644), _________ a nyíregyházi kerületben dr. Bánhidl László (06-30/606-8469), ______ a tiszalöki vonzáskörzetben dr. Bod- nár József (06-30/324-3023), a mátészalkai kerületben dr. Molnár Sándor (06-20/2056-134), _________ a csengeri körzetben dr. Túri Róbert (06-30/376-3737), _________________ a nyírbátori kerületben dr. Szabó Sándor (06-20/2894-131). Kvízmegfejtés Az 1709. évi pestis és az 1717. évi tatárbetörés úgy elpusztította, hogy alig néhány ház maradt meg a településen. c) Gacsály Tájékozottan érzi jól magát Tősgyökeres nyíregyhá- j ziként érdekli minden, ami a szőkébb hazájában zajlik. NYÍREGYHÁZA. Gyekis Árpád autószerelő iparos mester régóta közismert a megye- székhely határain túl is. Nem véletlenül, hiszen évtizedek óta elnöke a nyíregyházi ipartestületnek, ami jól példázza sokrétű társadalmi felelősségvállalását. Az első sortól az utolsóig A Kelet-Magyarországot már vagy negyven éve járató iparosmestert minden érdekli a lapból:- Sokoldalú ember lévén érdekel az egészséges életmód, a sport, a politika, a gazdaság. Ez utóbbi nem véletlenül, hiszen iparos emberként fokozottan figyelem, miként alakulnak a közvetlenül engem és iparos társaim boldogulását befolyásoló dolgok.- Mindennap, jókor reggel a Kelettel kezdődik a napom, köszönhetően a már 5 órakor kézbesítő újságkihordónknak. Nagy élvezettel veszem Korán reggel a Kelettel kezdődik minden napom. GYEKIS ÁRPÁD Gyekis Árpád: „Úgy érzem, fontos tudnom, milyen döntések születnek, mi várható.’ FOTÓ: A SZERZŐ kezembe a lapot. Olvasását az elején kezdem, s minden sorát - az elsőtől a legutolsóig - végigböngészem. Alaptermészetem, hogy mindenre odafigyelek. Saját archívumot vezet Gyekis Árpád egy különleges típusát képviseli a Kelet-Ma- gyarország olvasóinak: azon kívül, hogy hosszabb távolléte esetén összegyűjteti az időközben megjelent lapszámokat, hogy aztán visszamenőleg valamennyit átolvassa, évek óta saját archívumot is vezet. Kivágja és különböző dosz- sziékba gyűjti azokat a cikkeket, amelyek a saját, illetve az iparosság nagy családjáról, az egészségünkről, a megye sportjának nagy pillanatairól, Szpari-cikk a dossziéban- A legutolsó keletes cikk, ami dossziét érdemelt, az a Szpari első fokon minap megnyert peréről tudósít, méghozzá sokkal részletesebben, mint ahogy elintézte egy mondattal az aznapi Nemzeti Sport- dohog egy sort az MLSZ övön alulinak érzett tavalyi döntésével kapcsolatban a „Kelet-Matyi” nagy barátja. Gyekis Árpád nem rejti véka alá azt sem, ha olykor gondja támad: - Nekem hét óra után már ne hozzák az újságot. Olyankor már csak a lusta emberek vannak otthon - mondja nevetve. Búcsúzóul hozzáteszi: - Kötelességemnek érzem, hogy tájékozott legyek, mert butaságokat sehol nem szeretek állítani. A böszmeségeket inkább meghagyom másoknak... „Nem feledhetem, az idő semmit sem gyógyít be” „Mennél jobban múlik az idő, annál jobban fáj a tragédia.” NYÍREGYHÁZA. Holokauszt, koncentrációs tábor, munka- szolgálat. Több évtized eltelt a II. világháború óta, de ezek a kifejezések kitörölhetetlenül végigkísérik immár a magyar és az egyetemes történelmet. Oörömbölésre ébredtek Több koncentrációs tábort is megjárt a Nyíregyházán élő Preisz Dezsőné, aki Ópályiban született Schwartz Magdolna néven 1925-ben. Ötéves volt, amikor az épület- és bútorasztalos édesapa beköltözött Mátészalkára a családjával. A polgári iskolai tanulmányait 1940-ben fejezte be a szatmári városban, s mivel a zsidótörvények miatt nem volt értelme továbbtanulni, Olga nővérét követve Budapesten kezdett el dolgozni egy férfisapkaüzemben. Akkor is a fővárosban tartózkodott, amikor 1944. március 19-én a németek megszállták Magyar- országot.- Április 6-án már sárga csil- lagot kellett viselnünk, s nem Rengetegen zsúfolódtunk össze étlen-szomjan «L PREISZ DEZSŐMÉ • is tudtunk hazautazni Mátészalkára. A szüléimét, nagy- szüleimet, Teréz nővéremet a szálkái gettóból vitték el valamelyik táborba, soha többet nem találkoztam velük. Ferenc bátyámat még 1941-ben behívták munkaszolgálatra, a bori bányában dolgoztatták. Ahogy a front közeledett, erőltetett menetben gyalogoltat- ták valamelyik német táborig, s ott hunyt el - emlékezett visz- sza könnyes szemmel Magda néni. - Budapesten kezdetben nem volt gettó, én a VI. kerületben laktam az úgynevezett csillagos házak egyikében. Mikor október 15-én Szálasi átvette Horthytól a hatalmat, egy hétig nem mehettünk ki a sárga csillagos házból, október 22-én pedig dörömbö- lésre ébredtünk. A nyilasok összeszedték a házból a zsidó férfiakat, majd felszólítottak bennünket, hogy minden 16 Letartóztatott zsidó nők Budapesten 1944 októberében fotó: internet éven felüli zsidó férfi és nő vonuljon a KISOK-pályára. Étlen-szomjan rengetegen zsúfolódtunk össze szörnyű körülmények között. Másnap elvittek bennünket Vácboty- tyánra, ahol sáncot ástunk a katonákkal három héten át. Aztán megint elindítottak rült, Németországba. Esőben, szélben, hidegben gyalogoltunk. Éjszaka a földön aludtunk, a takarónk a csillagos ég, s mindez novemberben. Dachau, Ravensbrück érintésével végül a spandaui lágerbe került, s a közeli fegyvergyárban dolgoztatták, ahol bennünket gyalog, mint kidé- bombákat gyártottak. A Vörös Kiállítás és konferencia a zsidóságról Suhajné Szoka Margit, az Uj- fehértói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Vasvári Pál Tagintézményének pedagógusa jóval a szörnyűségek után született, nem élte át a borzalmakat, mégis szoros kapcsolatban áll a zsidóság múltjával, sorsával. A Miskolci Egyetemen szerzett ugyanis diplomát történelem és szociológia szakból, s mind a két szakdolgozatában a zsidóság történelmét, tragédiáját dolgozta fel. Tavaly az iskolában rendezett egy kiállítást a zsidóságról, az idén pedig a Nozdroviczky-kastély épületében állított össze egy kibővített tárlatot. Április 18- ára konferenciát is szervezett a zsidóságról, a holokausztról.- Mivel az egyetemi tanulmányaimat meghatározta a zsidóság életének kutatása, fontosnak éreztem, hogy a fiatalok is alaposan ismerkedjenek meg ezzel a kultúrával, amelyhez sokan még mindig előítélettel közelednek. Ahhoz, hogy hasonló tragédiák ne következzenek be, a vallási másság elfogadására kell nevelni a diákokat. Fontos a tolerancia, hogy elfogadják, s ne elítéljék a más vallású embereket mind a mai, mind az elkövetkező generációk tagjai - vallja a tanárnő. Hadsereg elől menekülő németek aztán a sachsenhauseni táborban hagyták, ott szabadították fel az orosz katonák 1945. április 22-én. Magyar- országra 1945 augusztusában érkezett. Férjhez ment, három gyermeke született, immár öt unokája és hét dédunokája van. Hiába a szép nagy család, a múlttól mind a mai napig nem tudott megszabadulni.- Nem tudom elfeledni a szörnyűségeket, az idő semmit sem gyógyít be. Mennél jobban múlik az idő, annál jobban fáj, hogy oly hirtelen elvesztettem családtagjaimat, rokonaimat. Ez a tragikus történet mindig felkavar - mondta a beszélgetés végén. - Sokszor eszembe jut az édesanyám. Mikor a nővéremmel legutoljára voltunk otthon karácsonykor, s indultunk visz- sza, búcsúzáskor a kirúzsozott számmal megcsókoltam a kezét. A rúzs nyomot hagyott a kézfején, s ő csak nézte és nézte ezt a rúzsos rajzolatot. Ezt a képet őrzöm róla azóta is... M. MAGYAR LÁSZLÓ laszlo.magyar@kelet.hu Fontos, hogy a fiatalok megismerjenek más kultúrát is. SUHAJNÉ SZOKA MARGIT vagy éppen a belpolitika „csemegéiről” szólnak. GALAMBOS BÉLA bela.galambos@kelet.hu Jegyzet M. Magyar László Tanultunk valamit is? Milyen élet az olyan - s egyáltalán lehet-e életnek nevezni azt -, amikor az embert megfélemlítik, megalázzák, gyötrik nappal és éjjel, s minden méltóságától megfosztják? Vajon milyen alapon tehet ilyet az egyik nép a másik néppel? Azért, mert többen vannak? Azért, mert fegyvereik vannak? Tudatlanságból? Előítéletből? Vagy azért, mert jólesik a másik embert kínozni, eltiporni, megsemmisíteni? Kérdések, amelyekre azt hittük, hogy tudjuk a választ 1945 után, azonban rá kellett döbbennünk, hogy a történelem nagyon kevés esetben az élet tanítómestere. Most is ott tartunk ugyanis, ahol az 1940-es években, amikor virágzott az antiszemitizmus, mindennapos gyakorlat volt a más nemzetekhez tartozó emberek semmibe vétele. Most is vannak a nagyvilágban olyanok, akik lenézik a másik embert és a másik népet, magasabb rendűeknek érzik magukat, pedig jó lenne már egyszer mindenkinek megértenie és tudomásul vennie, hogy senki sem különb a másiknál, egyformák vagyunk valamennyien. Lehet más a haj és a bőr színe, lehet más a vallás, a kultúra, a nyelv, ennek ellenére a lényeg közös: ugyanolyan esendő, halandó, s ami igen fontos, egyenrangú emberek vagyunk, mint mindenki más a világon. Lélekben azt gondoltuk, hogy leszámoltunk már a faji előítéletekkel. Azt reméltük naivan, hogy a XXI. században már nincsenek ilyen problémák, a sok-sok ismeret, a szellemi felvilágosítás, az országok és népek kitárulkozása szerte- foszlatja a tévhiteket. Ennek ellenére mivel kezdődnek napjainkban a nemzetközi focimeccsek a televízióban? Bejátsszák azt a filmet, amelyben híres labdarúgók arra szólítják fel a nézőt, hogy mondjon nemet a rasszizmusra. Szomorú, hogy még most is ez a téma. Most, 2016-ban. Hetvenkét évvel a holokauszt után... laszlo.magyar@kelet.hu # Átadási ünnepség Hamarosan az érdeklődők előtt is megnyitja kapuját a kállósemjéni Kállay-kúria, ugyanis a hivatalos átadási ünnepséget április 18-án rendezi meg a település önkormányzata. FOTÓK: MML Halételek főzőversenye levelek. Hatodik alkalommal rendezik meg immár a halételek főzőversenyét a leveleki Tó-Centrum területén április 30-án 8 órától. Az érdeklődők két - halászlé és egyéb halétel - kategóriában nevezhetnek be. A zsűri értékeli az étel színét, állagát, ízkomplexitását.
