Kelet Magyarország, 2014. szeptember (71. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-15 / 215. szám
2014. SZEPTEMBER 15., HÉTFŐ Háttér 3 KELET Amire nálunk kevesebb jut Nem mozizunk kevesebbet, mint az ország más részein élők, sőt! ILLUSZTRÁCIÓ: THINKSTOCK Az adatok szerint az ország keleti részében élők jóval kevesebbet költhetnek kultúrára, szórakozásra, utazásra. NYÍREGYHÁZA. Fele annyit költhet utazásra, szórakozásra vagy éppen oktatásra az, aki nem a fővárosban, vagy annak környékén él. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztási adatai szerint ezek közül is leginkább Észak-Magyarország és az Észak-Alföld van leszakadva az élmezőnytől, a régiók közötti különbségek az elmúlt egy évben pedig csak tovább nőttek. A Közép-Magyarorszá- gon élők, azaz a budapestiek és a környékbeli települések lakói az országos átlag negyedével többet költhetnek ruházatukra, utazásaikra, vagy éppen az étkezésükre, miközben a szabolcsiak feleennyivel kénytelenek beérni. A részvételi díj eltérő- Az utazók számát tekintve a keleti és északkeleti térség lakosságának a körében ugyanakkora az igény és az érdeklődés az utazás iránt, mint az ország többi részében, a különbség az egy főre eső alacsonyabb részvételi díjakban található - mondta el lapunknak Termes Nóra, az IBUSZ utazási irodák Kft. marketing-igazgatója.- Az érdeklődés tehát ugyanakkora, csak kevesebbért utaznak. A keleti régióból is sorra indulnak a szervezett buszos kirándulások külföldre, ezeknek a számában lényeges eltérés nem található. Az utazási irodánkba jelentkező vendégek legnépszerűbb úticélja idén Görögország volt. Ide is inkább szervezetten indulnak, egyénileg, saját autóval kevesebben mennek - talán a tengerpart relatíve nagyobb távolsága miatt. Az elmúlt évekhez képest nem romlott az északkeleti régió helyzete a kiutazókat tekintve az ország nyugati részében élőkkel szemben, sőt némi javulást is mutat az adat, összességében nagyobb létszámot utaztattunk, egyedül az egy főre eső kiadások nem emelkedtek jelentősen. Jelentős törzsutas állománnyal rendelkezünk, akik évről évre visszatérnek, ugyanakkor érezzük a fiatalabb korosztály egyre erősödő érdeklődését, akik egyelőre még az olcsóbb utakat keresik. Megelőzzük Debrecent- Méretbeli kategóriatársaihoz képest a nyíregyházi Cinema City remekül teljesít. A hat teremből álló komplexum 2013-ban tizenöt százalékkal látogatottabb volt, mint egy évvel korábban. Ha a debreceni testvérmozit nézzük, azzal együtt, hogy Nyíregyháza majdhogynem fele annyi lakóval rendelkezik szomszéd városánál, a látogatók száma a befogadóképesség és a lakosság arányában megelőzi Debrecent, akárcsak a győri, vagy a soproni mozit - tájékoztatott Buda Andrea, az I.T. Cinema City kft. marketing és PR-igazgatója.- Ebből is látható, hogy az északkeleti térség semmivel sem költ kevesebbet a szórakozás ezen formájára. OlyanyA lakosság arányát tekintve többen járnak itt moziba, mint Debrecenben. BUOA ANDREA nyira, hogy ez év januárja és augusztusa között hat százalékkal többen moziztak a térségben, mint az előző év ugyanezen időszakában. Nálunk ezen spórolnak- Ha csak abból az alapvetésből indulunk ki, hogy egyes munkakörökben egy budapesti alkalmazott több tízezer forinttal magasabb fizetést kap ugyanazért a munkáért, mint szabolcsi kollégája, akkor van igazság abban, hogy ki és mennyit költhet szórakozásra vagy éppen étkezésre - morfondírozott Puskás Ákos, a nyíregyházi Nagymama kifőzdéjének tulajdonosa, aki Budapesten is csillapította az emberek éhségét.- A fővárosban foglalkoztatott, kvalifikált dolgozó megengedheti magának, hogy hétfőtől péntekig étteremben ebédeljen, Nyíregyházán ezzel szemben hétfőn elhozza otthonról a vasárnapi ebéd maradékát, pénteken pedig megy (siet) haza, igy nem ül be egy kifőzdébe, hogy megebédeljen. Nálunk így spórolnak, mi pedig heti 3 nappal számolunk. A budapestiek hetente kétszer mennek moziba és utána szívesen vacsoráznak valahol, ezzel szemben Szabolcsban félévente egyszer vesznek mozijegyet, de arra már nem is gondolnak, hogy beüljenek a film után valahová - osztotta meg a tapasztalatait lapunkkal Puskás Ákos és zárómondatként hozzátette: amiben nincs különbség, hogy a szegény ember az Pesten is szegény! km Megkérdeztük: Ön mire költ? Pálfi-Tóth Zoé nemrégiben ment férjhez, a menyasszonytáncból „végtörlesztette” a diákhitelét. - így a kötelező kiadások mellett több jut már színházra, baráti kocsmatúrákra! - újságolta. - A barátnőmmel élek, fizetésnap után első dolgunk a számlák befizetése. Szakítunk időt, pénzt a kultúrára, szórakozásra is - válaszolta Vadász Péter. Tóth Anikó albérletben él, a bérleti dij és a rezsiköltségek nagy kiadást jelentenek számára. - Imádom a színházat, ezért nem sajnálom a pénzt egy-egy jó előadásra - mesélte. Nagyné Losonczi Tímea elmondta: sokba kerül a gyermekei taníttatása, de a tanulás „befektetés a jövőbe”. - Igyekszünk okosan beosztani a pénzt - tette hozzá. Kosláb Eszter a „kötelező” kiadások mellett még diákhitelét nyögi, egyébként szórakozásra és ruházkodásra költ. Herczku Tünde impulzív vásárló. - Amikor boltban, üzletekben járok, bizonyos áruk „velem akarnak jönni”, én pedig nem mondok nemet - mesélte. km-pi PÁLFI-TÓTH ZOÉ: Már VADÁSZ PÉTER: Első a több jut színházra. számlák befizetése. NAGYNÉ L. TÍMEA: KOSLÁB ESZTER Még Okosan gazdálkodunk, a diákhitelt nyögöm. TÓTH ANIKÓ: Imádom a színházat! HERCZKU TÜNDE: Impulzív vásárló vagyok. Kelet kvíz A13. században a falu Bánk bán birtoka volt, aki vejének, Simonnak adományozta. A Gertrúd ellen elkövetett merénylet miatt és örökösök hiányában II. Endrére szállt. a) Napkor b) Nyírjákó c) Rohod d) Lónya A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Visszaállították a park eredeti állapotát anarcs. A Bárókertként is ismert park átadó ünnepségén dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Kalinák József polgármester egyaránt kiemelték a helyszín történelmi jelentőségét. A szalagátvágást követően a résztvevők végigsétálhattak a korabeli szépségét visszanyert parkon. A műemléki védettséget élvező kúria körüli egykor tizennégy hektáros parkot Czóbel Albert építette. Az angolkert páratlan szépséggel rendelkezett, különlegességekkel gazdagított kertjében megtalálható volt többek között: japánfenyő, tulipánfa, liliomfa és más ritkaságnak számító fafaj is. Az úrilak értékes tárgyak otthona volt, itt őrizték Luther és Kálvin korabeli képmásait, Simonyi óbester kardját, több pompeji vázát, bronzkori tárgyakat és eredeA kúria kertjének helyre- állítása kiemelkedő jelentőséggel bír. KALINÁK JÓZSEF ti régi festményeket, a falakat pedig több Mendnyánszky- és | Büttner-festmény díszítette. A ma már csak 7,5 hektáros területen a szakemberek arra törekedtek, hogy visszaállítsák a park eredeti állapotát és újra megtekinthetővé tegyék azt a látogatók számára. A felújítás során az értékes dendrológiai állomány állag- és egészségmegóvása is megtörtént, emellett felújították a sétányokat, a kerti építmé- | nyékét, a csatornát, kiépítették az öntöző rendszereket. A Czóbel-kúria kertjének helyreállítása több szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bir. Az ünnepélyes szalagátvágás pillanata fotó: ónkormányzat Hl Nézőpont Kiss László Tanmese az iskolákról Iskolaigazgatós botrány. Ez egy örökzöld témája az újságírásnak, mióta a pályán vagyok, teljesen függetlenül attól, épp milyen kormány van. Az alaphelyzet is mindig ugyanaz, igazolva azt a mondást, hogy a híradókban mindig ugyanaz történik, csak másokkal és másutt. Szóval az alaphelyzet mindig az, hogy van egy iskolai vezető, vagy vezető tanár, akit el akarnak mozdítani, küldeni, kirúgni, félretenni, ám ezt a szülők, vagy a szülők egy része, vagy a tantestület, esetleg mindkettő együtt elutasítja. Ilyenkor jön a lázadás. Levél a sajtónak, tüntetés, aláírásgyűjtés, diáksztrájk, nyílt levél a miniszternek, polgármesternek, az atyaúristennek. Általában eredménytelenül. A hatalom ilyenkor ugyanis még jobban bemerevíti az álláspontját: „Csak nem fogok engedni, hova vezetne az, ha legközelebb majd mindent a nép akarna megmondani,” Plusz többnyire nem fogadják el az ellenakaratot civilnek, mindjárt kimutathatóvá válik valami sötét politikai szerveződés a mélyben: ilyen-olyan pártszimpátiájú szülők vagy tanárok, bujtogató ismerősök. Most is zajlik Miskolcon egy ilyen ügy, de hát választási kampány is van, így aztán ilyenkor tényleg politikai üggyé válik még az ennél sokkal kisebb léptékű történés is, ezért a konkrét sztori most nem is lényeges annyira. Sokkal inkább a vélhető tanulságok. Sokan mondják, hogy a giga központi iskolaműködtető állami szervezet a gond, ahonnan messziről úgy nyúlnak bele az ilyen kényes személyzeti ügyekbe is, hogy nem tudják, mi is van ott a helyszínen, vagy épp ellenkezőleg, tudják, de nem érdekli őket, úgyse kell találkozniuk minden nap a kétszáz kilométerre lévő szülőkkel. No de ilyen ügyek akkor is voltak bőven, amikor nem volt központi szervezet. Akkor pontosan azt panaszolták fel - főleg kisebb településeken -, hogy a polgármester vagy a helyi vezető politikai erő gátlástalanul érvényesíthette a saját politikai, vagy csak klientúraépítő érdekeit az iskolákban is. így még első blikkre jónak is tűnt, hogy inkább egy személytelen, távoli szervezeté a döntés. De talán meg kellene változtatni a nézőpontunkat, és akkor talán helyrezökkennének az ügyek is. Az iskola ugyanis valójában nem egy hivatalé vagy a polgármesteré, hanem a mienk, akiknek az adójából fizetik a tanárokat, a rezsit. És az iskola kényes, bizalmi, személyes dolog. Rábízzuk a gyerekeinket. Kialakulnak normális emberi kötődések, kapcsolatok. Kis túlzással közösségnek is nevezhetjük. Ezt nem volna szabad úgy kezelni, mint egy távhőszolgáltató vállalatot, ahonnan ha nem jön a meleg igaz, megfagyunk, de amúgy tökmindegy, szeretjük-e az igazgatóját, vagy sem. Szoros és befolyásos civil kontrollnak kellene működnie minden iskolában. A szülőknek beleszólása kell, hogy legyen, mi történik a vezetéssel. Az „ugyan mit értenek hozzá” a politika eddig ismert elcseszései ismeretében nem érv a civil „beleszólási” lehetőségek ellen. Józan ésszel fel kellene érni, hogy ha egy állami iskolában összetartó közösség épül tanárok, szülők, gyerekek között, az elemi érdeke minden felelős vezető erőnek. Ezeket a közösségeket bátorítani, építeni, erősíteni kellene, nem átlépni felettük. Bonyolült ez persze nagyon a gyakorlatban, de valódi értékteremtés csak ebből lesz. Amúgy meg mi más küldetése lenne egy iskolának, mint ez... laszlo.kiss@eszak.hu De talán meg kellene változtatni a nézőpontunkat, és akkor talán helyrezökkennének az ügyek is. ■ Városnap A kemecsei városnapon mások mellett az Everdance is színpadra lépett. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR
