Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-14 / 12. szám
2012. JANUÁR 14.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET Egyöntetű pénzügyi szigort várnak az EU-tól Brüsszel. Arra sürgette a belga kormány egyik tagja az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió minden tagállamával egyformán szigorú legyen az államháztartási hiányra vonatkozó értékeléseiben. Melchior Wathelet államtitkár azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az uniós végrehajtó szerv az év elején nyomást gyakorolt hazájának kormányára. MTI Hosszú idő óta először nőtt Vlagyimir Putyin kormányfő népszerűsége, ahogy Dmitrij Medvegyev államfőé is emelkedett - derült ki egy közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek 58 százaléka értékelte jónak a kormányfő tevékenységét, és 57 százalékuk tartja úgy, hogy az államfő munkája is megfelelő. December elején az arány még 51 százalék volt mindkettőjük esetében. Heinz Fischer fotó: net Országunkat érintő osztrák aggodalmak bécs. a Magyarországgal kapcsolatos aggodalmakra is kitért Heinz Fischer osztrák államfő diplomaták előtt elhangzott beszédében. „Az európai intézményekkel és más európai országokkal összhangban nem hallgatok az egyes magyarországi fejleményekkel kapcsolatos aggodalmakról és arról, hogy fennáll a párbeszéd szükségessége. Ezt nem ellenséges szándékkal teszem.” mti „A nagy felkészülés éve” Lehetőség van más járáshoz csatlakozásra FOTÓ: INTERNET Navracsics Tibor: a járási rendszer létrehozásával elérhetőbbé válnak az állami szolgáltatások Budapest. ma kormány célja a járási rendszer kiépítésével az, hogy közelebb vigye az állami szolgáltatásokat a polgárokhoz, és azokat elérhetőbbé tegye” - közölte a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Navracsics Tibor a közszférában elrendelt elbocsátásokkal kapcsolatban az állami feladatellátás ésszerűsítése következtében fölöslegessé vált álláshelyek megszüntetéséről is beszélt. Kulturális váltis A tárcavezető szerint az idei év „a nagy felkészülés éve lesz”, fel kell készülni a 2013. január l-jén elindítandó rendszerre. Mint mondta, a kormány tudatában van annak, hogy a területi hovatartozással kapcsolatban a településen élők érzékenyek, így igyekeznek a járások kialakításánál óvatosan eljárni. „A kormany.hu oldalon már elérhető a járási leosztás, a tervezetet a települések képviselő-testületi tagjai és a polgármesterek ja„A kormányzat nem tartja fölöslegesnek azokat az embereket, akiknek a feladatkörük megszűnésével távozniuk kell a közszférából” - hangsúlyozta Navracsics Tibor, hozzátéve, nekik hozta létre a kormány a Karrier Híd Prognuár 29-ig véleményezhetik” - emlékeztetett Navracsics Tibor. A miniszter hozzátette: ha egy település más járáshoz szeretne tartozni, akkor arra is lehetőség van, a döntést a területileg illetékes kormányhivatal és kormány- biztos szakmai véleményére támaszkodva hozzák majd meg. Bizalom a hivatalok iránt „A kormány bízik abban, hogy a polgárok érzékelik majd azt a kulturális váltást, amely ma az államigazgatásban és közramot, amelynek keretében járulékkedvezményt kapnak azok a vállalkozók, akik a közszférából most elbocsátandó kormány- és köztisztviselők munkaerejére igényt tartanak. A kettős intézkedéssel, illetve a Karrier Híd bevezeigazgatásban végbemegy” - tette hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az államigazgatási szervezet egy évvel elkezdődött átalakításával kapcsolatban a miniszter kiemelte: olyan államigazgatást, valamint területi-állami intézmény- rendszert kíván létrehozni a kormány, amely lehetőség szerint hatékonyabbá teszi a működést, illetve az állampolgároknak egyszerűbbé és barátságosabbá teszi az ügyintézést. A kormányhivatalok és kormányablakok tése révén megoldható az állami működés ésszerűsítése, másrészt a felszabaduló munkaerő „átsegíthető” a piaci szférába - vagy legalábbis a piaci szereplők érdekeltté tehetők annak érdekében, hogy itt találjanak munkát. hálózatának létrehozásával a miniszter szerint sikerült ezt a cél elérni. A tárcavezető szerint önmagában az a tény, hogy a megyei önkormányzatok által fenntartott intézményrendszer átvételét a kormányhivatalok hajtották végre, jól mutatja, hogy ezek a hivatalok mekkora bizalmat alakítottak ki saját működésük iránt. „A kormány eredeti célja, hogy minél hatékonyabb és bürokráciamentesebb ügyintézés valósuljon meg, az államapparátus létszámával összefüggésben pedig a gazdasági ésszerűség szempontjainak kell dominálniuk” - mondta. A tárcavezető a közszférában megkezdődött elbocsátásokról szólva úgy fogalmazott, hogy ez egyszerre jelenti a „pufferként” létező üres, valamint az állami feladatellátás ésszerűsítése következtében fölöslegessé vált álláshelyek megszüntetését. mti Nem felesleges emberekről van szó Téma a plágiumügy... Van olyan uniós érv, amit megfogadhat a kormány Budapest. Az MSZP továbbra is azt sürgeti, hogy Schmitt Pál és az őt jelölő Fidesz is szólaljon meg az államfő plágiumügyében. A Jobbklikk véleményportálon - ahol a kormány- váltás előtt Navracsics Tibor jelenlegi miniszterelnök-hePÉNZNEM árfolyam változás Euró 309,30-0,90 USA dollár 241,04-2,29 Svájci frank 255,47-0,56 Angol font 370,21-3,13 Román lej 71,39-0,01 Ukrán hrivnya 29,97-0,37 Horvát kuna 40,98-0,16 Lengyel zloty 70,21 +0,54 fc gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB lyettes is közölt bejegyzéseket - pénteken az jelent meg: az elnöki hivatal tekintélyének megmentéséért, de legalábbis megőrizve az esélyt annak újjáépítésére, Schmitt Pálnak haladéktalanul le kellene mondania. MTI Tematikus kormányülések Budapest. Több tematikus ülést is tart a következő két hétben a kabinet, a jövő héten várhatóan hétfőn, szerdán és pénteken tanácskozik majd, és tárcánként áttekinti az eddig elfogadott törvényeket. Az MTI információi szerint a jövő heti kormányüléseken áttekintik egyebek mellett az elmúlt másfél év eredményeit, szóba kerül majd, hogyan áll a Széli Kálmán-terv végrehajtása, valamint „az ország átszervezése utáni konszolidáció” is. MTI „Vannak olyan uniós érvek az MNB-törvény ügyében, amelyekkel egyetértünk.” Budapest. Az új magyar jegy- banktörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott uniós jogi érvek között vannak olyanok, amelyekkel egyetért a magyar kormány, és nem látja akadályát azok elfogadásának, de vannak köztük olyanok is, amelyekben messze vannak az álláspontok - mondta a miniszterelnök pénteken az MRl-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Átlátható jogszabályok Az unió által kifogásolt másik két törvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: bírói ügyekben az EU-nak nincs kompetenciája, „ez magyar ügy”. A vitatott kérdéssel, a bírák nyugdíjkorhatárával összefüggésben megjegyezte, éppen az Európai Unió szereti az átlátható, világos, tiszta nyugdíjszabályokat. Magyar- országon is az történt, hogy a köz alkalmazásában állók esetében az általános nyugdíjkorhatárhoz kell igazodni. Találgatások... A véleményét összegezve a kormányfő azt mondta, ha vannak olyan érvek, amelyek a jogszabályok megváltozatása mellett szólnak, akkor azokat megfontolják majd. Az olyan esetleges uniós kérésekről szóló híreket, mint az új alaptörvény házasságra vonatkozó részének, vagy a jegybankvezetők esküszövegnek megváltoztatása, vagy a volt miniszterelnököt is érintő eljárás megszüntetése, Orbán Viktor nem kívánta kommentálni, azokat találgatásoknak minősítette. MTI * DEVIZAÁRFOLYAM VENDÉGJEGYZET Dr. Hajnal Bevándorlók új szerepkörben íz éve az MTA Demográfiai Bizottságának ülésén a nyíregyházi születésű, Debrecenben érettségizett, de az Egyesült Államokban élő legnagyobb magyar demográfus, Demény Pál (az MTA külső tagja, ENSZ szakértő) azzal a meghökkentő becsléssel lepte meg a bizottság tagjait, hogy Magyarország népessége e század közepére 7 millió főre csökken, azaz száma ugyanannyi lesz, mint 1900-ban volt. Az ugyancsak 7 miihó főről induló Fülöp-szigeteken már 1950-ben 35 millióan, 2000-ben 70 millióan éltek, 2050-re pedig várhatóan 130-140 millió főre növekszik népessége. 150 év alatt mi ugyanodajutunk vissza, mint ahonnan elindultunk, míg a Fülöp-szigeteken ugyanennyi idő alatt húszszoros népességnövekedés következik be. Ettől sokkal optimistább az Európai Unió népesség-előreszámítása, mely szerint Magyarország 8,7 millió fővel számolhat a század közepén. Ha figyelembe vesszük azt, hogy még e kisebb népességcsökkenési változat is súlyosan rontja hazánk érdekérvényesítő erejét az Európai Unióban, és negatívan hat az iskolarendszerre, a foglalkoztatásra és a nyugdíjrendszerre, akkor minden lehetséges kitörést jelentő változatot meg kell vizsgálnunk. A magyar országgyűlés által 2007 decemberében példa nélküli gyorsasággal és egyhangúsággal ratifikált Lisszaboni Szerződés ugyanis 2019 után alapvetően változtatja meg a tagállamok közötti erőviszonyokat. A Nizzai Szerződésben rögzítettek szerint addig a politikai alkuk eredményeként létrejött szavazási arányok érvényesülnek. 2019 után ezeket az arányokat az igazságosabb, könnyebb döntést létrehozó népességi arányok veszik át. A Közgazdasági Szemle egyik szerzőjének számításai szerint Magyar- ország befolyása elsősorban folyamatos népességcsökkenése miatt, hosszú távon mintegy 35 százalékkal mérséklődik, ennyit veszít relatív befolyásából, és ezzel a legnagyobb vesztesek közé kerül. Ez azt jelenti, ha az egyes országok képviselői mindig saját országuk érdekei szerint szavaznak, akkor a Magyarországnak szánt EU-források hasonló arányú csökkenése következhet be. Ha termékenységünkön hosszabb távon sem tudunk érdemlegesen javítani, akkor migrációs politikánkon kell jelentős változásokat elérni. A Népességtudományi Kutatóintézet 2010. évi kutatása szerint a megkérdezetteknek csak 21 százaléka válaszolta azt, hogy a népességfogyás az ország legsúlyosabb problémája. A bevándorlás támogatását, mint kizárólagos eszközt a válaszolóknak csak 4 százaléka fogadta el, további 10 százaléka azonban a termékenységnövelés mellett, mint másik lehetséges eszközt is elképzelhetőnek tartott. A helyzet nem sokat változott. 1993-ban Jeszenszky Géza külügyminiszter nyíregyházi előadása után az egyik kérdés így hangzott: mit szólna egy olyan bevándorlási politikához, ahol pénzt fizetnének a külföldiek azért, hogy hazánkban letelepedhessenek. Jeszenszky diplomatikus választ adott, mert megszavaztatta a jelenlévőket, hogy ki ért az ötlettel egyet. (Az államadósság csökkentése akkor is súlyos probléma volt). A hallgatóság háromnegyede elutasította, de egynegyede elképzelhetőnek, legalább megfontolandónak vélte. Az államadósság mérséklése, a nyugdíjrendszer fenntarthatósága és még számos ok miatt forrásokra van szüksége az országnak. A forrásbevonás egyik lehetséges módja lehetne, ha olyan, elsősorban feltörekvő országokból fogadnánk be idetelepülni szándékozókat, akik ezt képesek lennének megfizetni. E sorok írója az ötletet egy hongkongi taxisofőrtől hallotta, akivel 20 éve a kanadai Vancouverben találkozott. A gépkocsivezető elmondta, hogy félve Hongkongnak Kínához való csatlakozásától, családja és barátai Kanadában telepedtek le, melyért személyenként 250 ezer kanadai dollárt fizettek. Ez akkor kb. 25 millió, ma 50 millió forintnak felel meg. Teljes adósságállományunk ilyen értéken való „kivásárlása” 400 ezer külföldi letelepedését kívánná meg, ami nagy valószínűséggel a legliberálisabb felfogásúak számára is riasztóan sok. De fele, negyede is sokat segíthetne hazánk kritikus pénzügyi gondjain, és javíthatna népességi viszonyainkon. Kétszázezer külföldi letelepedésével jelenlegi 2 százalékos arányuk megduplázódhatna és multiplikátora lehetne számos kedvező (pl. tőkebevonási) folyamatnak. Tisztelt Olvasó! A javaslat akár meglepő is lehet, mert hazánkban az idegenekkel szembeni előítéletesség nagyon erős. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a pirézeket, mint kitalált népcsoportot nagy arányban utasították el a megkérdezettek. Legalább ilyen bizonytalanság az, hogy lennének-e egyáltalán ilyen feltételekkel letelepedni szándékozók. A szerző a Debreceni Egyetem professzora 99 Az államadósság mérséklése, a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, valamint még számos ok miatt forrásokra van szüksége az országnak. Béla
