Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-27 / 49. szám
Tűz esetén a helyszínre érkező tűzoltósás vezetőjének az utasításait mindenki köteles maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani fotó: getty images Kússzunk, ha támad a füstgáz! Tűz eseten segíteni kell a gyermekeknek, időseknek, terhes anyáknak. MUNKAVÉDELEM. A dolgozó legfontosabb feladata tűz esetén fegyelmezetten, pánikmentesen távozni az épületből, a legközelebbi kijáraton (vészkijáraton) keresztül. Szükség esetén a rászorulóknak segítséget kell nyújtani és az oltásban és mentésben (személyek és anyagi javak) szakszerű segítséget nyújthat az élet- és vagyonvédelem érdekében. Ha szabályszerű az épület felszerelése, jól látható helyen tűzoltó készülékek vannak elhelyezve. A dolgozónak a tűzjelzés nyomán a rendelkezésre álló felszereléssel és az előírások szerinti oltóanyaggal meg kell kísérelni a tűz oltását. A tűzoltóság megérkezéséig az ott tartózkodó személyek a szintekről, az épületből összeszedik a porral oltó tűzoltó készülékeket, és ezekkel kezdik meg a kezdeti tűz oltását. Vízzel oltani csak áramtalanítás után szabad! Be kell jelenteni A lehetőségekhez képest gondoskodni kell arról, hogy a helyszín a vizsgálat befejezéséig változatlan maradjon. A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, vagy az emberi beavatkozás nélkül megszűnt vagy eloltott tüzeket kötelesek az ott dolgozók a vezetőnek késedelem nélkül bejelenteni. A hatóság megérkezésekor tájékoztatást kell adni az odaérkező tűzoltóknak. Tájékoztatni kell őket a tűz által érintett területről, a várható veszély- helyzetről, az addig tett intézkedésekről. A menekülésről Tűz esetén a helyszínre érkező tűzoltóság vezetőjének az utasításait mindenki köteles maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani. A tűzeset helyét a vizsgálat befejezéséig változatlanul kell hagyni. Az emeleti szintekről minden esetben a lépcsőházon keresztül hagyjuk el az épületet, a liftet igénybe venni tilos és életveszélyes. A panelos épületek zömében - ha a lépcsőin a lejutás akadályozott - felfelé is lehet menekülni, egyrészt a tetőre, másrészt a szomszédos lépcsőházon keresztül a szabadba. A lépcsőházba beszűrődő füstöt a lépcsőházi ablakokkal, zárt lépcsőházak esetében a hő- és füstelvezető megnyitásával, üzembe helyezésével lehet elvezetni. Mindenképpen biztosítsunk elsőbbséget, segítsünk a gyermekek, gyermekes és terhes anyák, az idősek, rokkantak és a mozgássérültek, mozgáskorlátozottak menekülésében. Füst ellen az on illetve a száj elé szorított átnedvesített textillel (kendő, törölköző) a kimenekülés időtartamára hatásosan lehet védekezni. A forró füstgázok a levegőnél könnyebbek, így felülről rétegeződve telítik a helyiséget, így lehajolva, kúszva biztonságosabban elhagyhatjuk a füsttel telített helyiséget. Villanyt, gázt elzárni! Az épület, munkahely, lakás elhagyása esetén gondoskodni kell a gáz és az elektromos áram főkapcsolójának az elzárásáról! ÉKN MM Tüzet oltani márpedig kell munkavédelem. A tűz oltásában, az emberi élet és az anyagi javak mentésében mindenki köteles a lehetőségeihez képest, külön felhívás és a testi épség veszélyeztetése nélkül részt venni. A tűzoltást vezető (kiérkező tűzoltóság parancsnoka) utasításait mindenki köteles végrehajtani. A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tűz méretének figyelem- bevételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerű mielőbb, mindenre kiterjedően elkezdeni. A tűz oltását a rendelkezésre álló felszereléssel, eszközzel meg kell kísérelni. Villamos berendezésekben, azok közelében keletkezett tűz esetén az oltás megkezdése előtt áramtalanítani kell. Biztosítani kell, hogy a kivonuló tűzoltó egység a tűzeset helyszínéhez jusson, ennek érdekében lehetőség szerint egy fő a kiérkező egységeket az épület előtt fogadja. A tűzoltó készüléket, felszereléseket jól láthatóan, hozzáférhetően a bejárat illetve a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan üzemképes állapotban kell tartani. A hozzájuk vezető közlekedési utat eltorlaszolni tilos! ÉKN * NFSZ v Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült A tűzvédelemmel kapcsolatos fogalmak Tűzvédelem A tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat. Tűz __ Az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz. T űzveszélyes tevékenység __ Az a tevékenység, amely a környezetében lévő anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással jár. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység Minden tűzveszélyes technológia, ha nem az erre a célra létesített és engedéllyel rendelkező munkahelyen alkalmazzák. Tűzszakasz _ ________ Az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban nemzeti szabványban előírt tűztávolságok választanak el. Tűzszakaszok kialakításával a keletkező tűz nem tud korlátok nélkül kiterjedni az egész épületre, a tűzszakasz határán lévő tűzgátló szerkezet megállítja a tüzet, védi az épületrészt. Tűzveszélyességi osztályok A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A jelenleg érvényes jogszabály a következő tűzveszélyességi osztályokat határozza meg: „A" Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes „B” Tűz- és robbanásveszélyes „C” Tűzveszélyes „D" Mérsékelten tűzveszélyes „E" Nem tűzveszélyes. A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a tűzszakaszok, építmények, helyiségek, azonos tűzveszélyességi osztályba sorolt tűzszakaszok, helyiségek összesített területe, valamint a szabad tereinek összege meghaladja a létesítmény szintenkénti területének és szabad tereinek 40 százalékát. Klasszikus értelemben a tűz keletkezésének feltételei Éghető anyag, gyulladási hőmérséklet, oxigén Mind a három feltételnek időben, térben együtt kell lenni ahhoz, hogy tűz keletkezzen. Az égés megszűnik, ha az égés egyik tényezőjét elvonjuk. Ez a tűzoltás alapja. Tűzoltási módok Éghető anyag eltávolítása, oxigén eltávolítása (C02 vagy N gázzal elárasztani, vagy habbal kell letakarni). Oltás a hűtés elve alapján. Tűzjelzés módja ____ Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles késedelem nélkül intézkedni, és a tüzet jelezni. A tüzet a hivatásos tűzoltóságnak a 105 telefonszámon vagy a 112 nemzetközi segélyhívó számon kell jelezni. Személy által történő tűzjelzésnek tartalmaznia kell: a tűzeset, káreset pontos helyét (címét); emberélet van-e veszélyben; mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyben; a bejelentő személy nevét és a jelzésre használt távbeszélő készülék hívószámát. A jelzést vevő tűzoltó további kérdéseire is egyértelmű és részletes választ kell adni. Riasztás módja Közvetlen riasztás: (a tűzjelzés - személy vagy eszköz közbeiktatása nélkül - közvetlenül a tűzoltóságra fut be.) Közvetett riasztás (a tűzjelzés emberi vagy technikai eszközök közbeiktatásával jut a tűzoltó hatóság tudomására). A riasztás módja lehet Hangos kiabálással, kongatással, kolompo- lással, vészcsengő használatával, házi telefon alkalmazásával (központon, vagy alközponton keresztül), kültéri riasztó egység működtetésével. Az épület területén a tűzesetet (kiépített jelzőrendszer esetén) a falra szerelt tűzjelző berendezés kézi jelzésadóinak használatával is lehet jelezni. A riasztás elrendelése (tűzriadó) A riasztást elrendelheti: aki a tüzet észlelte, az értesítendő személy, (akit értesítettek), a tűzjelzést fogadó vagy észlelő személy, gyakorló riasztás során a vezető. A riasztható személyek köre Az ott dolgozó személyek, az épületben tartózkodók, külső személyek, ügyfelek. Nemcsak játék a szavakkal Nem mindegy, hogy baleset, munkabaleset vagy üzemi baleset éri a munkavállalót. munkavédelem. A magyarok igencsak előkelő helyet foglalnak el az európai népek rangsorában a „munkaalkoholizmus” dolgában, hiszen sokszor akkor se mennek táppénzre, ha az egyébként orvosilag indokolt lenne. Sokat tehetünk magunk is azért, hogy elkerüljük a táppénzt, de nem árt tudni azt sem, hogy mi van akkor, ha mégis megtörténik a baj. Tőlünk függetlenül Szimpla balesetről akkor be-' szélhetünk, ha az emberi szervezetet éri olyan egyszeri külső hatás, amely az ember akaratától függetlenül, hirtelen, esetleg aránylag rövid idő leforgása alatt következett be, és sérülést, mérgezést, esetleg más egészségkárosodást, vagy halált okoz. Ennek tehát nincs köze a munkánkhoz. Munkabalesetről akkor van szó, ha a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (a sérült) közrehatása mértékétől függetlenül. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására menet közben éri. Foglalkozás közben Üzemi baleset az, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzemi balesetnek tekintendő továbbá, ami a munkavállalót tisztálkodás, öltözködés, étkezés, vagy üzemorvosi vizsgálat közben éri. Nem tekinthető üzemi balesetnek az, ami a dolgozót a munkahelyén sport- és kulturális rendezvény közben, nem a munkájával összefüggésben érte. Üzemi balesetnek minősül viszont az a baleset, amely a biztosítottat a munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Az úti balesetek vonatkozásában elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, illetve hosz- szabb időre nem szakította-e meg az utazását. Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek, ékn A szén-monoxid hatása A szén-monoxid színtelen, szagtalan, a levegőnél valamivel könnyebb gáz. Szén-monoxid mérgezés leggyakrabban tüzelőberendezésekkel ellátott helyiségekben, illetve garázsokban fordul elő. A szén-momoxid hatása az emberi szervezetre: A szén-monoxid és az oxigén bekerül a légzőrendszerbe T A szén-monoxid a vérbe kerül, ^ ahol kapcsolódik a hemoglobinhoz. A szén-monoxid és a hemoglobin karboxihemoglobinná alakul. Hemoglobin felelős az oxigénmolekulák szállításáért <0 Karboxihemoglobin szén-monoxid + hemoglobin f-j a A karboxihemoglobin akadályozza J az oxigénszállítást. A sejtek és szövetek oxigénhiányos állapotba kerülnek. A szén-monoxid kb.250-szer jobban kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén, ezért már kis mennyiség is súlyos következményekkel járhat. Szén-monoxid- mérgezés tünetei: • émelygés • fejfájás • hányinger, hányás • végtagok gyengesége • izomfájdalom • mozgásképtelenség • hallucináció • eszméletvesztés Ha a szén-monoxid koncentráció (%): (I (jl 2-3 óra tartózkodás után fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger (I ni 2 - 3 óra után homloktáji fejfájás U|ln 3 óra után életveszély 0|082-3órautánhalf n IC 20 perc után ájulás, H** 1-2 óra után halál n M 5-10 perc után ájulás, UyJÜ 20-30 pert után halál n cn 1 -2 perc után ájulás. U|üv 10-20 perc után halál 1,20 1-5 perc után halál Ellátás: • hívjunk mentőt • vigyük ki a sérültet a gáztérböl • fektessük le szabad levegőn P\ • ha eszméletlen helyezzük stabil oldalfekvésbe • ha leállt a légzés kezdjük meg az újraélesztést GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: MTI. ELSŐSEGÉLY.HU
