Kelet-Magyarország, 2015. január (72. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-02 / 1. szám
2015. JANUÁR 2., PÉNTEK kelet Interlúrészletek 2014-ből 5 Az olvasóké az ítélet „Minden oldalon történik vailami, ami miatt le- tehetetlen a könyv, nem lehet belőle egyszerre csak kicsit elolvasni”. NYÍREGYHÁZA. Szatmár, Norvégia, Erdély, Szibéria, Torino, Shanghai és Budapest - földrészeken átívelő történetek, sok női szerző és még több Kossuth-díjas: márciusra összeállt az idei Aegon Művészeti Díjra esélyes művek tízes lis tája a zsűri szavazatai alapján. A tíz legjobb regény között szerepelt Csabai László Szindbád Szibériában című műve is, amiről a kultúra, hu azt írta: „minden oldalon történik valami érdekes, ami miatt letehetetlen a könyv, nem lelhet belőle egyszerre csak kicsit elolvasni”. Egy irodalmi blogger úgy fogalmazott: „lassan olvasva, ízlelgetve javaslom fogyasztani, mint a fekete kenyeret és a kumiszt, mert azoknak is, csakúgy mint a Szindbád Szibériában-nak, értő odafigyeléssel teljesedik ki az íze”. A szerzővel a regényről, a főhősről és az író-létről beszélgettünk. Nyíregyházi íróként Szindbádot választani cím- és főszereplőnek bátor vállalkozás, hiszen az olvasó akarva-akaratlanul is Krúdy Gyula hősére asszociál. Ez tudatos volt? csabai LÁSZLÓ: Olyan névre volt szükség, amelyet ismernek az emberek, s mivel a történetem egy része Bagdadban ját- . szódik, I •*«**. },* ahol az 1001 éjszaka is, egyértelmű \ volt a választás. Krúdy hőse és az én főszereplőm között csupán egyetlen hasonlóság van: mindketten nagy utazók. Az én könyveimben Szibéria és a Közel-Kelet mellett a harmadik fontos helyszín Nyárliget, ami egy kitalált város, de az, hogy az olvasó időnként Nyíregyházára ismer, nem a véletlen műve. Itt születtem, itt élek, ezt a várost ismerem a legjobban, ezért természetes, hogy merítek belőle is. De ha Nyíregyháza néven szerepelne a helyszín, azzal megkötöttem volna a kezem. így viszont kitalálhattam utcákat, személyeket és történeteket, és senki sem vetheti a szememre, hogy az az utca nem így néz ki, az illetőnek a leírttól eltérő a jelleme, vagy hogy az adott történetet ő másképp ismeri. Fontos nekem ez az alkotói lehetőség, mert bár realista író vagyok, ez nem jelenti azt, hogy Önmagát adta Brazíliában P. Fütöp Gábor Brazíliában fotó: m agánarchívum Tizenkét csoportmecs- cset és két nyolcad* döntőt közvetített a nyíregyházi származású sportriporter. NYÍREGYHÁZA. Volt kinek szurkolnunk a világbajnokságon! A Magyar Televízió kommentátori stábjában dolgozott a nyíregyházi születésű, újságírói pályáját a szabolcsi megyeszékhelyen indító P. Fülöp Gábor, aki meglátásunk szerint újoncként nem vallott szégyent a sporteseményen. Sőt! Mint minden focista, gyermekként alighanem a világbajnoksággal álmodott. Hát, összejött. Ilyennek képzelte? P. FÜLÖP GÁBOR: Látva a futballban betöltött szerepemet, azt, hogy csak a megye egyig jutottam, holott talán az NB III. is összejöhetett volna, no meg ismerve a magyar válogatott erejét, idővel már joggal hihettem azt, hogy az életben nem jutok ki világbajnokságra. Rádiósként dolgoztam már kézilabda- és vízilabda-világbajnokságon, olimpián is, igaz, utóbbin többnyire a stúdióban, tehát nagyon keveset voltam a helyszíneken, de elképzelni nem tudtam, hogy milyen is lesz a foci-vb. Persze, amikor belépsz a Maracanába vagy akár csak a legkisebb stadionba is, ami azért negyven-ötvenezres, két nap alatt megszokod a jót, és természetesnek veszed, hogy csak ilyen körülmények között fogsz a jövőben is dolgozni. A futballban elképzelhetetlen, hogy valakinek több világbajnoki meccse legyen, mint NB l-es. Televíziós riporterként viszont éppen egy ilyen ember ül most velem szemben... P. FÜLÖP GÁBOR: Március végén tudtam meg, hogy utazhatok, ezt követte a betanulási idő, a próbaközvetítés. Az első éppen a Nyíregyháza-Zala- egerszeg NB Il-es mérkőzés volt. Ültem egy zárt stúdióban, és beszéltem arról, amit a kis monitoron láttam. Igen, hét vagy nyolc bajnokim volt a világbajnokság előtt, Brazíliából pedig tizenkét csoportmeccset és két nyolcaddöntőt kommentálhattam. Köze nincs a kettőnek egymáshoz. Ha a Haladás-Honvéd meccsen produkáltam volna egy olyan gólörömöt, ami Dél-Amerikában alap, akkor kiröhögtek volna, vagy talán le is vesznek a képernyőről. Készült ezekre a frenetikus gólörömökre vagy a közeg, a hangulat hozta a hosszú másodpercekig tartó gólkiáltásokat? P. FÜLÖP GÁBOR: Tudatos semmi esetre sem volt, de hogy nem untam a meccseket, az talán ezekből is kiderült. A televíziós szakmában még mindig újoncnak számítok, de amikor 2009-ben a DVSC Bajnokok Ligája-mérkőzéseit Novotny Zoli bácsival, Hajdú B. Istvánnal vagy Lantos Gáborral közvetíthettem a rádióban, már akkor is hasonló volt a habitusom. Mennyire foglalkoztatták azok a hangok, amelyek a kommentátori teljesítményét ítélték meg? P. FÜLÖP GÁBOR: A főnökeim és a kollégáim nem szóltak bele a munkámba, vagyis mindent jónak láttak. Bár voltak furcsa visszhangok is, én úgy érzem: tiszta lelkiismerettel jöttem le a „pályáról”, nem játszottam rá semmire, én ilyen vagyok. KM-BT Kívül kemény, belül csupa szív Csukrán Mihály egy személyben sportoló, edző, pályatulajdonos, tömegsportszervező, Guinness-rekorder. újfehértó. Egykoron a jobbegyenesétől rettegtek az ellenfelek, majd aztán különc sportteljesítményével hívta fel magára a figyelmet, hiszen hátrafelé haladva, ugrókötelezve futotta le a maratoni távot. Volt szkanderbajnok is az újfehértói Csukrán Mihály, majd aztán a telkén épített sportpályával lepte meg a környezetét, ahol főleg hátrányos helyzetű, kallódó gyermekek focizhatnak, súlyt emelhetnek, valamint az ökölvívás alapjait is megtanulhatják tőle. Melyik sportteljesítményére a legbüszkébb? CSUKRÁN MIHÁLY: A legtöbben azt a választ várnák tőlem, hogy amikor 1992-ben a Vasassal ökölvívásban csapat- bajnokságot nyertem, hiszen akkor együtt bokszolhattam Kovács , ,Kokó” Istvánnal is. Én azonban két másik sport- eseményre vagyok inkább büszke. Három évvel ezelőtt, 54 évesen itt a Csukrán pályán hivatalos mérkőzésen aranyérmet nyertem egy hajdúböszörményi fiú ellen. A srác tőlem jóval fiatalabb volt, két súlycsoporttal feljebb játszott, mégis sikerült legyőznöm. A másik különleges teljesítményem az a Guinness-rekord volt, amikor 1993-ban Budapesten a Mars Maratonit hátrafelé és ugráló- kötelezve futottam le. Csukrán Mihály Hogyan született meg a „Csukrán-pálya”? csukrán MIHÁLY: Amikor hazajöttem Budapestről, volt egy kis megtakarított pénzem. A szülői ház közelében vettem egy telket, hogy házat építek rá. A súlyemeléshez azonban kellett egy bódé, majd lebetonoztam egy kis részt is. Akkor jött az ötlet, hogy lehetne itt egy sportpálya a környék fiataljai számára. így is történt: nem csináltuk meg a házat, a helyén focipálya épült. A fiatalokkal súlyt emeltünk, bokszoltunk a focizás mellett. Nemcsak foglalkozik velük, de ételről és üdítőről is gondoskodik, nyaranta edzőtáborokat szervez. Milyen pénzből tudja ezt megvalósítani? csukrán Mihály: Rokkant- nyugdíjas vagyok, közel 60 ezer forintból élek. FélreteFOTÓ: M. MAGYAR LÁSZLÓ szék belőle havonta 5-10 ezer forintot, s így apránként próbálom összegyűjteni az edzőtábori költségekre a pénzt. A 2014-es nyári tábor 350 ezer forintba került, vagyis ki kellett még egészíteni a félre tett forintokat, pedig igyekszem takarékosan élni. Számos karitatív tevékenység is fűződik a nevéhez: gyűjtést szervez rászorultaknak, elhagyatott sírokat gondoz. Mi készteti erre? CSUKRÁN MIHÁLY: Zavaros világ vesz körbe bennünket, nagyon sokan szegénységben élnek. Aki szegény, azt semmibe veszik, magára hagyják. Úgy érzem, mindezek ellen csak úgy lehet küzdeni, ha összefogunk, segítjük egymást, mert vallom, hogy többen többre vagyunk képesek, mintha egyedül lenne az ember. km-mml Csak a lottószámokat titkolná A százas lista pár nap múlva már nem érdekes, marad a feladat és a felelősség. KISVÁRDA. Bárány László, a Master Good Cégcsoport ügyvezetője, a Baromfi Terméktanács elnöke markáns tagja az ország 100 leggazdagabb személyét tömörítő elitnek. A Bárány família 100 éve, négy generációra kiterjedően foglalkozik baromfitenyésztéssel, ezáltal Magyarország legrégibb baromfitenyésztő dinasztiája. A tradíciót elindító első generáció a Széchenyi grófok uradalmi baromfi- tenyésztője volt. Az általa képviselt szakma iránti elkötelezettség generációról generációra szállt. A cégcsoport jelenlegi sikereinek a kulcsa is ebből az örökségből ered. Mekkora presztízst jelent, hogy benne lehet a „százban”? BÁRÁNY LÁSZLÓ: Az a tény, hogy benne vagyok a Top 100-ban, egy folyamat része, és én sem egy pillanatnyi eseményként éltem meg. A Master Good Cégcsoport a Bárány család tulajdona. Ez a vállalatcsoport teljesítményével már 3 éve bekerült ebbe a kiadványba. Azt sem igazán presztízsként éltem meg, inkább meglepetésként. Tudom, hogy ez a lista és a Top 100-as tagság nem egy objektív, mindenre kiterjedő gazdasági besorolás. Két dolgot latolgattam: az egyik, hogy valóban ott van-e a helye a családunknak ezen a listán - és nem a rangsorban betöltött pozícióra gondolok -, a másik, hogy valóban mennyire objektív a kiváBárány László FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM lasztás szempontrendszere és milyen egyéb módosító tényezőket, vagy éppen a listáról távol maradókat nem vettek figyelembe. A gazdasági megmérettetésnek ez az eszköze - akárhogy is nézem - csak egy villanásnyi időre irányítja ránk a figyelmet. Egy nap múlva, még inkább egy hét múlva már senkit nem érdekel, marad a mindennapi feladat és felelősség. házni - befektetni - növekedni. Ma már szerencsére nem csak a szakmabeliek, hanem a tágabb értelembe vett újságolvasók is tudják, hogy a Master Good Cégcsoportban rajtam kívül dolgozik még két Bárány: László fiam, aki a Master Good Kft. ügyvezetője és Péter fiam, aki a Baromfi Coop Kft. ügyvezetője, és mindketten a teljes operatív irányításért felelnek. Van, aki nem szívesen beszél a vagyoni helyzetéről, van, aki nem titkolja. Melyik kategóriába tartozik? BÁRÁNY LÁSZLÓ: Sok titkol- nivalóm nincs. Igazából a tuti lottó számokat titkolnám el, de nem lottózom. A vállalatcsoport teljesítménye és vagyoni helyzete nyilvános mindenki számára, ezért valójában nincs mit titkolnom. KM-LTL Milyen tényezőkre volt szükség ahhoz, hogy idáig eljusson? BÁRÁNY LÁSZLÓ: A családunk üzleti filozófiája több mint 20 éve azonos: beru-
