Kelet Magyarország, 2014. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-09 / 107. szám
2014. MÁJUS 10., SZOMBAT KELET üzenet Fibiné Deme Ágnes, nyíregyházi olvasónktól: Én pedig azt mondom, hogy a depresszió nem más, mint a szív szemének vaksága, vagyis a szeretet hiánya. MÖLLER PÉTER á nap előfizetője Csontó Gyula nyíregyháza. Ötven éve fizeti elő a Kelet-Magyarországot a Csontó házaspár. Csontó Gyulát az újságolvasási szokásairól, hobbijáról, családjáról kérdeztük.- A feleségemmel 51 éve élünk együtt, két gyermeket neveltünk fel. Három gyönyörű unokánk van, akik a szemünk fényei - kezdte a bemutatkozást Csontó Gyula, majd így folytatta: - A Kelet-Magyar- ország minden reggel már 6 órakor a postaládánkban van. Az újságot reggel én olvasom el, a feleségem csak délután, miután elvégezte a házimunkát. Kedveljük a kertészkedéssel kapcsolatos írásokat és a recepteket, értesülünk a helyi és a nagyvilág híreiről. Nekem a hátsó oldal a kedvencem, de érdekelnek a mezőgazdaságCsontó Gyula a szerkesztőségünkben FOTÓ: RACSKÓ TIBOR ról, a jószágokról szóló beszámolók is.- Az ajándékcsomagot köszönjük, jó munkát kívánok a szerkesztőség tagjainak és a kézbesítőnknek is. Továbbra is hűséges olvasóik maradunk! - búcsúzott olvasónk. km Olvasónk írja Az ünnepség résztvevői FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Megsiratták az édesanyákat a kis „mocorgók” Nyírmadán, a Mocorgó Gyerekházban is köszöntötték az édesanyákat, mégpedig az általános iskolások megható műsorával! A gyerekek saját készítésű ajándékaikkal örömkönnyeket varázsoltak az édesanyák szemébe. Minden évben van egy nagyon kedves nap, amiről sosem feledkezünk meg. Ekkor köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat. A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el, hiszen ő az, akinek mindig mi, a gyerekek vagyunk a legfontosabbak. Ő az, akivel örömünket, bánatunkat megoszthatjuk, akiben mindig megbízhatunk. BÚZA ANDREA GYERÉKHÁZVEZETŐ Olvasóink írják Gyorsan és jól dolgoztak Művégtaggal élő férfi vagyok. A protézisem kihordási ideje lejárt, egy nyíregyházi művégtagkészítő cég üzletkötője megkeresett és azt ígérte, hogy ők rövid határidőre elkészítik. Mivel tudtam, hogy nekem hamarosan kórházba kell feküdnöm, igent mondtam. Már a másik nap értem jöttek kocsival, elvittek méretet venni. Két. hét múlva telefonáltak, hogy kész a protézis, és hamarosan jöttek is értem járáspróbára. Szívélyesen fogadtak, és addig alakították a művégtagot, amíg igazán jó lett. Köszönet az összes dolgozónak, különösen Rai Józsefnek a segítőkész munkájáért! DEMETER KÁROLY, CÉGÉNYDÁNYÁD Tanítják-e manapság? Ma is a fülembe csengenek szüleim, tanítóim szavai: az időseket tiszteim, szeretni és segíteni kell. Az igazgató bácsink, tanító nénink sokat oktatta a gyerekeit arra, hogy mi az illem, ha időseket látunk környezetünkben. Szüléink pedig, ha megtudták, hogy illetlenek voltunk, hatásos fenyítést (akár fizikait is) alkalmaztak. Miért írom le mind ezeket? Április 30-án ültem fel Nyíregyházán, a Szent István úti megállóban a Fehérgyarmatig közlekedő távolsági buszra. Csak néhány ülőhely volt üres. Iskolából haza igyekvő fiatalok ültek kényelmesen, nagyobb részüknek fülében csüngött a vezetékes „tampon”, markukban az „okos kütyü”. A többiek vidáman A jelmezverseny tündérei fotó: a szerző Tündéri a Tündérbál varázsa A nyírszőlősi Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézményben szervezett Tündérbálon szép számmal vettek részt a nebulók és szüleik. A tavasz jegyében zajló eseményen sorban álltak a gyerekek a tündéri smink elkészítéséért. A jósnőtől megtudhatták, mi lesz a következő tündéri esemény. Akinek kedve volt, babákat, ékszereket készített, volt, aki csak a vízparti tündérekkel állt össze egy fotózás erejéig. A „tavaszi bájital” mellé elvarázsolt muffin is járt! A jelmezversenyen megtudhattuk, milyen a rózsa, a tavasz, a hó, a gyöngyvirág, az éj, az illatos tündér megjelenése. A kvíz-showban a gyerekek a mesebeli ismereteikről adtak számot. Az intézmény könyvtáros pedagógusa, Haj- dúné Mészáros Tünde és a településrész közművelődési színtere ezúttal is igyekezett gyermekközpontú programot varázsolni az érdeklődők számára. Az eseményen az Északi Eszterlánc Óvoda nyírszőlősi tagóvodásai vidám műsorral kedveskedtek. ÁGOSTON ILDIKÓ KÖZMŰVELŐDÉSI SZÍNTÉR VEZETŐ zsibongtak. Félreértés ne essék, ezek nem vétkek, bűnök. Szóval amolyan se lát, se hall viselkedés, nem törődnek a körülöttük zajló eseményekkel. Hátrább húzódva láttam egy üres helyet az ablaknál. A másik ülésen egy „tamponos-kütyüs” fiatalember foglalt helyet. - Szabad? - kérdeztem, mire ő rám nézett, és tomporát félre húzva jelezte, hogy leülhetek. A kórház előtt állt meg a busz, sok idős, beteg ember szállt fel. Gyengék, fáradtak. A füldugós fiatalok közül senki nem vette észre őket, senki nem adta át a helyét. Felszállt egy fiatal anyuka is, karján 1 éves körüli gyerekével. A kicsi betegnek, az anyuka fáradtnak tűnt. Amikor felém közeledett, én, 74 éves létemre voltam az, aki felállt, és átadta a helyét! Hálás pillantással mondott köszönetét. A fiatalember tovább hallgatta a zenét, nyomogatta a telefonját, arra is lusta volt, hogy az anyuka és gyermeke kényelme érdekében bentebb húzódjon. Én állva utaztam tovább, és örültem, hogy segíthettem. E felemelő érzéstől erőre kapva álltam végig az út nagy részét, többször is rápillantva a fáradt anyukára és a beteg gyermekére. Közben újra szétnéztem, és elgondolkodtam: valóban ezektől az ideje korán megfáradt, mások iránt közömbös ifjúságtól várjuk a társadalom szebb, jobb jövőjét? Mikor, kitől fogják megtanulni az illemet? Van-e, aki megkérdezi tőlük, tettek-e ma valami apró jót,' amivel segítettek másokon? Valószínűleg nem - gondoltam, majd Beregsurányban leszálltam a buszról. FILEP GYULA, BEREGSURÁNY Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. Levelesládánkból Csodálatos volt a nótás est Szabó Sándor ismét teltházas nótaestet rendezett Nyíregyházán. A csodálatosan előkészített színpadon láthattuk-hallhattuk dr. Fehér Esztert, Kádár Zsuzsát, Somogyi Erikát, Zám Andreát, Dócs Pétert, Kapi Gábort, Bokor Jánost, Szabó Sándort, Kádár Gergőt és dr. Zeleni Ferencet. A nótákon kívül operett-dalokat, musical-részleteket is hallhattunk. A zenekari A zárókép fotó: Szabolcsi jánosné kíséretet Balogh Zoltán és 6 tagú cigányzenekara alkotta. Szabó Sándor megígérte: őszszel újabb nótaestet szervez a felújított művelődési házban. SZABOLCSI JÁNOSNÉ NÓTAKEDVELŐ <§> Szolgálatban Nyírbogáton is lelkiismeretesen „figyelnek és védenek" a polgárőrök, így Pálvölgyi Miklós és Szepesi István is. FOTÓ: KM Kvízmegfejtés Hol született Kézy Mózes (1781. november 6. -1831. július 31.) református főiskolai tanár, költő és filozófus. b) Fehérgyarmaton Lám, így is lehet, így kell nyugdíjas életet élni! Érdemes csatlakozni a virágzó életet élő, aktív, sikeres klubközösségekhez! NYÍREGYHÁZA. Virágot ültetett nemrégiben a nyugdíjasok egy kis csoportja Sóstóhegyen az egyik étterem teraszának balkonládáiba. A vendéglátó- hely azóta is a környék egyik legszebb épülete. Nem először tettek ilyet az Aranykor Nyugdíjas Klub tagjai, régóta igyekeznek szebbé varázsolni a környezetüket, és erre buzdítják a környékbeli lakosokat is. Székhelyük, a sóstóhegyi egészségház szomszédságában kis parkot alakítottak ki, 600 tő évelő virágot ültettek el a kertben és a támfalon. Környezet(sz)építő kedvük azóta is lankadatlan, s hogy mások is kövessék példájukat, még virágpalántákat is osztogattak! Tevékenységük természetesen ennél sokrétűbb, a kéthetente tartott összejöveteleik változatosak, színesek. A találkozások nem korlátozódnak Sóstóhegyre, ha a városközpontban alkalom kínálkozik, szívesen ellátogatnak egy-egy színházi előadásra, tárlatra, múzeumi kiállításra, templomi koncertre. Kapcsolatot ápolnak a gyergyószent- miklósi Caritas Idősek Klubjával, felejthetetlen élményük a Gyergyóban töltött szeretet- vendégség, amelyet természetesen itthon ők viszonoztak a korábbi vendéglátóiknak. A közösség erejének titka Sóstóhegyen egyébként működik egy másik hasonló egyesület, a Nyíregyháza-Sóstófürdő Társadalmi Szervezete, amely (lassan 15 éve) szintén számtalan programmal hívja fel magára a figyelmet. Ennek a nyugdíjas szervezetnek a tevékenysége is változatos és szerteágazó. Bodnár István fotó: km Remek közösséget alkotnak, a kohézió titka - mint mondták - az, hogy a tagok odafigyeljenek egymásra, igyekeznek minél jobban megismerni egymást, erre pedig jó lehetőséget kínálnak a születésnapokról, névnapokról, házassági évfordulókról való megemlékezések. Kirándulásaik során bebarangolták fél Magyarországot, meglátogatták az Országházat, de jártak Erdélyben és Kárpátalján is. Néhány éve megalapították a Vadrózsa tánccsoportot és két énekkart. Azóta a táncosok és énekesek rendszeresen próbálnak, több sikeres fellépésük volt már. Szupernagyik, Szuperpapik Borbányán, a közelmúltban megrendezett majálison nagy tapsot kapott a helyi Margaréta Nyugdíjas Egyesület népdalköre és néptánc- csoportja. A Margarétának is szép hagyománya van, sok programot kínál a tagoknak és az érdeklődőknek. Az említett népdalkor és táncs- csoport fellépett már megyei nyugdíjas találkozókon, a Ki mit tud?-on és megyénk számos városában is. A tagok közül többen is részt vesznek a megyei Nyugdíjas Szövetség vetélkedőin és versmondó versenyein. Nézegetve az idei programjaikat, valószínűnek tartom, hogy sokan felkerekednek majd a zempléni kirándulásra, bekapcsolódnak a családi nap vagy az erdei szalonnasütés programjába, esetleg indulnak a városi generációs ügyességi vetélkedőn a megtisztelő Szupernagyi vagy Szuperpapi cím elnyeréséért. Megyénkben számtalan hasonló egyesület működik, közülük most csupán hármat említettem. Örömmel hallom (és még nagyobb örömmel olvasom a Keletben), amikor ilyen lelkes szervezetek fellépéseiről, sikereiről, kirándulásairól kapok hírt. Mindannyian bizonyítják gyermekeiknek, unokáiknak, hogy lám, így is lehet nyugdíjas életet élni! BODNÁR ISTVÁN, NYÍREGYHÁZA
