Kelet-Magyarország, 2014. augusztus (74. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-14 / 189. szám
2014. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK A járási központok is a fejlesztés fókuszában állnak. Képünkön Csenger madártávlatból FOTÓ: H. SZABÓ SÁNDOR nterjú dr. Kondra Laurával, a koordinációs osztály vezetőjével a területfejlesztésről Igények - a valóság talaján maradva A megye összes települését megkérdezték a jövővel kapcsolatos elképzelésekről. NYÍREGYHÁZA. Felgyorsult világunkban új kihívásoknak kell megfelelnünk. A magyar gaz- dasági-társadalmi-politikai változások egyik ilyen következménye, hogy hazánkban 2012 januárjától új feladatot kaptak a megyei önkormányzatok: nem intézményeket kell fenntartaniuk, hanem immár minden erejükkel a területfejlesztéssel kell foglalkozniuk. Könnyű ezt kimondani, könnyű ezt törvényben lefektetni, azonban rengeteg munka, szervezeti átalakítás szükséges ahhoz, hogy mindez megvalósuljon. A megyei önkormányzat megváltozott szerepköre a hivatali struktúra átalakítását is szükségessé tette. A területfejlesztési feladatok hatékonyabb ellátása érdekében alakult meg a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal Koordinációs Osztálya, aminek elsődleges feladata a megyei területfejlesztési dokumentumok elkészítésének összehangolása, társadalmi egyeztetése. A jövőnket nagymértékben meghatározó munkáról dr. Kondra Laura osztályvezetőt faggattuk. Mi indokolja ennek az osztálynak a létjogosultságát? DR. KONDRA LAURA: Egy kicsit hadd kezdjem korábbról. Amikor megszületett a döntés, hogy a megyei önkormányzatok intézményeit az állam átveszi, kisebb bizonytalanságérzés uralkodott el az önkormányzati hivatalban, hiszen valóban új kihívással kellett szembenéznünk, ráadásul kisebb apparátussal. Ez a megyei önkormányzatok életében egy igazi rendszer- váltás volt. Szerencsére nem volt sok idő aggodalmaskodni, mert meg kellett kezdeni a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozását. Ennek első részeként helyzet- elemzést, helyzetértékelést végeztek a szakemberek. Ebben a dokumentumban rögzítettük többek között a megye akkori gazdasági, társadalmi, szociális, környezeti helyzetét. Mindezek adták meg azt az alapot, ami meghatározta a további tennivalókat. A helyzetértékelést egyébként a társadalom különböző szereplői is véleményezték. Ezt követte a javaslattevő fázis, ami hosszú távú jövőképet vázolt fel 2030-ig. A helyzet- értékelés és javaslattevő fázis két kötete alkotja a megyei területfejlesztési koncepciót, s erre épült a 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési program. Ennek a programnak a kidolgozása, az összefogása és összehangolása már egy magasabb szervezeti és szervezési szintet követelt meg, ezért jött létre az osztály, amit én vezetek. Mi ennek az osztálynak a feladata? Bár a nevében benne van, hogy koordinál, de kik között kell a munkát, a tervezést összehangolniuk? DR. KONDRA LAURA: A hivatali struktúra felépítését illetően szükséges elmondanom, hogy a Koordinációs Osztály a Területfejlesztési és Költségvetési Főosztályon belül működik, tehát fejlesztéspolitikával nem csak a mi osztályunk foglalkozik. Mint említettem, a megyei önkormányzat a területfejlesztésért felelős. A partnerség jegyében megyei és megyén kívüli szereplőkkel tart kapcsolatot, különösen a minisztériumokkal, központi államigazgatási szervekkel, szomszédos megyékkel, illetve a tervezőkkel, a megye vállalkozói, civil és közszférájával, valamint a megyei önkormányzat tulajdonában lévő Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel. Az osztály feladata ezen kívül még a pályázatfigyelés, pályázatok írása, indokolt esetben menedzselése, koordinációs és területi tervezési feladatokkal összefüggő rendezvények, fórumok, konferenciák, workshopok szervezése és rendezése. Ellátjuk a Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum, illetve rotációs rendszerben az észak-alföldi régióhoz tartozó megyei ön- kormányzatokkal a Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum titkársági feladatait is. A megyei tervezés mellett aktívan részt veszünk a határ menti programok tervezésében is. Milyen konkrét területekre vonatkozik a fejlesztések, tervezések összehangolása? DR. KONDRA LAURA: A kormány és az Európai Unió közép- és hosszú távú megyei gazdaság- fejlesztési és településfejlesztési programcsomagokat vár tőlünk. Ez két külön területet jelent a munkánkban. A gazdaságfejlesztési kérdésekben a vállalkozói és civil szféra elképzelései mellett a városok terveire voltunk kíváncsiak, míg a településfejlesztésnél a megye összes települését is megkérdeztük a jövővel kapcsolatos elképzeléseikről. Dr. Kondra Laura a szerkesztőségünkben fotó: sipeki Péter Több körben folytattunk adatgyűjtést - első ízben 2012-ben, majd 2013 őszén, legutóbb pedig 2014 tavaszán -, ezek feldolgozása folyamatos volt, s az ott levont következtetések be is épültek a tervezési dokumentumokba. Információkat, projekteket nem csak célzott megkeresések útján gyűjtünk, a megye valameny- nyi lakójának a megyei önkormányzat honlapján keresztül is lehetősége van észrevételek, fejlesztési javaslatok megtételére. A projektgyűjtés szerteágazó folyamata és feldolgozása egyébként még nem zárult le. Az elkövetkező hat évben a beérkezett igények alapján milyen fejlesztések várhatóak a megyében? dr. kondra LAURA: A gazdasági élettel kapcsolatban a legtöbben az ipari parkjuk fejlesztését, az infrastruktúra további kiépítését szeretnék, hiszen az együtt járna a munkahelyteremtéssel. Volt olyan igény is, hogy épüljön az ipari parkban inkubátorház. A településfejlesztés területén azt szeretnék a falvak-városok vezetői, ha az önkormányzati tulajdonú épületek megújulnának, s ennek éppen úgy része lenne a hőszigetelés, mint a nyílászárók cseréje, az alternatív energiák felhasználásának lehetősége. Ha jól tudom, ezek a „kívánságok” nem lehetnek végtelenek, nem lehet nagy álmokat szőni, hiszen vannak úgynevezett prioritások, amelyek meghatározzák, illetve behatárolják a lehetőségeket. DR. KONDRA LAURA: Valóban így van, a megyei terület- fejlesztési dokumentumok elkészítésének irányvonalait a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Operatív Programok határozzák meg, ezek közül is elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program biztosítja a megyék számára a keretet. Éppen ezért a mi egyik fontos feladatunk, hogy megvizsgáljuk: a települések tervei, fejlesztési elképzelései mennyire férnek be ezekbe az operatív programok által támogatott prioritásokba, vagyis mennyire maradtak a valóság talaján. Ilyen prioritás például a gazdaság fejlesztése munkahelyteremtéssel, a környezetvédelem, a helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése, a foglalkoztatásösztönzés. A turizmus fejlesztését nem nevesítették külön prioritásként, de a vállalkozásbarát-népességmegőrző településfejlesztés kategóriába beleillik. Ha elkészül teljes egészében a megyei területfejlesztési program, akkor be is fejeződik a koordináló osztály munkája? DR. KONDRA LAURA: Ha az idén véget ér a tervezési folyamat, akkor kezdődik a végrehajtás, ami szintén sok munkát ad majd az osztály dolgozóinak. Sőt, szerintem jóval több munkával jár majd, mint az eddigi előkészítő szakasz, hiszen nyomon kell követni többek között a forrásfelhasználást, a kivitelezést, így mindenképpen erősíteni kell majd az apparátusunkat. Ugyanakkor az osztályunknak a koordinálás mellett továbbra is a feladata a területfejlesztés, a területrendezés és a vidékfejlesztés is. Bízom abban, hogy a magyar gazdaság fejlődésével hamarosan a hazai források is megjelennek az uniós források mellett a fejlesztéspolitikában, tehát a koordinációs osztályra álláspontom szerint még hosszú távon szüksége lesz a megyének. 6 Interjú KELET
