Kelet Magyarország, 2012. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-16 / 140. szám

2012. JÚNIUS 16.. SZOMBAT KELET Önálló zenei pályafutásuk három kukával indult Zombor Leventét, a ma már messze földön híres Talamba Ütőegyüttes alapítóját gyermekkorában a bátyja „fertőzte meg” a zene szeretetével Aki hallott már Talamba Ütőegyüttes koncertet, biz­tosan nem felejti el. Szemmel is alig követhető a játékuk, ahogy pedig a stílusok keve­rednek, lenyűgözi a vájt fü­lűeket és a kevésbé szakértő hallgatóságot egyaránt. Az együttes alapítója Zombor Levente, aki gyerekként a nyíregyházi zeneiskola ütőtanszakán ismerkedett a hangszerekkel, de akit otthon a bátyja „fertőzött” meg a zene szeretetével. Lecsípett negyedóra- Annyira sok gyerek járt a zeneiskolába, hogy nem volt hely, de sikerült elintézni, hogy a bátyám óráiból 15 per­cet lecsippentve én is dobol­hassak, a következő évben pedig már a saját jogomon tanulhattam. Elég lusta vol­tam, az anyukám ült le velem nap mint nap gyakorolni, de Margitai Sándor a sikerekre hajt A lovak és a lovassport sze- retete apáról fiúra száll Margitaiéknál, így nem csoda, hogy a 23 esztendős Sándor is hamar közelebbi barátsá- J got kötött a négylábúakkal. A j nagypapa lovait ülte meg el- [ sóként, 16 évesen pedig már a bakon vezette a kettes fogatot, hogy a következő esztendő­ben már regionális versenye­ken is induljon. Azóta Margitai Sándorból A-kategóriás kettes fogathaj­tó vált, ami azt jelenti, hogy elindulhat a sportágban igen [ nagy hagyományokkal rendel­kező nemzetünk legrangosabb viadalain, sőt, a válogatott ki­jelölésekor is szóba kerülhet a neve. Az újfehértói fiatalember eddigi legnagyobb sikerének a 20ll-es magyar bajnokságon szerzett ezüstérmét tartja, va­lamint azt, hogy tavalyelőtt J második helyen végzett a [ zánkai nemzetközi versenyen. | Azt is rangnak érzi, hogy beke­rült a Szabolcs Takarékszövet­kezet ösztöndíjasai közé. Ling Attila tanítványa, az Újfehértói Lovas Barátok Egyesületének hajtója termé- j szetesen nem elégszik meg ennyivel, világversenyeken is szeretné képviselni a hazáját, és tíz év múlva talán átülhet a kettesről a négyes fogatra. Ebből a sportágból nem le­het megélni (sőt, igen költsé­ges „mulatságról” van szó), így Sándor „civilben” bese­gít a család mezőgazdasági őstermelői vállalkozásába. Fontosnak tartja, hogy olyan j fogatokat irányít, amelyek keresztapja, Margitai László, [ valamint szűkebb családja | méneséből kerülnek ki. Hi- | szén Margitaiéknál a lovak is | családtagnak számítanak... egy idő után már nem tudta követni a kottát, és bizony sokszor átvertem - vallja be réges-régi „bűnét”. - Viszont egyre jobban élveztem az órákat és a fellépéseket, és a debreceni Kodály Zoltán Ze­neművészeti Szakközépisko­lába kerültem, ahol már nem volt mese: sokat tanultunk, még többet gyakoroltunk. Egy tanárváltás miatt a váci Zeneművészeti Szakközép- iskolába mentem tanulni, majd következett a Debre­ceni Egyetem Konzervatóri­uma. Ott alapítottuk meg a Talambát. Először csak kama­razenei órák keretében zenél­tünk együtt, később jöttek az önálló fellépések és a sikerek. Amikor végeztünk, s megkap­tuk a diplománkat, kezdtünk mindent elölről, azaz a nullá­ról. Addig ugyanis a főiskola hangszerein játszhattunk, sajátjaink nem voltak, így az önálló zenei pályafutásunk gyakat, s azokon játszottunk, három kukával indult. Ezek A fellépésekért kapott pén- mellé azután beszereztünk zen hangszereket vettünk, hordókat és használati tár- s 2007-re Magyarország leg­nagyobb hangszerparkját si­került összegyűjtenünk, ami ma már 300-400 darabból áll. Az együttes olyan, mint egy jól működő cég: minden feladatnak meg van a felelő­se - mondja Levente, a négy zenész pedig nemcsak a pró­bákon és a fellépéseken alkot jó csapatot. A Talambán kí­vüli életükben is sok a közös program: együtt járnak fo­cizni, nyaralni, mindannyian tanítanak, és valamennyien családapák, akik az életük ezen területén is szeretnének sikeresek lenni. Fellépések százával A Talamba tagjai Gödöllőn élnek, onnan indulnak évi 80-100 fellépésükre. Komoly támogatást nyújt nekik a vá­ros, kiváló körülmények kö­zött próbálhatnak, készíthe­tik lemezeiket, s valósíthatják meg ötleteiket. Utóbbiból pedig rengeteg van. - Bár az ütőhangszerek a legősibb hangszerek közé tartoznak, igazából csak a XX. század elejétől használták a zene­szerzők. Hiányérzetünk volt, amiért mi nem játszhattunk Bachot, Mozartot, Lisztet, ezért a saját képünkre formál­tuk a zenéjüket. A stílusok keveredése egyre gyakoribb: gondoljunk az építészetre, a divatra, vagy akár az au­tógyártásra. A zenében sem szokatlan, a közönség pedig szereti, ha klasszikus zene­műveket hall egy kicsit más­képp, mint ahogy megszokta. Számos új elemet hoztunk a zenébe, de műsorainkon egyre nagyobb szerep jut a táncnak, a szimfonikus zene­karoknak, vagy éppen a ci­gányzenének is. így lesznek a koncertjeik az eddigieknél is izgalmasabbak, egyedibbek: még „talambásabbak”! Izig-vérig szabolcsi gyerek Roberto mulatós masszőrként is büszkén vállalja származását Roberto 1993 óta foglalkozik a zenével, s már 16 évesen egy élő zenekar billentyűse lett, majd letette az OSZK-vizsgát, így hivatalosan is tánczené- szi és előadóművészi képesí­tést kapott. 1999-ben kezdett el dalszerzéssel foglalkoz­ni, amely kiterjedt minden műfajra, ám az ifjú szerző környezetének elsősorban a mulatós dalok tetszettek, így szinte nem is volt más válasz­tása, mint hogy ezekre fordít­son nagyobb figyelmet. Roberto Artisjus- (dal- szövegíró, zeneszerző) és Mahasz-tag: - Nagyon szere­tem könnyeden szórakoztatni és jókedvvel megajándékozni a közönséget - említette a mulatós tv-csatornák köz­kedvelt szabolcsi előadója. Mi több, a Házibuli Attilával produkciójának aktív részt­vevője. Tilinger Attila csapa­tában Roberto, Kaczor Feri, a Dupla Kávé, Komár László, Aradszky László mellett ra­gadja kezébe a mikrofont. - A nevem olyan, mint például Postás Józsié vagy Bunyós Pi­tyu barátomé. Szerintem elég könnyű megjegyezni. Hét éve lettem masszőr, két évvel ezelőtt Kiszel Tünde is a ke­zem alá került. Három önálló és négy válogatáslemezem jelent meg eddig, négy válo­gatásalbumomat már Romá­niában is kiadták. A novem­berben megjelent új albumon is (Küldd már a szerelmet) kizárólag saját dalok szere­pelnek, de a fellépéseken elő szoktam adni ismert mulatós dalokat is. Az az igazság, hogy többet lépek fel a megyén kí­vül, Dunántúlon, úgy látszik, senki sem lehet próféta a sa­ját hazájában. Kicsit furcsa ez a helyzet, együtt élek vele, azonban ahová meghívnak, ott teljes odaadással igyek- szek jó hangulatot teremte­ni. Mostanában a masszázst kicsit hanyagolom a dalszö­vegírás és a zenei alap készí­tés miatt - mondta Roberto, aki nemrég forgatta le az új videoklipjét „Vár a nagy vi­lág” címmel. A fellegekben jár, ha igen magasra képes ugrani Bakosi Péter tudja, hogy milyen érzés is az, amikor az ember átjut a 220 centiméter felett Távolugró édesanyának és hármasugró édesapának mi­lyen gyermeke lehet? Hát per­sze, hogy magasugró. Bakosi Béla és Bakosiné Szenczi Erika második gyer­meke, Péter sem fordult el az atlétikától, és miután meg­kapta az alapképzést, kiderült, hogy szemben szüleivel ő nem messze, hanem inkább magas­ra tud a legjobban ugrani. Ez olyannyira jól sikerült eddig, hogy 2012 januárjában Bakosi Péter áttört egy lélektani ha­tárt, és a Nyíregyházi Főisko­lán rendezett fedett pályás versenyen átjutott a 220 centi felett. Juniorkorú atlétaként ez megsüvegelendő teljesítmény. Olyannyira, hogy a tavalyi kor- osztályos Európa-bajnokság után idén a barcelonai junior világbajnokságon is indulhat a Nyírsuli sportolója, akinek egykori fedett pályás Európa- bajnok és olimpiai hetedik he­lyezett édesapja az edzője. Péternek a nyár más miatt is vízválasztó, hiszen a nyíregy­házi Vasvári Pál Gimnázium érettségiző diákja. A jövőjét is sportolóként képzeli el, a Szabolcs Takarékszövetke­zet által is támogatott atléta nagy álma, hogy ott lehessen a 2016-os riói olimpián. A ruhakészítés szerelmese Koszta Andrea ruhatervező már Audrey Hepburn ruháját is simította Andrea diákjainak igazi mes­tere, növendékeit versenyek­re, bemutatókra viszi, ahol sorra sikereket érnek el.- Már gyerekkorom óta érdekelt a varrás, a ruhaké­szítés, nagymamám is var- jogatott, így amikor nála nyaraltunk, ő nekünk varrt, mi pedig a babáinknak. Édes­anyám makramézott, kötö- getett, mindig is körülvett a ruhakészítés. Az általános iskola után a Wesselényiben technikusként végeztem. Versenyekre jelentkeztünk, szakkörökön montázsokat készítettünk, majd a Könnyű­ipari Főiskola mellett döntöt­tem. - 2002-ben végeztem, és a három év alatt, amíg a fővá­rosban voltam, S. Hegyi Lucia divattervező gárdájában dol­gozhattam. Rengeteget tanultam tőle, a kulisszák mögött lehet­tem, minden szabad perce­met a csapattal töltöttem. A Gerbeud-ban például a Givenchy bemutatóján mi öl­töztettük fel a próbababákat, olyan ruhákkal, amiket Jackie Kennedy és Audrey Hepburn viselt. Tanulóként ez egy fantasz­tikus élmény volt. Nagyon sok hírességgel találkoztam Lucia szalonjában, csodás időszak volt. Hazahúzta a szíve- De hazahúzott a szívem, visszakerültem Nyíregyház­ára a Start vállalathoz. És habár először picit féltem, hamar belerázódtam az új munkámba. Aztán úgy érez­tem, hogy más területen is szerencsét kell próbálnom, olyasmivel is foglalkoztam, aminek semmi köze a szakmámhoz. Hat-hét évvel ezelőtt aztán egy kötöttáru üzem­be kerültem csoportvezető­ként. Kemény volt, de szeret­tem, viszont itt is, mint addig minden­hol, csalód­nom kellett az emberekben. Ettől függetle­nül jó tapasz­talat volt. Újra képbe került a Start, azon belül a Start- isko­la, az egyik ismerősöm aján­lott egy gyakorlati oktatói pozíciót. Jelentkeztem, de addigra már betöltötték az állást, viszont a végzettségem miatt a varrodába felvettek. Később már a hét egyik felét a régi cipőgyárban, a másikat pedig a városban töltöttem. Végül aztán teljes állásban az iskolában kötöttem ki, az­óta is itt vagyok, aminek na­gyon örülök. Időköz­ben elkezdtem a pedagógia fő­iskolát, idén Fotózás, film, televízió: minden, ami kreatív Lengyel Balázs sok mindenbe belekóstolt, ennélfogva több műfajban is otthon érzi magát Az alma nem esik messze a fájától, Balázs sokszínűségét szüleitől örökölte. Édesapja fotós, de a Kodály Kórusban is aktív tag volt, anyukája pedig tanár és néptáncos, így szin­te borítékolható volt, hogy ő sem fog, mondjuk lakatosnak tanulni.- Debrecenben születtem, de mire általánosba és ké­sőbb középiskolába kerültem, már Nyírbátorban laktunk. Nagyjából a gimi felénél át­költöztünk Nyíregyházára, de Nagykállóban jártam dráma­tagozatra - mondta Lengyel Balázs. - Ami azonban állan­dó volt az életemben, az a zene, és már elsőben tudtam, hogy dobos szeretnék lenni. Hamarosan már a Nyírbátori Ütőegyüttesnek lettem a tag­ja, ide még főiskolás korom­ban is visszajártam. Felélesz­tettem egy sulirádiót, majd az iskoladiszkókat is én vettem kézbe. Beindult az éjszakai élet, mire 16 éves gimis lettem, a helyi klubokban rezidens­ként álltam a pult mögött.- Az érettségi után munká­ba álltam, egy országos fotó­hálózat üzletvezető-helyette­seként, mellette éjszakánkét diszkóztam, és a főiskolát is elkezdtem. A gyakorlatomat a Kölcsey tévénél töltöttem, az azóta is futó Party Zóna műsort vezettem. A fősuli második évében alapítottam meg saját cége­met, az LB-Mediartot, pro­dukciós irodánk filmeket, magazinokat, kiadványokat gyárt, lógókat, arculatokat tervez. Fantasztikus csapattal dolgozom együtt, és a csalá­dom is maximálisan támogat - mondja Balázs.

Next

/
Thumbnails
Contents