Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-27 / 49. szám

721844 2014. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK Az ecsedi verbunkot ropták a legények nagvecsed. Táncos lábú férfi­ak mérették meg magukat február 22-én a III. Országos Nagyecsedi Verbunk Verse­nyen. A 96 versenyző - akik az ország különböző részéről, sőt még Kárpátaljáról is ér­keztek - 4 korcsoportban mu­tatta be tánctudását a zsűri előtt. A verseny érdekessége, hogy a táncosok csak az ecse­di verbunkot táncolhatták. Az országban nincs még egy olyan település, ahol 6 Nép­művészet Mestere és 5 Nép­művészet Ifjú Mestere élt és él mai napig. Előttük tiszte­legve, illetve a nagyecsedi tánckultúra népszerűsítésé­re rendezik meg kétévente a szakmai berkekben egyre na­gyobb elismertségnek örven­dő versenyt. A rendezvény a táncos mesterek tiszteletére állított emléktábla megkoszo­rúzásával kezdődött, majd nagyecsedi népdalok csen­dültek fel, majd Murguly La­jos, a Népművészet Ifjú Mes­tere, Szabó Lajosné Czine Róza, a Népművészet Mes­tere, „Rákóczi” Kovács Gusz- távné és Sarkadi Lajos mutat­ta meg, mi is az ecsedi ver­bunk, lassú és friss csárdás. A hazai táncművészet meg­határozó tagjaiból álló zsűri nehéz helyzetben volt, amikor értékelni kellett a látott pro­dukciókat, de végül meghoz­ták döntésüket: a verseny ösz- szesített első helyezését Gera Zoltán érdemelte ki, ám a sok különdíjnak köszönhetően senki sem távozott Nagyecsed- ről üres kézzel. veres csaba Négy korcsoportban 96 táncos járta szombaton fotó: Tóth tamás gerső PÁRTHÍREK: © MEGYÉNKBŐL MSZP. Az Összefogás választási programpolitikája összeért - hangzott el az MSZP szerdai sajtótájékoztatóján. - Győzelmünk esetén a vállalkozások szá­mára olyan kedvező feltételeket biztosítunk, mint például az évenkénti egyszeri adóváltoztatás. Ez kiszámíthatóbb és stabilabb rendszert jelent a jövőre nézve. Olyan közbeszerzési eljárásokat indítunk, melyekkel szemben mindenki egyenlő eséllyel indul. Bővítjük a kis- és középvállalkozásokra kiszabható adózási lehető­ségeket, (gy azok eldönthetik, hogy nyereségi adóikat milyen formában kívánják befizetni. Ma a kormány visszaszorítja a fejlődés lehetőségét, a vállalkozások nem tudnak gyarapodni. Számunkra a legfontosabb, hogy minél több embert foglalkoztassunk Magyarországon. A kisvállalkozások főként Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében vannak jelen, így erre a térségre hatványozottan érvényes az Összefogás programja - nyilatkozta Veres János, az MSZP megyei elnöke. ___ Jobbik. - Nincs ma Magyarországon olyan család, amelyiket közvetve vagy közvetlenül ne érintene a 200 ezer bedőlt devizahitel. Ez országosan több millió háztartást jelent - ismertette a számokat Gyöngyösi Márton, a Jobbik Magyar- országért Mozgalom országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján, s kifejtette: a tíz évet felölelő probléma gyökere az előző Orbán-kormány idején, 2001-ben engedélyezett egyoldalú szerződésmódosítás, aminek következtében a devizahitelek összege a száznegyvenszeresére: 1200-ról 6300 milliárd forintra emelkedett. - A jelenlegi, kétharmados parlamenti többség ugyan igyekezett orvosolni a gondot, de nem annak gyökerére összpontosított, ezek csupán pótcselekvések voltak, döntéseiket az időhúzás jellemezte. Többek között ezekre a problémákra kfvánjuk felhívni a figyelmet február 28-án, pénteken 16 órától a nyíregyházi Kossuth térre szervezett tüntetésen - tájékoztatott Gyöngyösi Márton. Különleges kézműves termékekkel, népművészeti alkotásokkal, helyi termelők finomságaival, természetes anyagokkal és háztáji ízekkel várja az érdeklődőket a Búza téri Piaccsarnok 2014. február 28-án (péntek) 12-től 18 óráig. Nem érdemes kihagyni! NYÍRVV NONPROFIT KFT. HIRDETÉS A kreatív fantázia és az üde játékosság szemet gyönyörködtető kavalkádja fotó: racskó Tibor Üdítő gyümölcsös alkotás Ugyancsak említésre méltó a Cseresznye-házaspár: Palicz Eszter Alma és Vámosi Ger­gely. Nem kinn, hanem benn A Jonatán és a többiek üdítő nagyszínpadi alkotás. Dina­mikus, olykor bumfordian bá­jos, olykor didaktikus, más­kor lefegyverzően szellemes. Élményszerű a legkiseb­beknek csakúgy, mint a fel­nőtteknek. (Igaz, ők a mű­ben észrevehetnek bizonyos „másodlagos” jelentéseket is. Azt a filozófiai kérdést példá­ul, hogy valójában létezik-e egyáltalán Gyümölcsfáivá...) A - végén önnön paródiáját kínáló - mű azt sugallja, ez a hely nem kinn van, hanem benn. Akkor leljük meg, ami­kor (minő abszurdum!) Mál- nácska és Kukacka egymásra találnak... im'nl to ■ KARADI ZSOLT Dinamikus, olykor bumfordian bájos vagy didaktikus, máskor le- fegyverzően szellemes. NYÍREGYHÁZA. Azok a csodá­latos jelmezek! Igen, a jel­mezek: a kreatív fantázia és az üde játékosság szemet gyönyörködtető kavalkádja! No és a zene, az ének, meg a tánc: mindezek együtt röpíte­nek a mesék mai, mégis gyer­mekien naiv világába... Hogy miért éppen a gyü­mölcsök és a kíméletlen kártevő kukacok kalandjai elevenednek meg a színpa­don? Miért ne? Láttunk már elég állatos mesét; jöjjenek az eleddig kevésbé sztárolt figurák! És ha az ennivalóan édes finomságok, valamint az ellenük szövetkező gonosz zabagépek nagyon is hasonlí­tanak ránk, nézőkre, akkor az (nem)csak a véletlen műve... Nem bizony, hiszen Tomku Kinga (poszt)modern munká­ja legalább annyira folytatója, mint amennyire újítója a ha­gyománynak. A darab humoros dialógu­sai, nyelvjátékai, ötletes dal­szövegei megkapó módon ragadják magukkal a kis (és nagy) nézőket. A mese dra- maturgiailag sokat köszön­het az irodalom nagyjainak, hiszen Málnácska, Alma, Jonatán, s a többiek úgy ke­resik Gyümölcsfalvát, mint Csongor és Tünde Üdlakot, de fel-felvillan olykor az Óz, illetve az Aliz (Csodaország­ban) hatása is. Tapintható lelkesedés Tomku Kinga és Kazár Pál „zenés vitaminbomba” műfa­ji megjelölésű színjátéka Sil- ló Sándor gyerekek nyelvén értő, mozgalmas rendezésé­ben került színre. Silló (aki maga tervezte a remek forgatható díszleteket) megtalálta a publikum szívé­hez az utat: ebben nagyban segítette Juhász Katalin, a frenetikus jelmezek, Boldi­zsár Zsolt, az esztétikus szce­nikai megoldások, s Vámosi Judit és Vámosi Máté, a tán­cok megálmodásakor. Nem kevésbé a színészek! A fiatal gárda tapintható lelkesedéssel vitte színre a fordulatokban bővelkedő történetet. Jenei Judit mint Alma, Nyomtató Enikő mint Málnácska és Kosik Anita mint Őszike „vitték vállukon” az előadást. Gyuris Tibor a Napóleonra hajazó Kukacki­rály, Varga Norbert a „tiszta” Kukacka, Mátrai Lukács Sán­dor a cselszövő Kukac Károly, Munkácsi Anita az okos Cit­rom, Budai Norbert a lelkes Banán Béla szerepében volt emlékezetes. Kóborló ebekről tanácskoznak nyíregyháza. Három megye- Szabolcs, Hajdú és Borsod- állatvédő szervezeteinek képviselői, és a szakhatósá­gok szakemberei tartanak tanácskozást Nyíregyházán. Az Állatbarát Alapítvány Csa­tornái utcai állatotthonában pénteken 14 órakor kezdődő rendezvény célja, hogy a kó­bor ebek magas számáról és az ivartalanítás fontosságáról egyeztessenek, és szó lesz az ebösszeírás eredményeiről is. <§> A Rákóczi utcától az Erdő sorig Megkerüli a buszvárót az a kerékpárút, amit Nyíregyházán a Vas­vári Pál utca páratlan oldalában építenek. fotó: pusztai Sándor Táncok és dalok egy versenyen nyíregyháza. A Móricz Zsig- mond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézménye ad ott­hont pénteken ÍO órától a 16. Vécsey-Vásárhelyi Kamara Néptánc és Népdaléneklési Versenynek, ahol 27 település 355 népdalos és -táncos tanuló­ja bizonyítja tudását. Ekkor ír­ják alá a Vásárhelyi László Alap­fokú Művészeti Iskola és a Mé- rai Általános Iskola (Kolozs me­gye, Erdély) közötti testvéris- kolai megállapodást is. KM A párkapcsolatok legelterjedtebb formája Megyénkben az átla­gosnál jóval magasabb a házasságban élők aránya. nyíregyháza. Magyarországon a házasságkötések száma az 1970-es évek átlagában közelí­tette az évi százezret, azonban már a hetvenes évek második felétől elkezdődött intenzív csökkenésük. A házasságkö­tések száma 2009 óta minden évben jóval 40 ezer alatti, a 2009-2012 közötti időszak átlagában évi 36 ezer, a 2013 január-novemberi időszakot tekintve közel 35 ezer. A házas­ságok helyett (mellett) terjed­nek az élettársi kapcsolatok. Ezek a házasságnál lényege­sen instabilabb intézmények, ugyanis azonos időtávon két- szer-háromszor nagyobb gya­korisággal bomlanak fel, mint a házasságok válás miatt. Egy­re többen vannak azok is, akik kényszerűen vagy tudatosan vállalva nem alakítanak ki sem házastársi, sem élettársi kap­csolatot. Ők a szinglik. Miközben a házasság intéz­ményébe egyre kevesebb a belépő, hosszabb távon nőtt, illetve magas szinten stabili­zálódott a kilépőké. A válások gyakoriságának emelkedése már az 1940-es évek köze­pétől megindult. Az 1970-es évek közepén még 4-szer töb­ben kötöttek házasságot an­nál, mint ahányan elváltak, 2007 óta azonban a házassá­gok száma a válásokénak már csak 1,5-1,7-szerese (azaz 100 házasságkötésre közel 60-67 válás jut). 2012-ben 68 ezer házasság szűnt meg (majd’ kétszer annyi, mint ameny- nyi létrejött). A belépések és a kilépések egyenlege 1978 óta negatív, 2000-2012 között éves átlagban 33 ezres hiányt jelez, azaz ennyivel több há­zasság bomlik fel évente, mint amennyi létrejön. Hajadonok és nőtlenek A folyamatok tükrében nem meglepő, hogy az ország 15 éves és idősebb népességé­nek csupán 44 százaléka volt házas a 2011. évi népszámlá­lás eszmei időpontjában, ami 1870 óta a legalacsonyabb arány. Élettársi kapcsolatban a felnőtt népesség ll százaléka élt 2011-ben, akik legnagyobb hányada hajadon, illetve nőt­len volt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye őrzi a tradíciókat. Itt az átlagosnál jóval magasabb a házasságban élők aránya (2011-ben meghaladta a 48 százalékot). A fiatalok jóval nagyobb arányban kötnek há­zasságot, és a 15-34 éves kor­csoport kivételével mérsékel­tebb az elváltak aránya, mint országosan. A megyében az átlagosnál ritkábbak az élet­társi kapcsolatok, ugyanakkor a megözvegyülés miatti házas­ságmegszűnések viszonylag gyakoriak, összefüggésben a térségben élők kedvezőtle­nebb halálozási rátáival. A házasság változatlanul legelterjed­tebb formája a párkapcso­latoknak. A változások azonban ag­gasztóak, és magukban hordozzák az intézmény kisebbik tér­félre szorulá­sának valószínűségét. Ez ked­vezőtlenül befolyásolhatja az egyébként is alacsony szintű gyermekvállalási hajlandósá­got, hiszen a 2011. évi cenzus adatai szerint a 15-49 éves házas nők valamennyi élet­korban több gyermeket hoz­nak világra, mint az azonos korú élettársi kapcsolatban élő nők, és az eltérés számottevő, 1,5-szeres. MALAKUCZINÉ PÓKA MÁRIA A Központi Statisztikai Hivatal Debre­ceni főosztályának főosztályvezetője yJ-V A házasságok helyett (mellett) terjednek az élettársi kapcsolatok illusztráció: thinkstock

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents