Kelet-Magyarország, 2015. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-17 / 218. szám

2015. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK KELET Még sokáig a bizonytalanság lesz az úr Életkép Szíriából, ahonnan a konfliktus 2011-es kirobbanása óta közel 4 millióan menekültek el. A szakértő szerint azonban „nem véletlen, hogy az Egyesült Államok nem avatkozott be katonailag” fotó: afp A politológus szerint Szíria miatt egy plat­formra kerülhet Orosz­ország és a Nyugat. Debrecen. Az összeomló dik­tatúrákból nem lesz szükség­szerűen liberális demokrácia, illetve a korábban erősnek gondolt államok a válságok során mégsem bizonyultak olyan erősnek, mint sokan gondolták. Többek között ezekre világítottak rá az arab tavaszként emlegetett törté­nések dr. Balogh László Le­vente politológus, egyetemi docens szerint. Úgy látja, a 20il-ben Tunézi­ából indult, majd több ország­ra átterjedő tüntetéssorozat, az Iszlám Állam (IÁ) térnyeré­se, a szíriai polgárháború, illet­ve a menekülthullám között nem feltétlenül kell láncola­tot keresni, ugyanis egymás­tól elkülönülő eseményekről van szó. - Az arab tavasz által érintett észak-afrikai orszá­gokban a közigazgatás és a közszolgáltatások rendszerei, illetve az állami erőszak-mo­nopólium felbomlottak; az ál­lamok csődöt mondtak, mert képtelenek voltak a további­akban viszonylagos jólétet és biztonságot nyújtani, amely­nek ára a diktatúra volt. A egyes országokban különböző komplex tényezők vezettek a rendszerek összeomlásához, így Egyiptomban a Muszlim Testvériség szerepe, Líbiában pedig a nemzetközi beavat­kozás. Mára az is kiderült, hogy a politikai szereplőknek volt erejük a korábbi rendszer megdöntéséhez, az új állami­ság megteremtéséhez azon­ban nem - magyarázta. Az „arab forradalom” Tuné­ziában, Egyiptomban, Líbiá­ban, Jemenben, Bahreinben, illetve Szíriában bontotta meg a korábban fennálló rendszert. N. Rózsa Erzsébet az Arab Ta­vasz című, az idén megjelent kötetében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy Bahreint kivé­ve a fenti államok mindegyi­ke köztársaság. Arra, hogy a monarchiák többségét miért érintette kevésbé a felkelési hullám, több lehetséges ma­gyarázatot ad. Az egyik szerint az uralkodó és a nép közötti társadalmi szerződés különö­sen jelentős ebből a szempont­ból, hiszen abban fontos szere­pet játszik az uralkodócsalád vallási legitimációja. Nem úgy az összeomlott köztársaságok esetében, amelyek vezetői egyben a hadsereg első embe­rének számítottak, és mivel a haderő e helyeken társadalmi funkcióval is bír („néphadse­reg”), azt az üzenetet hordoz­za, hogy a vezető eltávolítha­tó, pozíciója megszerezhető - írta. Balogh László Levente ennek kapcsán kifejtette: az öböl menti országokban lénye­gesen kevésbé érvényesülnek az emberi és politikai szabad­ságjogok mint az európai de­mokráciákban, és a jólét miatt a szociális problémák sem éle­zik ki ezeket a kérdéseket. Moszkva bekapcsolódik? Szíria sorsa több szempontból is elüt a többi országétól. Itt ugyanis a tüntetések polgár- háborúba torkolltak, és egy­re inkább az ország egysége a tét. A politológus szerint az ország geopolitikai játsz­ma színtere, Oroszországnak ugyanis nem érdeke Bassár el-Aszad távozása, mivel a Közel-Keleten már az édes­apja által erős kézzel vezetett Szíria is az egyetlen olyan or­szág volt, amely szovjet- és később oroszbarát politikát folytatott, stratégiai partner­ként pedig Tartúsz kikötője kijáratot biztosított Moszk­vának a Földközi-tengerre. - Nem véletlen, hogy az Egye­sült Államok és az európai hatalmak sem avatkoztak be katonailag, mint ahogy meg­tették Líbiában, hiszen akkor nyíltan szembekerültek volna Moszkvával. Ennek köszön­hető, hogy Aszad még nem bukott meg - mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy a felkelők előrenyomulása okán Putyin elnök hajlandó komo­lyabb erőket mozgósítani a polgárháború lezárására. Az ő hatalomban tartása, illetve a menekültáradattól szenvedő Nyugat így azonos platformra hozhatja a nagyhatalmakat, hiszen a problémák eredő­je közös. Ezzel a Nyugatnak újabb békát kell lenyelnie a Krím-félsziget annektálása után - jegyezte meg. A docens az IÁ katonáiról úgy fogalmazott, hogy azok valójában nem hadsereg­ként működnek, inkább sza­badcsapatok; nem reguláris tisztek vezetik, és katonai hierarchia sincs. Ez akkor mutatkozik meg, amikor szervezettebb katonai erők­kel, például a kurdokkal ta­lálkoznak, és velük szemben alulmaradnak. Összegzése szerint olyan sokszereplős ma is a térség, hogy a helyzet kimeneteléről legfeljebb ta­lálgatni lehet, felelősen nyi­latkozni nem. hbn-szzsl Az olaj mint a hatalom eszköze Balogh László Levente a Közép- és Közel-Kelet térségének jólétét meghatározó olaj árának alakulására is kitért, amely jelenleg csökkenő tendenciát mutat, és kérdés, hogy ez meddig tart. (A Goldman Sachs szerint akár 20 dollár/hordó alá is eshet az árszint, ami a jelenleginek - hordónként 48-49 dollár - közel a fele.) - Amikor az év elején először esni kezdtek az árak, hiába szerették volna a szirtién jelentős készletekkel rendelkező oroszok a kitermelés csökkentését elér­ni, az arab államok erre nem voltak hajlandóak, mivel ez az, ami a befolyásukat és legitimitásukat biztosítja, és ezért még növelték is a kitermelést. Európa lezárja határait a menekültek elől 1. Magyarország: Lezárták a szerb hat Az új szabályok értelmében aki illegális, átlépi a határt, az bűncselekményt köv< el, és akár három évre is börtönbe kerül­het. Az ország elutasítja az ELI menekül' kvótatervét. 2. Ausztria: Folya­matos határellen­őrzések. 3. Szlovákia: 220 rendőr védi a ma- '■óv . , gyár és osztrák ha­társzakaszokat. /* N Elutasítják a " - " 8y_ menekültkvótát. 4. Németország: Útle­vél-ellenőrzés az osztrák határon. 5. Hollandia: Szúrópróba­szerű ellenőrzések a határokon. 6-7. Csehország és Lengyelország: Elutasítják a kvó­tarendszert. B. Nagy-Britannia: Kiszállhat a kvóta­rendszerből. GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: FRONTEX. HÍRÜGYNÖKSÉGEK Athén Görögország Törökország i_ Migráns­útvonal r * ©GRAPHIC NEWS A „bombák földjén” át vezet az új menekülőút A magyar és a macedón határról is indult busz Zágráb. Eddig nem volt jel­lemző, hogy a Szíriából, Afganisztánból, Irakból, sőt, Pakisztánból érkező menekül­tek Horvátország felé vették volna az irányt, ám ez a ma­gyar-szerb határ lezárása után megváltozott. Ez viszont je­lentős veszélyt rejt magában, mivel az adriai állam kiterjedt területein vannak továbbra is - még a dél-szláv háború­ból ottmaradt - taposóaknák, melyekre nem mindenhol fi­gyelmeztetik az arra járókat táblák. Az önkéntesek és a horvát kormány is igyekszik minél több csatornán tudatni a migránsokkal, hogy mely te­rületeket kerüljék, szerda dél­után pedig a horvát kormány pontos térképet is adott ki az eddig nem mentesített terü­letek elhelyezkedéséről. Mint az alábbi térképen a sötét fol­tokból látható, épp a szerb ha­tár irányából több „fertőzött” terület is van... ÉKN Kedden zárták le a magyar-szerb határt, szerdára megérkezett az első migránscsoport a horvát Tovarnikba. Zágráb. A horvát 'rendőrség azzal számol, hogy a horvát- szerb határ mellett fekvő To- varnik körzetébe további 500 migráns érkezik, akik még szerdára virradóra, buszokkal indultak Horvátország felé a macedón-szerb határról, Pre- sevóból - jelentette a horvát média. A menedékkérők az­után indultak meg az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatósá­gok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden nulla óra­kor jogi határzárat léptettek életbe. Négyszáz métert kell gyalogolni A tovarniki rendőrállomáson jelenleg száz határsértő vár arra, hogy regisztrálják és to­vábbszállítsák Zágrábba. A horvát fővárostól már csak 30 kilométerre van a szlo­vén határ, ahol a migránsok már a - belső határellenőrzés nélküli - schengeni övezetbe léphetnek be. A horvát sajtó szerint a szerbiai autóbuszok a menekülteket egészen a horvát határig viszik, ahon­nan már csak 400 métert kell gyalogolniuk, hogy belépje­nek Horvátországba. Az új­ságírók szerint a migránsok nem a szabályos határátkelőt használják a szerb-horvát határon, hogy kikerüljék a re­gisztrációt. Átengedik őket nyugat felé Zoran Milanovic miniszter- elnök a parlamentben kép­viselői kérdésre válaszolva kijelentette: Zágráb átengedi Horvátországon a migrán- sokat, és segíteni fog nekik, Horvát belügyminiszter: Zágráb 1500 migránst tud fogadni napon­ta ILLUSZTRÁCIÓ: AFP hogy eljussanak Nyugat-Eu- rópába. A politikus szerint szerdára virradó éjjel mintegy 150 menekült érkezett Hor­vátországba. Milanovic szerint Horvát­országban korántsem lesznek a migránsok beáramlásával kapcsolatban olyan állapo­tok, mint Szerbiában és Ma­gyarországon. Továbbra is elutasította, hogy falakkal vagy szögesdróttal védjék meg az ország határait a me­nekülthullámmal szemben. Ugyanakkor kiemelte, hogy szem előtt tartják az ország alapvető biztonsági és nem­zetbiztonsági érdekeit. Magyarkanizsáról is jönnek A szerb-magyar határ melletti Magyarkanizsáról is elindult egy busz a horvát határ felé szerda délelőtt. Az autóbusz ötven emberrel indult el a szerb-horvát határ melletti szerbiai Sidbe. A járműre a magyarkanizsai pihenőhe­lyen tartózkodó migránsok között mutatkozott igény, és egyelőre nem lehet tudni, hogy ki - egyes információk szerint a szerbiai menekült- ügyi főbiztosság, más infor­mációk szerint egy sidi vál­lalkozó - szervezte meg az indulást. MTI ® http://www.szon.hu Br^S Külföld-További külföldi híreket olvashat portá- fiiaglunkon. Ott segítenek, ahol tudnak röszke. Magyarország min­den szegletéből érkeznek az önkéntesek a déli határ- szakaszra, ahol nemcsak a menekülteknek, de a rend- fenntartóknak is igyekeznek segítséget nyújtani. A szegedi MigSzol és az or­szágos hálózattá nőtt Migra­tion Aid is folyamatosan szál­lítja az eddig összegyűjtött és folyamatosan érkező élelmi­szer-, ruha-, sátor-, pelenka- stb. adományokat Röszkére és Horgosra, valamint több mik- robusszal keltek már át Szer­biába is, hogy az ott tolongó mintegy háromezer, emberte­len állapotok között várakozó menekültön segítsenek, ékn A kormány azt állítja, hogy tanult Magyaror­szág példáján. UUBUANA. Szlovénia megerő­sítette határait, mozgósította a rendőrséget, és helikoptere­ket rendelt a szlovén-magyar és a szlovén-horvát határra - közölte Sefic Bostjan államtit­kár szerdán Lendván. A bel­ügyminisztérium illetékese elmondta, már biztos, hogy Lendván regisztrációs köz­pontot hoznak létre. Egyelőre nem tudni, hány migránsra kell számítani - mondta. Új­ságírói kérdésre, hogy Szlo­vénia hány menekültet tud fogadni, azt válaszolta: „attól függ, mennyien jönnek”. „A jelenlegi kapacitás 5-7 ezerre tehető, de mindenkiről gon­doskodni fogunk” - mondta. A tömeg pedig szerinte csökkenni fog, hiszen ezek­nek az embereknek nem Szlo­vénia az úti céljuk. A szlovén kormány azt állítja, hogy ta­nult Magyarország példáján. A készenléti rendőrség szá­mít rá, hogy a migránsok nem akarnak majd együttműköd­Újabb szigorítás az osztrákoknál BÉcs. Az osztrák hatóságok még szerdán határellenőrzést vezetnek be a Szlovéniával közös határon. Az APA osztrák hírügy­nökség ezzel kapcsolatban Johanna Mikl-Leitner bel­ügyminisztert idézte, aki kijelentette: miután az oszt­rák-magyar határon jelentős mértékben enyhült a helyzet, mostantól az osztrák-szlovén határt kell ellenőrizni. A belügyminiszter szerint az osztrák rendőrség órákon belül megkezdi a déli határ ellenőrzését. mti Q http://hirek.szon.hu Hírek. Á régió és a világ hírei. ni, és nem kívánnak regiszt­rálni sem. Az illegális határ­sértőket szórólapokon látják el információkkal, és szerve­zetten szállítják őket a befo­gadóállomásokra. A kormány azt reméli, hogy a migránsok érzékelik a jó szándékot, és csökken a bizalmatlanság ré­szükről. Szlovénia teljesíteni fogja schengeni kötelezettsé­geit, és a migránsokat szer­vezetten csak akkor szállítja másik országba, ha az adott állam kifejezetten jelzi, hogy befogadja őket - szögezte le az államtitkár. MTI Hol az emberség? - kérdik a táb­lán. Látva a sorra lezárt határokat, nehéz választ adni... fotó: afp Szlovénia két oldalról is megerősítette védelmét Menekültválság 7 A horvát kormány térképén a sötét foltok az aknamezőket jelzik fotó: net

Next

/
Thumbnails
Contents