Kelet Magyarország, 2015. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-24 / 197. szám

2015. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ KELET Jobban veszik az akadályokat A zenei nevelés nem öncél, általa megerősödnek az intellektuális képességek illusztráció: ékn deklődésünkre Szabó Dénes. - Sajnos, az elmúlt évtize­dekben totálisan elfelejtették Kodály Zoltán módszerét. Gyarló és kicsinyes emberek kezébe került az oktatás irá­nyítása, akik a lényeget nem ismerik, technikai gyakorlattá süllyesztették az ének-zenét. Meggyőződésem, hogy a fia­talok szeretnek énekelni, ter­mészetes vágyként él bennük a dalolás. A zenei nevelés nem öncél, hanem általa jelentősen megerősödnek az intellektuá­lis képességek. Az emberi erőforrások mi­nisztere közben már fel is kért szaktekintélyeket, hogy tegyenek javaslatot az isko­lai énektanítás megújítására. Vajon mennyire alkalmas ez a bizottság egy ilyen program kidolgozására?- A bizottságba ugyan elkö­telezett embereket hívott meg a miniszter, azonban a végek­ről, a messzi vidékről senkit sem kért fel. Nincs a bizottság­ban olyan ember, aki nap mint nap találkozik a Kodály-mód- szerrel, holott a katedrán álló tanár jól tudja, hogy szép az elmélet, de a gyakorlat egé­szen más. Az ördög a rész­letekben rejtőzik. S ha nem- Az, hogy az éneklés nagyobb szerepet kapjon a diákok életében, nem ördögtől való gondolat - vélekedett Korona Gábor, a Brick House karaoke bár üzletvezetője. - A karaoke mint szórakozási forma soha nem látott népszerűségnek örvend hazánkban. A karaoke bárban nem az számít, ki mi­lyen tisztán, ügyesen énekel, sokkal inkább az, hogy szív­ből és őszintén „szóljon han­gosan az ének”! Nem kevés ifjú és örökifjú tehetséget fedezett már fel a veszik figyelembe ezeket a részleteket, akkor hatalmasat lehet bukni. Meglátásom sze­rint azok, akik Kodály Zoltán elvei szerint nevelkednek, az élet rögös útjain mindig job­ban boldogulnak - a nem ze­nei pályákon is. km-mml, pi Brick, a népszerű tehetségku­tató műsor, az X-Faktor két­szer is náluk tartotta a régiós előválogatóját. - Jó, ha a fiata­lokkal már iskolás korukban megszerettetik az éneklést, ami kiváló stresszlevezető és önkifejezési forma. Az ének­és zenetanárok sokat segít­hetnek abban, hogy a diákok magabiztosan és képességeik legjavát nyújtva fakadjanak dalra, s persze abban is, hogy felfedezzék, kiben lappang az a bizonyos X... - magyarázta az üzletvezető. Stresszoldás, önkifejezés Nem újszerű dologról van szó, már Kodály Zol­tán is megfogalmazta a mindennapi éneklés fontosságát. nyíregyháza. Mint az első ol­dalon írtuk, Balog Zoltán mi­niszter fontosnak tartja a napi szintű éneklés bevezetését az iskolákban. Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagyot, a nyíregyházi Kodály-Zoltán Ál­talános Iskola ének- és zene­tanárát kérdeztük meg arról, mit szól a miniszter napokban felvetett ötletéhez. Jó hatással a személyiségre- Sokan azt hiszik, hogy új­szerű dologról van szó, holott több évtizeddel ezelőtt már Kodály Zoltán megfogalmaz­ta a mindennapi éneklés fon­tosságát. Számos megfigyelés igazolja, hogy milyen jó ha­tással van a személyiség fejlő­désére a zenei nevelés, éppen ezért örvendetes, hogy a leg­magasabb szinten, a kormány szintjén is elkezdtek gondol­kodni róla. Kodály Zoltán sok­szor kiállt a zene ügye mellett, ha kellett, kardoskodott is a döntéshozókkal. Egyszer pél­dául, még 1956-ban „Tanügyi bácsik! Engedjétek énekelni a gyermekeket!” címmel írt tanulmányt - válaszolta ér­• A fiatalokban természetes vágyként él a dalo­lás, szeret­nek énekel­ni. SZABÓ DÉNES éÉ Nyíregyháza új díszpolgára Ismét nyárias meleg várható nyíregyháza. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előre­jelzése szerint a meteorológi­ai nyár utolsó hetében ismét melegszik a levegő, sok nap­sütés várható 30 Celsius-fok körüli maximumokkal. Jó hír a Vidor Fesztivál szabadtéri rendezvényeire készülőknek, hogy pénteken, szombaton és vasárnap is derült, napos, száraz idő várható. Akár 30- 34 fok lehet. KM Traffipax adómódra A NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóságának operatív ellenőrei a 35. héten a következő településeken végeznek helyszíni ellenőrzéseket: hétfő: Nyíregyháza kedd: Mátészalka szerda:Csenger csütörtök: Fehérgyarmat péntek: Őr, Kántorjánosi Sokat tett azért annak idején, hogy ne zárják be a repülőteret. NYÍREGYHÁZA. A városi közgyű­lés döntése szerint Dávida Ist­ván vállalkozó lett Nyíregyhá­za új díszpolgára. Az elismerést az állami ünnep alkalmából szervezett Kossuth téri ren­dezvényen vehette át dr. Ko­vács Ferenc polgármestertől. Sokat tett a városért Tősgyökeres nyíregyházi­ként pályáját friss diplomás mérnökként a Mezőgép Vál­lalatnál kezdte el. Néhány év után a Repülőgépes Szolgálat kötelékét erősítette, ahol a repülőgép-javító bázis főmér­nöke lett, később a pilótákat is oktatta. A megszerzett tu­dás és tapasztalat segítette abban, hogy amikor a rend­Polgármesteri gratuláció FOTÓ: SIPEKI PÉTER szerváltást követően a város- vezetés felkérte szakmai ta­nácsadónak a helyi repülőtér fenntartásának ügyében, si­került meggyőzni a döntésho­zókat a repülőtér fontosságá­ról, ezzel elkerülve a bezárást. Az utóbbi esztendők őt igazol­ták, a repülőnapokat nagyon szereti a lakosság. Egyes nagy- vállalatok részben a repülő­tér megléte miatt települtek Nyíregyházára, munkát adva ezzel sok ezer embernek. Alapító tagja, majd alelnö- ke volt a helyi kereskedelmi és iparkamarának, részt vett az ország első vállalkozásfej­lesztő alapítványának, a PRI- MOM-nak a létrehozásában. Több mint három évtizede ve­zeti saját cégét, a Plastik Gumi Kft.-t. A cég irányítása mellett adandó alkalommal felveszi a munkásruháját, bemegy a műhelyébe a dolgozóihoz, mert szereti kezében fogni az alkatrészeket. Vállalkozása a magyar nagyvállalatok mellett- például a Magyar Államvasu­tak - külföldi cégóriásoknak - például a LEGO beszállítójának- is gyárt gumialkatrészeket. KM Megkérdeztük Ön mit szól a mindennapos énekóra bevezetésének tervezetéhez? s tlt# ; ^ ' V V JURECSKAJÁNOSNÉ: Én ezt feleslegesnek tartom. MÓRICZ ALIZ: Erő­södhet a csapatépítő jelleg is. HÉCZEY MAJA: Ré­szemről inkább a rajz, mint az ének. VOLF FANNI: Az álta­lános iskolában jónak tartanám. TÖRÖK MÁRK: Szerin­tem nem kellene ezt erőltetni. S1SS HAJNER CSABA: Támo­gatom az ötletet, van létjogosultsága. Jurecska Jánosné nem tud­ja, hogy mi áll az elhatáro­zás hátterében, véleménye viszont van róla: „Én ezt egészen egyszerűen feles­legesnek tartom. Szerintem vannak ettől fontosabb, faj­súlyosabb tantárgyak is. Aki éneket akar tanulni, az direkt olyan iskolába jár”. Móricz Aliz alapvetően szeret énekórára járni. „Sok függ a tanártól. A mienk szerencsére szim­patikus, ért a nyelvünkön, garantált a jó hangulat. Ha bevezetnék a mindennapos énekórát, ezáltal erősödhet­ne a csapatépítő jellege is”. Héczey Maja nem örül a fel­vetésnek, furcsállja az ötletet is. „Bevallom: nincs hangom, érzékem az énekléshez nem értek hozzá. Van ilyen. Kinek mi az erőssége. Nekem a rajz sokkal kreatívabb elfoglalt­ság”. Volf Fanni hamarosan egyetemista lesz. „A közép­iskolában nem szerencsés a mindennapos ének, viszont az általános iskolában jónak tartanám a bevezetését”. Tö­rök Márk amondó: nem kelle­ne ezt erőltetni. „Akit érdekel az ének, az úgy is behatóbban foglalkozik vele, akit pedig nem érint meg, az akkor így viszonyul hozzá, ha kötelező lesz”. Hajner Csaba támogatja az ötletet. „A zene nyugtat, pozitív lélektani hatása van. Az ének az önkifejezés egyik legjobb eszköze.” km Nézőpont Kiss László Akik itt maradnak A munkatársak nélkül maradt soproni klímaszerelő vállal­kozó híre bejárta a sajtót. A sztori annyi, hogy egy húsz éve működő pár fős kis céget egyszer csak otthagyott minden alkalmazottja, a tulaj egyedül maradt, mert elmentek Ausztriába dolgozni. Ugyanazt, csak sokkal többért. A vál­lalkozó tehetetlen, mert a hazai vállalkozási árak és költsé­gek nem bírnak el olyan fizetéseket, mint amilyet a határon túl könnyedén megadnak. A különbség akkora, hogy azt áthidalni reménytelen: majd, ha mi is Ausztria gazdaságát mondhatjuk magunkénak, de az még arrébb van kicsit... Az elemzők sorra figyelmeztetnek, hogy itt nemcsak az or­vosok, a mérnökök, azaz a tanult, képzett emberek elvándor­lása fenyeget, hanem a bolti eladóké, a pékeké, a henteseké, a szakmunkásoké. Most nem szeretnék beszállni a vitába, miszerint a bevándorlók okozzák-e nekünk a nagyobb gondot vagy a kivándorlók, azt meghagyom a politikusoknak, akik majd úgyis úgy csű- rik-csavarják az érvrendszert, ahogy éppen szükségesnek látják. Foglalkozzunk most in­kább e néhány sor erejéig az itt maradiakkal. Akik nem mennek, mert nem tudnak vagy nem akarnak, és elvileg az utánpótlási bázisát képeznék a hiányzó szakmunkásoknak, betanított munkásoknak. Nem egy helyi vállalkozó ismerősöm mondja, hogy már nincsenek értelmes emberek. Ezalatt azt értik, hogy régebben tudtak olyan fix munkaerővel dolgozni, akik egy idő után legalább minimá­lis mértékben önjáróak voltak, rájuk lehetett bízni számos részmunkát, meg tudtak oldani kisebb problémákat önállóan, azaz valódi munkatársak voltak a maguk szintjén. Ez a múlté. Akikkel most tudnak dolgozni, állandó fel­ügyeletet igényelnek - ha egyáltalán vannak és nem lépnek le havonta, hetente. Most nem írnám le a vállalkozóktól hallott, a szellemi szintet érzékeltető jelzőket a humanitás okán, de a lényeg az, hogyha ott állnak állandóan a hátuk mögött akkor talán megy valamennyire a dolog, ha nem, több a kár, mint a haszon. De nehogy azt higgyük, hogy kinn például a ködös Angliában nem lehet ugyanígy megszívni a kiutazó hazaiakkal. Egy ismerősöm, aki lakásfelújításokat csinál, már szétverette apróra a megbízó fürdőszobáját, az itthonról hosszú távra érkezett, és személyesen beszerve­zett kőmívessel, amikor az egy szép reggelen hullarészegen közölte, most nem menne dolgozni, és úgy egyáltalán se. Mi lehet a baj? Sokféle. Nyilván az iskolarendszerünk folyamatos süllyedése az állandó görcsös és öncélú refor­málás közepette megtette a magáét, de megkockáztatom, hogy itt inkább azon szocializáló közeg hiánya üt vissza, amit állandó, stabil munkahelynek neveznek. Ahova pontosan kell bemenni, főnökök, utasítások, feladatok, munkafolyamatok vannak, ellenőrzés, felelősség, kritika. Munkatársak, akikhez mérjük magunkat. Emberek, akik közösséget képeznek, ahol tanulni lehet a munka alapvető fogásait. Aki ebben nem vett részt fiatal korától, az nem munkaerő, csak ígérete annak, és ahogy halad előre az élet­korban, ez az ígéret reálisan egyre kevésbé váltható valóra. Arról nem is beszélve, ki fekteti belé az ehhez szükséges rengeteg energiát és pénzt? Sok évtizedes folyamatokat kellene ellensúlyozni most, hogy ég a ház. Ha van fontos kérdés ma, ez az. Csak az ország jövője múlik rajta. laszlo.kiss@eszak.hu Sok évtizedes fo­lyamatokat kellene ellensúlyozni most, hogy ég a ház. Kelet kvíz A település elnevezése az égerfa szláv kifejezéséből alakult ki. a) Magy b) Olcsva c) Sényő d) Piricse A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Főzőverseny, tombolasorsolás, tűzijáték és számos kulturális program várta az érdeklődőket szombaton Gávavencsellőn a krumplifesztiválon. fotó: önkormányzat t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents