Kelet Magyarország, 2012. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-10 / 263. szám

2012. NOVEMBER 10.. SZOMBAT KELET Nézőpont Ancsa Jó szívvel Az újságírói munka legszebb része ez: segíteni a szó erejé­vel. Megírni egy történetet és várni, a kinyomtatott betűk hogyan kelnek életre, s hogy kezdik el egy idő után saját útjukat járni. Amikor először jártunk Dorináék új házában, üres szo­bákban beszélgettünk. Nem voltak bútorok, függönyök, szőnyegek, festékre vártak a falak, berendezésre a konyha, a fürdőszoba. Az idő szorított, és még az is felmerült, hogy ha nem lesz készen minden, a kislány nem térhet haza. Ám a szívek nem hagyták cserben. Sem az övé, amit kapott, sem azoké, akik megmozdultak a története hallatán. Olyan em­berek jöttek a szerkesztőségbe és hoztak pár ezer forintokat, akik maguk is támogatásra szorulnak, de akik számára egy beteg kislány fontosabb, mint a másnapi betevő. Dorina nem tudja, mennyi helyről kapott segítséget. Csak azt látja, hogy rózsaszínű szobácskája olyan, mint egy álomvilág, babái és mese­könyvei vannak, a semmiből egyszer csak minden lett. Elég volt neki néhány perc, hogy érzékelje: az ő életét nem a kórház falain belüli vilá^g je­lenti, hanem az otthona. Amit csütörtökön látott először, de amit pillanatok alatt befoga­dott. Palacsintaparty varta a hercegnőt Most kezdődik a négy és fél éves Szilágyi Dorina igazi gyermek­kora. Nyírbátor. - Végre itthon van, azt hittem soha nem jön el ez a pillanat - szakadt ki a meg­könnyebbült sóhaj Cintiából, amikor meglátta a mentőt, ami hazahozta 4 és fél éves kislányát. A Gottsegen György Orszá­gos Kardiológiai Intézet or­vosai és nővérei könnyezve búcsúztak a szívátültetésen átesett Dorinától - bent csak hercegnőnek hívták aki csü­törtökön kora délután fehér kesztyűs kezével úgy szorí­totta előbb az anyukája, majd az apukája nyakát, mintha el sem akarná engedni őket és az volt az első kérdése: Vár­tatok? - Legutóbb azért nem lehetett hazahozni, mert alacsony volt a fehérvérsejt­száma - magyarázta az édes­anya, hogy miért nem jöhetett Dorci korábban haza. Sokan segítettek Mint ahogy arról többször be­számoltunk Szilágyi Dorina élete több mint felét kórház­ban töltötte. Születésekor négy lyuk volt a szívén, alig egy évesen már pacemakert kapott, többször is műtötték, több mint 280 napig műszí­ven élt, augusztus elején pe­dig sikeresen átesett a szívát­ültetésen.- Három hónapja nem lát­tam - mondta Szilágyi Róbert. -Az apukára várt a munka, hogy a szigorú elvárásoknak is megfelelő otthont teremt­sen a kislányának. A nyírbá­tori önkormányzattól kapott üres házból kellett otthont varázsolni. Ez sok-sok ma­gánembernek (köztük olva­sóinknak), alapítványoknak köszönhetően elkészült, és megfelel azoknak az előírá­soknak (Dorci saját steril szo­bát kapott, függöny és szőnyeg nem lehet benne, a falakat speciális, mosható anyaggal kellett lefesteni), ami a haza­engedés feltétele volt.- A múlt héten láttam a tévében a kis hercegemet - mondta 2 hetes öccse, Robika ágya mellett állva Dorina, ha­talmas kék szemei csillogtak az örömtől. Folyamatosan kérdezett és magyarázott, és azonnal át­rendezte a szobájában lévő babaházat. - Ez tényleg az enyém? - nézett szét rózsaszín birodalmában és tudományos alapossággal lapozgatta a mesefüzetét. „Már csak kettőt, egyet kell aludni és hazamehetek” - szá­molta a napokat a kislány a budapesti kórházban. A leg­utóbbi hetekben a dédnagymama, Papp Jánosné volt Dorci mellett. Felügyelet alatt- 'Szerdán a karjára hajtotta a fejét és sokáig nem szólt egy szót sem. Kérdeztem, hogy haragszik-e, az mondta igen, mert nem mehet haza - eleveníti fel a hazaindulás előtti na­pot a dédi. Dorinának reg­gelente l 8-féle gyógyszert kell szednie (este már „csak” alig a felét), köztük a legfon­: Van mit bepótolniuk! FOTÓK: SIPEKI PÉTER Tizenhárom hónap után térhetett haza a kórházból Nagy örömmel vette birtokba rózsaszínű babaszobáját Az első találkozás kéthetes klsöcs- csével tosabb a kilökődésgátló, az immunerősítő és a kalcium - teszi hozzá Cintia nagyma­mája. Jövő héten szerdán utaznak újra a fővárosba, biopszia vár Dorinára, pénte­ken érkeznek majd haza. Az elkövetkező egy évben folya­matos orvosi felügyelet alatt lesz a kislány. Egy vicces nagylány- Én már vicces nagylány va­gyok! Ugye milyen jó, hogy itthon tudok játszani, anyu­ci? - kérdezi. Huncut szeme mosolygott, akárcsak ő, de a maszk miatt ezt nem lehetett látni. A lakásban már nem lesz szükség a kesztyűre és a maszkra, közösségben még pár hónapig igen.- El sem tudom hinni, hogy végre együtt van a csalá­dom - érzékenyült el az apa egy pillanatra, s még mielőtt folytathatta vplna, lánya re­pült a karjaiba: van mit bepó­tolniuk. A kertkapuig érve Robi arról beszélt: rengeteg hely­ről kaptak segítséget, támo­gatást, nem is hitték volna, hogy ilyen sokan melléjük állnak. Végtelenül hálásak érte. - Palacsintaparty lesz - nevette el magát. Dorci azt kért vacsorára, a kakaós a kedvence. Elkezdődött a négy és fél éves kislány igazi gyermekkora. km-bm Többször is feladhatta volna, sőt: nem egyszer csak kévésén múlott, hogy egyálta­lán küzdhet tovább, de Dorina vasakarata nem ismert aka­dályt. Talán mert tudta, hogy ha ő mindent megtesz, azzal másokat is ugyanerre sarkall. Ő a saját feladatát elvégezte, olvasóink pedig megtették azt, ami nemcsak egy cserfes kislánynak adott reményt: önzetlenül segítettek. szancsa@lnform.hu Örökbefogadó napot tartanak NYÍREGYHÁZA. Örökbefogadó napot rendeznek szombaton 8 és 13-30 óra között a nyír­egyházi Állategészségügyi telepen (Zombori bokor 2). Az akció célja, hogy minél több kutyus gazdára, szerető ott­honra találjon a hideg tél be­állta előtt. km Meleg ruhákkal érkeztek a Nyfrtávhő munkatársai fotó: racskó tibor Szeretnének másokat is adományozásra buzdítani NYÍREGYHÁZA. Dolgozói kezde­ményezésre kezdtek ruhane­műgyűjtésbe a Nyírtávhő Kft. munkatársai, az adományt pénteken Arday Balázs, ügyve­zető igazgató adta az Oltalom Nappali Szolgáltató Központ ellátottjainak. Az ügyvezető igazgató lapunknak azt mond­ta, bízik abban, hogy a kezde­ményezésnek a későbbiekben is lesz folytatása, s abban is, hogy a példájuk másokat is adományozásra ösztönöz. Laborczi Géza, a központ igaz­gatója úgy fogalmazott: a rá­mmurnkMi Videó. A cikkhez kapcsolódó videó megtekinthető portálunkon. szorulók segítése olyan, mint a gyertyagyújtás a sötétben.- Minden egyes gyertyával világosabb lesz, azaz minden egyes adománnyal jobb lesz a nélkülözők élete. Ha az em­berek egy részének eszébe jut, hogy a számára feleslegessé vált használati tárgyat, ruhát vagy cipőt nem a kukába dob­ja, hanem felajánlja a rászo­rulóknak, az azt jelenti, hogy nincs minden veszve, hogy működik még a szolidaritás. Ezt a feladatot az intézmények pusztán a saját erejükre tá­maszkodva nem tudják meg­oldani, ezért van szükség a civil szervezetek, és a lakosság összefogására - mondta, km Bemutatták a megyei tankerületi igazgatókat Kinevezték a Szabolcs megyei tankerületi igazgatókat. NYÍREGYHÁZA. Mint ahogy arról beszámoltunk, a köznevelés­ről szóló törvényben foglaltak szerint 2013. január l-jétől az iskolák fenntartását az állam veszi át. A fenntartói felada­tok koordinálását a közpon­ti és területi szervekből álló Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ végzi. Területi szervezeti egységekként tan­kerületek és megyeközponti tankerületek jönnek létre, az országban összesen 198. Ahány Járás, annyi tankerült Ezek élére a napokban tan­kerületi igazgatókat nevez­tek ki, az ő feladataik között szerepel majd az illetékességi területükön működő közne­velési intézmények irányítá­sa, pedagógiai munkájának koordinálása, kapcsolattartás az intézményvezetőkkel, pe­dagógusokkal és a köznevelés egyéb szereplőivel, rendsze­res jelentések és adatszolgál­tatások készítése, bizonyos esetekben pedig az intézmé­nyek működési feladatainak ellátása is. A tankerületi igazgató­kat pénteken mutatták be. Első feladatuk az lesz, hogy tankerületükben felvegyék a települési önkormányzat­ok vezetőivel a kapcsolatot, előkészítsék az intézmények zökkenőmentes állami fenn­tartásba vételének átadás-át­vételét. A tankerületek illeté­kességi területe a járásokhoz igazodik: ugyanannyi tanke­rület lesz Szabolcsban is, mint ahány járás, azaz 13. KM-SZA Kelet kvíz Eddig működött Tarpa és Tivadar között folyamatosan vízimalom. a) 1945-ig b) 1854-ig c) 1880-ig d) 1925-ig A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Vissza a múltba Régi papírpénzeket és ér­méket láthattak pénteken a megyeházára betérők. Szabolcs megyei tankerületi igazgatók Nyíregyháza: Kőhegyi Edit, Kisvárda: Béres Jánosné, Nagykálló: Bírta Ferencné Madar Anna, Baktalórántháza: Botos Attiláné, Ibrány: dr. Elek Tamás, Csenger: Farkasné Kiss Krisztina, Nyírbátor: Gergely Zsolt, Fehérgyarmat: Kálnoki Attila, Tlszavasvári: Kocsis Sándor, Záhony: Markovics Attila, Mátészalka: Pesti Béla László, Vásárosnamény: Szegediné Tisza Judit (Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnökének tájékoztatása szerint Kemecse esetében a tankerületi igazgató kinevezése a jövő héten várható.) Ön csatlakozott már jótékonysági akcióhoz? MAGYAR ANDRÁSNÉ: A GYUGOS JÁNOS: A SIMON GERGŐ: A vöröslszap-katasztrófa legutóbbi árvízkor kinőtt ruhákat mindig Ideién Is segítettem. lótékonykodtam. felajánljuk. SZABÓ KINGA: Jósa- SZABÓ REGINA: Meg- KECZKÓ JÁNOSNÉ:Egy városba vittünk már tanultam, ha valaki fővárosi gyermekkór­ruhákat. teheti, az segítsen. háznak adok pénzt. Magyar Andrásné a kolontári vörösiszap-katasztrófa ide­jén pénzt és ruhát küldött a bajba jutottaknak, de ezen kívül is több alkalommal segí­tett a rászorulókon. - A beteg gyerekeknek, a kézzel-láb- bal festőknek, rajzolóknak is rendszeresen küldök adomá­nyokat - mondta. Gyugos János elmesélte, hogy ő a legutóbbi nagy árvíz idején a benzinku­takon vásárolt azokból a mat­ricákból és képeslapokból, melyeknek az árát eljuttatták a rászoruló családoknak. Si­mon Gergő mindig felajánlja különböző szervezetnek a kinőtt ruhákat. - Úgy vagyok vele, hogy azért, mert nekem nincs rá szükségem, másnak még jók lehetnek - közölte a tizenkilenc éves fiatalember. Szabó Kinga nagy családban él, sok a kinőtt és a már nem használt ruhájuk. - Ezeket mindig odaadjuk a szegények­nek, legutóbb a Jósavárosba vittük leadni a ruhákat - vála­szolta. Szabó Regina a szüleitől megtanulta, hogy aki teheti, annak segítenie kell a nélkülö­zőkön. - A ruhán kívül a már nem használt játékokat is fel­ajánljuk jótékony célra - tette hozzá. Keczkó Jánosné a Heim Pál Gyermekkórház részére szokott jótékonykodni. - Sze­mélyesen jönnek el a pénzért, amikor pedig megérkezik a kórházba, mindig kapok egy köszönő telefont. km-tg

Next

/
Thumbnails
Contents