Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-21 / 17. szám

2016. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK 8 Horgász, vadász KEHI (■MHBBHHMI Lékhorgászat az egyik csatornán archIv fotó: a szerző A jégen át támadt a csuka a kesztyűs kézre rakamaz. Eljött az igazi tél ideje, a fagy és a hó átvette az uralmat a természet felett. Természetesen az igazi hor­gászokat ez nem riasztja visz- sza, sőt vannak, akik éppen a nagy hideget várják, hogy lékből horgászhassanak.- A jégen tartózkodásnak megvannak a szabályai, azo­kat a horgászoknak is be kell tartaniuk. Ugyanakkor fontos, hogy a befagyott vizet jól is­merjék mindazok, akik rálép­nek a jegére, hiszen lehetnek olyan burványok, amelyek elnyelik a jég alját, könnyen roppanhat az ember súlya alatt. A legbiztonságosabb az a jég, ami már 12-15 centi­méter vastagságú - mondta el érdeklődésünkre Borbély Mihály, a rakamazi Cormoran Sporthorgász és Természetvé­delmi Egyesület elnöke.- Vannak, akik lxl méteres nagyságú lyukat vágnak a jégbe baltával, és van, aki jég­fúróval olyan átmérőjű kört alakít ki, hogy a hal kiférjen. A tapasztalatok szerint a bal­ta azért nem ajánlott, mert elriadnak a halak. Egyszer a befagyott Aranyosi-árkon vágtuk a nádat, látni lehetett a teljesen átlátszó jég alatt a szerszámok zajától megriadt halak két méter széles és több méter hosszú seregét. Télen a pontyok sem vermelnek el teljesen, csupán jóval keve­sebbet mozognak. Volt már rá ugyanis példa, hogy télen lékből fogtak kukoricával pontyot.- Az átlátszó jéghez kötődik egy másik történet is - foly­tatta Borbély Mihály. - A nád­vágáskor az egyik munkás a kesztyűs kezével seperte el a havat a jégről, és egyszer csak azt látta, a jég alatt hatalmas­ra nyitott szájjal támad a moz­gó ujjaira egy csuka. El lehet képzelni, hirtelen mennyire megijedt... km-mml B Egy ások közül Tavaly ősszel Haraszkó Csaba a Borsod megyei Harsány boj- lis tavában több pontyot is fogott. íme közülük az egyik. FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM Elkel a segítség, ha már nincs táplálék télen TISZADOB. A vadgazdálko­dás nemcsak a vadászatokat jelenti, hanem azt is, ha az időjárás megköveteli, akkor a vadászok gondoskodnak az állatok etetéséről is. Likai Zoltánt, a tiszadobi Táncsics Vadásztársaság vadászmes­terét arról kérdeztük meg, valójában mikor van szükség vadetetésre.- Ősszel betakarítja az em­ber a terméseket, a szántót beszántja, aztán már a fű Téli etetés illusztráció: internet sem sarjad, vagyis nem talál táplálékot a szabadban élő állat. Ilyenkor aztán elkel a vadászok segítsége. Október végén, november elején az őzbakokat azért segítjük ete­téssel, hogy jó kondícióban legyenek, amikor a ledobott agancs után az új agancsot kezdik el növeszteni - magya­rázta a szakember.- Aztán a tél beköszöntével már a dámvadaknak is visz- szük a kukoricát, a szénát, a silót, az etetés folyamatos február végéig. Ha a tél el­húzódik, mint történt két éve, akkor még márciusban is viszünk az etetőkbe szé­nát az állatoknak. Tavasszal a dámbikát még azért szok­tuk etetni, hogy beépíthesse az új agancsba az energiát. A sózás egész évben folyama­tos, ugyanis a kérődző vadak emésztését segíti, valamint a trófeás vadak a sóban lévő ásványi anyagokat szintén beépítik az agancsba - tette hozzá Likai Zoltán, km-mml Interjú Fesztóry Sándorral, a megyei horgász szövetség ügyvezető igazgatójával Szákban őrzik az adatokat Tévhit a horgászok kö­rében, hogy a magánta­vakhoz nem kell állami horgászjegy. NYÍREGYHÁZA. A legtöbb hor­gász bent a meleg szobában ábrándozik arról, hogy vajon mekkora halat is fog majd ebben az évben. A szabadidő eltöltéséhez azonban külön­böző engedélyek is szüksége­sek. Ezekről kérdeztük Fesz­tóry Sándort, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közhasz­nú Szövetségének ügyvezető igazgatóját. Milyen fontosabb változások várnak 2016-ban a horgászokra? FESZTÓRY SÁNDOR: Az Új horgászengedély több ok­mányt is helyettesít, ugyanis kényelmi szempontból egy füzetecskében található az állami horgászjegy és a fogási napló. Tartalmazza az angol és német nyelvű állami hor­gászjegyet is, ami eddig kü­lön okmány volt, a külföldiek e két nyelven találják meg benne a legfontosabb tudni­valókat. Korábban az állami horgászjegyet váltóknak volt bejelentési kötelezettségük, vagyis nyilatkoztak arról, korábban követtek-e el vala­milyen visszaélést, kaptak-e büntetést. Ma már nem kell erről nyilatkozni, ugyanis működik a Szák-program, ami online rendszerű nyil­vántartás, automatikusan letiltja, ha egy már büntetett személy akar állami jegyet váltani. A megyében az összes korábbi helyszínen megtalálható ez a Szák-prog­ram, így már váltható az új állami jegy, bár a tavalyi még január 31-éig érvényes. Nagyon sokan úgy tudják, ha magántavakon horgásznak, oda nem kell állami engedély. Mit mond erről a jogszabály? fesztóry SÁNDOR: Magyar- országon a horgászatokhoz mindenképpen kell az állami horgászjegy, persze, az már egy másik kérdés, hogy a ma­gántavakon ezt nem nagyon ellenőrizték. A törvény betűje szerint állami jegy hazánkban az összes olyan vízre kell, ami horgászatra alkalmas, a haltermelési létesítményeket is ideértve, és a magán halas­tavak is haltermelő létesítmé­nyeknek minősülnek. A jövő­ben háromszintű ellenőrzés ügyel majd a szabályok betar­tatására. Vannak a társadalmi halőrök, a következő szintet jelentik a hivatásos halőrök széles jogkörrel felruházva, végül van az állami halőri szolgálat, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működtet. Ez utób­biak halgazdálkodási jogo­sultságtól függetlenül bárhol, bármely vízen ellenőrzést végezhetnek. Az állami jegy kiváltásának feltétele, hogy valamelyik egyesületnél tagok legyünk, de hogy horgászhassunk is, ahhoz még területi engedély is szükséges. fesztóry Sándor: Szemléle­tesen úgy is fogalmazhatunk, hogy az állami jegy jelenti a jogosítványt, a területi engedély pedig maga a kocsi. Minden olyan víznél kötele­ző a területi engedély, ami halgazdálkodási vízterület, kivéve azokat a helyeket, amelyek nem szerepelnek a horgászati nyilvántartásban, nem nyilvántartott halgaz­dálkodási területek. Például egy régen kiszáradt holtág ismét megtelik vízzel, vagy az árvíz után kisebb vízterü­letek visszamaradnak. Vajon van-e változás a fogási napló vezetésében? FESZTÓRY SÁNDOR: Továbbra is az az előírás, ha a horgász a kifogott nemes halat meg akarja tartani, miután betette a szákba, azonnal regisztrálnia kell, míg az egyéb halat csak a horgászat után. A horgászat napját is meg kell jelölnie a fogási naplóban, de még a horgászat megkezdése előtt. A horgászok között elterjedt, hogy van olyan víz, ahol lehet horgászni, de a halat elvinni ti­los. Mi van ennek a hátterében? FESZTÓRY SÁNDOR: Sokvízterü- let halgazdálkodási joga lejárt az elmúlt év végén, és jelen­leg nincs még halgazdálkodá­si jogosult. A Nébih állásfog­lalása az, ahol még az eljárás nem fejeződött be, ott lehet horgászni pusztán állami jegy birtokában, de a nemes halat nem szabad megtartani. M.MAGYÁR LÁSZLÓ laszlo.magyar@kelet.hu Egyre divatosabb, hogy a vállalkozások repre­zentatív vadászatokat rendeznek. Nyírbátor. Van olyan terü­let, ahol már befejeződött a fácánvadászat, vannak azon­ban még olyan vadászok, akik szombatonként várják, hogy felszálljon a megriadt vad. Ez utóbbiak közé tartoznak a nyírbátori Báthori István Va­dásztársaság tagjai is.- A folyamatos vadászatot annak köszönhetjük, az el­múlt évben mesterségesen fel­Fácánvadászat után fotó: internet neveltünk 2100 fácánt. Abád- szalókról hathetes korukban kerültek hozzánk a madarak, a is erősödnek vadászati terveknek megfele­lően novembertől engedtük ki őket a területeinkre - mondta el lapunknak Prokob János, a vadásztársaság elnöke.- Természetesen a külső ré­szekre is jutott a fácánokból. Mivel a madarak nem tudják, hol van a vadászterületünk határa, minden bizonnyal a szomszédos területekre is át­repültek, az ottani vadászok nagy örömére. Ezeket a sza­badon engedett fácánokat a mi területünkön hazai vadá­szok ejtették el.- Egyre divatosabb, hogy a vállalkozások a partneri kapcsolatok erősítésére rep­rezentatív vadászatokat ren­deznek. így jut idő kikapcso­lódásra, de üzleti tárgyalásra is. Ahogy erősebbek a cégek, úgy nő az igény az ilyen va­dászatokra, amelyeken fácánt és nyulat ejtenek el a résztve­vők. Számos ilyen kérés érke­zett már hozzánk is.- A fácán nevelését a jövő­ben is folytatjuk, hiszen több évtizedes hagyománya van már ennek a vadásztársa­ságunknál, és nem akarjuk, hogy megszakadjon - tette hozzá a nyírbátori vadásztár­saság elnöke. km-mml Időzített bomba a fenyvesben Gyufát gyújtogatva, négykézláb csapáztak egyre beljebb. Az emberek állandóan együtt látták őket a munka után. A vadászmestert és a gazda­ságvezetőt. Valami nagy kan után jártak. Legalábbis ezt mondták. Később suttogni kezdték az emberek, hogy azok ketten gálánsnál gálán- sabb kalandokba keverednek, mert ugyan mindig vittek puskát, éjfél felé tértek haza, de sosem lőttek semmit. Vége lett az ősznek. Apró­kat fagyott reggelente, a szél megfestette az emberek or­rát. A két emberünket nem zavarta az időjárásban beállt változás. Szorgalmasan el-el- tünedeztek, úgy, mint régen. Minden esetben vittek egy- egy szatyor csöves kukori­cát, néha még fél zsákkal is. Egyszer aztán megenyhült, leesett az első hó. A két embe­rünk a szokottnál is hamarabb elment. Megint a klétai feny­vesnél tűntek el, s jóval a szo­kott idő előtt megjöttek, de milyen állapotban...!? A ruhá­juk megtépve, arcuk tele kar- molással, a vadászmesternek hiányzott a kalapja, de pedig mekkora szőrseprő volt azon! Másnap korán a vadőr kí­séretében óriási kan disz­nóval tértek vissza. A klétai fenyvesben lőtték, de hogy hogyan, azt csak évek múl­va mesélték el. Már minden reményük odavolt, feltéte­lezték, a disznó már ismeri a kocsi rendszámát, és csak olyankor jön elő megzabálni a kukoricát, amikor ők már elmentek. Azon a havas estén vagy nagyon éhes volt a kan, vagy elvétette a rendszámot, mert még világosban megje­lent. Természetesen a lesen is együtt ücsörögtek az ikrek, és a megbeszéltek szerint egyszerre lőttek. Dirr-durr! A disznó berohant a fenyvesbe. Lejöttek a lesről és a rálövés helyére siettek. Erős elugrás látszott, vér sehol. A nyomot követve a fenyves szélén lel­ték az első cseppeket, egy-két lépéssel beljebb már biztató vérfolyás volt látható. Gyufát gyújtogatva, négy­kézláb csapáztak egyre bel­jebb a fenyvesbe. Elment a józan eszük. Csak mászni lehetett a földig érő gallyak alatt. Már érezték a disznó szagát. És ekkor döbbentek rá: időzített bomba van a kö­zelben, ha él a disznó. Egy­szeriben felegyenesedtek, s mint tájfunfiókák csaptak le a védtelen fenyvesre. Törve- zúzva rohantak toronyiránt a kocsi felé. Mint jó ikrekhez illik, egyszerre értek a kocsi­hoz, és természetesen egy aj­tón akartak beszállni. Szép emlék illusztráció: internet A nagy igyekezetben beszo­rultak az ajtónyílásba, s akkor döbbentek rá, nem kergeti őket senki sem. Mint illik, kö­zösen főzték ki az agyarakat, és kezdettől fertőtlenítettek belsőleg jófajta almapálinká­val. Csakhogy kinél legyen a trófea? Végül havonta cserél­ték. Egyszer a gazdaságveze­tő falán virított, máskor meg a vadászmester dicsekedett vele... PLAVECZ JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents