Kelet Magyarország, 2013. május (70. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-22 / 117. szám

2013. MÁJUS 22., SZERDA 8 Nyíregyháza KEtET ■■H mmm „Ez a település mindig a szívem A polgármesterség egyszerre volt maratoni futás életre-halálra, s a Hamlet főszerepe: nem tudta, megéri-e a végét. NYÍREGYHÁZA. Az 1989-eS rendszerváltást 1990-ben ön- kormányzati választás követ­te, s ennek eredményeként a Fidesz, az SZDSZ és a KDNP közös jelöltjeként Mádi Zoltán foglalhatta el Nyíregyházán a polgármesteri széket az 1994- es következő választásig. Jelképek az irodában- Az a pár év maga volt a csoda- vágta rá azonnal Mádi Zoltán, a KITE Zrt. finanszírozási ve­zérigazgató-helyettese, ami­kor arról faggattuk, hogyan emlékezik vissza a polgármes­terként eltöltött esztendőkre.- Előtte a Móricz Zsigmond Színház gazdasági igazgató­ja voltam, s bizony, az új be­osztás nagy kihívást1 és még felelősségteljesebb munkát Tavaly ősszel Mádi Zoltán dr. Bánszki István nyugalmazott gimnáziumi igazgatóval együtt vett részt egy ünnepségen az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban fotó: gimnázium jelentett. Máig él bennem az, imát vittem át a színházból a ahogyan a személyes tárgya- városházára, Cservenyák Ka­talin, a Kelet-Magyarország egykori munkatársa ott az ut­cán készített velem interjút.- A polgármesteri hivatali irodámban egyébként mindig volt virág, ami a szeretetet jelképezte, a tálca alma a táj­hoz való kötődést jelentette, s nem hiápyozhatott a két nagy szerelem relikviája sem: a színházi évekre az Őfelsége pincére voltam színházi elő­adás plakátja emlékeztetett, a sport iránti elkötelezettsége­met pedig a gerely fejezte ki.- A megválasztásom után másnap rendőrök jöttek ér­tem, a ház lakói nem akarták beengedni őket, politikai atro­citástól tartottak. Aztán kide­rült, hogy a taxisblokád miatt keresték a város új vezetőjét. Mint mindenkit, engem is vá­ratlanul ért a taxisok útlezárá­sa. Nem volt könnyű bemenni 200 indulatos ember közé az Orosi úti kocsmánál lévő ke­reszteződésben, de hát meg kellett tenni azt is. Sikerült el­érni, hogy a terhes nőket és a közepe marad” kenyérszállító járműveket át­engedték a blokádon, s az első városok között voltunk, ahol ismét megindult a tömegköz­lekedés - emlékezett vissza a megválasztása utáni első na­pokra Mádi Zoltán, majd fel­idézte a város fejlődése terén elért eredményeket is:- A főtér nagyszabású átala­kítása abban az időben történt meg 50 millió forintból, köz­művet fejlesztettünk 3 milliárd forint értékben, s akkor épült meg a Zrínyi Ilona Gimnázi­um tornacsarnoka is, ahonnan sok tehetséges kézilabdás in­dult el, hogy válogatottként, olimpikonként dicsőséget szerezzenek a városnak, az or­szágnak. A város vezetőjeként büszke voltam a Ki mit tud?-on elért sikerekre és Szabó Tünde olimpiai eredményére.- S felejthetetlen élmény marad a számomra az is, hogy 1991 augusztusában a város polgármestereként fogad­hattam II. János Pál pápát, amikor a helikoptere leszállt a stadionban. S hogy mit je­lentett számomra a polgár- mesteri ciklus? Egyszerre volt maratoni futás életre-halálra, s a Hamlet főszerepe, hogy a két szerelmemmel, a sporttal és a színházzal kapcsolatos hasonlattal fejezzem ki ma­gam, vagyis nem tudtam, megérem-e a végét. Család, fürdő, színház- Azóta többször felvetődött már, hogy legyek polgármes­ter, de úgy gondolom, friss arcok, új erők kellenek. Nyír­egyházától nem szakadtam el, gyakran meglátogatom a szüléimét, s olyankor van idő elmenni a Júlia Fürdőbe is. Ha legközelebb a városba utazom, szeretném megtekinteni a színházban az Anna Karenina című darabot, mert sok jót hallottam róla. Számomra Nyíregyháza mindig a szivem közepe marad, amit az is jelez, hogy állandó lakosként csak ebben a városban voltam és vagyok bejegyezve... km-mml „Egy város életét alakítani felelősség és lehetőség is” Csabai Lászlóné szerint a városépítés egy folya­mat, ami soha nem ér véget. NYÍREGYHÁZA. Csabai Lászlóné 1994-től 16 éven át irányítot­ta Nyíregyházát,, melyről azt mondja, számára a fiatalságát és az egész munkás életét je­lenti.- A konzervgyárban és a városházán eltöltött évek egyaránt fontosak, hiszen élményeket, eredményeket hordoztak magukban, és olyan emberi kapcsolatokkal gazdagítottak, melyek a mai napig jó érzéssel töltenek el- mondja a korábbi polgár- mester, aki szerint egy ilyen hosszú szakaszt nem könnyű címszavakban összefoglalni, de mivel ennyi idő alatt na­gyon sok „leg” születik, ezek alapján talán összegezhető a városvezetőként eltöltött több mint másfél évtized. Tizenhat év „leg”-jei- Az egyik legmaradandóbb élményem egy 1986-os ese­mény: az evangélikus temp­lom 200 éves jubileumán elmondott beszédem alatt éreztem meg, hogy a nyír­egyháziak befogadtak, annak ellenére, hogy nem itt szület­tem.- A legnagyobb sikerként az ipari park létrehozását köny­velem el, ami nemcsak azért bír rendkívüli jelentőséggel, mert sok embernek biztosít munkát, hanem azért is, mert közös munka eredményeként jött létre.- A legnagyobb harcomat az M3-as autópályáért vív­tam: Kosa Lajos azt szeret­te volna, ha a Debrecenhez közelebb eső nyomvonalon épül meg a sztráda, és bár ez a küzdelem nem hozott teljes sikert, nyertünk 10 ki­lométert - sokan nem tudták, és talán nem tudják ma sem, de annak, hogy megépülhes­sen a nyugati elkerülő út, az volt az ára, hogy beleegyez­tünk: Görbeházától épüljön meg az autópálya. A legna­gyobb álmom Sóstó volt: igazságtalannak éreztem, hogy a rendszerváltás után megtorpant a fejlődése, de azután lerakhattuk azokat az alapokat, melyekre ma már lehet építkezni. Hármas cél- Elszalasztott lehetőség is volt: a legjobban azt bánom, hogy 1996-ban, amikor az ál­lammal közösen befejezhet­tük volna a körút építését, nem volt bátorságom felven­ni 100 millió forint hitelt.- A legbüszkébb pedig a szo­ciális és oktatási intézmény- rendszer kiépítésére vagyok- ezek közül több országos összehasonlításban is kiemel­kedő teljesítményt nyújt -, és arra, hogy a gazdasági társaságaink önkormányzati tulajdonban maradtak, nagy részük pedig jól teljesített és jól teljesít ma is.- Ilyen hosszú időn át ala­kítani egy város életét nagy felelősség - mondom, Csabai Lászlóné pedig hozzáteszi: felelősség és lehetőség is egy­ben. - A városépítés egy folya­mat, ami soha nem ér véget, és aminek az eredményeit senki sem sajátíthatja ki. Min­denkinek megvan a saját épí­tőkockája, amivel hozzájárul a sikerhez, ami éppen ezért mindig közös.- Amikor városvezető lettem, hármas célt tűztem ki magam elé: szerettem volna ápolni a hagyományokat, megőrizni az értékeket, de újakat is terem­teni. Nemcsak épületekben vagy utakban gondolkodtam, számomra ugyanilyen fontos a Cantemus kórusfesztivál, a VIDOR Fesztivál, de minden mély emberi kapcsolat is. Voltak kritikus helyzetek- ilyen volt például, amikor Oros le akart válni -, és szo­morúság is van bennem azért, mert a városlakók negyede szegénységben él. Minden siker boldoggá tesz- Nem bántam meg, hogy 2010-ben nem indultam el a választáson, de ez nem je­lenti azt, hogy képes vagyok kívülállóként figyelni a vá­rosban zajló eseményeket. Észreveszem, ha valahol van egy kátyú, vagy ha nincsenek időben kiültetve a virágok, de természetesen ezekért nem szólok.- Viszont örülök minden­nek, amitől a nyíregyháziak élete szebb, könnyebb lesz, minden siker boldoggá tesz. Itt élnek a gyerekeim, az uno­káim - több mint százezer em­berrel együtt én is úgy érzem: ez az én városom. km-sza Csabai Lászlóné fotó: racskó tibor Nyíregyháza barátságos és befogadó, mindenkit hazavár A nyíregyháziakban a lokálpatriotizmus gene­rációkon át öröklődik. nyíregyháza. - Nyíregyházá­nak van egy semmi máshoz nem hasonlítható, sehol más­hol nem tapasztalható hangu­lata, ami egyrészt a földrajzi elhelyezkedésének, másrészt az itt élő embereknek köszön­hető - vallja dr. Kovács Ferenc. A város jelenlegi polgármeste­re ezt először a középiskolás diákévei alatt élte meg, majd itt alapított családot, itt te­remtett otthont, s ma már ezer szállal - személyes, családi és szakmai sikerekkel - kötődik a megyeszékhelyhez. - Most ünnepeltük a város újratele­pítésének 260. évfordulóját. Nyíregyháza mindig nyílt, be­fogadó város volt, akik idejöt­tek, azok mindig otthon érez­ték magukat - említ egy fontos dátumot, s hozzáteszi: diákko­rában feleennyien lakták Nyír­egyházát, de akik beköltöztek, azok megszerették, és olyan lendületet adtak neki, ami - azt gondolja - most is tovább viszi a várost. - Az országban vagy a világban járva tapasz­talom, bárhol is találkozom nyíregyháziakkal, mindig sze­retettel beszélnek a városról, akár 30, akár 70 évesek - említi a mindennapok élményeit. Az ok szerinte az, hogy a lokál­patriotizmus generációkon át öröklődik. A munka és a család szeretete mellett a kedvesség, a nyitottság, a vendégszeretet élményét adják át a szülők és nagyszülők gyermekeiknek, unokáiknak, amit továbbvisz­nek, s ebben a környezetben, hangulatban és érzések között nő fel a jövő generációja. Hatalmas felelősség- Nagyon sok szép emlékem van Nyíregyházáról, a legem­lékezetesebb mégis az, amikor polgármesterré választottak, ez óriási megtiszteltetés és ha­talmas felelősség is egyben, az épített és természeti öröksé­günkért, az itt élőkért, a múl­tunkért, a jelenért és a jövőért. Kevés ember életében van ilyen - mondja a háromgyer­mekes családapa. Majd arról beszél, hogy egy polgármes­tertől azt várják az emberek, hogy működjön, fejlődjön a város, vigye tovább a lendüle­tet. - Mindig a megoldásokat kell keresni, és a legjobbat kell kihozni minden helyzetből - teszi hozzá egyfajta hitvallás­ként, s az sem véletlen, hogy a számára oly sok kedves hely közül éppen a Bencs Villát vá­lasztotta. - Bencs Kálmán ide­jében is nehéz helyzetben volt a város, magas volt a munka- nélküliség, s ő polgármester­ként mindent megtett azért, hogy a helyzeten javítson. Na­gyon sok fejlesztés, új beruhá­zás köthető a nevéhez, 16 évig tartó polgármestersége vá­rosépítő aranykorként vonult be Nyíregyháza történetébe. Személye és tevékenysége nemcsak a polgármesternek, hanem minden nyíregyházi számára példamutató lehet - foglalja össze Kovács Ferenc a neves előd évtizedek után is ható életútját. A fejlesztés nem lehet öncélú- A polgármester csupán kar­mester, amit hozzátehet az egészhez, azt tegye meg, de egyedül nem megy, együtt kell működni a szakmával, a civil szervezetekkel, az embe­rekkel! A fejlesztés soha nem lehet öncélú, az itt élőket kell szolgálnia, legyen az munka­helyteremtés vagy turisztikai beruházás - mondja azt meg­előzően, hogy a város jövőjé­ről szólna. Azt szeretné, hogy Nyíregy­háza vigye tovább az elmúlt két és fél év alatt nehéz mun­kával és összefogással elért pénzügyi és gazdasági stabi­litást, ne váljon többé kiszol­gáltatottá, tudjon élni a le­hetőségekkel, jól kidolgozott koncepció mentén haladjon tovább. Épüljön ki a teljes inf­rastruktúra, működjenek jól az intézmények, a Lego mel­lett még tucatnyi jelentős cég adjon munkát az itt élőknek, sport és kulturális élete őrizze meg nemzetközi és hazai hír­nevét, eredményességét.- Ehhez okos, megfontolt döntések, átlátható, tisztes­séges viszonyok szüksége­sek - figyelmeztet a 120 ezer lakosú szabolcsi főváros első embere, és hangsúlyozza: a városhoz, az otthonhoz kötő­dés másik fontos lépése, hogy megtaláljuk és éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel itthon tarthatjuk, visszahoz­hatjuk a fiataljainkat. Tudni­uk kell, bárhová eljuthatnak, bármit elérhetnek, Nyíregy­háza hazavárja őket! km-bm Dr. Kovács Ferenc fotó: sipeki Péter

Next

/
Thumbnails
Contents