Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-10 / 34. szám
2014. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ Dr. Benkő Tibor FOTÓ: HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Interjú Dr. Benkő Tibor vezérezredessel, a Honvéd Vezérkar főnökével Vállalják: ha kell, életük árán is Beszélgető partner Nyéki Zsolt A haza védelme békeidőben is rengeteg feladatot ad a Magyar Honvédségnek. A védelmi képességek fenntartása nem csak attól függ, hogy van-e ellenségképe az országnak - osztotta meg gondolatait lapunkkal Nyíregyházán tartott előadás után dr. Benkő Tibor vezérezredes. Ha nem haragszik meg a dalból vett kérdésért: „Hol vannak a katonák?” Az én korosztályom gyakrabban találkozott velük a hétköznapokon is. dr . benkő TIBOR: A katonák mindig ott vannak, ahol szükség van rájuk, és békeidőben sem tétlenkednek. Amikor a Magyar Honvédségről beszélünk, akkor nem csak arra kell gondolni, hogy ki támadhatja meg az országot, s ha megtámadja, akkor a honvédség mire lenne képes. Ez fontos kérdés, de csak egy része annak az összetett feladatrendszernek, amelyben a honvédségnek helyt kell állnia. Ma talán a külföldi katonai missziók ismertebbek, de itthon hogy telnek a hétköznapok? dr. BENKŐ TIBOR: Hosszú lenne a feladatok teljes listáját felsorolni, de néhányat kiragadok. Fenyegetettséget jelent például az, ha Magyarország légterébe olyan légi jármű lép be, amely nem jelentette be a repülési szándékát. A honvédség képes perceken belül intézkedni, s megvédeni a légterünket, stratégiai létesítményeinket. Említhetem a katasztrófahelyzeteket is: Magyarország területén évente több millió tonna veszélyes anyagot szállítanak, ami potenciális veszélyforrást jelent. Ha bármi történne, a katasztrófavédelem egységei mellett a honvédség erői azonnal segítségre sietnének. Gondoljunk a kolontári tragédiára: a vörösiszap áradatban a katonák embereket és értékeket mentettek, személyeket, eszközöket és területet mentesítettek, szállításról, ellátásáról és elhelyezésről gondoskodtak, és nem utolsó sorban hidakat építettek. A tűzszerészeink egész évben hatástalanítják a megtalált háborús bombákat, gránátokat, lőszereket. Rendkívüli időjárás esetén, ha szükséges, egységeink visznek élelmet, segítenek a műszaki mentésben és helyreállítási munkákban, ahogy tették azt tavaly márciusban is, éppen ebben a megyében. Hangsúlyozom, ezek csak kiragadott példák. Mennyire népszerű hivatás ma a katonai szolgálat? S mekkora ma a magyar haderő? DR. BENKŐ TIBOR: A népszerűségi mutató sokszor ingadozó, és elsősorban attól függ, hogy az állampolgárok menynyire ismerik a honvédség és a kötelékében szolgáló katonák feladatát és felkészültségét, valamint, hogy a lakosság mikor és milyen mértékben tapasztalja a katonák által nyújtott segítséget. Jelenleg népszerű ez a pálya, és a honvédség nyitott kapukkal, számtalan lehetőséggel várja a jelentkezőket. Egyik mutatója a népszerűségnek, hogy sokan csatlakoztak a Katona- Suli programhoz, amelyben a középiskolások nyerhetnek bepillantást abba, mit jelent a haza iránti elkötelezettség, a hazaszeretetei. Óriási a túljelentkezés a Nemzeti Köz- szolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára. A Magyar Honvédség létszámát az Országgyűlés határozata szabja meg. Ennek értelmében békében mintegy 30.000 ezer fő hivatásos és szerződéses katona valamint közalkalmazott vigyázhatja Magyarország biztonságát, s e létszámot 8000 fő önkéntes tartalékos egészítheti ki. Minta lehet-e Svájc? Nem is emlékeznek rá, mikor vívtak háborút, a hadköteles férfiak mégis képzésre járnak, és otthon tartják az uniformist, a fegyvert. DR. BENKŐ TIBOR: Svájc egy más nemzeti kultúra, más felfogást képvisel, talán éppen abból eredően, hogy több száz éve nem érte őket külső fegyveres támadás. Semmi sem indokolja, hogy a magyar állampolgárokat felfegyverezzük, és otthon tartsák a fegyvert. Mi a kiképzett tartalékosokra építünk, akik a magyar hadseregben mindig is jelen voltak, függetlenül a történelmi kihívásoktól. Jól gondolom, hogy ebben óriási a lemaradásunk? Meglehet, már én sem tudnám kezelni azt a gépkarabélyt, amivel harminc éve amúgy kiválót lőttem... dr. BENKŐ TIBOR: A hadkötelezettség törvényben rögzített kötelezettség, de mi azt tartjuk fontos és elérendő célnak, hogy az önkéntesek számát növeljük. Az önkéntesség ugyanis az ország védelme iránti elkötelezettséget is jelenti. Békében nem szükséges hatalmas pénzeket fektetni abba, hogy a hadkötelezette- -ket kivonjuk a termelésből, behívjuk, felszereljük, kiképezzük, és aztán hazaküldjük őket. Ez pazarlás lenne, az önkéntes tartalékos szolgálat olcsóbb és hatékonyabb. Mennyire képzettek a magyar katonák? DR. BENKŐ TIBOR: Objektív adatok, számok igazolják, hogy mind iskolai végzettség, mind idegen nyelvi ismeretek területén magasan képzettek. Például a 13500 hivatásos és szerződéses tiszt és altiszt 11350 nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik, amelyet alkalmazói szinten képesek használni. Büszke vagyok, és büszkék lehetünk mindany- nyian ebben az országban a katonákra. Megállják a helyüket a rendkívüli helyzetekben itthon, és a világ legkülönbözőbb pontjain elismeréssel nyilatkoznak helytállásukról, bátorságukról, felkészültségükről, képzettségükről. Tudjuk, hogy a szövetségi rendszer kötelezettségekkel is jár, de mit keresünk mi például a nyugat-afrikai volt francia gyarmaton, Maliban? DR. BENKŐ TIBOR: A rend és a biztonság érdekében vannak ott jelen katonai egységek. A nemzetközi erőket mozgósító missziókban a szövetségesek mindig egyeztetnek, hogy harcászati tevékenységhez kapcsolódnak, egészségügyi ellátásból vagy a képzésből, oktatásból veszik ki a részüket. Mi jeleztük, hogy Maliban oktatási, képzési feladatot vállalnánk, és mesterlövész kiképzést segítő oktatókat kértek tőlünk. Ez a magyar kiképzők elismerése, de értelemszerűen abból a körből kerül ki az oktató, ahol ismerik az adott technikai eszközt, és magas színvonalon kezelik azt. Ezt nyújtottuk mi. Nem lennének elfogadottabbak mondjuk az orvosok, mérnökök? DR. BENKŐ TIBOR: Ne feledjük: ha szeretnénk megőrizni a katonai tekintélyünket, akkor a katonai szövetségi rendszerből eredő kötelezettségeinknek nem tehetünk eleget azzal, hogy mindenhová csak szakácsot, orvost vagy földrajztanárt küldünk. De miért erről az oldalról közelíti meg ezt a kérdést? Miért nem onnan, hogy ha ebben a nyugat-afrikai országban kiképzett hadsereg őrködik a rend és nyugalom fölött, akkor hatékonyabban védi meg a különböző népcsoportokat, előzi meg a vérengzéseket, és érhető el ezzel, hogy a tavalyi 136 milliós migránshoz képest kevesebb ember hagyja el hazáját? A migráció világméretű feszültség, Magyarországon is egyre érzékelhetőbb. Egy ilyen misszió összetett kérdés. Oroszországgal most készülünk egy hatalmas üzletre: adhat-e ez alapot technikai korszerűsítéshez a hadseregnél, amolyan ellentételezési programként? DR. BENKŐ TIBOR: Ez elsősorban gazdaságpolitikai kérdés, de látni kell: nem egy szövetségi rendszerben vagyunk Oroszországgal, s nem célszerű olyan eszközökre építeni egy haditechnikai eszközparkot, amelynek működtetése egy szövetségi rendszeren kívüli országtól függ. Ez nem lenne helyes stratégiai gondolkodás. De nem az a legfontosabb, hogy az eszköz honnan ered, hanem az, hogy aki azt kezeli, milyen tudással, képességgel van felvértezve. S hogyan látja az ukrajnai helyzetet? Van-e ebben katonai kockázat, veszély számunkra? Ez jelenleg egy belpolitikai válság. Természetesen nem jó, ha egy szomszédos országban - ahol ráadásul magyarok is élnek - a békés életkörülmények megváltoznak, mert bár Kijev messze van, dé ha elhúzódik a válság, akkor kihathat távolabbi térségekre is. Egyelőre katonabiztonsági kérdést ez nem vet fel. Az ukrajnai helyzet nem hasonlítható a délszláv háborúhoz, amikor a határunk közvetlen közelében dúltak a harcok. Ha így is van, mit érez egy katona, amikor szomszédos ország vezető politikusa azt mondja: beugrik a tankba és eltiporja Budapestet? Az az elhíresült Slota-nyilatkozat... DR. BENKŐ TIBOR: Ezt a politikusi viselkedést nem szeretném minősíteni. Ha valaki úgy gondolja, hogy ez ennyire egyszerű, akkor maradjunk annyiban, hogy ezzel nagyfokú tájékozatlanságról ad tanúbizonyságot. Viszont nem szabad ezt ügyeimen kívül hagyni, mert a világ- történelemben voltak már olyan személyek, akik ilyen gondolkodással, mentalitással komoly válságot, tragédiát idéztek elő. Mindig képesnek kell lennünk a béke megőrzésére, arra, hogy az emberek valóban biztonságban érezhessék magukat. Békeidőben a katona csöndben, háttérben végzi a feladatát, és akkor végzi jól, ha az emberek biztonságban érzik magukat. Ám nagyon fontos az is, hogy az emberek tisztában legyenek vele: a biztonságérzetük abból ered, hogy valakik mindig ott állnak mellettük, készen arra, hogy bármikor megvédjék. Ahogy azt esküben vállalják: akár életük árán is. Dr. Benkő Tibor Születési hely, idő Nyíregyháza, 1955.10.16. Családi állapot nős (gyermek: 2 leány) Iskolai végzettségek 1975-1979 Kossuth Lajos Katonai Főiskola, rakéta ás tábori tüzér szak; 1985-1988 Kalinyin Tüzér Akadémia, Leningrád; 2000-2001 Army War College, USA; 2004-2006 Szent István Egyetem, humán erőforrás menedzsment szakértő, 2007-2010 ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar, Hadtudományi Doktori Iskola Nyelvismeret orosz felsőfok; angol felsőfok (Stanag 3.3.33.) 1
