Kelet Magyarország, 2012. március (69. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-31 / 77. szám

2012. MÁRCIUS 31.. SZOMBAT mgr Háttér 3 Sötéten látják településük jövőjét Sok még a bizonytalan­ság az önkormányzati törvénnyel kapcsolat­ban. nyírlugos. Az egyik legna­gyobb vívmánya az 1989-es rendszerváltozásnak az ön­kormányzatiság kialakítása volt. Valamennyi településen lelkesen fogadta a lakosság, hogy a választott testületen keresztül a saját kezébe vehe­ti sorsának alakítását. Bizonytalanságban A Magyar Országgyűlés azon­ban a múlt év végén megal­kotta az új önkormányzati törvényt, mely jelentősen átalakítja a közigazgatást, il­letve az önkormányzatok fel­adatrendszerét. Mivel sok a bizonytalanság, dr. Gémesi György, a Magyar Önkormány­zatok Szövetsége elnöke kon­zultációkon vesz részt az or­szágban, hogy meghallgassa a polgármesterek véleményét. Pénteken a nyírlugosi pol­gármesteri hivatalban talál­kozott több megyebeli pol­gármesterrel.- A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elfogadhatatlan­nak tartja, hogy a mai napig nem tisztázott, mely felada­tok kerülnek át 2013-tól a já­rási hivatalokhoz, de nem is­mert az sem, milyen bevételek maradnak az önkormányza­toknál - mondta el az érdeklő­désünkre a szervezet vezető­je. - Nem ismertek az iskolák Szeretnénk meg­tartani az iskolát. TAKÁCSPÁLNÉ b 2013-as államosításának kere­tei sem. A döntések késedel­messége, előkészítetlensége, az érdemi párbeszéd hiánya egyre nagyobb bizonytalansá­got jelent az önkormányzatok számára. A települési önkor­mányzatok tízmillió magyar állampolgárnak jelentettek eddig biztos szolgáltatást, s ez most bizonytalanná válik - tet­te hozzá dr. Gémesi György. Jegyzőből „hivatalvezető” A tanácskozáson részt vevők is elmondták gondjukat az új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban. Dr. Tóth Árpád, Nyírbátor jegyzője azt kérdezte, mi lesz azokkal a szakképzett dolgo­zókkal, akik jelenleg intézik az ügyeket a polgármesteri hiva­talban. Aggályosnak tartja, ha pályázat útján választják majd ki a leendő járási hivatal dolgo­zóit, akkor bekerülhetnek nem szakemberek is. Problémának látja azt is, hogy április 15-étől az általános szabálysértési hatóság jogköre a jegyzőktől átkerül az államhoz. A határ­idő szoros, de a rendszer nincs igazán kidolgozva. Úgy látja: az államhoz kerülő oktatási in­tézmények „le lesznek csupa­szítva”, s nem lesz olcsóbb az oktatás.Nemleszolcsóbbaköz- igazgatás sem, hiszen újabb hivatalok kezdik majd meg működésüket. Az új közigaz­gatásban jegyzőre sincs igazán szükség, esetleg „hivatalveze­tőnek” lehet majd őket hívni.- Jól működő iskolánk van, ahová 20 kilométeres kör­zetből járnak gyermekek. Szeretnénk megtartani az ok­tatási intézményt, illetve az államosítás után szeretnénk visszaszerződni, de ezzel kap­csolatosan is ellentmondáso­2007. augusztus 30-án avatták fel Szorgalmatos Iskoláját, amelyet az államosítás után sem szeretne az önkormányzat elveszíteni arch(v fotó: m. magyar László sak az információk - mondta el Takács Pálné, Szorgalmatos polgármestere. - A hírek sze­rint a pedagógusok állami al­kalmazottak lesznek, a rezsit és az egyéb kiadásokat az ön- kormányzat fizeti. Kérdezem: Hogy fogja olcsón üzemeltet­ni az iskolát az állami alkal­mazott? Az állam miből fogja fizetni a pedagógusok bérét? Elveszi az adónkat? Tíz évvel ezelőtt a nulláról indultunk, s apránként gyűjtöttük össze vagyonúnkat. Szeretnénk ezt megőrizni, hogy életben ma­radjon a mi kis „mesefalunk”. Föld, munka, közbiztonság Dr. Orosz Mihály Zoltán, Érpa­tak polgármestere aggodalmát fejezte ki a vidék tönkretételé­ért. A közmunkaprogrammal kapcsolatban kiemelte: termel­ni csak úgy lehet, ha van föld és van közbiztonság is, s ezeknek szoros egységben kell lenniük. Javasolta, ahogyan a rendőr­ségnek van beszámolási köte­lezettsége, úgy legyen hasonló kötelezettsége a kormányhiva­talnak, az ügyészségnek és a városi bíróságnak is, illetve a lakosság visszajelzést adhas­son a munkájukról.- Kényszerhelyzetben van­nak az önkormányzatok - mondta Szűcs Gabriella, Szakoly első számú embere. - Aggódunk is az iskolánkért, ugyanis ott szakképzés is fo­lyik, amely térségi igényt elé­gít ki. Ha az állam megszünteti a szakképzést, az általános is­kolát sem éri meg működtetni, hiszen három kilométerre van a balkányi iskola. Próbálkoz­tunk egyházi fenntartással is, de a református egyház sem tudja, mi várható 2013-ban. A járási központokról sincs még döntés. Félek attól, ha Nagykálló járási székhely lesz, az embereknek nem lesz pén­zük arra, hogy oda beutazza­nak ügyeket intézni. Bárdi Béla, Gyulaháza pol­gármestere azt tette szóvá, hogy nem az önkormányzati­ságban volt a hiba, hanem sok helyen a kontroll, önkontroll hiányában nem tudták jól mű­ködtetni a település gazdál­kodását. Gyulaházának mint szerepkör nélküli falunak már rég tönkre kellett volna men­nie, de az ésszerű gazdálkodás következtében nem vett fel hitelt, nem kért „önhikit”. S most a település azért aggód­hat, mi lesz az iskolával és a vele egybeépített szabadidő központtal, amely 3000 ven­dégéjszakával büszkélkedhet. KM-MML Mi lesz majd a polgármes­teri hivatal szakképzett dolgozóival? DR. TÓTH ÁRPÁD Hfb Hiányolják a segélyt és a béreket Húsvétváró családi vasárnap NYÍREGYHÁZA. A Váci Mihály Kulturális Központban ápri­lis l-jén 10 órától lehet majd fotózkodni a nyuszival, lesz­nek kreatív foglalkozások és bábelőadás. Minden gyerek, aki húsvéti rajzot visz magá­val, ajándékot kap. Beiratkozás nyírpazony. Hazánkban még akadozik az idegen nyelvek ismerete, a tanulást korán kell kezdeni. Ehhez kínál lehetősé­get a nyírpazonyi Színi Károly ÁMK Magyar-Angol Két Taní­tási Nyelvű Általános Iskola, ahol a leendő elsősök számára április 2-án 8-16 óráig és április 3-án 10-18 óráig tartják a beirat­kozást a következő tanévre. A pénzt minden eset­ben megkapták, illetve meg fogják kapni a helyiek-mondja a polgármester. nyírkárász. Több helyi la­kos szignójával ellátott levél érkezett a napokban szer­kesztőségünkbe, melyből fehéren-feketén kiderül: na­pok óta csúszik a szociális segélyek kifizetése, továbbá az év elején Nyírkárászon is gőzerővel beinduló START- közmunkaprogram bérei sin­csenek az érintettekkel ren­dezve.- Az önkormányzat először azt mondta, hogy a béreket hetente fizetik majd, de ezt nem tartják be - írja Szoták Ist­ván, akinek a kézjegye szintén ott található a levél alján. Természetesen megkeres­tük Nyírkárász polgármeste­rét, aki igyekezett rövidre zár­ni a történetet. Havonta kétszer fizetnek- Először is két részre oszta­nám a problémát. Szeretném megnyugtatni a közvéle­ményt, hogy a szociális segé­lyek kifizetése teljesen rend­ben történik településünkön. Még tavaly novemberben kö­zöltük, hogy minden hónap 22-e és 27-e között fizetjük a segélyeket. Ez azóta is így történik, így nem értem az ez­zel kapcsolatos felháborodást- közölte Félegyházi Gábor polgármester, aki ezek után kitért a közmunkára is.- Jelenleg ötven ember dolgozik nálunk közmunká­ban. Az ő juttatásuk az eddigi 22 800 forintos segély helyett immáron 47 ezer forint. Az igaz, hogy az idevonatkozó kormányrendelet alapján he­tente kellene fizetnünk, de ez még annyira kiforratlan, hogy több település, köztük a mi gyakorlatunk is eltérő ettől: a 18-ai és a 31-ei bérszámfej­tés után adjuk ki a START- közmunkaprogram béreit, de hozzáteszem: időközben kétszer is utaltunk már ki elő­leget, a következő teljes kifi­zetés pedig április első napja­iban várható. Összegezve tehát: a pénzt minden esetben megkapták, illetve meg fogják kapni a dolgozók, így egyáltalán nem értem a rám zúduló néphara­got - mondta Nyírkárász első embere, aki szerint az is visz- szatetsző dolog, hogy sokan követelőznek, de beszédes az a számadat, miszerint a helyi adók hatvan százaléka még nem érkezett be a település számlájára. km-tg Hetente kelle­ne fizetni, de ez még kiforratlan, a mi gyakor­latunk eltér ettől. FÉLEGYHÁZI GÁBOR ■i Nézőpont M. Magyar László Jajkiáltások a „végekről" Mindenki jól tudja, hogy a puding próbája az, ha j megeszik, de ez a mi pu­dingunk bizony még eléggé képlékeny, ma még kiszá­míthatatlan a színe és az íze, de még az alakja is bizony­talan. Mindez akkor jutott eszembe, amikor hallgattam pénteken Nyírlugoson a pol­gármesterek véleményét, ag­godalmát az új önkormány­zati törvénnyel kapcsolatban. Azzal senki sem vádolhatja a települések vezetőit, hogy nem akarnának dolgozni. Éppen az ellenkezőjét szeret­nék, mindent megtennének a teíepülésük fejlődéséért, azonban úgy érzik, hogy az új törvény gúzsba köti kezüket- lábukat, amit felépítettek az elmúlt két évtizedben, az most mind semmivé válik az államosítással. Megértik ők a jelenlegi kormány szándékát is, hogy fontos a hatékony ügyinté­zés, az esélyegyenlőség meg­teremtése a közigazgatás és az oktatás területén, azonban egyrészt nem lehet minden önkormányzatot ugyanazzal a mércével mérni, másrészt az érdekeket talán jobban össze lehetne egyeztetni. Éppen azért gyűjti össze a Magyar Önkormányzatok Szövetsége a véleménye­ket, a javaslatokat, hogy azokat figyelembe lehessen még venni a végrehajtási rendelet megalkotásakor. Bíznak abban, hogy sikerül az álláspontokat közelebb hozni, hiszen egy élhetőbb, magas színvonalon szolgálta- I tó Magyarország a célja úgy a kormánynak, mint a polgár- mestereknek. Lehet talán még remény­kedni abban, hogy meghall­gatásra találnak a „keleti végek” jajkiáltásai is, hiszen a kormány szintén azt szeretné, I amit a települések vezetői: szolgálni az ország lakosságát. magyar@inform.hu Kelet kvíz A település neve 1308-ban fordul elő a Zichy család okmánytárában, ugyanez a forrás 1327-ben is említi Poss Komorou néven. a) Kömörő b) Kocsord c) Porcsalma d) Komoró A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ön komolyan veszi a „bolondok napját”, április elsejét? CSINTALAN ZOLTÁNNÉ: BALÁZS ESZTER: Aki SZÁSZÁUL ESZTER: A A férjem, nevéhez hűen, beöltözött, megúszta a fiúk csövesnek öltöz­sokat „csintalankodik”, felelést. tek. MEZEI NIKOLETT: A|ó GUTI SZABOLCS: Vevő RUSZKI TAMÁS: Jól ízlésű tréfáknak sosem vagyok az áprilisi megvicceltűkatanára­vagyok elrontója. tréfákra. Inkát és egymást. Nem múlik el úgy április else­je, hogy Csintalan Zoltánná fér­je ne „csintalankodna” egy ki­csit a nejével. - Minden évben megviccel valamivel a férjem, de okoztak már vicces megle­petést a kollégáim, barátaim, s a gyermekem is - mesélte. Az Apáczai gyakorlóba járó Balázs Eszter és Szaszala Eszter örömmel gondol vissza a tava­lyi bolondok napjára. - Tanítá­si nap volt, és aki beöltözött, megúszta a felelést. A fiúk csöves ruhában, mi, lányok pizsamában, köntösben vagy kreatív arcfestéssel vontuk magunkra a figyelmet. És per­sze rengeteget poénkodtunk - összegezték az „Eszterek”, hozzátéve: egyik szemük sír, a másik nevet, amiért idén ta­nításmentes napra esik április elseje. Mezei Nikolett nem tu­lajdonít jelentőséget a bolon­dozás napjának. - Alapvetően vidám, humoros lány vagyok, a jó ízlésű tréfáknak sosem vagyok elrontója - felelte. Guti Szabolcs vevő az áprilisi tré­fákra. - Baráti körben és csa­ládon belül is előfordul, hogy megvicceljük egymást ezen a napon - válaszolta. Ruszki Tamás kinőtt a csínytevések­ből, egykor azonban igazi rosszcsont volt: - Emlékszem, miként vicceltük meg a taná­rainkat évekkel ezelőtt. Áp­rilis elsejére való tekintettel megértőek voltak, sőt, part­nerek a bolondozásban. % Agrokernap A nagypapáktól a kis unokákig, az aktív mezőgazdáktól majdani utódaikig minden látogatója számára érdekes látnivalót, hasznos információkat kínált pénteken a XIX. Agroker nap az agrárkeres­kedelmi cég nyíregyházi telephelyén. fotó: galambos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents