Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-20 / 43. szám
2012. FEBRUÁR 20.. HÉTFŐ 2 Mindenfelől KELET JEGYZET Tarnavölgyi Gergely BKV Hátra SC? Az idén lesz százéves a BKV Előre Sport Club. Legalábbis ebben reménykednek az egyesületnél. A múlt dicső, a jelen dicstelen, a jövő finoman fogalmazva is sötét. Az egyesület alkalmazottainak már ■bejelentették, hogy megszűnik a munkájuk, a februári számlákat sem tudják kifizetni, a vezetők ennek ellenére még reménykednek benne, hogy a főváros nem hagyja eltűnni az idén százéves sportegyesületet, A mostani helyzet alapján nem túl valószínű, hogy megéri majd a júniusi centenáriumot a patinás klub. A BKV Előrét (illetve annak elődjét) pont száz éve, 1912. június 15-én alapították. A BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) tisztviselők június 15-én tartották az alakuló közgyűlést. 1969. január l-jén alakult meg a ma is ismert BKV Előre SC, Baczakó Péter (1980, Moszkva, félnehézsúly) súlyemelő már az új nevet viselő klub színeiben lett olimpiai bajnok. A BKV Előre mindig is sajátos helyzetben volt a „hagyományos” egyesületekhez képest. Egy sportklub célja ugyanis alapesetben az, hogy a csapatai, versenyzői a maguk műfajában minél jobb eredményeket érjenek el. Az Előre funkciója inkább az (volt?), hogy kiszolgálja a közlekedési társaságnál dolgozók sportolási igényeit. Az egyesületnél az új vezényszó immáron: hátraarc! ^rply.tamävolgyiÖinfoFrähü Devizaárfolyam (2012.02.17.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 290,13-3,77 USA dollár 220,51-5,44 Svájci frank 240,31-3,09 Angol font 349,60-4,58 Román lej 66,65-0,88 Ukrán hrivnya 27,48-0,68 Horvát kuna 38,28-0,47 Lengyel zloty 69,35-0,15 ft gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB MHHMSH rriffifi—» „Az MSZP-nek nincs jogalapja a kritikára” Budapest. Ha a szocialistákon múlt volna, akkor ma nemhogy 47 ezer forint nem lenne megélhetésre, de ennek tizede sem - így reagált Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője arra, hogy Gúr Nándor, az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke vasárnap közleményben szólította fel a miniszterelnököt: mondja meg, hogy meg lehet-e élni 47 ezer forintból, vagy sem. mti Az MSZP arra kéri Budai Gyula elszámoltatási kormány- biztost, hogy a saját fizetése miatt is indítson vizsgálatot: meghaladja a kétmillió forintos közszolgálati bérplafont. Török Zsolt szóvivő azt mondta, a minisztereket és államtitkárokat leszámítva Budai Gyula keresi a legtöbbet a kormánypárti képviselők közül, mivel jövedelme meghaladja a napi 74 ezer forintot. MTI Mlhalovlcs Péter (Fidelitas) sajtótájékoztatójukon FOTÓ: MTI Koordinátorokkal segítene majd a Fidelitas BUDAPEST. A Fidelitas országos koordinátori hálózat felállításával és működtetésével segítené a Fidesz felkészülését a 2014-es választásokra. Mihalovics Péter országgyűlési képviselő, a Fidelitas országos választmányának elnöke elmondta: a hálózat felállítását az ülésen elfogadottak alapján javasolják az elnökségnek. Már az idén tavasszal mind a 106 egyéni választókörzetben munkába állhatnak. MTI Megkezdődött a választási kampány Pozsony. Szombaton elkezdődött a márciusi parlamenti választásokat megelőző kampány hivatalos része. A választási listát állító 26 párt közül, többen, kisebb-nagyobb rendezvényekkel kezdték a három hétig tartó kampányt. A Magyar Koalíció Pártja, Rimaszombatban tartotta kampánynyitó rendezvényét. Itt „Beszéljük meg” elnevezéssel politikusok találkoztak a választókkal. mti Interji 1 Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral „Senkinek sem kell megijednie” Az államtitkár szerint senkinek sem kell kimaradnia a felsőoktatásból, mert hitelből is lehet tanulni. Miskolc. Az elmúlt héten Miskolcon járt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki a felsőoktatási rendszer változásairól tájékoztatta a diákokat a Miskolci Egyetemen. Azt tudjuk, hogy meghosszabbították a felvételi határidőt, de mire lehet elég ez a plusz kilenc nap, hiszen nagyon sok a bizonytalanság a diákok és a szülők körében. HOFFMANN RÓZSA: Azt hiszem, most már a diákok és a szülők tudják azokra a kérdésekre is a választ, amelyekre egykét hete még kevésbé tudták, bár már akkor is megvoltak az információk. Hiszen minden tudnivalót január 31-ével közzétettünk, és az előző hónapokban jeleztük a tendenciákat. Mégis úgy érzékeltük, hogy van némi elbizonytalanodás, némi fölösleges aggodalom, de a néhány nap hosszabbítás ezeket az aggodalmakat megnyugtatta. Ismertekké váltak a keretszámok, a jelentkezés feltételei, és a hallgatói szerződés feltételei. Sok diák és tanár panaszkodott arra, hogy viszonylag későn hozták nyilvánosságra a keretszámokat. HOFFMANN RÓZSA: Január 31-e előtt közzétettük a számokat, és mint mondtam már, az elmúlt hónapokban, tehát ősszel jeleztük, hogy csökkenni fognak a keretszámok. Viszont! Mindenki tanulhat. Ez nagyon fontos, hogy tudják. Az állami ösztöndíjjal támogatott keretszámokban van csak változás, de semmi más korlát nincsen. Az, hogy 240 pont a felvételi lehetőség alsó határa, ez évek óta ismert tény. Tehát mindenki bekerülhet egyetemre, csak a finanszírozás módja változhat. Aki abba a kategóriába kerül, hogy az állam nem fizeti az ösztöndíját, mert nem a legjobb, az is tanulhat, mert sikerült megalkotni a Diákhitel 2 konstrukciót. Az állam tehát segít azoknak is, akik nem kerülnek be a legjobb kategóriába. De kimaradni senkinek nem kell, tehát a későn megtudott keretszámok nem jelentenek pótolhatatlan hiányt. Arról nem beszélve, hogy minden diáknak csak azt tudom tanácsolni, hogy úgy induljon neki az érettséginek, ami egyben a felvételi is, hogy én leszek a legjobb! Akár az olimpiára. Es akkor bekerül a az államilag finanszírozott keretbe. A keretszámok sokat kritizált része volt többek között a jogi képzés, mivel csak Budapesten lesz államilag finanszírozott alapképzés. Ezzel egyre inkább fővárosközpontúvá válik a felsőoktatás. Miért döntöttek így? HOFFMANN RÓZSA: A felsőoktatás átalakításával az egyik szempontja az volt a kormánynak, hogy olyan felső- oktatási struktúrát építsünk ki, mely az ország gazdaságának a hajtóerejét fogja jelenteni. Ezek pedig a műszaki és a természettudományos képzések. Ezt, amióta ez a kormány kormányoz, mindig is hirdettük. A mértéket, a számot azonban nagyon nehéz volt eldönteni. Nyilvánvalóan csökkenteni kellett a jogi, a bölcsész, a társadalomtudományi szakok keretét, hogy a műszaki és a természettudományos képzés keretszámait emelni lehessen. Hozzáteszem, épp a jogi pálya az, ahol jól el lehet helyezkedni, és jók a fizetések. Ezért tehát azok, akik nem kerülnek be ebbe a szűk, államilag finanszírozott keretbe, és felveszik a diákhitelt, nekik igen jó esélyük van arra, hogy ha majd dolgoznak, könnyen vissza tudják fizetni a kölcsönt. Mi több, van egy olyan kormányhatározat is, hogy akik állami alkalmazásba kerülnek majd, az állam megteremti a lehetőségét, hogy a diákhitelüket visszafizesse. Sok ilyen támogatás van és lesz, ez nem egy lezárt rendszer. Figyelni fogunk arra, hogy az emberi sorsok jó irányba forduljanak, úgyhogy nem kell senkinek sem megijednie. Itt Észak-Magyarországon nemigen lesz annyi pénz, hogy 175 ezer forintot fizessenek a diákok egy-egy félévre. HOFFMANN RÓZSA: Nem kell hozzá pénz! Felveszik a diákhitelt a hallgatók, és ebből tudják a tanulmányaikat fedezni. Világszerte így működik a felsőoktatás, ez csak nálunk olyan különleges, mert eddig nem volt ilyen rendszer. Nem csak a keretszámok változtak, de az egyetemek költségvetése is. Úgy tudjuk, a Miskolci Egyetem 1,5 milliárd forinttal kevesebb állami támogatást kap, mint tavaly. Hogyan tudják ezt a tetemes összeget az intézmények kigazdálkodni? HOFFMANN rózsa: Minden felsőoktatási intézményt arra kértünk, hogy készítse el a nyár közepéig saját intézményfejlesztési stratégiáját. Vagyis minden intézménynek végig kellett gondolnia, hogy melyek azok a területek, ahol szorítani lehet egy kicsit a nadrágszíjon. Bízom benne, hogy minden egyetem megtalálja annak a módját, hogy csökkentett költségvetésből is megfelelően gazdálkodjon. Nem kell elfelejteni, hogy a felsőoktatási intézményeknek jelentős, saját bevételük is van. Arra ösztönözzük őket, hogy kutatásokkal, pályázatokkal növeljék a saját bevételeiket. Mi több, az önköltséges hallgatók befizetései is növelhetik ezt, igy néhány hónapon belül világosabban fogunk látni, hogy melyik intézménynek milyen lehetőségei vannak. Esetleg kaphatnak plusz kiegészítést, ha úgy tűnik, hogy valamelyik intézmény nem tud ennyi pénzből gazdálkodni? HOFFMANN RÓZSA: Nézze, erre nekem február 17-én, amikor ilyen mindennapos állapotban van az egész pénzügyi világ, felelőtlenség lenne ígéretet tennem. Annyit tudok mondani, hogy nagyon figyelünk majd arra, hogy komoly baj ne történjen. Ahol nagyon nagy a hiány, megpróbálunk segíteni, de ezt majd a jövő mutatja meg, milyen lehetőségeink vannak. HEGYI ERIKA khe@inform.hu . A külföldi sajtó Magyarországról A Magyarország elleni kötelezett- ségszegési eljárásról és az EP- állásfoglalásról közölt beszámolót a Die Presse című osztrák konzervatív napilap. Az írás ismertette, hogy megérkezett az Európai Bizottsághoz a magyar kormány mintegy százoldalas jogi állásfoglalása. Ennek az iratnak a meggyőző ereje döntő lesz abban a tekintetben, hogy rendeződik-e a Budapest és Brüsszel közötti vita - írta a lap. A csütörtöki európai parlamenti szavazás eredményét a szerző így jellemezte: egy, a középtől balra álló többség telitalálatot ért el azzal, hogy keresztülvitték határozati javaslatukat, amely az emberi és alapjogok súlyos megsértésének kimondásához vezethet. A lap szerint ugyanakkor „alig elképzelhető”, hogy az uniós kormányok négyötöde támogasson egy ilyen határozatot. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) című német konzervatív lap a januárban indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban az Európai Bizottságnak (EB) tett magyar javaslatokról számolt be szombaton. A FÁZ az Orbán közeledik Brüsszelhez című, a lap címoldalán kezdődő hírösszefoglalójában kiemelte, hogy a budapesti vezetés hajlandó lemondani arról, hogy a kormány képviselői részt vegyenek a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ülésein. A FÁZ szerint a kormány a vitatott kérdések egy részét törvénymódosítással javasolja rendezni, egyes esetekben pedig magyarázatokkal igyekszik eloszlatni az EB kételyeit. Christian Wulff német elnök lemondása kapcsán számolt be Schmitt Pál köztársasági elnök állítólagos plágiumügyéről a Le Monde című francia napilap. A vádak részletes ismertetése után a mértékadó liberális újság kitért arra, hogy az ügy a szófiai lapok címlapjára került, de a bolgárok elsősorban „az egyik honfitársuk előtti nem szándékos tisztelgésre büszkék”. „A köztársasági elnök számíthat honfitársai többségének elnézésre, imázsa romlása viszont problémákat okoz az ország vezetőinek” - vélte a lap. Panasz után vizsgálja az ELI az Erzsébet-utalványt BRÜSSZEL. A szolgáltatásnyújtás teljes szabadságának érvényesülését vizsgálja az Európai Bizottság az újonnan bevezetett magyar étkezési jeggyel, az Erzsébet-utal- vánnyal kapcsolatban. Magyar sajtóértesülések szerint az európai uniós végrehajtó testülethez egyes piaci szereplőktől érkezett panasz. A bizottság belső piaci és szolgáltatási kérdésekben illetékes szóvivője, Chantal Hughes az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy az új utalványrendszert átfogó módon tekintik át. Mint jelezte, a magyar szabályozást és gyakorlatot abból a szempontból elemzik az üzletágban, hogy nem tartalmaz-e korlátozásokat a szolgáltatások nyújtásának vagy létesítésének jogára vonatkozóan. Ilyen jellegű korlátozást még a közérdekre hivatkozva sem lehet alkalmazni olyan mértékben, hogy annak diszkriminatív hatása legyen - emelte ki. A bizottság egyebek között az adózás szempontjából eltérő bánásmódot veszi górcső alá, illetve azt, hogy a meghatározott működési feltételek a gyakorlatban nem bátortalanítják-e el a „nem helyi” szolgáltatókat attól, hogy bekapcsolódjanak vagy részt vegyenek az élelmiszerutalványok kibocsátásának üzletágában. mti ■ Eltemették Csurka Istvánt Művészek, egykori politikustársak és tisztelői kísérték utolsó útjára az életének 78. évében elhunyt Csurka Istvánt Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A drámaírót, politikust az '56- os hősök parcellájában helyezték örök nyugalomra. A József Attila-díjat kapott író a rendszerváltozáskor az MDF, 1993-ban a MIÉP alapítója volt. fotó: mti, soós lajos
