Kelet Magyarország, 2012. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-16 / 140. szám

2012. JÚNIUS 16.. SZOMBAT 50 Ifjú tehetség Klfr mm Irány New York - zenei ösztöndíjjal Fáradhatatlanul járja egész nap a legényest Bordás Barnabás az idén tavasszal az Évad Legjobb Végzős Növendéke-díjat vehette át Budapesten Zenei családba született Obbágy Anna, s ez a tény alapvetően meg is határozta az életét: az édesanyja ugyan­is zongoratanárnő, s ezt a hangszert választotta két nő­vére és a bátyja is. Valaki te­hát mindig gyakorolt otthon, s bár még a kis Anna csak a babáival, foglalkozott, de óhatatlanul is magába szívta a zongorázás tudományát és szépségét. Ötévesen már kisebb dalla­mokat le is játszott, ezért egy év múlva szülei beíratták a nyíregyházi zeneiskolába, ahol Krokovay Gizella tanította. Csupán egy fél év telt el, amikor már versenyre is benevezték, s azt meg is nyerte a zene iránt roppant fogékony kislány. A zenei tagozatos Kodály Zoltán Általános Iskolában végezte el az alapfokú tanulmányokat, majd aztán két középiskolá­nak is a tanulója lett: a közis­mereti tantárgyakat a Zrínyi Ilona Gimnáziumban tanulta az idén érettségiző Anna, míg a Művészeti középiskola zene- művészeti tagozatán zongora tanszakon bővítette hangsze­res tudását Csoba Tünde mű­vésztanár vezetésével. Szinte felsorolni is lehetetlen, hogy az elmúlt 12 évben hány ver­senyen is szerepelt sikeresen. Pár éve Kassán nemzetközi zongoraversenyen a második lett, az idén pedig az Országos Zeneművészeti Szakközép- iskolák Zongoraversenyén az első helyet szerezte meg.- A zongorázás által tudom a legjobban kifejezni önma­gamat. Ahol a szavak elhagy­ják az embert, ott kezdődik a zene. A muzsika engem kikap­csol a hétköznapi világból, fel­frissít, felszabadít, egy teljesen más dimenzióba varázsol át, s ez nagyon jó érzés - mondja a zene lenyűgöző hatalmáról Anna, aki minden nap gyako­rol pár órát, de ha versenyre készül, akkor többet is. A jövő­je is a zongorázással kapcsola­tos, ugyanis öt évre szóló ösz­töndíjat kapott a New York-i Bard Konzervatóriumba. Az elküldött DVD-felvétel alapján vették fel, s így szeptember­től már az Atlanti-óceán túlsó partján folytathatja tanulmá­nyait. Szabadidejében éppen ezért most angol nyelvű köny­veket olvas a nyelv gyakorlása érdekében. Tavasszal egy nagy álma vált valóra, amikor a Szabolcsi Koncert Fúvószenekar kísére­tében eljátszhatta Nyíregyhá­zán Gershwin: Kék rapszódia című népszerű szerzeményét. A legnagyobb álom azonban Rahmanyinov d-moll zongo­raversenye.- Sokat kell még fejlődnöm, mert zeneileg és technikailag nagy kihívás ez a mű a zon­goristák számára. Remélem, egyszer majd ez az állmom is valóra válik. Anna elszántságát, a zene iránti alázatát, fáradhatatlan munkabírását ismerve min­den bizonnyal így lesz. „Az Évad Legjobb Végzős Növendéke” elnevezésű díjat vehette át a közelmúltban a Magyar Táncművészek Szö­vetsége Elnöksége döntése alapján Bordás Barnabás, a nyíregyházi Művészeti kö­zépiskola táncművészeti ta­gozatának 5. éves diákja. A néptánccal 6. osztályos korá­ban, a Romániában található Margittá nevű település álta­lános iskolájában ismerkedett meg. Amikor 8. osztályban döntenie kellett, hogy merre tanuljon tovább, már tudta, hogy csak a táncolás jöhet szóba. Hallott a nyíregyházi táncművészeti tagozat szín­vonalas oktatásáról, ezért úgy döntött, ide jelentkezik.- A nyíregyházi évek alatt döbbentem rá.arra, hogy az én életem a néptáncról szól. A néptánc az őseinktől re­ánk maradt örökség, értékes kincs, amelyet meg kell őriz­nünk, és ápolnunk kell, nem szabad veszni hagynunk. Ezt a célt szeretném szolgálni én is hivatásos táncosként - mondta Barnabás, aki gyak­ran reggeltől estig gyakorol. Tagja az oktatási intézmény Figurás együttesének, amely- lyel számos szép sikert el­értek az elmúlt években, de szívesen vett részt szóló­táncversenyeken is. Büszkén említi a 20li-ben Budapesten megrendezett Nemzetközi Legényesversenyt, amelyen profi felnőtt táncosokkal ver­senyzett, s középiskolás diák­ként megnyerte a fődíjat. Aki ifjan a lovak közé csapott Épületekbe formázza álmait Suták Csenge a nővérét követve sikeresen bevágtázott a menő zsokék közé Koncz Zoltán Junior Príma Díjas építész Jándról indult a világ meghódítására futamgyőzelmet értek el”. Nos, Csenge már túl van a tíz futamgyőzelmen, mi több, májusban a Kincsem Parkban Lennifer nyergében lóra pat­tant a Nemzeti Díjért. Hazánk legnagyobb múltú klasszikus lóversenyfutama ez, 1830 óta szinte folyamato­san megrendezik a Nemzeti Díjat. Nővére, Vanda büszkélked­het azzal, hogy megnyerte az első ízben kiírt Nemzeti Vág­tát. Csenge tavaly a sóstóhegyi Alexander-pályán utasította maga mögé a 2. Nyírségi Vágta mezőnyét. Mindezt úgy érte el, hogy külön nem készült a versenyre, hiszen napi rend­szerességgel lovagol. így nőtt fel, az egész család ennek a szenvedélynek hódol. Egyre nagyobb ívű pályán nyargal Csenge, aki 17 évesen nyert először rajt-cél győze­lemmel a Kincsem Parkban. Azóta fokozatosan, lólépésben halad előre. Jó úton jár céljai eléréséért, érdemes volt annak idején a lovak közé csapnia. A Prima Primissima Díj 2003 óta íródó történetének leg­főbb erénye, hogy független a hatalomtól, a kormányoktól és a napi politikától. Célja a magyar értelmiség eredmé­nyeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kul­túra fejlesztésének erősítése. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó harminc év alatti fia­talok 2007-től a Junior Prima Díjat érdemelhetik ki. Olyan fiatal tálentumok kapnak elismerést, és egyben anya­gi, erkölcsi ösztönzést, akik szűkebb területükön - a ter­mészettudományoktól a köz­gazdaság-tudományon át az orvostudományokig bezárólag - kimagasló szellemi, tudomá­nyos teljesítményt mutattak fel. Tavaly az Építészet és Épí­tőművészet kategóriában a jándi Koncz Zoltán is elnyer­te a Junior Príma Díjat. Noha még huszonéves, bőséges az elismeréseinek listája. Kitűnő eredménnyel megvédett dip­lomamunkáját Jándra tervez­te Kortárs Civil címen, a Leo Amici Alapítvány számára. Ezzel az épületegyüttessel el­nyerte a Magyar Építőművé­szek Szövetsége díját, a Magyar Építész Kamara 2011. évi dip­lomadíját. Tavaly 137 pályázó közül érdemelte ki a Magyar Építészfórum MÉDIA Építé­szeti díját terv kategóriában. Szintén az elmúlt évben a 4 évvel ezelőtt Drezdában megvalósult „Vízi-ház” című munkáját beválasz­tották a világ 50 legszebb látványterve közé. Általános iskolába Jándon járt, középiskolai tanulmányait a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban végezte. Egyetemi ta­nulmányait a Bu­dapesti Műszaki Egyetem Épí­tészmérnöki Karának Köz- épület-ter- vezési tanszé- k é n végez­te, egy évet töltött a drezdai Technische Universiteten is, ahol a német építészettel foglalkozott. Fia­tal kora ellenére már több mint száz építészeti projektben vett részt itthon és külföldön. Ő tényleg építi a karrier­A laikusok minden bizonnyal meglepve tapasztalták, hogy az idén nem indult a Nyírségi Vágta címvédője, Suták Csen­ge. Roppant prózai oka van an­nak, hogy nem állt ott a rajt­nál. Nulla százalék esélye volt a részvételének, mivel sze­rencsére már nem felelt meg a kiírás által támasztott kritériu­moknak. A szabályzat világosan ki­mondja: „A versenyen induló lovas 18. életévét betöltött olyan személy lehet, aki vagy magyar állampolgár, vagy ké­relmezte a magyar állampol­gárságot, kivéve azon lova­sok, akik pályafutásuk során, hivatalos lóversenyen (galopp versenyen), profi vagy ama­tőr licensszel, belföldön vagy külföldön tíz vagy annál több A sokoldalú diáklányt a számok világa vonzza Budai Éva a matematikával szeretne továbbtanulni A zenekari árok a csúcsot jelentené Sógor Tamás gyakran bekéredzkedik a zenekari próbákra, s lelkesen figyeli a híres karnagyok munkáját Nem könnyű számba venni, hogy milyen tantárgyi verse­nyeken is vett részt eredmé­nyesen az elmúlt hetekben Budai Éva, a Tiszavasvári Álta­lános Iskola 7. osztályos diákja. Az Országos Alapműveleti Ma­tematikaversenyt megnyerte, a Bereznay Gyula Országos Matematikaversenyen harma­dik lett, míg a Curie Országos Matematikaversenyen a hato­dik helyet szerezte meg. Az or­szágos kémiaversenyen azért nem tudott részt venni, mert egy napon volt az alapműve­leti versennyel, de szerepelt már sikeresen magyar, angol és történelem tantárgyi verse­nyeken is.- Tulajdonképpen minden érdekel, de a legközelebb mégis a matematika áll hoz­zám. Kiskorom óta vonzódom a számok világához, talán ebben az is szerepet játszik, hogy a szüleim gépészmér­nökök - meséli a mindenre nyitott, sokoldalú diáklány. A matematikával kapcsolatban szeretnék majd továbbtanul­ni a 8. osztály elvégzése után. Öt éve zongorázni is tanul, szabadidejében pedig szíve­sen olvas regényeket. Felső tagozatban még a kémiá­val kacérkodott, ma pedig már karmesterként és zenetudós­ként képzeli el a jövőjét Sógor Tamás, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium 11. osztá­lyos diákja. Azt pedig, hogy a zene lesz végül életében a meghatározó, két személynek köszönheti: egyrészt Fesztóry Ágnesnek, aki a Vikár Sándor Zeneiskolában immár nyolc éve tanítja zongorázni, más­részt Szabó Dénes Kossuth- díjas karnagynak, aki a Kodály Zoltán Általános Iskolában az ének-zene tantárgy titkaiba vezette be. Fesztóry Ágnes tanárnővel kétzongorás ver­senyeken is indul, áprilisban Balassagyarmaton országos versenyt nyertek. Tamás azonban más tantár­gyak és művészeti ágak iránt is fogékony, szereti magát kipróbálni mindenben. A kö­zelmúltban Szatmárnémeti­ben Dsida Jenő versével a má­sodik lett, az Országos Közép­iskolai Tanulmányi Versenyen magyar irodalomból bejutott a döntőbe. A zeneiskola csapa­tával rendszeresen részt vesz zenetörténeti versenyeken, ahonnan szinte mindig az első díjjal térnek haza. Azért pedig a Kölcsey gimnáziumnak há­lás, hogy egy év alatt német és angol nyelvből is megszerezte a középfokú nyelvvizsgát.- Az érettségi után a Zene- akadémiára szeretnék jelent­kezni a zenetudományi és a karmesteri tanszékre. Szeret­nék egyrészt tanítani, meg­osztani másokkal a zene élmé­nyét, másrészt vonz a színpad világa. Operaelőadáson lenne jó karmesternek lenni, ott egy­ségben az irodalom, a zene, a színpadi látvány. Az sem baj, hogy a karmester a zenekari árokban dolgozik, s így nem látja a közönség, de ő irányít mindent. Ha tehetem, beké­redzkedem a Szabolcsi Szim­fonikus Zenekar próbáira, s figyelem, hogyan dirigálnak a karnagyok, Medveczky Ádám vagy Bartal László. Érdekel, hogy az apró kis téglákból hogyan épül fel a teljes ház, s ez az alkotási folyamat nagy élmény számomra. Olyankor partitúra is van előttem, s abba jegyzetelek. Soha nem lehet tudni, mikor lesz rá szüksé­gem...

Next

/
Thumbnails
Contents