Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-21 / 17. szám

2016. JANUÁR 21, CSÜTÖRTÖK KIDET ■HM Fórum Üzenet Sipos Emese hűséges olvasónktól: Nem sok jó van az öregségben, legfeljebb az, hogy nem tart sokáig. CORMAC MCCARTHY A nap előfizetője Mindennap megvitatják az aktuális, friss híreket Mátészalka. A fény városá­ban élő Korponai házaspár több mint 35 éve előfizetője a Kelet-Magyarországnak. Olvasói hűségüket receptfü­zettel és ajándékcsomaggal jutalmaztuk.- Hat óra körül már kézbe veszem a Keletet, és azonnal átnézem a kedvenc rovatai­mat: elolvasom a címlapot, a sportoldalakat és a napi viccet - mondta szerkesztő­ségünkben járva Korponai Sándor. - Később sorra kerül minden oldal, a rejtvényt is megfejtem, ebbe alkalman­ként a feleségem is segít. Megvitatjuk a kül- és belpoli­tikai eseményeket, a szenzá­ciókat, a botrányokat. Közös kedvencünk a kertész oldal, jó lenne többet olvasni a nö­vényvédelmi tudnivalókról.- Aktív koromban könyve­lési és pénzügyi területen dol­goztam. A szakszervezetben is tevékeny munkát végez­tem. Életpályám döntő mér­Korponal Sándor a szerkesztősé­günkben FOTÓ: SIPEKI PÉTER tékben a mezőgazdasághoz, azon belül is az állami gazda­sági szektorhoz kötődött. A nejem az állami gazdaságban bérszámfejtő volt, immár ő is nyugdíjas. Két gyermekünk van, mind a ketten pedagógu­sok. Az unokánk a Debreceni Egyetemen tanul - mesélte Korponai Sándor. KM Olvasónk írja Sorkatonaságra pedig igenis szükség lenne! A Kelet-Magyarország hűsé­ges és alapos olvasójaként nem kerülte el a figyelmemet az a cikk sem, amelyben Kövér László arról beszélt, hogy katasztrofális hiba volt a sorkötelezettség eltörlése. Jómagam 26 éve vagyok azon az állásponton, hogy minden Kövér László: katasztrofális hiba volt Szolnok,Kövér László kataszt­rofális hibának tartja a sorkö­telezettség magyarországi eltörlését, a visszaállítását azonban véleménye szerint jelenleg egy uniós tagállam nem tudná hatékonyan meg­oldani. Az Országgyűlés elnö­ke az Új Néplapban megjelent interjúban arról is beszélt: a Fidesz nagy előnye, hogy a párt politikai értékrendje régóta egvséges, nincsenek magyar állampolgárnak szent kötelessége a haza védelme, mindenkinek kötelessége katonai esküt tenni, függetle­nül attól, hogy mi a szolgá­lata. Kiképzésen és értékelt gyakorlatokon kellene részt venniük hazánk fiainak való­ságos, élethű környezetben, valamint a lőgyakorlatok és az oktatási stratégiai felada­tok is hasznukra válnának! JÁSZAY SÁNDOR, NY. MK.PV. EZREDES Olvasóink írják Kedvesség és tisztaság fogad A megye egyik legkeletibb részén, Fehérgyarmaton ta­lálható egy rehabilitációs köz­pont. Régi „bútordarabnak” | számítok itt, hiszen 2009 óta félévente megjelenek az orvosok előtt a mozgásszervi problémáim miatt. Ahányszor megyek, mindig úgy érzem, egy nagy családba érkeztem. A nővérek nagyon kedvesek, figyelmesek, segítőkészek. Dr. Keszthelyi István főorvos nagy-nagy türelemmel és megértéssel fordul a betegek j felé, meghallgatja, meg­vizsgálja őket, hogy tudja, milyen változások történtek a legutóbbi kezelés óta. A gyógytornász, a fizikoterápiás kezelést végzők is nagyon ara­nyosak, jut egy kis idő baráti csevegésre is. Itt állandóan rend és tisztaság fogadja az embert. Elismerés illeti a Baktalórántházi Református Támogató Szolgálatot is, mert minden alkalommal segítenek az oda- és visszautazásban. NYAKÓ ANNA A pótszilveszter után a farsangi buli sikere is borítékolható FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Jelmezbálra készülődnek Ha az Alvégesi Nyugdíjas Klubon múlik, nem sokáig pihenhetnek a szekrényben a „táncoló fekete lakkcipők”, miként a női parkettkoptató lábbelik sem! A nagy sikerű pótszilveszteri mulatság után február 6-án 15 órától bátyus jellegű, jelmezes farsangi bálra hivjuk a kikap­csolódni vágyókat a Honvéd utcai kulturális centrumba. Közkívánatra ezúttal is a VOX együttes szolgáltat­ja majd az élő zenét. Az esemény apropója ezúttal megkívánja, hogy aki csak teheti, valamilyen ötletes jelmezbe bújva lépjen be az ajtón. Kreativitásban a ko­rábbi esztendőkben sem volt hiány, szóval látványos és hangulatos bál elé nézünk! MIKÓNÉ MARIKA Nekrológ Tükröt tartott a világunknak Szépirodalmi mun­káiban arra kereste a választ, kik is vagyunk mi itt, Magyarországon. NYÍREGYHÁZA. Városunk, me­gyénk szülötte volt, Íróként, művész-értelmiségiként soha­sem szakadt meg a kapcsolata ezzel a tájjal. E vidék novellá­inak, regényeinek számtalan alakját, helyszínét adta. A közelmúltban elhunyt Kurucz Gyula Nyíregyházán született 1944-ben, 14 éves koráig Bujon élt, Sárospata­kon érettségizett, 1968-ban szerzett magyar szakos kö­zépiskolai tanári oklevelet Debrecenben. Volt pedagó­gus, dramaturg, segédmun­kás, nevelő, tolmács, műfor­dító, főszerkesztő. 1990-ben a berlini külképviselet kultu­rális tanácsosa, 1991-1995 kö­zött a berlini Magyar Kultúra Háza igazgatója, 1996-2000 között a Magyarok Világszö­vetségének anyaországi ré­gióelnöke, 2001-2005 között a stuttgarti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Megyénk kulturális követe volt Első publikációitól az orszá­gos sikereket jelentő könyve­kig folyamatosan jelen volt megyénk irodalmi életében, az ünnepi könyvhetek ren­dezvényein, ahol bemutatta új köteteit, népszerűsítette az irodalmat, az olvasást. A legeldugottabb kis települé­sekre is eljutott, jelentősen hozzájárulva a kulturális esélyegyenlőség növelésé­hez. Elkötelezett lokálpatri­ótaként, ügyszerető, lelkes emberként, a megye „kultu­rális követeként” szívügyé­nek tekintette a kultúra ér­tékteremtő és értékközvetítő szerepének erősítését. Szépirodalmi munkáiban mindig ugyanarra a kérdés­re kereste a választ: kik is vagyunk mi itt, Közép-Ke- let-Európában, a Kárpát me­dencében, Magyarországon? Bárhová vitte a sors, mun­káját hűséggel végezte. Ma­gunknak, világunknak türköt tartó érzékeny íróként, közös ügyeinket felelősen képviselő értelmiségiként, kedves, köz­Kurucz Gyula, a Nyíregyházán szü­letett író december 17-én hunyt el, csütörtökön kisérik utolsó útjára Budapesten fotó: internet vetlen emberként él tovább az emlékezetünkben. MÓRICZ ZSIGMOND KULTURÁLIS EGYESÜLET ÉS MÓRICZ ZSIGMOND KÖNYVTÁR, NYÍREGYHÁZA ® „Nem fér a fejembe, miért nem érnek össze” „Korábban leaszfaltozták Nyíregyházán a Bogyó utcát, majd rendbe hozták az ottani vasúti átjárót is. Ám csodák csodája, a kettő nem ér össze, ahogyan ez a képen is látható. Arra a pár méter aszfaltra már nem jutott anyag, pénz? Ilyen »csoda« is csak nálunk, Magyarországon fordulhat elő!" - kesergett egy autós. FOTÓ: OLVASÓNKTÓL <§> Generációk Négy generáció (dédi, nagymama, anya és a kis Bence) találkozott egy­mással Kisvárdán. FOTÓ: KEREPESINÉ LESKU IBOLYA Aki csak teheti, gyümölcsöztesse a tudását! Mi még friss levegőn és napfényen nőttünk fel, nem monitor előtt ülve, elektroszmogban. VÁSÁROSNAMÉNY. A rendszer- váltás utáni földosztással új lehetőségek nyíltak meg. So­kan családi gazdaságot alapí­tottak és sokan - mint mi is - munka mellett, nosztalgiá­ból, az elődök iránti tisztelet­ből hobbi szintű gazdálkodás­ba kezdtünk. Gyermekeink, akik a mai kor igényeinek megfelelően több diplomával, nyelvvizs­gákkal rendelkeznek, meg­mosolyogtak engem, amikor szombat reggelenként a vál­lamra vettem az ásót, és elin­dultam 5-10 kilométeres köre­imre, a szülőfalum határába, így hordtam össze a szórvány­gyümölcsösök maradékaiból többféle szilvafajtát, vadkör­tét, vadalmát, amibe aztán oltogattam a búzás, a vérbélű, a fojtós körtét, a batur, kenézi és több tájjellegű almafajtát. Háztáji cserekereskedelem Ezeket a csemetéket, oltványo­kat nem kerestem, mindegyik­ről tudtam, hol található. A különbség jelentős, mi ugyanis még itt nőttünk fel a friss le­vegőn, napfényen és biokosz­ton, nem a tévé, a számítógép és a többi elektromos kütyü káros elektroszmogjában! Őszintén ajánlom minden­kinek, tapasztalja meg, meny­nyivel ízletesebb az a gyü­mölcs, aminek a fáját maga nevelte és oltotta be őshonos fajtákból. Nálunk egész nyáron zajlik a „cserekereskedelem” az ép­pen beérő zöldségekkel, gyü­mölcsökkel rokoni és baráti körben. A legkeresettebb az akácméz, ennél aztán nincs ízletesebb az a gyümölcs, amit ma­gunk oltunk, nevelünk. TOLDY KÁLMÁN cserearányromlás! Vannak hasznos „segítőtársaink” a kártevők gyérítésében: kü­lönböző madarak, amelyek­nek fákra rögzített odúkkal gondoskodunk fészkelőhe­lyekről. A mátyásmadarak a kamrában, egy virágcserép­ben költenek - az unokák leg­nagyobb örömére. Együtt szedjük le a gyere­kekkel a csemegekukoricát, amely se gyomirtót, se mű­trágyát nem kapott, aztán együtt főzzük meg bogrács­ban ezt a különlegesen ízletes kukoricát. Természetes vitaminforrások A főorvosnak igaza volt: a gyermek a maga romlatlan ösztönével mindig ponto­san érzi, mire van szüksége a szervezetének, legyen az a magas vastartalmú szeder, fekete ribizli vagy a magas karotintartalmú sárgarépa. Közérthetően elmagyarázta azt is a doktor, hogy az első ötven hónap mennyire fontos a gyermek táplálkozásában, mivel ez idő alatt alakul ki az immunrendszere, s mindez egész életében ki fog hatni az egészségi állapotára. Azt javaslom, akinek csak módjában áll, „építsen fel” egy saját kertet! Ennek jegyé­ben kívánok egészségesebb, boldogabb új évet! TOLDY KÁLMÁN, VÁSÁROSNAMÉNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents