Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-27 / 23. szám
2012. JANUÁR 27- PÉNTEK KELET Tudomány és oktatás 1 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma fellegvára lehet Debrecen Tudomány és ideológia Debrecen. A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 2012. január 17-én „Mezőgazdasági biotechnológiai tudományos kutatások eredményei és hasznosításuk a gyakorlatban” címmel tudományos konzultációt szervezett. A tanácskozáson a kormányzat képviselői mellett az amerikai nagykövetség küldöttei is részt vettek. A hagyományos élelmiszeripar leépülésével az innovatív eljárások hozhatnak fejlődést és piacokat a debreceni cégeknek. Biotechnológiai kutatóközpontok és az ahhoz kapcsolódó üzemek létrehozásával Debrecen a biotechnológia egyik fellegvára lehet. ÉKN Dr. Nagy János, dr. Papp László és Pósán László a konzultáción FOTÓ: IKLÓDI JÁNOS Az amerikai nagykövetség küldöttei fotó: iklódi János Tudományos folyóirat: Növénytermelés DEBRECEN. A Növénytermelés című tudományos folyóirat első száma 1952-ben jelent meg. A lap „Tanulmányok” rovatában a hazai növénytermesztés, növénynemesítés, növénygenetika, növényélettan, agrobotanika lektorált, új tudományos kutatási eredményeit mutatja be. A tudományos folyóirat „Szemle” rovatában találhatók a könyv- ismertetések és a konferencia beszámolók. A „Portré” rovatban a tudományterület emblematikus alakjai, neves és meghatározó személyiségek kerülnek bemutatásra. A folyóirat a növénytudományok egyetlen magyar nyelvű lapja, angol és orosz nyelvű összefoglalókkal. Tájékoztatást nyújt a tudományterület legjelentősebb eseményeiről - tudtuk meg dr. Nagy János főszerkesztőtől. ÉKN Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 2012. évi kiemelt támogatója <2>ofp Dudits Dénes Széche- nyi-díjas akadémikus, az MTA alelnöke, a Szegedi Biológiai Központ kutatóprofesszora. DEBRECEN. Az agrárkutatásokban nem csak idehaza, hanem a nemzetközi életben is tekintélynek örvend. Napjainkban gyakran és élesen fogalmaz, véleményét mindig a tudo- I mány eredményei alapján alakítja ki. A tudományos kutató munkája során éveket, évtizedeket tekint előre. Mire számíthatunk a jövőben? A mai tudományos kutatási tendenciáknak számos mozgatórugója van. Világviszonylatban arra kell megtalálni a választ, hogy miként lehet 40 év múlva 9 milliárd embert élelmiszerrel ellátni. Régiónként eltérő módon, de általában az a kérdés, hogyan kétszerezhető meg a Földön az előállított élelmiszer. Szerintem erre csak a tudományos kutatás segítségével van esély. Közben számolni kell az olyan külső feltételekkel, mint a klímaváltozás, a gyakoribb szélsőségesebb időjárási események. Ezek közvetlen hatása a mezőgazdaságra egyre kritikusabbá válik. Mi lehet a megoldás? Ha komolyan vesszük a kihívásokat, akkor a csúcstechnológiára alapozott kutatás nélkülözhetetlen. A mező- gazdaságban a legmodernebb technológiai fejlesztéseknek több szintje lehetséges. Az állattenyésztésben és a növény- termesztésben a genetikai állomány további javítására kell törekedni. Gyakorlati vitában szokott előkerülni, hogy a jelenlegi genetikai potenciált is nagyon kis mértékben hasznosítjuk. Ez így van és nem csak Magyarországon. Az angolok becslése abból indul ki, hogy a mostam termelési színvonalukon a búza hektáronként 7-8 tonnát ad. Ugyanakkor a . növényben lévő genetikai potenciál és az agrotechnológiai fejlesztések lehetővé tennék a 20 tonnás termést is. Ha a gazdálkodásban a tudomány eredményeit széleskörűen hasznosítják, akkor van esély a mostani átlaghozamok meg- háromszorozására is. Naivitás azt propagálni, hogy a régi tájfajták nemesítői beavatkozás nélkül megválthatják a mező- gazdaságot vagy napjainkban helye van a bivalyokkal végzett szántásnak. Hol találhatóak a meghatározó mezőgazdasági kutatói bázisok? Dudits Dénes akadémikus Jelentős innovatív aktivitás tanúi vagyunk az USA-ban, megtoldva azzal, hogy ott a legújabb eredményeket hasznosítják is. Európában az alapkutatás számottevő eredményeket ér el, de ezeknek a hasznát általában a világcégek zsebelik be. Közhely, de tény, hogy Kínában döbbenetes fejlődés történik, ráadásul az ottani kapacitások és a ráfordított összegek növekedésükben meghaladják a/amerikai és európai kutatási szinteket. India szerepe ugyancsak felértékelődik. Dél-Amerikában pedig azt tapasztalhatjuk, hogy a technológiafejlesztésekkel, nagyüzemi gazdálkodással kimagaslóan versenyképes mezőgazdaságot alakítottak ki. A világ exportjában szerepük meghatározó és a mi állattenyésztésünk is az ott termelt szójától függ. Melyek napjaink növényneme- sítési kutatásainak fő irányai? Ezen a kutatási területen a hagyományos módszerek alkalmazása összefonódik a molekuláris módszerek térhódításával. A genom programoknak köszönhetően szinte valameny- nyi gazdasági növényünk teljes DNS állományát feltérképezték. Ez fantasztikus lehetőséget kínál a nemesítő számára, hiszen azonosíthatja a növény tulajdonságait meghatározó kedvező hatású géneket. A szelekciót DNS markerek segítségével a korábbiaknál sokkal hatékonyabban végezheti. A szárazságtűrés, a rezisztencia, nagyobb keményítő hozam génjei izolálhatok és beépíthetők a legfontosabb tenyészanyagokba. Ez a nemesítési folyamat vezet a GM-növényekhez, amelyek előnyeinek kihasználásától, sajnos a hazai agrárpolitika még törvényekkel - mint az Alaptörvény - is megfosztja a magyar gazdákat. Milyen konkrét gazdasági kérdésekre keresnek most választ a kutatók? Említettük a klímaváltozást. Hazánkban is komoly vesztességeket okoz az aszály. Ezért a szárazságtűrés, a stressz-rezisztencia kutatása kiemelt jelentőségű. Ma már nem elegendő, hogy csupán a genom alakításában válnak precízebbé a technológiák, hanem párhuzamosan folyik a növényi fenomika, mint új ! tudományág kibontakozása. | j Elsősorban képalkotási mód- j szerekkel, informatikai segédlettel történik a tulajdonságok monitorozása, kontrollált, üvegházi feltételek között. így a zöldtömeg, a levélhőmérséklet adatai vagy fotoszintézis paraméterei kapcsolhatók génvariánsok jelenlétéhez. Szegeden a Biológiai Kutató- központban és a Gabonakutató Kht-ban működik ilyen Komplex Stressz Diagnosz- | tikai Rendszer az árpa- és a búzatenyészanyagok jellemzése érdekében. Mennyire képes lépést tartani az agrárkutatással a magyar agrárgyakorlat? Ebben nagyon erős kettősség mutatkozik meg. A mai magyar agrárium szereplői között megfigyelhető egy technológiai törésvonal. A gazdálkodók egy része használja a világ legkorszerűbb és legmodernebb technológiáit, ugyanakkor a másik része ettől fényévnyi távolságra van. Stratégiai hiba az organikus vagy biogazdálkodás jelentőségének túlértékelése. Ha van az ilyen termékekre piaci kereslet, azt nyilván indokolt kielégíteni, még akkor is, ha igen csak kérdéses az ilyen technológiák tudományos megalapozottsága. Jó lenne tudatosítani, hogy a vegyszeres növényvédelem mellőzése feltételezi rezisztens fajták használatát. Ilyenek kinemesítésében világszerte egyre nagyobb szerepet kapnak a GM- növények. Ezért ellentmondás, hogy éppen a biotermesztés égisze alatt folyik a GM-technológiák ki- átkozása. A hazai kutatóbázisok közül melyek teljesítménye vethető egybe a világ élvonalával? Néhány kutatóintézetünk a legjobbak közé számít. így a martonvásáriak, a gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpont, s én idesorolom a Növényvédelmi Kutatóintézetet is. Tudok róla, hogy vannak olyan egyetemi kutatóbázisaink, amelyek állják a nemzetközi összehasonlítást. Sajnos az anyagi források folyamatos beszűkülése, s a pályázatok hiánya egyre inkább hátrányos helyzetbe veti vissza a ma még élvonalba tartozókat is. Oly mértékű a visszaesés, hogy jelentős kutatási iskolák számolódhatnak fel. Ha ezt továbbgondolom, akkor kiderül, hogy miért kevésbé vonzó ma az agrár- és az agrárkutatói pálya. Szerintem az egész ágazatra jellemző, hogy kevés fiatal lát benne fantáziát. GM01 Ön szerint áldás vagy átok? A kérdés nyilván azért vetődik fel, mert nálunk a viták kereszttüzében politikai síkra terelődött a génsebészettel történő nemesítés ügye. Igen nagy és befolyásos az ellenzők tábora. A média segédletével valóban hatásos az emberek félretájékoztatása. A hatalom törvényeket hoz, minden komolyabb szakmai tájékozódás nélkül. Azok a szakemberek, akik tudományos munkásságuk tapasztalataival próbálják korrigálni a tévedéseket, könnyen megbélyegződnek, mint a multinacionális cégek bérencei. Figyelmet érdemel, hogy csak az agrárium fejlődését sújtja géntechnológia- ellenesség. Abban az esetben, ha gyógyászati termékekről van szó, az ellenzőknek sem okoz gondot a GMO-k elfogadása. Gondoljunk csak az inzulin előállítására napjainkban, vagy a különböző növekedési hormonokra. Intenzív kutatás folyik az úgynevezett szájon át történő immunizálás kifejlesztése érdekében. Például az antigén beültethető a rizsbe, s így nem kell az embereket injekciózással immunizálni. A géntechnológia alkalmazásának fantasztikus jelentősége és lehetősége nyílik a bioenergia-iparban, amiről mi sem mondhatunk le. Itthon ideje lenne tudomásul venni a világ agráriumának realitásait, ehhez segítséget nyújthatna a média, a mező- gazdasági kormányzat, a politikai döntéshozók nyitottsága a tények megismerésére. AVAR LÁSZLÓ 427963 \
