Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-24 / 47. szám
2012. FEBRUÁR 24.. PÉNTEK KELET =^= DEAGTC OfCO(V( KELET a a a | | ■ ■ ■ W M 1 1.1 I II IJg DEBRECEN! GAZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS 1868 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma A „Tiszatér országok" képviselői a szándéknyilatkozat aláírása után FOTÓ: IKLÓDI JÁNOS „Tiszatér országok” közös programterve A táj-, a térség- és a vidékfejlesztés részét képező stratégia szükséges. Debrecen. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma adott otthont annak a tanácskozásnak, melyen a Tiszatér öt országának (Magyarország, Ukrajna, Szlovákia, Románia, Szerbia) a Tiszához és közvetlen térkörnyezetéhez kapcsolódó felsőoktatási és kutató intézeteinek képviselői vettek részt. A tanácskozáson egybehangzó tudományos álláspontok szerint a Tisza vízgyűjtő területén az árvíz, a belvíz és az aszály szélsősédebrecen. Együttműködési szerződést írt alá dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának elnöke és dr. Lakner Lajos megyei múzeumigazgató február 7-én, melynek köszönhetően állandó kiállítás nyílik az egyetem agrárcentrumában, várhatóan márciusban. A tárProgramajánló március 9. Alap és alkalmazott kutatások eredményei a növénytudományokban tudományos konferencia március 19. Egyetem, egyetemi élet - Fotókiállítás Helyszín: Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, március 21. BORcoolTúra Borászatok bemutatója ges megjelenései egyre gyakoribbak és erőteljesebbek. Mindezek okán elkerülhetetlen - az eddigi eredményekre is építő integrált, távlatos, az életminőség, a táj-, a térség- és a vidékfejlesztés részét képező stratégia, ahhoz kapcsolódó program megalkotása és folyamatos megvalósítása. Ä „Tiszatér országok” felsőoktatási és kutató intézeteinek képviselői a tudományosan megalapozott közös véleményüket szándéknyilatkozat aláírásában fejezték ki. A résztvevők májusban egy közös tudományos konferencia megrendezését tervezik- , tudtuk meg dr. Nagy János centrumelnöktől. ékn laton a paraszti gazdálkodás kéziszerszámai lesznek láthatóak, illetve az eszközök bővebb leírásával és archív fotókkal is szolgálnak majd. Az együttműködés keretében a Déri Múzeum publikálási lehetőséget is nyújt a rendszeresen megjelenő évkönyvében az oktatók és hallgatók számára. ékn március 23. „Alföldi mezőgazdasági termelés múltja” címmel állandó kiállítás a Déri Múzeum anyagából március 26. GVK Tudományos Diákköri Konferencia A programok helyszínei: Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Debrecen, Böszörményi út 138. Horn Pétert, a kaposvári Egyetem örökös tiszteletbeli rektorát kérdezzük az agráriumról, az életéről. Kaposvár. Sokféle megállapítás lehet rá igaz. Számunkra azért is fontos, mert a magyar mezőgazdaság meghatározó arca, nagyon sok gyakorlati vénával. Akadémikus, egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem örökös tiszteletbeli rektora. Cikkei, előadásai nem csak szakmai érdeklődésre tartanak számot.- Akik nem ismerik közeiről a mezőgazdaságot, talán észre sem veszik, hogy milyen előrelépések tanúi lehettünk a közelmúltban. horn Péter: - Az ezredforduló óta a világ mezőgazdaságában nagyon nagy változások tapasztalhatóak. Ennek döntő oka, hogy nem csak az egyre nagyobb lélekszámú emberiséget kell ellátni élelemmel, hanem körülbelül mintegy 2 milliárd (Kína, India, Délkelet-Ázsia) fő esetében az emelkedő életszínvonal miatt rohamléptekben növekszik az állati termékek iránti igény. Amint az állati termékek megjelennek az emberi diétában, az ehhez tartozó állati produktum előállítása a növénytermesztés oldaláról 4-io-szeres biomassza mennyiséget követel meg.- Egy ideje pedig más ágazatok, például a bioenergetika ipar is bejelentette igényét a mezőgazdasági alapanyagokra. Ez milyen hatást válthat ki? HORN PÉTER: - Az élelmiszer ellátási feladatunk mellé még 3 másik tényező is felsorakozott, s azokra a kérdésekre válaszokat kell adnunk. Az egyik a bioenergia előállítás (etanol, biodízel), amely hatalmas mennyiségű növényi terméket von ki a takarmányozás, az élelmezés piacáról. Az is gond, hogy a földterületek, ahol termelni lehet, nagyobb ütemben csökkennek, mint azt gondoltuk. Bajban vagyunk a vízkészletekkel, amit súlyosbítanak a bizonytalan klímaváltozási hatások is. A világ egyes részein radikálisan csökken az előállítható élelmiszer mennyisége, számokban kifejezve évente 3 milliárd hektárral kevesebb területen tudunk termelni. A másik aggasztó kérdés a vízellátás ügye. Kínában, Indiában, az USA egyharma- dán nagyon erős mértékben fogy a talajvízkészlet. Itt előbb-utóbb abba kell majd hagyni, vagy racionalizálni kell az öntözéses gazdálkodást. Horn Péter akadémikus- Elég komor képet festett föl, van-e ebből kiút, s ha igen, az merre vezet? HORN PÉTER: - Ha a fokozódó igényeket figyelembe veszem, az annyit jelent, hogy 1,5-2 évtizeden belül 60 százalékkal kell(ene) növelnünk a növényi termékek mennyiségét. Ez csakis a növekvő létszámból és az állati termékek iránti fokozódó igényekből származik. Ha az előre jelzett bioenergetikai igényt és annak a növény- termesztési vonzatút is figyelembe veszem, az újabb 60 százalék többletet kíván tőlünk. Összességében tehát nem egészen 20 éven belül több mint a kétszeresére kellene növelnünk a növény- termesztés produkcióját. Ehhez egy teljesen új zöld forradalom szükséges. Az biztos, hogy minden olyan tudomány kínálta eszközt, amit a hatékonyság érdekében be lehet vetni, azt kénytelenek leszünk használni. Többek között a víztakarékos technológiák elterjesztése fontos, szükség lesz olyan növényekre, amelyek a vizet a mostaninál jobban képesek hasznosítani, s egyszerre kell javítanunk az állatok és a növények genetikai képességeit.- Nem tudjuk, hogy milyen feladat vár ránk, vagy nem is hisszük ei annak a nagyságát? HORN PÉTER: - Mondok egy döbbenetes dolgot. A legutóbbi tanulmánysor, amely a világ 17 országában elvégzett felmérések összegzéséből származik, egyértelműen azt jelzi, hogy az abrakfogyasztó ágazatoknál a nagy, zárt állattartó telepek fognak dominálni. Ezekre ráépülnek a mellékterméket és a trágyát hasznosító energiatermelő egységek (biogáz, biodízel, elektromos áram). Ennek a szektornak az előretörése az elmúlt 10 évben világszinten 30 százalékot ért el. Valamennyi előrejelzés azt jelzi, hogy a klímaváltozás ennek a folyamatnak a gyorsulását hozza magával.- Mivel lehet ezt megmagyarázni? HORN PÉTER: - A korszerű telepeken a komplex hatékonyság jobb, az állatokat jobban meg lehet védeni a klímaváltozás következtében fellépő hőstressztől. Tudjuk, hogy a melegedés az állategészségügyben a kórokozók elszaporodásával jár, ez veszélyt jelent, de a zárt telepeken az állatokat könnyebben és job-. ban meg lehet védeni ettől a fenyegetéstől is. Úgy látom, hogy azoknak az országoknak a szerepe fog megerősödni rendkívüli módon, ahol lehet öntözni és vannak megújuló vízkészletek.- Mi, ilyen tekintetben a jobbak közé tartozunk! HORN Péter: - Magyarországnak ezt nagyon komolyan kéne vennie. Nekünk komoly átmenő és megújuló vízkészleteink vannak, amivel nem nagyon élünk. Közben, ha kitekintünk, akkor azt látom, hogy milyen fantasztikus agrárstratégiákat dolgoztak ki Brazíliában, Indiában, Kínában: gőzerővel erősítik az agrároktatást, óriási kutatási kapacitásokat építenek ki, s a döntéseik egyértelműen hatékonyság-orientáltak.- Tehát nekünk is le kell vonni a tanulságokat. HORN PÉTER: - A globális tanulságokból egyértelműen következik az, hogy Magyar- országon is át kell értékelni az egész agrárstratégiánkat. A komplex vízgazdálkodásunkat teljesen új alapokra kell helyeznünk. Az erőforrásokat a mostaninál jobban kellene ide koncentrálnunk. Ha ezt megtennénk, a következő 20 év a mi számunkra óriási előnyöket hozhat az élelmiszerárak növekedése miatt. Ami drágulást most tapasztalunk, az csak egy aprócska figyelmeztetés ahhoz képest, ami még vár ránk. Már utaltam rá, hogy a klímaváltozás miatt a világon mintegy 3 milliárd hektáron fog csökkenni a legeltetésre alapozott állatitermék-előállí- tás, s ez a jelenlegi területnek épp a fele. A jelekre oda kell figyelni. A banktőke figyelme ugrásszerűen megnövekedett a termőföld iránt. Ha a mezőgazdaság elmúlt 200 évét nézzük, akkor észrevesszük, hogy akkor történt nagy fejlődés, amikor a banktőke érdeklődése növekedett a mezőgazdaság iránt. Most hasonló helyzetben vagyunk, erre nekünk oda kell figyelnünk, ez a mi nemzetünknek egy nagy üzenet.- Milyen most az agrárszakma presztízse? Önnek milyen kapcsolatai vannak a debreceni agrárosokkal? horn Péter: - Az agráros diploma, tekintve, hogy minden tudományterület ismeretét megkapja a hallgató, nem szűkén vett szakmaspecifikus. A kérdés második részére azt mondhatom, hogy a debreceni kollégákkal hosszú-hosszú évtizedek óta kitűnő a kapcsolatom. Kitüntettek a honoris causa címmel, a szemléletünk is hasonló. Ez abból is adódhat, hogy Debrecen környékén az emberek viszonya sokkal kifejezettebb az állatok, az állattenyésztés iránt. Én pedig a nagy tudományon belül ebben a körben érzem magam igazán otthon. ÉKN-AVAR 449718 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 2012. évi kiemelt támogatója (•> otpbank Állandó tárlat az agrárcentrumban f
