Kelet-Magyarország, 2015. január (72. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-02 / 1. szám

2015 JANUÁR 2., PÉNTEK KELET Flbiné Deme Ágnes nyíregyházi olvasónktól: Az az ember válik • magányossá, aki hagyja, hogy félelmei legyőzzék. Es mi vár arra, aki legyőzi a félelmeit? Nyugalom. Béke. Mosoly. Büszkeség. Tartás. Gerinc. Ezt fogja elérni az, aki meri megmérettetni önmagát! CSERNUS IMRE Postaládánkból Vasárnaponként templomba jár A tisztabereki özvegy Fórizs Jenőnét 90. születésnapja alkalmából köszöntötte a napokban Kónya Géza, a település polgármestere, Rápoltiné Kapcsos Szilvia, a helyi idősek otthonának vezetője, Puskás Józsefné házi gondozó, valamint Széles Szabolcs, a Felső-Tisza Vidéki Gyerekesély Program közösségi koordinátora. A jó egészségnek örvendő Margit néni egykor - a településen még ma is működő - idősek otthonában dolgozott. Nyug­díjas éveinek mindennapjait nyugalomban, szeretetben tölti, vasárnaponként pedig templomba jár. Népes csa­A 90 esztendős ünnepeltet többen köszöntötték fotó: olvasónktól ládja - 3 gyermeke, 5 unokája és 5 dédunokája - odaadó szeretettel veszi körül Fórizs Jenőnét. LUKÁCS ALFRÉD Olvasóink írják A térfigyelő barát, nem ellenség! Valamennyi becsületes, jog­követő városlakót nyugalom­mal tölthet el, hogy Nyír­egyháza frekventált, illetve „figyelemre méltó” közte­rületein egyre szaporodik a térfigyelő kamerák száma. Ez a beruházás nemcsak azért fontos és hasznos, mert nö­veli a lakosság biztonságér­zetét, hanem azért is, mert segít a rendőrségnek egy-egy közlekedési baleset körülmé­nyeinek tisztázásában, illetve a bűnelkövetők beazono­sításában. Digitális szemek figyelik immár - a teljesség igénye nélkül - a belvárost, a vasútállomást, az Érkertet, a városi temetőt, a kórház és a rendelőintézet területét, a fontosabb átkelőhelyeket, illetve az iskolák környékét. Nem értem azokat, akik ellenzik a kamerahálózat fej­lesztését, mondván, irritálja őket a „megfigyelés”, és sérti a személyiségi jogaikat. A fel­vételeket biztonságban őrzik és bizalmasan kezelik, akinek nincs vaj a füle mögött, nincs miért aggódnia! Remélem, további készülékekkel bővül az idén is a hálózat, hogy nyíregyházi polgárai (fiatalok és idősek egyaránt) még na­gyobb biztonságban, nyuga­lomban érezzék magukat! SZABÓ LAJOS Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális problémafelveté­sekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Féláruk teljes áron Manapság a „féláruk” korát éljük. Röpke 10-20 év lefor­gása alatt „soványodott” a rudi, kisebbek lettek a csokik, Levelesládánkból <§> Egy kis doboz, nagy szeretettel Lapunk karácsony előtt a nyírteleki Kedvesháznak gyűjtött, majd adott át felajánlásokat. A nyíregyházi Ganzler Istvánná egyike volt az ajándékozóknak. fotó: palicz istván „De szívünk egyszer visszatér” Szétszór a sors, mint szél a port...” - hangzott el a dal ötven évvel ezelőtt a zsurki általános iskola falai kö­zött. „De szívünk egyszer visszatér ölelni titeket” - folytatódott. Mi ezt tettük nemrégiben. Nagy szeretettel találkoztunk újra, énekeltünk és felidéztük a régi időket. Örültünk, hogy újra együtt lehetünk. Sajnos voltak olyan osztálytársaink, akik már nem lehettek jelen ezen a találkozón, róluk és elhunyt tanárainkról gyertyát gyújtva emlékeztünk meg. A viszont­„Én a kerékpározók és a motorosok pártján állok” A pár másodperces motorvisítás eltörpül más, jóval bosszantóbb problémák mellett. NYÍREGYHÁZA. Nemrégiben je­lent meg a Kelet hasábjain egy olvasói levél, amelyben egy édesanya a motorosok védel­mében emelt szót. Egyetér­tek azzal, hogy jobb, ha „mo­torversenyeznek” a fiatalok, mintha részegen randalíroz­nának esténként. A biciklisek védelmében Elég gyakran előfordul, hogy szidják a bicikliseket, a mo­torosokat. Nyilván azok, akik kizárólag gyalog közleked­nek, hiszen, ha például autó­juk lenne, tudhatnák, hogy a gépjármű bizony hangos jószág: Ezt vitatni a 21. szá­zadban maradi hozzáállásra vall, mert soha ennyi autó és motor nem volt, s a bringások száma is egyre gyarapszik. Nekik is közlekedni kell vala­hol (többek között a városban is), valamikor (akár este is) és valahogyan (nem gyalogos tempóban)! Pár éve, az egyik hozzászó­lásában egyenesen ki akarta tiltani egy nagymama a bi­ciklis kamaszokat a sétálóut­cából, mondván, hogy nem lehet biztonságosan sétálgat­ni a pedálozóktól. A kicsiket kézen fogva kell vezetni, ők sem keveredhetnek a felnőt­tek lába alá! Vagy a picik se üljenek fel a kis járgányaikra a főtéren, csak játszótereken? Bizony sokszor kerülnek a Tudomásul veszem, hogy a járművüknek ilyen erős a hangja. K. MARGIT csöppek is bajba, bringások nélkül is! Azóta remélhetőleg a hozzászóló „kicsinye” már kamasszá serdült, és ma már kerékpározik, netán randizik is a sétálóutcában. Minden életkornak meg­van a sajátossága. A fiatalok igenis szoktak bringázni, s ha a sétálóban van dolguk, oda is azzal mennek. A kerékpárt éppen azért találták ki, hogy bármilyen „objektum” bejá­rata könnyen megközelíthető legyen vele! Most már - sze­rencsére - jó sok biciklitároló található a belvárosban, ezzel is elismerve a kerékpározás (és a kerékpárosok) létjogo­sultságát. A kutya és a riasztó is vonyít Néha én is hallok motorosokat közlekedni az éjszakában, 1-2 másodperc alatt „elhúznak” előttünk. Engem nem zavar, tudomásul veszem, hogy Az éjféli pezsgőbontás előtt csoportkép készült fotó: km Táncos-dalos újévköszöntő Tirpák szilveszteri mulat- ' az ajtó előtt kellett hagynia: | egyesület és a mandasi klub, ságra hívta tagjait és minden a 20l4-es esztendő terhe- j hála a tagság lelkesedésének, kikapcsolódni vágyót az óév 1 it, gondjait, problémáit. i kitartásának, példás csapat­utolsó napján a Bokortanyák A lelkes tirpákok ez alka- , munkájának. Programjaikon Lakosságáért Egyesület a ! lommal is dallal, tánccal és , és fellépéseiken keresztül so­Mandabokori Művelődési muzsikával búcsúztatták a j kakkal sikerült megismertet­Házba. Bár a rendezvény régi, és köszöntötték az új ni és megszerettetni a tirpák bátyus jellegű volt, egy esztendőt. Elhangzott: ered- értékeket, hagyományokat, „batyut” minden belépőnek ményes, sikeres évet zárt az GYEBRÓSZKI JÁNOS, ELNÖK karcsúsodott a kávé, a túró súlya is. A hatalmas zabpely- hek dobozait kibontva azzal kell szembesülnünk, hogy valójában alig van benne nassolnivaló. Mindenki spó­rol mindennel. A népszerű chips-es zacskókkal együtt jó pénzért megvásároljuk a belefújt térfogatkitöltő le­vegőt is. Egyes termékeknél bűvésztrükkökhöz hason­ló cselek figyelhetők meg Például a krémtúrót a régi formájától eltérően fordí­tott trapéz alakú dobozkába töltik, azaz szűkítik az alját, hogy minél kevesebb férjen el benne. Nagyobb tételben az efféle ügyeskedésekkel sokat spórolnak a gyártók, a fogyasztók gyakran észre sem veszik az apró betűk sű­rűjében, hogy fél kiló helyett már csak 450 gramm van a csomagban, a literesnek tűnő innivalóban pedig csak 9 deciliter található. Érdemes odafigyelnünk a szavatossági idő lejáratára is, mert sok boltban hagynak a polcokon lejárt árukat. Bár sok fogyasz­tóvédelmi, élelmiszerbizton­sági ellenőrzésről hallani, alig „bukik le” valaki. A vásárlók többnyire, rohannak, se ide­jük, se kedvük egy-egy nehéz munkanap után címkéket olvasgatni a bevásárlás alatt. Vajon eljön az idő, amikor végre teljes és jó minőségű, nem manipulált, igazán ízle­tes termékeket fogunk kapni a pénzünkért? FECSKE LÁSZLÓ Örültek a viszontlátásnak az 1964-ben elballagottak fotó: olvasónktól látás reményében köszön- újra együtt lesz az 1964-ben tünk el egymástól, bízva elballagott 8. osztály, abban, hogy egy év múlva VERES ZOLTÁNNÉ (SALLAI ÁGNES) Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet- Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fény­képeket közöl­jük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvé­nyes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagy­juk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvez­hetőbb olvashatóság érdekében álta­lában rövidítjük, az azonos mondandó- júakat összevonjuk. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Egyre többen hódolnak a motorozás szenvedélyének ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET ilyen is van, a járművüknek ilyen erős a hangja. Kibírom az éjszakai motorversenyt, a FŐHÉ-t, a Vidort, az esküvő­ket (délutáni hosszas, hangos dudaszóval) és a tűzijátékot is. Ezeket meg kell tartani, mi­vel közösségi rendezvények. Sokkal zavaróbb például az éjszaka rendszeresen ugyan­onnan jövő, perceken át vi­sító autóriasztó. Vagy miért nem szól senki a hajnalban sétáltatott, a szabadba végre kiszabadult, szerencsétlen lakótelepi kutyák minden reggel ismétlődő, visszhang­zó ugatásáról? A kora reggel aludni vágyókat rendszere­sen felébreszti a csaholás! És mi a helyzet azokkal, akik a panelházak teraszain tartják a hangoskodó ebeiket, netán a lakásban egyedül hagyva, nyitott ablakok mellett viny- nyogtatják naphosszat őket? Vagy említsem a kedvencek „végtermékeit”, amelyek a ka­puinkban, ajtóink előtt vagy éppen a járdákon, a zöld sá­vokban díszelegnek, bűzölög- nek? Nem éppen nyugtató ha­tású az sem, hogy a belvárosi társasházuk udvarán minden nap ordítoznak, randalíroz­nak a lakók. Bárcsak egy jó kis motorversenyen vezethetnék le a felgyülemlett energiáikat inkább! Az ilyen mindennapos és hosszan tartó bosszúságok­hoz képest a pár másodperces motorzajok szóra sem érde­mesek. Éljenek a motorosok és a motorversenyek! K. MARGIT, NYÍREGYHÁZA

Next

/
Thumbnails
Contents