Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-24 / 47. szám

2012. FEBRUÁR 24. PÉNTEK KELET Ernyöprogramok a Centrumban 3 Biztos háttér az AGTC doktoranduszainak A legmodernebb mód­szerekkel dolgoznak a hallgatók. Debrecen. A hagyományos ha­szonállatok mellett a vadon­állatok témaköreivel is fog­lalkoznak az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola hallgatói, így bátran lehet ál­lítani, hogy színes palettával rendelkezik az intézmény. - Bármilyen állattal foglalko­zó diák jelentkezhet, hiszen most is van aki a szarvas- marhával foglalkozik, de van olyan doktoranduszunk is aki a dolmányos varjakat vizsgál­ja. Természetesen más egyete­mekről is várjuk a hallgatókat, hiszen most is van állatorvos és matematikus végzettséggel rendelkező PhD-sunk - mond­ta dr. Kovács András, a doktori iskola vezetője. Jávor András, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese hozzátette: A doktori iskola profilja többek között azért is kedvező, mert a hagyományos állattenyésztés­ben jelentkező problémákat, feladatokat a legmodernebb módszerekkel is megkíván­juk vizsgálni, elemezni. A cél, hogy felgyorsítsuk a kiválasz­tás folyamatait, pontosabbá tegyük a szelekciós munkát és olyan új szempontokat is figyelembe tudjunk venni a tenyésztésben (molekulá­ris genetika, biotechnológia, proteomika) amelyek új pers­pektívaként jelennek meg az élelmiszer minőségbiz­tosításban, az élelmiszer funkcionális értékének növe­lésében. ÉKN Kakukktojás Kövér László, PhD hallgató a dolmányos varjak debreceni városiasodását vizsgálja, s bár ez a tárgykör ebben a dokto­ri iskolában kakukktojásnak tűnhet, úgy véli a kutatás sike­res befejezéséhez az oktatók a szakmai és az anyagi támoga­tást is biztosítják számára. Dolmányos varjú gyűrűzése FOTÓ: ARCHIV Külföldi részképzésekben A meghirdetett té­mák nagyrészt nem­zetköziek. Debrecen. A Kerpely Kálmán Doktori Iskolában két doktori program működik a Növény- termesztés és kertészeti tu­dományok doktori program és a Regionális tudományok doktori program. Több kutatási pályázat A Növénytermesztés és ker­tészeti tudományok doktori programon belül a hallgatók több kutatási pályázathoz kapcsolódnak. Többek kö­zött „A minőségi termelés és termésbiztonság növelése korszerű vízgazdálkodással és öntözéssel” című pályázat keretében kutatják a föld- használati rendszerek és a mezőgazdálkodás hatását a természeti erőforrások (víz, talaj, levegő) állapotára és vál­tozásaira, vizsgálják a termő­hely-specifikus technológiák fejlesztésének lehetőségét. Kiemelt feladatok Az „N Pesticide Use-and-risk Reduction in European farm­ing systems with Integrated Pest Management” projekt lehetőséget biztosít a hallga­tóknak a növények növeke­désére, a kórokozók, kártevők és gyomok elszaporodására, a talajéletre, és a környezetvé­delmi és humánegészségügyi kapcsolódási pontok, vala­mint a társadalmi és gazdasá­gi vonatkozások elemzésére. A „Növényi stresszfaktorok hatásainak és kölcsönhatá­sainak meghatározása” pro­jektben tanulmányozzák a különböző genotípusú fajták klímaérzékenység és ter­mőhelyi feltételekhez való alkalmazkodó képesség fizi­ológiai hátterét, a növények fotoszintézis teljesítményé­ben, valamint a vízforgalmi folyamatokban fellépő vál­tozások összefüggéseit. Az „Improving research potential of the Institution for Land Utilization, Technology and Regional Development on the field GIS, precision agriculture, land use and regional development” című pályázatban kiemelt felada­tuk a talajtani, földhasználati, klimatikus viszonyok feltér­képezése, integrált térinfor­matikai monitoring rendszer­be szervezése. Prioritások A Regionális tudományok doktori program keretében a PhD hallgatók elemzik a gaz­dasági-társadalmi folyamatok legkülönbözőbb térbeli-terü­leti (regionális) aspektusait, a terület- és településfejlesztés nemzetközi és hazai kérdéseit döntően regionális összefüg­gésekben. Fontos prioritás a regionális, kistérségi és telepü­lési fejlettségi különbségek, a hátrányos és halmozottan hát­rányos helyzet jellemzőinek, okainak a feltárása, a felzár­kóztatás feltételeinek a meg­teremtése, főként ami a belső és külső (határ menti) periféri­ákat illeti. Külföldi részképzések A Doktori Iskola mindkét prog­ramjában, félévente a téma­vezetők és doktoranduszok közös tanulmányúton vesz­nek részt. - A hallgatókat arra ösztönözzük és támogatjuk, hogy minél gyakrabban ve­gyenek részt nemzetközi konferenciákon. E téren a társintézmények­kel kölcsönösen jó kapcso­latot alakítottunk ki. Külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy hallgatóink külföldi részképzésben vegyenek részt. Megismerkedjenek a külföldi kutatói műhelyekkel, kutatókkal, valamint a dokto­ri iskola által meghirdetett témák nagyrészt nemzetközi­ek, és ezek helyszínen törté­nő kutatása különösen fontos lehet - fogalmazott dr. Nagy Jémos centrumelnök. Kiss Klára doktorandusz úgy véli A PhD tanulmányai elkezdése során a 20ll-es év­től induló Borkultúra borá­szati alapokkal című tantárgy szervezésével nagy lehető­ség nyílt számára, mivel a Kerpely Kálmán Doktori Isko­lán keresztül olyan kapcsolat- rendszerre tesz szert és olyan szakmabeli neves borászok­kal ismerkedik össze, akikre a disszertációjának írása és ku­tatása során is számíthat, ékn Előnyök A képzés elvégzésével a diá­kok biztos háttérrel rendelkez­nek majd a növénytermesztés, kertészet és regionális tudo­mányok területén és megfele­lő alapot nyújt a későbbi aka­démiai és kutató munkához, illetve az egyetemi szintű ok­tatáshoz. Uniós támogatásokkal Előtérben a problémamegoldás A doktori fokozat meg­szerzésében maximáli­san segítik a hallgatókat. Debrecen. A fenntartható növénytermesztés, az élel­miszeranalitika és élelmi­szerbiztonság témaköreiben mélyednek el a Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudo­mányok Doktori Iskolájának PhD hallgatói. Mint azt Pepó Péter tudományos centrum- elnök-helyettestől megtud­tuk, az állam az elmúlt évben jelentős mértékben megemel­te a doktoranduszok keretlét­számát, a korábbi országos szinten, mintegy 850-900 ál­lamilag finanszírozott helyek számát 1300-ra emelték. A hallgatók ösztöndíja nem sok­kal haladja meg a minimál­bért, s a kísérleteikre évente körlülbelül nettó 560 ezer fo­rintot kapnak, mely sokszor nem elegendő. Ezért a téma­vezetőnek kell előteremteni a megfelelő összeget, melyet a doktori iskola többek között pályázatok útján vagy nagy- vállalatok támogatásának kö­szönhetően tud biztosítani. Uniós pályázat A Debreceni Egyetem egy európai uniós pályázatnak köszönhetően a tudományos kutatóműhelyek támogatá­sát biztosítja. A csaknem 900 millió forintból a doktori is­kolákat, a szakkollégiumokat és a Tudományos Diákkört segítik. - A program kereté­ben külföldi elismert kutató­kat hívunk meg. Legutóbb dr. Juliana Molnarova, a Slovak University of Agriculture in Nitra professzora tartott elő­adást - mondta dr. Pepó Pé­ter. Szabó Éva doktorandusz hozzátette: A szakember a szlovákiai gabona és ipar­növények termesztésének múltjáról, jelenéről és jövő­jéről beszélt. így megtudtuk, milyen genotípus fejlődések következtek be, hogyan ha­ladt a növénytermesztési kutatómunka előre, milyen fontosabb eredményeket és megállapításokat értek el, mind a gabona mind az ipari növények termesztésében. Tudásbázis A doktori iskola hallgatói ha­marosan Bécsbe utaznak egy nemzetközi konferenciára, ahol saját eredményeikről tar­tanak beszámolót. Ä találkozó sokat segít a diákoknak, hiszen amellett, hogy az angol nyelvet gyakorolhatják, a publikálásra is lehetőséget kapnak, mely a dok­tori fokozat megszerzéséhez el­engedhetetlen. Nem sok olyan intézmény van, ahol a doktori disszertáció védése előtt házi vitával is segítik a PhD hallgató­kat, a centrumban azonban ez­zel is hozzájárulnak a hallgató sikerességéhez, hiszen így még az igazi védés előtt az oktatók felhívhatják a diákok figyelmét az esetleges hibákra. ékn Lehetőség Szabó Éva harmadéves PhD hallgató úgy véli, az oktatá­si és a kutatáshoz szükséges technikai feltételek is adottak. Úgy véli a növénytermesztés vagy az élelmiszerbiztonság kérdéskörében bármilyen té­mát választhatnak. Lehetősé­gük nyílik az összes növény­faj termesztési technológiáját megismerni, ezáltal olyan tu­dást szerezhetnek, melyet a későbbiekben is biztosan hasznosítani tudnak majd. A végzett doktoran­duszok megállják a helyüket a munka­erőpiacon. DEBRECEN. Számos témakör közül választhatnak az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szer­vezéstudományok Doktori Iskola hallgatói. Agrár gyökerek A gazdálkodás és szervezés- tudományok területre akkre­ditált iskola - megtartva agrár gyökereit - az agrárökonómia és vidékfejlesztés területével is foglalkozik. Emellett egyre nagyobb szerepet kapnak a vezetési és logisztikai kutató­munkák is. - A képzés során a diákok problémamegoldó készségének fejlesztése kerül előtérbe. A doktoranduszokat felké­szítjük arra, hogy megvizs­gáljanak egy problémát, és tudományos módszerekre építve oldják meg azt. Első­sorban felsőoktatási pályára készítjük fel a végzett hallga­tókat, de kutatóintézetekben is elhelyezkedhetnek, illetve olyan társadalmi- és gazda­sági szervezetekhez, ahol magasabban kvalifikált tudás és innovatív, kreatív gondol­kodás szükséges - mondta dr. Berde Csaba a doktori iskola vezetője. Segítőkészek A doktori iskolában évfo­lyamonként 12-16 hallgató tanul. Az utóbbi két évben 10 fő felett volt a végzettek száma, ami 70 százalék felet­ti kibocsátást jelent; ezzel or­szágosan az elsők között van az iskola.- A jó arány a szigorú fel­vételi követelményeknek, a felelősségteljes témavezetői munkának köszönhető. - fej­tette ki dr. Berde Csaba, ékn Vélemény Pierog Anita másodéves PhD hallgató véleménye szerint a doktori iskola minden segít­séget megad a magas szintű követelmények teljesítéséhez és folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a hallgatók tanulmányi és kutatási elő­menetelét. Növénytermesztési kutatások fotó:archív ■ Együttműködési szerződés A Medgyessy Múzeum nagytermében dr. Nagy János centrumelnök és dr. Lakner Lajos múzeum­igazgató. FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents