Kelet Magyarország, 2013. május (70. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-22 / 117. szám

2013. MÁJUS 22.. SZERDA KELET Ha előf ürdés, akkor zuhanyzó Lassan kinyitnak a strandok. Mire figyelje­nek az üzemeltetők, és mire a fürdővendégek? munkavédelem. Ki ne tudná, hogy Magyarország a rejtett vizek országa. Némi túlzás­sal azt is lehetne mondani, hogy hazánk bármely pontján fúrnánk le a földbe, gyógy­vízre, vagy termálvízre buk­kannánk. De az adottságaink vajon párosulnak-e megfelelő fürdőkultúrával is? Fontos lenne, hiszen az ország terü­letén 135 elismert gyógyhatá­sú termálvíz tör a felszínre. Hideg-meleg vizeset A medencés közfürdőkben ugye a medencébe lépés előtt kötelező a zuhanyzás, eh­hez pedig az üzemeltetőnek hideg-meleg vizes zuhany­zókat kell kialakítani. A leg­nagyobb egyidejű benntar­tózkodó létszámra számítva ötven emberenként egy tu­soló kötelező, de nemenként öt zuhanyozónál kevesebb nem engedhető meg. Kivéve a kétszáz főnél kisebb befo­gadóképességű közfürdőket, ahol ennél kevesebb tusoló is A megfelelő méretű pihenőhely (is) előírás fotó: ékn lehet. Mindenki tudja, hogy a medencében nem illik vi­zelni, ehhez azonban megint csak megfelelő infrastruktú­ra szükségeltetik. Megfelelő számú, nemenként elkülöní­tett illemhelyet kell létesíte­ni, ami ráadásul a medencé­től legfeljebb kétszáz méterre lehet. Ugyancsak fontos hi­giéniai szempont, hogy mi­közben a medence vize csa­padékvízként vezethető el, a kádfürdő és a zuhanyzó vizét szennyvízként kell kezelni. Mindezekből logikusan kö­vetkezik, hogy a nyitott me­dencét úgy kell kialakítani, hogy csak előfürdőn vagy lábmosón keresztül legyen megközelíthető. És még va­lami: az ilyen medence körül­járó felületét csúszásmentes burkolattal kell az üzemelte­tőnek ellátni. Gyógyászati szolgáltatást is nyújtó közfürdőhöz tartozó medencéket, kezelőhelyisé­geket, és ezek kiszolgáló he­lyiségeit úgy kell kialakítani, hogy közöttük a betegellátás rendjéhez igazodó, optimális kapcsolat legyen. Ha gyógyítanak is A fürdő üzemeltetője köteles meghatározott időközön­ként a medencéből vízmintát venni, és azt megvizsgálni. Ugyancsak fontos munkabiz­tonsági, munkavédelmi elvá­rás az, hogy úszómesterként és egészségügyi személyzet­ként megfelelően felkészített embereket állítsanak a ven­dégek szolgálatába, hiszen a fürdő veszélyes üzem, ahol bármikor előfordulhatnak vészhelyzetek. A biztonság mellett legalább ilyen fontos, hogy a fürdővendég kom­fortérzete megfelelő legyen. Ennek érdekében közfürdő­ben a pihenőhelyet úgy kell megtervezni, hogy egy főre strandfürdőben legalább nyolc, nyitott uszodában leg­alább négy, gőzfürdőben és szaunában legalább másfél, fedett uszodában pedig leg­alább egy négyzetméternyi felület jusson. ékn Sokszor van, hogy átkozzák a klímát Intelem Veszélyesség szempontjából a villamos kéziszerszámok állnak az élen, mivel amellett, hogy ezek a fő funkciójuk szerint valamilyen vágó, fúró, vagy csiszoló művelet során forgó, rezgő mozgást végeznek, az energiaellátásuk a hálózati feszült­ségről történik. Itt fontos tudnivaló a csatlakozás és a csatlakozó vezetéke állapotának épsége. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Az ember jó közérzetét nagymértékben befo­lyásolják a környezet klimatikus feltételei. MUNKAVÉDELEM. A túlzott me- | leg vagy túlzott hideg például nem csupán kellemetlen le- ; hét, de szélsőséges esetben nagyobb megterhelést róhat a szervezetre, mint maga a munkavégzés. A fokozott lég­áramlás súlyos ízületi megbe­tegedésekhez vezethet. Amikor a munkahelyi klí­máról van szó, többen csupán a hőmérsékletre gondolnak. A munkahelyi klíma azonban lényegesen több összetevő együttes hatása alapján ala­kul ki. Ezek a tényezők a kö­vetkezők: a levegő hőmérsék­lete, a levegő páratartalma, a levegő mozgása, a sugárzás útján megvalósuló hőcsere, a levegő nyomása. Páratartalom és hősugárzás Mivel a levegő nyomása csak kevés munkahelyen válto­zik lényegesen (pilóták, bú­várok), ezért ezt a tényezőt elhanyagolhatjuk. A közgon­dolkodásnak annyiban igaza van, hogy a munkahelyi klí­mát elsősorban befolyásoló Mint az egyéb környező tényezők­nél, az üzemi klíma esetében is arra kell törekedni, hogy megközelítse a dolgozók számára legkellemesebb értékeket. Ez sok esetben igen nehéz és költségesen megvalósítható feladatot jelent. Különösen ha a tervezésnél nem gondoltak rá és így utólagos korrekcióra tényező a levegő hőmérsék­lete. Az ember hőérzetének kialakulásában azonban a le­vegő páratartalma, mozgása, és a hősugárzása is hozzájá­rul. Az emberi szervezet leg­fontosabb életműködéseinek fenntartásához állandó hő­mérsékletre van szüksége. A megengedett hőmérsékleti határok igen szűkek. A kül­sőbb részeken a hőmérséklet van szükség. Ha megfelelő műszaki intézkedések mellett nem lehet elérni azt, hogy a klimatikus viszonyok az egészségügyi rendelkezések által meg­szabott határok között legyenek, akkor szervezési intézkedéseket kell hozni és különleges védőeszközökkel biztosítani kell a hőmunkások egyéni védelmét. nagyobb határok között mo­zoghat, és ez általában 3-4 fokkal alacsonyabb a belső hőmérsékletnél. Ez jelentős védelmet nyújt a belső szer­veknek túlmelegedés ellen. Tartós károsodás Már az előbbiekből is követke­zik, hogy a nem megfelelő klí­makörülmények elsősorban a vérkeringésre és az anyag­cserére vannak nagy hatással. Hogy a különösen hideg vagy meleg környezetben végzett munka milyen tartós károso­dásokat okozhat, ezt mind ez ideig nem sikerült kimutatni. Kétségtelen, hogy az emberi szervezet bizonyos határok között tud alkalmazkodni a munkakörnyezet extrém kli­matikus feltételeihez is. ékn A hőmunkások védelmében Jegyzet Paulovits Ágoston A kevés is sok lehet Az életnek nagyon sok dolgát valamihez mérjük, valamivel összehasonlítjuk. Segítsé­günkre lehet a statisztika, bár nem minden esetben helyes csak a számok összevetésére hagyakozni. Jut eszembe Churchill mondása: „Csak az általam készített statisztikai hamisításoknak hiszek.” Nem­rég részt vettem egy munka- védelmi tanácskozáson, ahol a helyzet vizsgálata számok felvillantása nélkül nehéz lett volna. Felvetődött a kevés vagy sok kérdése a munkahe­lyi balesetek számában, ami­hez viszonyítva kevés, vagy sok a munkaügyi felügyelők és az általuk végzett ellenőrzések száma. Ami a balesetek illeti, abból egy is sok... Több - korábban ritkának számító - betegség gyakori­sága megnőtt. Új egészség­károsító kockázatok jelentek meg: például a távmunkához kapcsolódó egészségkáro­sodás, a globális felmelege­dés következtében fellépő klímaváltozások hatásai és így tovább. A klasszikus foglalkozási megbetegedések megoszlása a prevenció követ­keztében megváltozott. A becslések szerint a daganatos megbetegedések 4 százaléka foglalkozási eredetű. A tüdő­daganatok 10-15 százaléka a dohányzásra vezethető vissza. A betegségek megelőzését különböző módszerek segítik. De ezekre csak akkor lehet a megelőzésnél számot vetni, ha a statisztika a valós ered­ményeket tükrözi. A helyzet évről-évre javul vagy romlik, hiszen ebből a következte­tések levonása adódik. Nem pedig az, hogy a munkahelyi balesetek statisztikája tük­rében ez a sok vagy a kevés. Mert lehet egyetlen baleset is sok, ha elkerülhető lett volna. agoston.pajlavics@inform.hu „Ha rajtam múlna, csak sakkoznának a tornaórán” A tanulói balesetek 80 százaléka testnevelésórán történik (illusztráció) FOTÓ: ÉKN-ARCHÍVUM A gyermekek az iskolá­ban találkoznak először a tanulmányaikkal kap­csolatos veszélyekkel. munkavédelem. A közokta­tásban eltöltött évek alatt a gyermekekkel kapcsolatos munkabiztonsági problémák szinte tipikusnak mondható­ak, csak az életkori sajátossá­gok szerint változnak. A fiatalok esetében a foko­zott sérülékenység elsősor­ban életkori sajátosságaikból és tapasztalatlanságukból adódik. Játékosak, kevésbé érzékelik a veszélyt, nem minden esetben tudják kel­lően felmérni a következmé­nyek súlyát. Hiányzik belőlük a megfontoltság, az óvatos munkavégzést társaik eset­leg gyávaságként minősítik, ezért könnyebben tesznek meggondolatlan lépéseket. Egyéni védőeszközöket nem szívesen hordanak, mert azok nem elég divatosak (kerékpá­rozás, görkori, stb.). Figyelmük lankad, a fá­radtságérzet is hamarabb jelentkezik, ehhez járul még a munkatapasztalat hiánya. Különösen igaz ez a nyári szünetben munkát vállaló di­ákokra, ők jó esetben is csak a munka elméleti részével van­nak tisztában, de a gyakorlat mindenképpen hiányzik be­lőlük. Tanulói balesetek Egyik közoktatási intézmény igazgatója mondta, ha rajta múlna, csak sakkoznának a gyerekek a torna órákon, de azt is csak gumiból készült sakk készlettel. A viccet félre téve a tanulói balesetek 80 százaléka sportfoglalkozás ke­retében vagy azzal kapcsola­tosan történik. A legsúlyosabb esetek a focikapuk előírások ellenére sem rögzített álla­potukból következnek be. Az adatok alapján a tanulói bal­eseteknek 2 százaléka róható fel tanári figyelmetlenségnek, munkáltatói mulasztásnak. Sajnos a mozgáshiányos társadalomban felnövő gyer­mekek tapasztalatom szerint sokkal sérülékenyebbek és sajnos a sérülések egyre ko­molyabbak. A balesetek je­lentős részében benne van a fegyelmezetlen viselkedésből adódó veszélyforrások is. Az intézmények profiljai­nak színesítése miatt egyre több iskolán kívüli sportolási lehetőséget biztosít hozzájuk járó diákjaik részére. Ilyen te­vékenység például az úszás, korcsolya, sí tábor, vízitúra, kalandtúra, stb. Az intézmé­nyek falain kívüli foglalko­zásokon sokkal szabadabban érzik magukat és sokszor elfe­lejtik a szabályokat vagy nem is akarják betartani őket. Pe­dig ezen tevékenységek is az iskola égisze alatt zajlanak és a pedagógusoktól nagy odafi­gyelést kíván. Az oktatás során elsajá­títandó tananyagok minél színesebbé tétele érdekében a pedagógusok kísérleteket mutatnak be a diákoknak, il­letve a diákok is végzik azo­kat. A tevékenységük során használt vegyszerek, eszkö­zök, berendezések potenciá­lis veszélyforrást jelentenek az oktatás során. A pedagó­gusoknak nagy felelőssége van abban, hogy a diákok „tu­datlanságából” adódó veszé­lyeket kiküszöböljék, hiszen nincsenek tisztában a tanulók az őket érintő veszélyekkel. Egészséges életre nevelés Az iskolák mindennapjainak szerves része az egészséges életre való nevelés és ennek megvalósítása, biztosítása a gyermekek részére. A fog­lalkozás-egészségügy nem a klasszikus formában jelenik meg, hanem az alkalmasság megállapításában, betegsé­gek „kezelésében”, védőnői, iskolaorvosi tevékenység­ben, járványok kezelésében. Néhány főbb probléma a köz­oktatásban: köteles-e orvos­hoz menni, ha beteg a gye­rek? Mikor küldheti haza a pedagógus a beteg gyereket? A házi-családorvos feladata a betegségek gyógyítása, el­látása, ezért az iskolaorvos sokszor nem kap információt. Mikor mehet a diák iskolába? Mire alkalmas a gyógyulási idő alatt és után? Mit vállal­hat valaki betegen? Járvány­veszély kialakulása. Fizikai aktivitás korlátozása, megfi­gyelés. Iskolaorvosi, védőnői monitoring (járványveszély esetén). Ezek a problémák minden intézményben megjelennek, de más és más formában. Az iskoláknak nagy segítség ezen problémák kezelésére az iskolaorvos, illetve az iskolai védőnői intézményrendszer. BORSOS TAMÁS KÖZOKTATÁSI SZAKÉRTŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents