Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-24 / 47. szám
2012. FEBRUÁR 24., PÉNTEK KELET Szaporodásbiológia kutatása a juhoknál A gazdaságilag legjövedelmezőbb fajtákat keresik. Debrecen. A juh szaporodás- biológiájával is foglalkoznak az Agrártudományi Centrum kutatói. Dr. Oláh János tudományos munkatárs elmondta: a juh szezonálisan ivarzó állat, azaz ősszel ivarzik, tél végén ellik, és tavasszal-nyár elején vannak értékesíthető bárányok, mivel ilyenkor sok bárány jelenik meg a piacon az átvételi áruk alacsony. Az év második felében kevés a bárány, ezáltal magasabb áron értékesíthetőek, vagyis gazdaságilag jövedelmezőbb. - A feladatunk, hogy olyan fajtákat tenyésszünk, melyek egész éven át stabil, jó minőségű ondót termelnek, ugyanis hímivarban ez a folyamatos bárány-előállítás sikerének alapja. Éppen ezért különböző fajtájú és hasznosítású kosok ondóminőségét frissen és fagyasztást követően is vizsgáljuk. A szapora merino és az ile de francé például aszezonális ivarzású, tehát a szaporító anyaga alkalmas akár friss, akár a fagyasztott ondóval történő termékenyítésre, melynek köszönhetően az év bármely időszakában lehet bárányt előállítani - magyarázta a szakember. A kutatások során továbbá vizsgálják a kosok ivarérését, nevezetesen hogy mikor kezdenek el spermát termelni és ezt mi befolyásolja, illetve az attitűdjüket is figyelik. A kutatók azt tapasztalták, hogy a kosondó mélyhűtésének optimális időpontja hazánkban fajtaspecifikus. ékn ; *S|j W' •\> L $ & A .■**? y.' É J, A nt'- . M vk . ü r w»-*• Z fi 1 M Fajtaspecifikus a kosondó mélyhűtésének optimális időpontja fotó: di Egyedülálló klímaszoba Csökkentenék a műtrágya használatát a termőföldeken Debrecen. A növények tápanyag gazdálkodásának és stresszfiziológiájának kérdéseire keresik a választ az Agártudományi Centrum munkatársai. Utóbbi kutatások keretében a növényekre gyakorolt olyan környezeti hatásokat vizsgálják, melyek meghaladják a normál mértéket. A szakemberek a termőföldön és egy Magyar- országon egyedülálló módon felszerelt klímaszobában egyaránt azt nézik meg, hogy a szárazság, csapadékhiány vagy a megnőtt UV-sugárzás hogyan hat a növényekre. Ennek ismeretében tudják azokat kiválasztani, melyek képesek elviselni a szélsőségeket, s a jövőben ezen növényeket termesztik majd a gazdák - mondta dr. Lévai László egyetemi docens. Környezetszennyezés A mezőgazdaság által alkalmazott kemikáliák többsége jelentős környezetszennyezést okoz. A műtrágya előállítása nagyon sok fosszilis energia felhasználással jár, ennek következtében pedig a légkörbe bocsátott szén-dio- xid mennyisége is nő. Éppen ezért arra törekszenek, hogy a hagyományos műtrágyák helyett - hiszen csökkenteni kell a kijuttatott nitrogén és foszfor műtrágyák mennyiségét - olyan megoldásokat találjanak, melynek köszönhetően a megújuló, vagy ipari melléktermékeket használják fel a mezőgazdaságban.- A kutatás két nagyobb területre terjed ki, egyrészt a biotrágyáknak az esetleges nagyobb mértékű bevonása a gazdálkodásba, másrészt az ipari melléktermékek növényi tápanyagként való fel- használása. Feladatunk tisztázni azokat az anomáliákat is amelyek a „biotrágya piac” körüli túlzó reklámok eredményei. Kedvező hatások A rendszerváltás óta drasztikusan csökkent az állat- állomány, melynek következtében a szerves trágya mennyisége is kevesebb lett. Ezen anyagban nagy mennyiségű mikroorganizmus található, mely apró szervezetek végzik a lebontását a talajba került szármaradványoknak, amik előbb-utóbb a növények számára felvehető tápanyagként jelennek meg. „Termett mész” A talajaink életének elszegényedése a termőképességük csökkenését fogja maga után vonni, a kompenzálás csak ismételten kémiai szerekkel, műtrágyákkal lesz lehetséges. Különböző készítményeket tesztelünk, melyek olyan mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek képesek a levegő molekuláris nitrogénjét a növény számára felvehetővé tenni, így megelőzve, illetve csökkentve a nitrogén műtrágya használatát - magyarázta a kutató. A folyamatos műtrágyázás - elsősorban nitrogénnel való ellátás - a talajok pH-értékét savasítja, ez pedig kedvezőtlenül hat a föld termőképességére. A talaj pH-ját megfelelő szinten tartam a mésszel lehetséges savanyú, vagy savanyodásra hajlamos talajokon. - Hamarosan tárgyalunk egy külföldi nagyvállalattal, mely mész- ipari termékeket állít elő. A termelés során meglehetősen sok melléktermék keletkezik, amely már piacképtelen, a termőföld minőségének megőrzésére azonban kiváló. A mi feladatunk, hogy megállapítsuk, mekkora mennyiségű mészipari mellékterméket szükséges kijuttatni a földekre - fejtette ki dr. Lévai László. ÉKN A mezőgazdaságnak kincs lehet A halak az első szakaszban álőeleséget kapnak fotó: tz Cél: a funkcionális élelmiszer előállítása A talaj tápanyagtartalmának növelésének új lehetőségeit kutatják. DEBRECEN. A növények tápanyagellátására keresnek alternatív módszereket, így többek között a melléktermékeket próbálják hasznosítani a növénytáplálásban a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézet kutatói. Hulladékhasznosítás Mint azt dr. Vágó Imre egyetemi docenstől megtudtuk, sok olyan szerves hulladék hasznosítható, mely a mezőgazdaságban melléktermékként jelenik meg. A biomassza erőművek a fosszilis energia- források helyett a friss széndioxid felhasználású energianövényeket (gyorsan növő fás szárú növények: nyárfa, fűzfa) használják hőenergia termelésre. - A biomassza égetésének maradványaként sokkal több hamupernye marad vissza, mint hogyha foszszilis szenet égetnénk el, ám ez növényi eredetű, s rengeteg növényi tápanyagot tartalmaz. A pernye haszna Kísérletek folynak arról, hogy milyen ütemben, milyen adagban, mely növények, mely talajban és milyen körülmények között tudják hasznosítani ezt a pernyét, ha visszajuttatjuk a talajba. Bár nitrogént nem tartalmaz, foszfort, káliumot, kalciumot, magnéziumot, mangánt és cinket igen - mondta dr. Vágó Imre. A biodízel előállítása mindig növényi olajokból történik. Glicerin Jelentősége A gyártás során melléktermékként megjelenik a glicerin, melyet megfelelő tisztaságban a kozmetikai ipar igen nagy mennyiségben használ fel, az eljárás azonban igen drága, s csak nagy tételben éri meg, következésképpen nagy mennyiségű, szennyeződéseket is tartalmazó glicerin megmarad, mely viszont a mezőgazdaságban jó szolgálatot tehet a talajok szerves- anyag-tartalmának a megőrzésére, esetleg növelésére. - A kutatások során azt vizsgáljuk, hogy melyek azok a területek, ahol szerves anyagban szegény a talaj, s az ilyesfajta glicerin hasznosítható. Hátránya azonban, hogy kezdetben káros hatással van a növény fejlődésére, éppen ezért azt próbáljuk kideríteni, hogy bizonyos feltételek mellett, milyen alkalmazástechnológiai körülmények között tudjuk elkerülni a káros hatást, másrészt mely talajok alkalmasak ennek az anyagnak a „befogadására” - magyarázta dr. Vágó Imre. Szennyvíziszap A nap mint nap használatos víz tisztításakor keletkező szennyviziszap nagyon hasznos a mezőgazdaságnak. Az AKSD a szennyvíziszapot bekeverte a városban található zöld hulladékkal, mely jelentőségére a centrum kutatói keresik a választ, s a közeljövőben azt vizsgálják, hogy miként befolyásolja ez a növény számára rendelkezésére álló tápanyagokat. ékn Halakból állítanak elő funkcionális élelmiszert. Debrecen. Az exportképes halfajok termeléstechnológiájának fejlesztésével foglalkoznak a centrum kutatói. A vizsgált halak tengervízben szaporíthatok, adottságaik miatt azonban az édesvízben is nevelhetők. A szakemberek feladata a funkcionális élelmiszer előállítása, azaz a cél, hogy a halak húsában az egészségre kedvező hatású anyagok halmozódjanak fel. Ez speciális élőeleségekkel és takarmányokkal érhető el- fejtette ki dr. Stündl László egyetemi adjunktus. A kutatók a Barramundit (ausztrál óriás sügér) a vörös árnyékhalat és a hibrid csíkos sügért vizsgálják, melyekkel - ha gazdaságosan tenyészthetők- a boltok polcain is találkozhatnak majd a vevők. A halak nevelésének első szakaszában élőeleséget kell kapniuk, majd fokozatosan át kell állítani őket teljesértékű formázott takarmányra (tápra)- mondta a kutató. ÉKN A növények tápanyagellátására alternatív módszereket keresnek FOTÓ: ARCHÍV A zöldség felhasználási módjai: melyik a jobb? A növények beltartalmi értékeit vizsgálják a kutatók. DEBRECEN. A hagyományos és bio termesztési módban fejlődő növények mennyiségi és minőségi mutatóit vizsgálják az Agrártudományi Centrumban. A kutatási programban a tápanyagot mű-, illetve szerves trágyaként pótolják. Az így termesztett zöldségek (saláta, retek, hagyma, répa) fogyasztható részeinek makro- és mikroelem tartalma mellett az antioxidáns és vitamin tartalmak esetleges különbségeit veszik górcső alá a kutatók. Az analízis során a növények kálium, magnézium, kalcium, mangán, cink, réz és vas mennyiségét, C-vi- tamin és nitrát-ion tartalmát hasonlítják össze. Mint azt Kincses Sándorné Dr. egyetemi adjunktustól megtudtuk, dinamikai vizsgálatokat is végeznek. A növény minőségi mutatói alapján azt nézték meg, hogy a piacosodás ideje alatt (1-1,5 hét) a vizsgált tulajdonságok hogyan változnak, mely életszakaszában tartalmazza a növény a legtöbb makro- és mikroelemet, antioxidánst és vitamint. Bő egy hét alatt az antioxidánsok mennyisége változik. Fagyasszuk? A zöldségeket többféleképpen tartósíthatjuk. A fagyasztás és konzerválás során a beltartalmi paraméterek megváltoznak. Fagyasztással a vitamin tartalom jobban megmarad a zöldségben. Azt is megvizsgáltuk, hogy a zöldborsó és a csemegekukorica konzerv közül melyik húsában csökken kisebb mértékben az ásványianyag-tar- talom. - A zöldborsó jobban bírja a konzerválást, mivel a húsában a tartósítás során több elemet őrzött meg, mint a csemegekukorica - derül ki a kutatási eredményekből, ékn Növényi mutatók vizsgálata FOTÓ: ARCHIV
