Kelet-Magyarország, 2015. január (72. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-23 / 19. szám
2015. JANUÁR 23., PÉNTEK KELET Úgy fejlesztenek, ahogy tudnak A tlszadobl önkormányzat fejőgépet vásárolhat a közeljövőben, és frissítené a szarvasmarha-állományát is ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN Az állami támogatás nem mindenhol fedezi a kötelező feladatok ellátásának költségeit. TtszADOB, tiszacsécse. - A települések meghatározó része helyben jár, vegetál - mondta Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének vezetője, Me- cseknádasd polgármestere. Állítja: az önkormányzatiság lényege veszett el azzal, hogy jó ideje megfosztották az önálló döntéshozatal lehetőségétől a helyhatóságokat. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban arra: amikor a kormány átvállalta a helyhatóságok adósságállományát, elvitte az oktatási, valamint az egészségügyi intézmények többségét, azt ígérték, hogy a kötelező feladatokat teljes egészében állami támogatásból fedezik. Ez azonban szerinte nem valósult meg, és a településeknek a saját bevételeik egy részét továbbra is központilag meghatározott célokra kell fordítaniuk. Húznak a nadrágszíjon Tiszacsécsén nincs kolbászból a kerítés. Szabó Károly polgármester előzetes kalkulációja szerint túl sok okuk nem lesz az idén sem az örömre, hiszen saját forrásból szinte biztos, hogy nem tudnak fejleszteni.- Egyedül a megyei önAz idén 17,5 millió forintos megtakar!- g tással tervez- . hetünk. 3űr~ ^ BÁN GYÖRGY Hh»H kormányzat által koordinált uniós fejlesztési forrásokra támaszkodhatunk, de ezekből is csak azokra, ahol nincs szükség önrészre, azaz csak a százszázalékos támogatású projektekben bízhatunk. A dolgunkat tovább nehezíti az a tény, hogy a közmunkaprogram folytatásához az idén már saját részt is le kell tennünk az asztalra... - tekintett előre Szabó Károly, aki hozzátette: annak ugyan örül, hogy az állam átvállalta a hiteleiket, de még így is szorosra kell húzniuk a nadrágszíjat. A kötelező feladataik finanszírozása sem lesz egy egyszerű mutatvány, de mint a polgármester mondta: valahogy megoldják.- A START programból egy minimális saját bevételünk lesz, ezekből majd igyekszünk befoltozni a lyukakat - vázolta fel a nem éppen rózsás jövőképet Tiszacsécse polgármestere. Mintafarmjuk van Tiszadobon ennél egy kissé vidámabb a helyzet, a település ugyanis 2015-ben 11 millió 479 ezer forintot fordíthat fejlesztésre. A pénznek már meg is van a helye, a teljesség igénye nélkül az önkormányzat idei „kívánságlistája”: szarvasmarha-fejőgép, háromszáz literes tejhűtő, konyhai főzőüst, hat darab borjúbox, öt szarvasmarhaüsző. És hogy miből futja minderre a településnek? Erre Bán György, Tiszadob polgármestere adta meg a választ.- Harmadik éve működtetjük az önkormányzati mintafarmunkat, aminek köszönhetően 2015-re 17,5 millió forintos megtakarítással tervezhetünk. Ez az összeg a tavalyi megtakarításunknak a duplája. A farmon előállított hús, tojás, tej, zöldség és gyümölcs a helyi konyhánkon hasznosul - összegezte tömören a „tiszadobi csoda” működését a polgármester. Névtelen optimisták Két, neve elhallgatását kérő polgármester szinte szó szerint ugyanazt mondta: már a kezdetektől nem működött jól a feladatfinanszírozás. Van, amit jelentősen alul, mást pedig túlfinanszíroznak, arra azonban nem adott lehetőséget a törvény, hogy átcsoportosíthassák a forintokat. „Fejleszteni?” - kérdeztek vissza. Csak akkor, ha 100 százalékos pályázati kiírást találnak, vagy a szükséges önerőre külön elnyerhető pénzek lesznek. S mégis mind a két kistelepülés első embere optimista maradt. Ügyeskednek, dolgoznak, keresik annak a lehetőségét, hogy miként tegyenek szert saját bevételre. Nem, új adóban, a helyi adók emelésben nem gondolkodnak, mert nem ezt várják el tőlük a községükben élők. „Eddig is megvoltunk, ezután is megleszünk, mi, keleti polgármesterek nagyon tudjuk, hogyan kell mindent túlélni” - fogalmazott búcsúzóul az egyik településvezető. KM Beszélhetünk önkormányzatiságról? A helyhatóságok 2013-ban valamivel több mint 636 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak, ami tavaly csaknem 716 milliárdra nőtt. Az idei költségvetésben viszont már csak 690 milliárd szerepel; a csökkenés magyarázata főként az, hogy kikerült a rendszerből a helyi önkormányzatok által felhasználható 94 milliárdos központosított előirányzat és a 7,7 milliárdos vis maior támogatás. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) ezekkel az adatokkal érzékelteti a szektor ki- véreztetését. A szervezet álláspontja szerint mindennek fényében legfeljebb a helyhatóságok tíz százalékánál beszélhetünk önkormányzatiságról. „Évek óta lebegett felettünk Damoklész kardja” A kivonuló Baumax Magyarország Zrt. 788 alkalmazottat foglalkoztat hazánkban. NYÍREGYHÁZA. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) arról tájékoztatott, hogy a Baumax ígérete szerint minden jogi lépést és intézkedést betart, és ezzel kapcsolatosan a következő napokban Adatok A Baumax Magyarország Zrt. a nyilvánosan hozzáférhető cégadatok szerint a 2014-es évet 23,1 milliárd forint árbevétel mellett 3,2 milliárd forint veszteséggel zárta, míg 2013-ban 22,8 milliárd forint volt a bevétele, szintén 3,2 milliárd forint veszteség mellett. felveszi a kapcsolatot a KASZ vezetőségével. Buday Pálné, a KASZ alelnöke elmondta: mivel korábban is volt szó az áruházlánc kivonulásáról, a szakszervezet már több alkalommal megkereste a Bau- maxot, azonban egyéb elfoglaltságra hivatkozva nem ültek le velük egyeztetni. Mégis váratlan volt A Baumax nyíregyházi üzletének egyik munkatársa a következőket mondta el lapunk érdeklődésére:- Tulajdonképpen évek óta felettünk lebegett Damoklész kardja, hiszen újra és újra felröppent az a hír, hogy Magyarországon is megszünteti a cég az áruházait. Nem volt Hátra arc! - adta ki a parancsot az áruházlánc illusztráció: mti ez titok, előbb-utóbb várható ták a törökországi és a romá- volt ez a lépés, miután elad- niai érdekeltségeket. Ennek ellenére mégis váratlanul ért bennünket az a körlevél, ami szerdán délután érkezett meg a mi áruházunkba - vázolta fel a helyzetet a neve elhallgatását kérő dolgozó. - Arról még nem hallottunk, hogy az XXXLutz, ami majd bérli az épületeket, átvenné-e a dolgozókat. Mi lesz március után?- Az biztos, hogy március 31- ével megszűnik a Baumaxnál a munkaviszonyunk. A cég eddig mindig tisztességesen járt el az anyagiak tekintetében, reméljük, akiknek jár, azok pontosan megkapják majd a végkielégítésüket. Hogy mi lesz velünk március után, az már más kérdés. KM A hetedik krajcár Úgy tűnik: kísért a múlt. Móricz Hét krajcár című novellájának mondanivalója - „itt egy krajcár mindig hiányzik” (Váci Mihály) - ma is aktuális. Nem csak úgy általában, hanem konkrétan a települési önkormányzatok számára. Az idei költségvetés - legalábbis ez az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek egybehangzó véleménye - a magyarországi települések tíz százalékának teszi csak lehetővé, hogy szabadon költhessenek fejlesztésre, segélyezésre, satöbbire. Ennek egyenes következménye, hogy a kilencven százalékuknak meg van kötve a keze; magyarán: kénytelenek beérni azzal, hogy csak a kötelező feladatok ellátására kapnak pénzt. Vagyis vegetálnak. Ez pedig felveti az önállóság megnyirbálásának gondolatát. Talán nem alaptalanul. Ha visszaemlékszünk, évtizedeken át azt panaszolták a polgármesterek, hogy az állam nagy előszeretettel osztogatja le a feladatokat az önkormányzatoknak, miközben a végrehajtáshoz szükséges forrást egyáltalán nem, vagy csak részben biztosítja. A helyhatóságok pedig állandó mínuszban voltak, vagyis többet költöttek, mint amennyi a bevételük volt. Jött az „önhiki” (önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok), melyre pályázni lehetett. Persze, a megítélt „önhiki” sosem fedezte a hiányt, ezért hitelt voltak kénytelenek felvenni. Ma már más szelek fújnak, hiszen több kötelező feladatot (mint például az iskolafenntartás) átvállalt az állam, sőt megszabadította az önkormányzatokat az adósságaiktól. Cserébe azonban mintha megkötötte volna a kezüket, így sem jó. Úgy látszik, az a bizonyos hetedik krajcár még sokáig fog hiányozni... laszlo.gyorke@kelet.hu Kelet kvíz A település jellegzetes, népi építészet stílusát magán viselő középparaszti, vályogból készült, oldaltomácos épülete a Rákóczi u. 27. sz. alatt található, a) Paposon b) Ömbölyön c) Márkén d) Méhteleken A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ön elégedett a megye kulturális életével? RÁCZ EMESE: Izgalmasak a Jósa András Múzeum kiállításai. GAÁL SÁNDOR: Irodalmi kávézók gazdagítanák a kulturális életet. BERECZ FRUZSINA: Szinte minden héten nyílik egy új tárlat. SKRABÁK ISTVÁN: Hiányzik a városból egy jó jazzklub. NÉMETH PETRA: Részt veszek a kulturális rendezvényeken. HRESKÓÁDÁM: Nyáron többször kilátogattunk a Vidorra.- Elégedett vagyok, hiszen a nyíregyházi színházban nagyon jó előadásokat tűznek műsorra, a Jósa András Múzeum kiállításai pedig izgalmasak. Ha ajánlhatnék egy helyet, ahová mindenkinek el kell mennie egyszer, akkor az a múzeumfalu lenne - válaszolta Rácz Emese. Gaál Sándor már ennyire nem pozitív.- Nagyon szeretek színházba járni, remek a nyíregyházi társulat. Néhány irodalmi kávézóval azonban tovább lehetne gazdagítani, pezsgőbbé lehetne tenni a megye és a megyeszékhely kulturális életét. - Aki egy kicsit is érdeklődik a művészetek iránt, annak kiszolgálják az igényeit úgy a megyében, mint Nyíregyházán. Szinte minden héten nyílik valahol egy új kiállítás, bemutatnak egy könyvet vagy új színházi előadást - mondta a nyírteleki Berecz Fruzsina. Skrabák István szerint a nagy- közönség ugyan megtalálja a neki tetsző programokat, de hiányzik a városból egy jó jazzklub. - Általában részt veszek a kulturális rendezvényeken, főleg azokon, melyek az én korcsoportomnak szólnak - felelte a tiszaberceli Németh Petra. Hreskó Ádám- nak az iskola mellett nem sok szabadideje jut a kultúrára. - Nyáron többször kilátogattunk a Vidor fesztiválra, amit nagyon élveztem. km-csa b Kihasznált kondipark Nincs üresjárat a kondiparkokban, még a januárban sem. Sóstón követendő példát mutattak a városlakók az egészségmegőrzésből, ami nem korfüggő. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR