Kelet Magyarország, 2012. március (69. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-31 / 77. szám
2012. MÁRCIUS 31., SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET wmmmmmmm Az ipari termelői árak februárban a belföldi- és az exportár változás eredőjeként 1,3 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A közlemény szerint ezen belül jelentősebb mértékben estek az árak a számítógép, elektronikai, optikai termékek, a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a gép, gépi berendezések gyártása területén. Nem lesz elég az euróövezeti tűzfal? London. Hosszabb távra nem lesz megoldás az euróövezeti adósságválság terjedése ellen felhúzott, megemelt tűzfal sem - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők. A valutauniós pénzügyminiszterek tanácsa pénteken Koppenhágában megállapodott az EFSF/ESM támogatási alapok rendelkezésére álló összeg 700 milliárd euróra emelésében. MTI „Államiak" lesznek a megyei levéltárak FOTÓ: ÉKN-ARCHlV A NEFMI-é lesz a megyei levéltári rendszer Budapest. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) válik a megyei levéltári rendszer fenntartójává május l-ől a kormány döntése értelmében; a megyei levéltárak június l-ig létrejövő Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) szervezetébe integrálódnak. A kormány hónapok óta, több minisztérium bevonásával dolgozik a megyei intézményrendszer fenntartásának új modelljén, mti és küzd az igazáért Egy demonstráló a laptopján nézi Schmitt Pál televíziós interjúját fotó: mti, koszticsák szilárd Marad PhD-dolgozat írásával felel a kétkedőknek Schmitt Pál köztársasági elnök BUDAPEST. „Nincs összefüggés véleményem szerint, bár sokan így értelmezik” - válaszolt Schmitt Pál a közmédiának pénteken adott interjúban arra a kérdésre, megfordult-e a fejében, hogy miután csütörtökön megfosztották kisdoktori címéről, lemond az államfői posztról. „Küzdeni fogok...” „Nem vettem el senki szellemi termékét, a legjobb tudásom szerint írtam meg a dolgozatot, mikor beadtam nem jelezte a konzulensem, a bizottság, hogy kifogásolható a forrásmegjelölés. Úgy dőltem hátra, hogy ez egy becsületes, úgymond férfimunka volt - de hangsúlyozom: semmilyen előnyöm nem származott belőle sem akkor, sem azóta.” - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Elmondta: „nem esett jól” számára, hogy szöuli tárgyalásai alatt döntöttek kisdoktori címe megvonásától, elvárta volna, hogy ezzel várjanak egy napot, amikor újra Magyarországon tartózkodik, ugyanis azt ő maga is visszaadta volna. „Hetvenévesen be fogom bizonyítani, küzdeni fogok, mint egy olimpiai bajnok, hogy a mai szabályok szerint meg tudom csinálni a doktorit. Az új követelmények meg felelően ledoktorálok. 15 éve vezetem a MOB környezetvédelmi és sportbizottságát, ez lesz a témám.” - zárta szavait az elnök. Megdöbbenéssel fogadták Az MSZP szerint Magyarország péntek este már csupán egy rövid és lényegre törő bejelentést, egy lemondó nyilatkozatot várt Schmitt Páltól - erről Mesterházy Attila elnök-frakcióvezető közleményben tájékoztatta az MTI-t. A közlemény szerint az ország azt várta volna, hogy az államfő azt mondja: „a mai nappal lemondok köztársasági elnöki tisztségemről”. Mesterházy Attila szerint megdöbbenéssel fogadták, hogy - mint fogalmazott - „Schmitt Pál nem merte meghozni az egyetlen morálisan elfogadható döntését”. Szerinte így Orbán Viktor dolga és felelőssége eltávolítani Schmitt Pált a székéből, hiszen - mint írta - „ő volt az is, aki oda ültette”. „Elvárjuk ezért Orbán Viktortól, hogy azonnal mondassa le Schmitt Pált” - szögezte le. Az LMP szerint szégyen, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök nem mondott le - jelentette ki a párt Sándor- palota előtt tartott sajtótájékoztatóján Heltai László, a párt szóvivője. Azt mondta, az is szégyen, hogy ott kell j állniuk a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt és követelni „a nyilvánvalót” azt, hogy „a bukott elnök” mondjon le hivataláról. Hangot adott annak a véleményének is, hogy ez a történet már nem Schmitt Pálról szól, hanem Orbán Viktorról „aki őt hivatalába helyezte és ott tartja minden határon túl”. MTI A többség kitartott a magánrendszer mellett Az eddigi adatok szerint nem vándorolnak át tömegesen a pénztártagok az állami tb-rendszerbe. BUDAPEST. A megkérdezett nyugdíjkasszák minden átlépési nyilatkozatot befogadnak, amelyet szombaton éjfélig postára adnak a tagok (ezt a postai pecsét igazolja), az AXA - mivel a határidő szombatra esik - a hétfőn beérkező nyilatkozatokat is befogadja. A parlament újra megnyitották az állami pillérbe átlépés lehetőségét azon közel 100 ezer ember számára, akik fenntartották pénztártagságukat. Az állami pillérbe visszalépő magánpénztártagok a tagdíj-kiegészítésüket, valamint reálhozamukat - akárcsak a korábbi átlépési lehetőségnél - felvehetik, önkéntes pénztárba, illetve a tb- rendszerben létrejövő egyéni számlájukra utaltathatják. A tagi kifizetésüket önkéntes nyugdíjpénztárba utalók az összeg 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek. mti A kormány közreműködésével Rubik-kockát formázó múzeum épülhet Budapesten FOTÓ: MTI, REPRO Jegyzői feladatok a járásoknak Budapest. Jegyzői hatáskörbe tartozó feladatok, az okmányirodák és ügyfélszolgálati kirendeltségek kerülnének a járási hivatalokhoz a járási rendszer kialakításával ösz- szefüggő első törvényjavaslat-csomag szerint, amelyet pénteken nyújtott be a parlamentnek Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleménye szerint a javaslatcsomag csaknem száz, köztük a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációjával összefüggő törvény módosítását tartalmazza. MTI Devizaárfolyam (2012.03.30.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 295,60 +2,56 USA dollár 221.61 + 1,61 Svájci frank 245,33 +2,24 Angol font 354,51 +4,36 Román lej 67,52 +0,61 Ukrán hrivnya 27,58 +0,18 Horvátkuna 39,34 +0,33 Lengyel zloty 71,02 +0,56 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Vasárnap már bírságolnak Április elsejétől büntetés jár a szigorúbb dohányzási szabályok megszegéséért. Budapest. Vasárnap lejár a szigorított dohányzási szabályozás betartására vonatkozó három hónapos türelmi idő. Az ÁNTSZ több helyen ellenőrzést tart, szabályszegés esetén pedig bírságot is kiszabnak. A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása értelmében 2012. január l-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. Lehet szigorúbb szabály Is A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást. A dohányzási tilalom betartását már a szabályozás életbe lépése, január elseje óta ellenőrzi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, de bírságot egyelőre nem szabhatnak ki, mert április elsejéig türelmi idő van. Vasárnaptól viszont a három hónapos türelmi idő lejártával szabályszegés esetén magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak a népegészségügyi szakigazgatási szervek. MTI Vendégjegyzet Dr. Hajnal Béla Korunk pestise Az emberiség mintegy ötvenezeréves történetében a lassú környezeti változásokhoz az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodott. Mindez az elmúlt egy-másfél évszázad során alaposan megváltozott. Az ipari fejlődés robbanásszerű növekedésével kb. 10 millióra emelkedett a mesterségesen előállított vegyületek száma. Ebből 70-80 ezer közvetlenül a környezetünkbe kerül, melynek egészségre ártalmas hatásaival szemben nemcsak védekezni kell, hanem meg is kell akadályozni, hogy élő szervezetbe jussanak. Ennek betartását az Európai Unió új vegyianyag-szabályozó rendszere is előírja. Az élelmiszerek és a víz útján azonban mégis szennyeződések kerülnek szervezetünkbe, melyek méregtelenítése kisebb-na- gyobb gondot jelent mindenki számára. Ennek egyik következménye, hogy hazánkban az ásványvíz-forgalom az elmúlt két évtizedben az ötvenszeresére emelkedett, ami csaknem egyedüli az élelmiszeriparhoz kapcsolható termékek körében. A Magyar Tudomány márciusi számának egyik tanulmánya szerint a hazai ivóvízhálózatban előforduló szennyező anyagok mintegy négy és fél millió fő vízfogyasztását érintik, akik harmada (főleg a Dél-Alföldön) veszélyesnek mondható (általában egészségügyi értékhatár alatti mértékben) arzén és nitrit-nitrát tartalmú vizet isznak. A mezőgazdasági termelés során növényvédő szerek, a feldolgozáskor élelmiszeradalékok és csomagolóanyagok, sütés-főzés közben rákkeltő égéstermékek kerülhetnek az élelmiszerekbe, amelyek gyomor- és vastagbélrákot okozhatnak. A hormonális rendszert befolyásoló műanyagok pedig felelőssé tehetők néhány daganatos betegség kialakulásáért (prosztata, emlő, méh, here stb.). A modern ipari javak kényelmessé teszik életünket, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar termékei meghosszabbítják élettartamunkat, de mellékhatásaik és melléktermékeik igénybe veszik az emberi szervezet védekezőképességét. Mindezek ismeretében megmagyarázhatatlan, hogy a népesség egyharmada dohányzik, pedig a ma elfogadott általános nézet szerint nincs olyan daganatos betegség, aminek kiváltásában valamilyen módon az aktív vagy passzív dohányzás ne játszana szerepet. A dohányfüstben mintegy négyezer vegyület fordul elő, amiből 60-70 rákkeltő hatású. Évente kb. 30 ezer ember hal meg hazánkban dohányzással összefüggésbe hozható betegségben. A tüdőrák dohányzás okozta kockázata 5-10-szeresére, a fej-nyak tumoroké és a nyelőcsőráké (rendszeres alkoholfogyasztással összekapcsolva) 12-szeresére nő. E folyamatok eredményeként jelentősen megváltozott a halálozások főbb halálokok szerinti összetétele. A daganatokban meghaltak aránya 25-30 százalék közötti, enyhén emelkedő irányzatú, miközben a fejlett országokban csökkenő trend figyelhető meg. Az ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganatában meghaltak száma az 1949. évinek 6-szorosára emelkedett 2010-re. A gége-, a légcső-, hörgők, tüdő- és mellhártyarák- ban meghaltak száma 61 év alatt kilencszeresére növekedett. Ugyanezen idő alatt a hasnyálmirigyrák áldozatai 12- szeresére, az emlőráké 4-szeresére nőttek, utóbbi úgy, hogy 1990 óta növekedést már nem regisztráltak. E periódusban a prosztatarákban meghaltak száma 6-szorosára emelkedett. Jelentős eredménynek értékelhető, hogy a gyomor és belek daganataiban meghaltak száma kb. annyi évente, mint amennyi az 1940-es évek végén volt. Több mint riasztó, hogy a dohányzás következményeként a nők körében is a tüdőrák gyakorisága került az élre, megelőzve az addig vezető emlőrákot. A nők dohányzásának egyik motivációja a kisebb étvágy és testsúly elérése. Megállapítható, hogy a dohányzás okozta egészségromlás túl nagy ár a karcsúságért. Az utóbbi évtizedek legfontosabb változása a tizenévesek túlnyomó többségére (a lányokra még jobban, mint a fiúkra) kiterjedő intenzív dohányzás. Remélhető, hogy a nemdohányzók védelmében született törvények előrelépést jelentenek a daganatos betegségek megelőzésében. A dohányzás mellett a porszennyezések jelentik a legnagyobb veszélyt. A közlekedés, a hőerőművek, a fűtés, az avarégetés stb. mind-mind szennyezi a levegőt, melyek olykor szmogot okoznak. Az emberi szervezetnek nemcsak a (tartósított) élelmiszerekkel, a gyógyszerek mellékhatásaival, a vezetékes vízzel, a dohány és az alkohol méreganyagaival kell megbirkóznia (a drogról itt szó se essék!), de egyre több veszélyt jelent a mértéktelen napozás és szoláriumozás is. Sokan vélik úgy, hogy az elektromágneses sugárzás (pl.: mikrohullámú sütő, mobiltelefon) is daganatkeltő. Jó hír, hogy ezek egyelőre nem szerepelnek a humán rákkeltők listáján. A fent említett tanulmány legfontosabb következtetése: ha az emberiség radikálisan tudná csökkenteni a dohányzást, a környezetszennyezést, és változtatna táplálkozási szokásain, akkor nagy valószínűséggel a daganatok 70-80 százaléka megelőzhető lenne. A szerző a Debreceni Egyetem professzora Az ipari fejlődés növekedésével mintegy 10 millióra emelkedett a mesterségesen előállított vegyületek száma.
