Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-27 / 23. szám

2012. JANUÁR 27.. PÉNTEK KELET Emyőprogramok a Centrumban 2 A versenyképes mezőgazdaság jegyében A molekuláris biológiai vizsgálatokkal gazdaságosabban termelő állatállomány alakítható ki FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM A tej és hústermelés hatékonysága mellett a hagyományőrzésre is odafigyelnek. Debrecen. A világszínvonalú, versenyképes mezőgazda­ság, valamint a tradicionális állattenyésztés értékeinek megőrzése érdekében végez­tek és végeznek kutatásokat a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának szakemberei. Országos kutatási program keretében Béri Béla egyete­mi docens vezetésével, több magyarországi egyetemmel és mezőgazdasági vállalattal együttműködve a hazai tej- és hústermelés versenyké­pességét növelő kísérleteket folytatnak. Nemzetközileg egyedülálló- A hatékonyság javítását célzó kutatások keretében fajtaösszehasonlító vizsgála­tokat végeztünk. Ennek so­rán, nemzetközi viszonylat­ban is egyedülálló módon 6 tejhasznosítású fajtát tesztel­tünk azonos tartási és takar­mányozási viszonyok között. Arra kerestük a választ,, hogy Magyarországon a különböző típusú fajták közül melyikkel lehet a leghatékonyabban ter­melni. Kutatásunk során a tej összetételét kedvező irány­ban megváltoztató takarmá­nyozással versenyképesebb, funkcionális élelmiszer alap­anyagául szolgáló tejet állítot­tunk elő. A kísérletek során arra törekedtünk, hogy olyan bioaktív anyagok kerüljenek a táplálékba, - akár a tejbe is - melyek tovább javítják az egyébként is egészséges élelmiszer biológiai értékét. Az antioxidánsokkal, gyógy­növényekkel kiegészített ta­karmány kedvező hatásúnak bizonyult, az előnyösebb omega3-omega6 arányt pedig a tej zsírsavösszetételének megváltoztatásával értük el - magyarázta Béri Béla. A centrum szakemberei al­kalmazzák a nemzetközi szin­ten versenyképes új tudomá­nyos módszereket is.- Molekuláris biológiai vizs­gálatok segítségével, kedvező gének felderítésével hosz- szabb hasznos élettartamú, gazdaságosabban termelő állatállomány alakítható ki. Az utóbbi időben előtérbe kerültek az ismertebb tudo­mányos műhelyek által már alkalmazott, fehérjékre alapo­zott proteomikai vizsgálatok is. - fűzte hozzá a kutató. A centrum Állattenyésztéstani Tanszéke az elmúlt évtize­dekben több magyarországi fajta génmegőrzésében meg­határozó szerepet töltött be. Az elmúlt év végén zárult egy olyan nemzetközi kutatási program, melyben a magyar szürke marha és a hozzá ha­sonló fajták eredetét és tulaj­donságait vetették össze. En­nek eredményeit több mint tíz ország kutatója egy kiad­ványban tette közzé. Hagyományőrzés A kárpáti borzderes a husza­dik század elejéig Észak-Ma- gyarországon, Erdélyben és Kárpátalján nagy számban élt, ám úgy tűnik, napjaink­ban kihalófélben van. Mole­kuláris genetikai vizsgálatok segítségével felmérjük, hogy a még meglévő egyedek tu­lajdonságaikban, génjeikben eltémek-e a ma ismert borz­deres marhától. Ha feltevé­sünk beigazolódik, akkor a közeljövőben a fajtaváltozat megőrzésére programot indí­tunk - adott tájékoztatást egy jelenleg folyó kutatásról Béri Béla ÉKN Az alga a jövő fekete aranya lehet A legkisebb növényben van a legnagyobb lehe­tőség? DEBRECEN. Az algák többféle felhasználási módját vizs­gálják a Debreceni Egyetem Agrárcentrumának szakem­berei. Dr. Bai Attila egyetemi docens 1993 óta foglalkozik a biomassza - elsősorban a mezőgazdaságban képződő szerves anyagok - energetikai hasznosításával. A mellékter­mékek egy része - mint pél­dául az állattartó üzemek és a szennyvíztelepek szennyvize - környezetvédelmi problé­mát jelenthetnek, míg a nö­vénytermesztésben képződő melléktermékek jelentős ré­sze kárba vész - mondta Dr. Bai Attila. Hihetetlen lehetőségek Az új generációs hajtóanya­gok abban különböznek az első generációsoktól, hogy vagy úttörő technológiát al­kalmaznak, vagy nem élelmi­Az algából a vizsgálatok alapján egy hektáron akár 240-250 tonna ter­més Is előállítható. szeripari anyagokból állíta­nak elő biodízelt, bioetanolt, ezáltal kiküszöbölik az élel­miszer-biztonsági problémát. Előállításuk még jóval drá­gább a hagyományos bio- és fosszilis üzemanyagoknál. Az algában hihetetlen lehetősé­gek rejlenek, hiszen a világon a legnagyobb mennyiséget termő növény, hiszen egy hektáron akár 240-250 tonna termés is előállítható. Ez an­nak köszönhető, hogy a többi növénynél sokkal jobb hatás­FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM fokkal hasznosítja a napfény energiáját. Összehasonlítás­képpen a cukornád hozama, amit a mezőgazdaságban a legtermékenyebb növénynek szoktak nevezni, körülbelül 80-100 tonna/hektár, a ku­koricáé pedig még egy nagy­ságrenddel kevesebb. Az alga nagy hozamán kívül a növény mellett szól még, hogy nem igényel szántóföldet és így képes lenne kiváltani akár a Világ teljes olajigényét is. Környezetvédelmi szempont­ból is kiemelkedő jelentősé­ge lehet, hiszen a hatalmas terméshez sok széndioxidot használ fel (tehát csökkenti az üvegház-hatást) és szenny­vízen is előállítható. Állattar­tó telepek szennyvizének kezelésére és takarmány-el­látására, valamint erőművek füstgázának tisztítására igen jól használható fel. Minden része haszos Mint azt Dr. Bai Attilától megtudtuk, a moszat min­den része hasznosítható, így nem csak az energetika, de a takarmányozás szem­pontjából is jelentőséggel bírhat, attól függően, hogy milyen fajt állítunk elő. Az algából kivont olaj elvileg biodízelként, étolajként, vagy gyógyszerészeti alapanyag­ként is felhasználható. A nagy szénhidrát-tartalmú fajokból bioetanolt lehet előállítani, míg a magas fehérjetartalmú- akat takarmányozásra lehet fordítani. ékn Nagy városok értékei és egyedi jellemzői A városok egyedi jellemzőit vizsgálták a kutatók. DEBRECEN. A turisztikai desztinációk szervezetfej­lesztését az Európai Unió is támogatja, így történt ez Deb­recen és Hortobágy esetében is. Debrecen és Hortobágy Turisztikai Egyesület fejlesz­téseit kutatásokkal alapozza meg, amelyben a Gazdálko­dástudományi és Vidékfej­lesztési Kar is részt vett. A kutatási cél az volt, hogy megnézzék, az emberek fe­jében milyen kép van egyes városokról, megállapítsák az egyedi jellemzőket, melyek jól felhasználhatók a városok pozicionálásában. - Debre­cenre helyeztük a hangsúlyt, egyedi jellemzőinek megha­tározására, amely majd meg­alapozza az imázsfejlesztést is. Több csoportot is megkér­deztünk, amelyben érdekes volt azok véleménye, akik még turistaként sem voltak Debrecenben. A válaszadók úgy vélik, hogy Debrecen gazdaságilag fejlett, a nagy sportteljesítmények, a tra­díciók és a családok városa, zöld város és jelentős vallási központ. Ugyanakkor a „fiata­lok városa”, és a „romantikus város” megítélést Szeged és Pécs kapta hasonló arányban. Pécsre, mint a „modern kultú­ra és a művészetek” városára gondolnak, Szegeden pedig a gasztronómia a meghatározó imázsjegy. Debrecen, Szeged, Pécs esetében közel azonos értéket mutattak a követke­ző tényezők: műemlékekben gazdag, szép terei, utcái van­nak, a jó zene városa, biz­tonságos, rendezvényekben gazdag, tiszta, rendezett, tu­dományos eredményekben gazdag, a turisták által ked­velt, dinamikus, jövőorientált - adott betekintést a kutatási eredményekbe dr. Könyves Erika egyetemi docens. ÉKN Napelemek a mezőgazdaságban Vidéki foglalkoztatásért Nagyobb teret kaphat az életünkben a meg­újuló energia. DEBRECEN. A Debreceni Egye­tem Agrárcentrumában épí­tették meg azt a csaknem 9 kilowatt teljesítményű, 110 négyzetméteres hasznos felü­lettel rendelkező fotovillamos erőművet, melynek köszön­hetően segítséget nyújthat­nak elsősorban mezőgaz­dasági jellegű területeken a napelemes energiatermelő rendszerek kiválasztására, telepítésükre, használatuk le­hetőségeire. Évi 6000kWh- A fosszilis energiahordo­zók árának folyamatos emel­kedése indokolté teszi a napenergia mezőgazdasági hasznosításának kiterjedtebb alkalmazását Magyarorszá­gon. Az erőmű telepítésekor célunk volt, hogy mindhárom szilícium alapú technológiával (monokristályos,polikristályos, A kis települések gazdasági fellendülé­sét célozták meg a kutatók. Debrecen. Az EU7 Keretprog­ramon belül a vidéki foglal­koztatás növelése érdeké­ben végeztek vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Agrár- és .Gazdálkodástudományok Centrumának szakemberei 7 ország kutatóival közösen. A program célja volt, hogy a ku­tatások végén a szakemberek javaslatokat tudjanak tenni az Európai Unió részére a vidéki területek gazdasági és mun­kaerő fejlesztésére. Javaslatok- Többek között elemeztük az Európai Unió munkaerő­piaci politikáját, valamint a vidéki munkavállalással fog­lalkozó kutatásokat. Ezt kö­vetően javaslatokat dolgoz­tunk ki melynek kapcsán az EU foglakoztatási politikáját minél inkább az egyes régi­ók sajátosságaihoz próbálják igazítani. A kutatás végén a különböző típusú területekre új foglalkoztatási stratégiákat dolgoztunk ki, melyet egy kiadványban meg is jelen­tettünk - fejtette ki Pakurár Mikós egyetemi docens. Eredmények- Sok esetben azért nem tud­nak a vállalkozók leteleped­ni egy kis faluba, mert nincs megfelelő szakember, de a képző helyeknek viszonylag egyenletes eloszlásával a kis településen élő embereket is fel lehetne hozni olyan szint­re, hogy be tudjanak kapcso­lódni a munkaerőpiacba. Az üzleti környezet növelése érdekében tanácsoltuk pél­dául az adóterhek csökken­tését; Litvániában komoly elhatározás volt, hogy a na­gyon elmaradott területeken adómentességet kapjanak a vállalkozók. Emellett növelni kellene a vidékek vonzóké­pességét az emberek számára, A napelemek áram előállításra jól használhatók tanyákon, juhfarmokon amorf) gyártott napelem tí­pusból egyforma névleges villamos teljesítményű áram­termelő modulsort állítsunk össze. Méréseink szerint az erőmű évente átlagosan 5000- 6000 kWh elektromos energi­át termelt, amely a hálózatba lett visszatáplálva - mondta Hagymássy Zoltán egyetemi docens. - Az analizált adatok lehetőséget adnak a napele­mek összehasonlítására Deb­FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN récén térségének besugárzási viszonyai mellett. A napele­mek mezőgazdasági haszno­sításának azokon a helyeken van elsősorban jelentősége, ahol a villamos vezetékháló­zat kiépítése gazdaságtalan lenne, így áram előállítására jól használhatók tanyákon, juhfarmokon, illetve a mikro öntöző szivattyú üzemelteté­sére - tudtuk meg Hagymássy Zoltántól. ÉKN-TZ Az EU7-es projekt záró konferenci­ája Brüsszelben fotó: arc hIv melyet az alapellátáshoz való hozzáférés könnyítésével és az infrastruktúra - csatorná­zás, közlekedés - fejlesztésé-, vei lehetne elérni. Ezen terü­letek gazdasági helyzetének javítása szempontjából szük­séges elősegíteni az ott előál­lított termékek hazai illetve nemzetközi piacra vitelét, mert a gazdaságilag elmara­dott területek alacsony vásár­lóereje nem teszi lehetővé a helyi vállalkozások fejlődését és ezáltal a foglalkoztatás nö­velését - nyilatkozott Pakurár Miklós. ÉKN

Next

/
Thumbnails
Contents