Kelet Magyarország, 2012. november (69. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-10 / 263. szám
KELET 2012. NOVEMBER 10., SZOMBAT Budaházy György fotó: mti, soós l. Szavazótáborok, kiegészítve BUDAPEST. Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint pártja és az Együtt 2014 mozgalom szavazótábora kiegészítheti egymást, lehetővé téve a kormányváltást 2014-ben. Mesterházy Attila a Medián legújabb közvélemény-kutatásának hírére - amely szerint az Együtt 2014 választói mozgalom máris a legjelentősebb ellenzéki erővé vált - tévéműsorban pénteken azt mondta: jó hír, hogy a felmérés alapján a demokratikus ellenzéknek több szavazója van, mint a Fidesznek. A szocialista pártelnök szerint az MSZP továbbra is teszi a dolgát a baloldali szavazókért, az Együtt 2014 pedig meg tudja nyerni a liberális, konzervatív és bizonytalan választókat.MTi Komoly vita az LMP útjáról Budapest. Jávor Benedek LMP-s frakcióvezető szerint felelőtlenség lenne, ha pártja nem vizsgálná meg az együttműködés lehetőségét az Együtt 2014 mozgalommal. A politikus ezért tartja magát ahhoz, hogy a két szervezet között meg kell kezdeni a tárgyalásokat - mondta el egy tévéműsorban. Jávor Benedek azt hangoztatta: komoly vitára készül az LMP jövő hétvégi kongresszusán arról, hogy mi a helyes út az ökopárt és Magyarország számára. mti Nagy lehet a pánik a Fidesz szerint BUDAPEST. A Fidesz szerint nagy lehet a pánik a baloldal, „a Gyurcsány-Bajnai- féle szövetség” háza táján, ha már most, másfél évvel a parlamenti választás előtt lejárató kampányba kezdenek. Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője mindezt a Societas egyik kiadványával kapcsolatban mondta pénteki sajtótájékoztatóján. mti Lapszemle Frankfurter Allgemeine Zeitung: A lap a címoldalán Budapest védekezik címmel közölt részletet a cikkből, amely ismerteti az Európai Bizottság gazdasági előrejelzésével és az Európai Bíróságnak a bírák nyugdíjazására vonatkozó döntésével kapcsolatos magyar kormányálláspontot, és Surján László európai parlamenti alelnök véleményét az EB-ről. A magyar kormány bírálja az EU-t címmel megjelent írásában a szerző, Stephan Löwenstein felidézte, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint téves az EB prognózisa, miszerint az államháztartási hiány 2 014-ben ismét meghaladja a 3 százalékos tűréshatárt. Vita mindenekelőtt abban van, hogy milyen hatást fejt ki a bankadó emelése és a tranzakciós adó. Rzeczpospolita: A konzervatív lengyel napilap szerint Brüsszel továbbra is bírálja Magyarországot, pedig Budapest alkalmazkodik az Európai Bizottság (EB) elvárásaihoz. Budaházy György tagadja a perben a bűnösségét BUDAPEST. Tagadta bűnösségét Budaházy György a büntetőperben, amelyben hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják. A Budapesti Nyomozó Ügyészség szerint 2009. március 15-én a Főpolgármesteri Hivatal által szervezett nyilvános rendezvényen a vádlott, miközben a rendőrök kiemelték a tömegből, szándékosan az egyik intézkedő rendőr felé fejelt, megrúgta a lábán. MTI Egyedülálló adománygyűjtési lehetőség BUDAPEST. A Telekom által működtetett Adományvonal mindenkinek lehetővé teszi, hogy személyesen is hozzájáruljon fontos, társadalmi problémák megoldásához. A Telekom hello holnap! Adományvonal pályázatára november 22-ig várja a civil szervezetek jelentkezését. A nyertes szervezetek - egy évben hat - két hónapon keresztül lehetnek kedvezményezettek. ÉKN A következő tanév hallgatói keretszámait illetően még nincs döntés, s arról évek óta a kormány határoz. HOFFMANN RÓZSA ÁLLAMTITKÁR „Az allam egyelőre nem vonul ki belőle” A felsőoktatással kap- w..» *1 II csolatos sajtóhírekre *1 reagált a szakállamtitkár. BUDAPEST. Nem fog összeom- lani a magyar felsőoktatás, az állam egyelőre nem vonul ki belőle, az itt végzett munka pedig az országnak létszükséglete - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteken Budapesten sajtótájékoztatón az MTI kérdésére. „Ördögöt a falra” A Népszabadság pénteki számában megjelent írás szerint a felsőoktatási törvény módosítása - amelyben az önfinanszírozó felsőoktatásnak nevezett modellt fektették le - 27 milliárd forintot vonna ki a területről. Az államtitkár úgy fogalmazott: a pénteki sajtóban az erre vonatkozó kijelentések „részei annak a szokásos forgató- könyvnek, amikor előszeretettel festenek ördögöt a falra”. Hozzátette: ismert ugyanakkor az a tény, hogy a kormány az egész felsőoktatási rendszert úgy akarja átalakítani, hogy az önfinanszírozó, önmagát eltartó és magas színvonalú legyen, és „kétségtelen, hogy a költségvetési források csökkennek a felsőoktatásban”. Hoffmann Rózsa felhívta a figyelmet arra: sok országban működik az, hogy a gazdasági élet szereplői és a felsőoktatásban résztvevők pénzéből működtetik ezt a rendszert. Hangsúlyozta, a Diákhitel 2. intézménye „nagyon komoly állami támogatással műköEgyetemi foglalkozáson (illusztráció) dik, tehát már csak ezért sem vonul és vonulhat ki az állam és a költségvetés a felsőoktatásból”, mert ennek a pénzügyi konstrukciónak a kedvező kamata és a piaci kamata közötti különbséget az állam magára vállalta, és ez is az állami támogatás része. Ismert volt Az oktatási államtitkár kiemelte, a felsőoktatást illetően „megfontolt, mérlegelő és számításokon alapuló döntés- hozatalról van szó, ami eltart egy ideig”. Megjegyezte, eddig is ismert volt már a Széli Kálmán-terv, valamint a nyáron benyújtott költségvetési törvény tervezete, ami érinti a felsőoktatást is. Mint mondta, a kormánynak az a szándéka, hogy táVendégjegyzet Dr. Hoffmann István I fotó: ádám János mogatja a műszaki és természettudományos képzéseket, az orvostudományi képzés hallgatói keretszámait sem áll szándékában csökkenteni, de „nagyon sok képzésből ki fog vonulni”. Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy a következő tanév hallgatói keretszámait illetően még nincs döntés, s arról évek óta a kormány határoz. A javaslat erre vonatkozóan ugyanakkor elkészült á Felsőoktatási Tervezési Tanács javaslatai alapján, mégpedig úgy, hogy figyelembe vették a munkaerőpiac igényeit - fűzte hozzá. MTI © http://www.szon.hu ® Hírek. További beszámolók a hazai és a nemzetközi politika világából. A magyar nyelv ünnepére Tavaly az országgyűlés határozatot hozott arról, hogy november 13-át a magyar nyelv napjává emeli annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon született meg a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény. Vajon ünneplésre méltó dolog-e a nyelv, amely életünknek folyamatosan jelen lévő, mindennapi része: az egymással és a múlttal való kapcsolattartás legfőbb eszköze? Feltétlenül. Az anyanyelvnek ugyanis szimbolikus jelentése is van: kifejezi az egyénnek egy nagyobb közösséghez, néphez, nemzethez való tartozását. És éppen a nyelv az, ami a magyar nemzetnek a legfőbb összetartó ereje, önazonosság-tudatának elsőrendű formálója. Más népeknél a nyelv nem feltétlenül tölt be ilyen szerepet, a szerb és a horvát nemzet például sokkal inkább a történelmi múltban, a kulturális egyezésekben-eltérésekben fogalmazza meg saját nemzetfogalmának a lényegét ugyanúgy, ahogyan ezt a spanyol nyelvet használó nemzetek (a spanyol, az argeri- tin, az ecuadori stb.) esetében is látjuk. Nyelv és nemzet tehát a magyarság esetében széttéphetetlenül erős kapcsolatban áll egymással. Amikor a nemzetről gondolkodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nyelv ügyét, és viszont: a nyelv gondjai csakis a nemzetre vonatkozóan értelmezhetők valódi mélységükben és összetettségükben. A nyelvnek és a nemzetnek ez a különösen szoros összetartozása vajon nem jelent-e hátrányokat napjaink világában, amelyben a globalizáció kiegyenlítő hatása az élet oly sok területén tünteti el szokások, életformák különbségét? Az emberiség globális méretűvé vált, az egész világot átfogó kapcsolatrendszere újfajta nyelvi viszonyoknak, a korábbitól eltérő jellegű kölcsönhatásoknak a kialakulásával is együtt jár, amelynek egyik fontos tényezője az angol nyelv világméretűvé válása. Hol van a magyar nyelv helye ebben az új, globális nyelvi világrendben? Beszélőinek száma alapján Földünk 6-7000 nyelve között az 50. hely körül foglal helyet, és egyike annak a kb. 100 nyelvnek, amelyet hivatalos nyelvként is használnak valamely országban. A magyar nyelv jelenéről, jövőjéről szólva mégis inkább aggódó, olykor már-már pesszimista, sokszor a nyelv romlásán kesergő hangokat hallunk magunk körül. Én magam úgy vélem, hogy a nyelvvel kapcsolatos gondokat elősorolva nem annyira a nyelv belső ügyeit (a benne felszaporodó idegen szavakat, a mondatszerkesztés bizonytalanságait, stb.) kell előtérbe állítani, hanem sokkal inkább azokat a problémákat, amelyek magukat a nyelvet használó embereket érintik. A magyarság nyelvi helyzetének felmérése, gondozása és javítása akkor lehet igazán hatékony, ha ezt olyan átfogó nyelvstratégiára alapozzuk, amely az e téren felmerülő igen összetett, szerteágazó kérdésekre kínál megfelelő válaszokat. Egy ilyen nyelvstratégiának hosszabb időre vonatkozóan kell meghatároznia a nyelvvel kapcsolatos teendőket, politikai stratégiáktól jórészt független módon, ezért ennek elkészítése, kidolgozása elsősorban szakmai feladat kell, hogy legyen. Nyelv és nemzet tehát a magyarság esetében széttéphetetlenül erős kapcsolatban áll egymással. A magyar fél bemutatta, meddig kíván elmenni BERLIN. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken egyelőre sem az IMF/EU-hitel összegéről, sem formájáról nem született megállapodás, jelenleg az álláspontok rögzítése történik - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára pénteken Berlinben. Az államtitkár a Magyar-Német Fórum 22. közgyűlésén hangsúlyozta: a magyar fél „viszonylag világosan” bemutatta álláspontját, „még néhány plakáttal is” nyilvánvalóvá tette, hogy meddig kíván elmenni a tárgyalások során. Leszögezte például, hogy a nyugdíjak csökkentése és az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerének változtatása nem jöhet szóba. Hozzátette: a kormány az állampapír-hozamok csökkenését és biztonságot vár az IMF/ EU-megállapodás révén, mti Devizaárfolyam (2012.1109.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 283,90-0,30 USA dollár 222,79-0,37 Svájci frank 235,31-0,36 Angol font 355,95 +0,08 Román lej 62,80 0,00 Ukrán hrivnya 27,22-0,04 Horvát kuna 37,67-0,03 Lengyel zloty 68,37 +0,05 & gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Adtak pénzt a fedezetre Emeli a kormány a gyógyszer-támogatási előirányzatot. Budapest. Harminc milliárd 332 millió forinttal emelik a gyógyszer-támogatási előirányzatot - döntött a kormány. A technikai jellegű emelést az indokolja, hogy a gyógyszertámogatás kiadásainak finanszírozására még ebben az évben várható 22 milliárd forintnyi gyógyszer- gyártói befizetés elsősorban decemberben érkezik, ezért addig is a kifizetések fedezetének folyamatos biztosítását így oldják meg. mti A magyar nyelv egyik legfontosabb problémája talán az, hogy beszélőinek száma jó idő óta lassú fogyást mutat. Ez a jelenség nem csupán demográfiai tényezőkre vezethető visz- sza, hanem a magyarság sajátos nyelvpolitikai helyzetéből is következik: a magyar anyanyelvű beszélők egyharmad része az ország határain kívül él, s az ő nyelvük sokkal inkább ki van téve a kopásnak. E nyelvhasználói csoport helyzetének a segítése, javítása a nyelvstratégia fontos célja kell, hogy legyen. Habár anyanyelvűnket lényegében véve egész életünk során tanuljuk, gazdagítjuk, mégis az iskolai oktatás az a színtér, ahol ez a tevékenység a leghatékonyabban megvalósulhat. Az anyanyelvi képzés feladatát az iskolai magyar nyelvoktatás ma is csak töredékesen tudja ellátni, de ez a probléma egyetlen tantárgy keretében aligha lesz valaha is megoldható: a sikertelenséget mutatja azoknak az egyre nagyobb száma, akik bár tudnak írni és olvasni, de ezt a képességüket nem tudják a társadalomtól elvárt mértékben a maguk javára felhasználni. Az anyanyelvi képzés akkor lehet igazán eredményes, ha az oktatás minden részében a szakmai tudás megszerzésével együtt fejlesztjük a nyelvi ismereteket is. A nyelvstratégia kidolgozását nemcsak a magyar nyelv szempontjából tarthatjuk megkerülhetetlenül fontos feladatnak: nyelvnek és nemzetnek a szoros összetartozásából következik, hogy sikeres nemzetstratégiát -1844 üzenetéhez méltón - csakis egy határozott alapelveken nyugvó, jól felépített nyelvstratégiától támogatva lehet megvalósítani. (Szerzőnk a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének igazgatója)
