Kelet Magyarország, 2013. június (70. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-22 / 144. szám
2013. JÚNIUS 22.. SZOMBAT KELET Ángyán József fotó: net Ángyán József kilépett a Fidesz-frakcióból BUDAPEST. Ezt a politikus jelentette be pénteken, a földtörvény elfogadása után, azon a demonstráción, amelyet a Váralja Szövetség, az Élőlánc Magyarországért Mozgalom és a Gazdálkodó Családok Egyesülete rendezett az Alkotmány utcában. Ángyán József bejelentette, hogy új, alulról építkező politikai mozgalom szervezésébe fog Tisztességes Emberek Szövetsége elnevezéssel. MTI A magyar-román kereskedelmi forgalom meghaladta a 7 milliárd eurót 2012-ben - közölte pénteken az Agerpres hírügynökség. A román gazdasági minisztérium adatai szerint a tavalyi forgalom 7,33 milliárd euró volt, amiből 4,915 milliárd eufót tett ki a magyar export Romániába. A román kivitel Magyarországra 2,418 milliárd euró volt, és megduplázódott 2009 óta. „Megszorítások helyett megújítással...” BUDAPEST. A kormány a megszorítások helyett a gazdaság megújítását választotta - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Bernadette Ségollal, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárával. A kormányfő hangsúlyozta: a kabinet politikájának fontos eleme a megszorítások elutasítása. MTI A Jobbik-frakció tagjai tiltakoztak az elnöki emelvényre felvonulva az új földtörvény elfogadása ellen egy „A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!” feliratú transzparenssel az Országgyűlés plenáris ülésén fotó: mti, soós lajos Rendzavarás a parlamentben: tüntetések a földtörvény ellen A Jobbik képviselői a földtörvény elfogadása ellen tiltakozva az elnöki pulpitusra vonultak. BUDAPEST. A Jobbik-frakció tagjai a földtörvény határozathozatala előtt vonultak fel a pulpitusra egy nagy méretű, A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás! feliratú molinóval. A Jobbik előzőleg név szerinti szavazást kért a kormány j avaslatáról. Latorcai János levezető elnök távozásra szólította fel az ellenzéki képviselőket, akik ennek nem tettek eleget. Ezután Latorcai János javaslatára az Országgyűlés 227 igen szavazattal, 19 nem ellenében, egy tartózkodás mellett kizárta a jobbikos politikusokat a pénteki ülés további részéből. A kormánypárti képviselők közül erre a földtörvényjavaslat miatt régóta tiltakozó Ángyán József korábbi agrárállamtitkár és Kosa Lajos szavazott nemmel. Transzparens a pulpituson A jobbikos képviselők azonban ezután sem hagyták el az emelvényt, ezért Latorcai János szünetet rendelt el. Eközben az LMP-hez tartozó független Szél Bernadett egy földet tartalmazó, arany színűre festett fatalicskát tett Orbán Viktor miniszterelnök asztalára, míg a Párbeszéd Magyarországért független képviselői Most árulják el a gazdákat! A Fidesz- maffia jobban teljesít feliratú transzparenst emeltek fel. Mivel a jobbikosok a negyedórás szünet alatt és után sem jöttek le a pulpitusról, Latorcai János a szónoki emelvényről folytatta az ülés vezetését a jobbikosok folyamatos kiabálása közepette. Az ellenzéki képviselők azt skandálták: „Hazaárulók!”, „Csak a nemzet! és „Nem, nem, soha!”. A jobbikos Novák Előd az elnöki csengőt rázta. Közben a Jobbik szakértői páholyában tartózkodók is csatlakoztak a skandáló képviselőkhöz. Nyomógombbal szavaztak Az ülés folytatásában több előterjesztést, köztük az új földtörvényt is elfogadta a kormánypárti többség. A földtörvényről a levezető elnök kezdeményezésére nem név szerint, hanem nyomógombbal szavaztak. Latorcai János arra hivatkozott: mivel a név szerinti szavazásnál a neveket olvasó jegyzők sem tudnak felmenni az emelvényre, nincs lehetőség megtartani a Jobbik által kért név szerinti voksolást. Felállva tapsoltak Elfogadták továbbá a lakások bérletéről szóló jogszabályt és a kereskedelmi törvény módosítását is, noha az ülésteremben a hangzavar miatt szinte nyomon követhetetlen volt, miről szavaznak. A szavazások közben az MSZP frakciója is kivonult. A határozathozatalokat követően a kormánypárti frakciók felállva tapsoltak. Latorcai János a tervezett napirend utáni felszólalások elhangzása nélkül lezárta a pénteki ülésnapot. mti Ütemesen lép hatályba az elfogadott földtörvény „Nem értek célt a rendzavarok” BUDAPEST. Kövér László szerint az Országgyűlés plenáris ülésén obstruáló képviselők nem értek célt, a parlament elvégezte az eltervezett munkáját. Az Országgyűlés elnöke közölte: a gombnyomásos szavazás hitelesen mutatja azt, hogy a képviselők hogyan foglaltak állást a törvényekről, ezért ezek a szavazások érvényesek. MTI Devizaárfolyam (2013.06.22.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 298,66-0,28 USA dollár 225,95-0,14 Svájci frank 243,45 +0,94 Angol font 349,93-0,13 Román lej 66,02 +0,08 Ukrán hrivnya 27,72 +0,03 Horvát kuna 39,88-0,05 Lengyel zloty 69,01-0,15 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A törvény szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. BUDAPEST. Az új földtörvény kimondja többek között, hogy egy hektárnál több földet csak földművesek szerezhetnek meg. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mező- gazdasági termelőszervezet tagjai. Nem használhatja más A földszerzés feltétele, hogy a tulajdonos vállalja: a föld használatát másnak nem engedi át, és eleget tesz földhasznosítási kötelezettségének. Vállalnia kell továbbá, hogy a földet a tulajdonszerzéstől öt évig nem hasznosítja más célra. Feltétel az is, hogy nyilatkozzon: nincs fennálló földhasználatidíjtartozása. Földet cserével akkor lehet szerezni, ha az új tulajdonosnak egyébként is van földje az adott településen, vagy ott lakik, vagy lakhelye, illetve agrárüzemének központja - legalább három éve - maximum 20 kilométerre van annak a helységnek a közigazgatási határától, ahol a föld van. Háromszáz hektár A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtok- maximumuk pedig - a termelőszervezetekhez hasonlóan - legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők viszont a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak. MTI Visszavonták a parlamenti belépőket is Budapest. Az Országgyűlés elnöke letiltotta a Jobbik-frakció valamennyi szakértőjének és alkalmazottjának a belépőkártyáját a földtörvény szavazása alatti obstrukciója miatt - közölte a Jobbik elnöke. Vona Gábor elmondta, hogy Kövér László házelnök továbbá megtiltotta a frakciónak a hozzá érkező külsősök beléptetését mind a Parlamentbe, mind a Képviselői Irodaházba. A pártelnök azt írta, később „az Országház mindenese” az alkalmazottaknak visszaadta a belépési jogosultságot, ám számos szakértőként dolgozó munkatársuk a továbbra sem tud bejutni munkahelyére. A Jobbik szerint Kövér László e lépése újfent bizonyítja, hogy alkalmatlan az Országgyűlés vezetésére - tette hozzá. MTI <j> http://www.szon.hu S fii 0 Beszámolók. További írá- reffijsaiok a hazai és nemzetközi 0 Sí? közélet történéseiről. Vendégiegyzet Dr. Hajnal Nyugdíjasok célországa Napjainkban a világ egyik legnagyobb kihívása a népesség gyorsuló mértékű öregedése, amely talán kissé váratlanul a fejlődő országokban gyorsabb ütemű, mint a fejlettekben. Az öregedés alapjában véve pozitív folyamat, igen jó mutatószáma a társadalmi és gazdasági fejlődésnek. Ajavuló táplálkozás, az életszínvonal és a közegészségügyi viszonyok általános fejlődése, az új gyógyszerek és a fejlett orvosi eljárások általánossá válása, az egészségtudatos magatartás terjedése mind-mind befolyásoló tényezői a születéskor várható élettartam emelkedésének. Az 1950-es évek elején a világ átlagában ez az érték mindössze 46,5 év volt, ami 2000-re 65 év fölé emelkedett. Hazánkban 61 évről 72 évre nőtt, azóta további két év növekedés következett be. Soha nem volt (és talán nem is lesz) az emberiség történetében olyan 50 év, amely alatt a várható élettartam közel 20 évvel nőtt volna meg. A fejlett világban a mai 65 évesek (mindkét nemnél) még további 20 év élettartamra számíthatnak. Közismert, hogy a népesség öregedését a migrációval (a bevándorlókkal) mérsékelni lehet. Az elmaradó születések miatt az Európai Unió magországaiban (EU-15) a népességcsökkenés elkerüléséhez 2000 és 2025 között becslések szerint évente 615 ezer bevándorlóra lenne szükség, a rákövetkező negyedszázadban évi 1,3 millió főnek kellene érkeznie. Az 1990-es évek első felében az átlagosan évi 200 ezer bevándorló érkezését is kezelhetetlennek tartották a tagállamok és bevándorlási korlátozásokat vezettek be. Mindezekkel együtt egyre nő a migrációs nyomás Európára, mert évente kb. 1 millió illegális bevándorló jut át (általában a déli tengereken) a határokon. A bevándorlókkal szemben, általában így Magyarországon is nagyon nagy az előítéletesség. Hazánkban egy tavalyi felmérés szerint a felnőtt lakosság 40 százaléka tekinthető nyíltan idegenellenesnek, 10 százaléka idegenbarátnak, míg 50 százaléka mérlegelőnek. Ez utóbbi csoportba tartozók is többnyire tartózkodóak az idegenek befogadását illetően, mert döntő többségük csak a határon túli magyarokat látná szívesen hazánkban. Az idegeneket leginkább a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek, a rossz anyagi helyzetűek és a politikából kiábrándultak utasítják el. Nagy kérdés, hogy a környező országok magyarlakta területeiről folytatódik-e az anyaországba való bevándorlás. Úgy tűnik megtört a korábbi lendület, mert a szomszédos országokból (Románia, Szerbia, Ukrajna) érkező magyar bevándorlók egy évtizeddel korábbi összeshez mért 65-70 százalékos aránya 45 százalék alá csökkent. Magyarország így egyre kevésbé célország a romániai migránsok számára. Az 1980-as évektől Európában is megjelent az időskorúak migrációja. Az Egyesült Államokban már az 1960-as években megindult az idősek vándorlása a Napfényövezetbe (Florida, Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó). Illés Sándor (az ELTE docense) most megjelent könyve szerint 1998 óta a hazánkba bevándorló öregkorúak száma hússzor nagyobb volt, mint az ugyanilyen korú kivándorlóké. A magyar népesség öregedését tehát az ideérkező jelentős számú időskorú bevándorló is fokozza. Az Európai Unió magterületeiről (EU-15) érkező bevándorlók egyharmada nyugdíjas. 2011-ben pl. több mint 7 ezer német nyugdíjas élt Magyarországon, mivel hazánk kiemelt célpontnak számít a legidősebb, gondoskodásra szoruló német nyugdíjasok számára. A Romániából, Ukrajnából, sőt Oroszországból érkező időskori bevándorlók motivációi közül nem lehet kizárni az itt megszerezhető magasabb nyugdíj lehetőségét sem. A XX. század második felében a hazánkból nyugatra történő kivándorlás mintegy 400 ezer főt érintett. Az 1956-os forradalom nagy létszámú menekültjei után évente 3-4 ezer ember hagyta el illegálisan az országot. Napjainkban közülük 28 ezren veszik igénybe a magyar állam által fizetett nyugdíjat. (Érdekes, mert kb. ugyanennyi a Magyar- országon tartózkodó 60 éven felüli bevándorlók száma is). Az átlagban 40 ezer forintra tehető magyar nyugdíjra (ez az átlagnyugdíj 40 százaléka) inkább a nők szorulnak rá, miközben feltehetően sokan lehetnek (főleg férfiak), akik sikeres életpályájuk okán nem kérik a magyar nyugdíjat. Az EU-15-ökben él a külföldi magyar nyugdíjasok 55 százaléka. Negyedük az Egyesült Államok és Kanada lakosa. Alig él viszont magyar nyugdíjas Romániában és Ukrajnában. Valószínűsíthető, hogy hazánk a fejlett országok öregjei számára (jó közbiztonság esetén) bevándorlási célországgá válik, mert az áttelepülés számukra az eltérő árszint miatt gazdasági előnyökkel jár. Ellátásuk, kiszolgálásuk tízezrekben mérhető munkahelybővülést eredményezhet. (A szerző a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora) Egyre nő a migrációs nyomás Európára, mert évente kb. 1 millió illegális bevándorló jut át a határokon.
