Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-03 / 2. szám

2012. JANUÁR 3.. KEDD 2 Mindenfelől KELET JEGYZET Dankó f m Mihály Remény és cél nélkül helyi megyei kórházban 3l-én belehalt sérü- lésébe az a zirci rokkantnyugdíjas, aki december 14-én szíven szúrta magát a veszprémi nyugdíjbiztosítási igazgató­ság ügyfélszolgálatán. Már maga a tény is megrá­zó, de a választott módszer igencsak sokkolja az embert. Hogy hozhat ilyen döntést valaki? A hírekből kiderült, K. Lajos régebben lakatos volt a zirci téeszben, tíz éve gerinc­betegsége miatt százalékolták le. Közben súlyos szívbeteg lett. Most értesítést kapott, hogy elutasították fellebbe­zését, és rokkantsági nyugdíj helyett ezentúl csak rend­szeres 28 500 forint szociális járadékot kap. Hogy mi játszódhatott le a szerencsétlen emberben a szúrás előtti 24 órában, nehéz lenne megmondani. De azt a szakemberek is megerő­sítik: a frusztrált helyzet - s kétségtelenül ilyen a társadal­mi nyomor - agressziót szül, amely éppúgy irányulhat a közösség, mint önmaga ellen. S bizony egyre több a nehéz helyzetbe került férfi, nő, családapa, édesanya. S amikor már nincs kiút, ehhez a végleges megoldáshoz nyúl­nak. Nincs remény, nincs cél, csak a feladás. Késő a bánat. Tudom, nem lehet minden „virághoz lehajolni”. De a felelősség közös, lent és fent egyaránt, és egyszer mindent számonkérnek. ~ danko@lnform.hu Több milliárdos jutalmat kaptak az ügyészek BUDAPEST. Egy év alatt 4,5*5 milliárd forintos jutalmat osz­tottak szét az ügyészség mun­katársai között - tudta meg a Blikk. A legtöbb jutalmat júli­ustól szeptember végéig osz­togatták, összesen 1,6 milliárd forintot. Az év végén átlago­san havi fizetésük 124 százalé­kát tehették a karácsonyfa alá A Legfőbb Ügyészség sajtóiro­dája közölte: mindenki meg­dolgozott a prémiumért, mti MGYOSZ: a kormány által szorgalmazott bér­emelés olyan teher, amit a vállalatok nagy része nem tud kigazdálkodni. Budapest. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szö­vetsége (MGYOSZ) elemzése szerint a kormány által szorgal­mazott béremelést a vállalatok jelentős része nem tudja kigaz­dálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Rolek Ferenc a szervezet alelnöke. Nem csak az 5 százalék A kormány által szorgalma­zott béremelést nem lehet kötelezővé tenni, tehát elvá­rásként fogalmazódik meg és valójában nem pusztán öt százalékot jelent - magyaráz­ta az alelnök. A kormány elvá­rása az, hogy mindenkinek, akinek bruttó bére nem éri el a havi 218 ezer forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzál­Jövő szerdán találkozik Fellegi Tamás az IMF-fel Budapest. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter január 11-én utazik Washingtonba, hogy informális egyeztetéseket foly­tasson a Nemzetközi Valuta­alappal (IMF) - írta az Index, hu. A miniszter sajtóirodájának év végi közlése szerint Fellegi találkozik az IMF Magyaror­szágért felelős szakembereivel, Christine Lagarde-dal, az IMF vezérigazgatójával és az igaz­gatóság más tagjaival is. mti ják, azaz a nettó keresete ne csökkenjen. Rolek Ferenc az MGYOSZ fel­mérést ismertetve elmondta: a tagvállalatok számára már a minimálbér illetve a szak­munkás bérminimum emelé­se is komoly nehézséget okoz 93 ezer illetve 108 ezer forint­ra, hiszen ez 14-18 százalékos 2,6 Elsősorban a forint gyengü­lése okozta az államadós­ság rátájának növekedését az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy lát­ják a mutatót felfelé tolta a Központi Statisztikai Hivatal GDP-revíziója is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn 82,6 százalékos GDP-arányos adósságrátáról számolt be a pénzügyi számlák statiszti­kájában. MTI emelést jelent. Különösen azokban az ágazatokban, pél­dául a könnyűiparban, a tu­risztikában, a kereskedelem­ben és a vendéglátásban, ahol az élőmunka aránya jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, ott drasztikus költségcsök­kentést kell végrehajtani, ami „Nem szakmai alapon született az MNB-jelentés” Budapest. A Fidesz szóvivője szerint nem szakmai alapon született a Magyar Nemzeti Brink jelentése az államadós­ságról. Selmeczi Gabriella kö­zölte: az almát a körtével akar­ják összehasonlítani: a bruttó hazai terméket forintban mé­rik, az államadósság egy jelen­tős része pedig devizában van. Hozzátette: a kormány komoly eredményeket ért el az állam- adósság csökkentése terén, mti létszámcsökkenéssel járhat. Ami a teljes bérkompenzációt illeti, a kormány felismerve a nettó keresetek megőrzésé­nek jelentőségét, közel 100 milliárd forintot állított be erre a célra. A vállalkozások járulék jóváírással, pontosab­ban új nevén, a szociális adó jóváírásával csökkenthetik Selmeczi Gabriella fotó: internet kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó megkapja az öt százalék bér­emelésen felül a korábbi nettó keresetének megfelelő kom­penzációt - hangsúlyozta az alelnök. Példaként elmondta: a 18 százalékos minimálbér emelésből öt százalék jut a vállalkozásra, és 13 százalék a költségvetésre, mégpedig úgy hogy ezt a bizonyos 13 száza­lékot már nem is kell befizetni a tb-kasszának.- Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot. A felmérés azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz - összesí­tette a vállalati véleményeket az MGYOSZ alelnöke. mti Egyes ága­zatokban létszámcsök­kenésre lehet számítani. ROLEKFERENC „Sok vállalkozás nem lesz képes az első öt százalékot kifizetni” Sokan dolgoznak minimálbéren (illusztráció) - „a minimálbér illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz” fotó: ém archívum A „Szólj bele...” után Mindszenty József emléke jön Budapest. Mindszenty József hercegprímás születésének 120. évfordulója alkalmából országos rendezvénysorozatot hirdet az Ifjúsági Keresztény- demokrata Szövetség és a Ke­reszténydemokrata Néppárt. Stágel Bence KDNP-s ország- gyűlési képviselő, az IKSZ el­nöke emlékeztetett arra, hogy tavaly is hirdettek tematikus évet „Szólj bele a közéletbe” címmel, amelynek apropóját az adta, hogy egy nyilvános­ságra került felmérés eredmé­nye szerint a 18-35 év közötti korosztály harmada azt mond­ta, számára mindegy, hogy de­mokráciában vagy diktatúrá­ban élnek-e, egyhetede pedig a diktatúrát lényegesen jobbnak nevezte a demokráciánál. MTI C DEVIZAÁRFOLYAM | (2012.01.02.) BHI PÉNZNEM árfolyam változás Euró 315,28 +4,15 USA dollár 243,42 +2,74 Svájci frank 259,07 +3,16 Angol font 377,76 +6,61 Román lej 72,88 +0,81 Ukrán hrivnya 30,39 +0,47 Horvát kuna 41,81 +0,54 Lengyel zloty 70,62 +0,09 ; gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB I Ágh Péter, a Fidelitas elnöke és Rónaszéki Nóra, a Fidelitas alelnöke, ötlet­gazda adta át az Alaptörvény Braille-írásos változatát fotó: fidelitas.hu Az alaptörvényt a vakok két helyen is olvashatják Tizenhárom rendszerváltó az egypártrendszer ellen Vak fiatalokkal foglal­kozó intézményeknek adta át az alaptörvény Braille-írásos változatát a Fidelitas. Budapest. Ágh Péter ország- gyűlési képviselő, a Fidelitas országos elnöke hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy korábban Braille-írásban nem volt elérhető az alaptörvény, ezért az általa vezetett ifjú­sági szervezet úgy döntött, hogy két, vak fiatalokkal fog­lalkozó intézmény számára lefordíttatja és kinyomtattat­ja Braille-írásban. Ágh Péter tudatta: a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolájának és a Vakok Batthyány László Gyermek- otthonának adták át az alap­törvény Braille-írásban ké­szült változatát. mti Az európai értékek ki­kényszerítését sürgeti a demokratikus ellenzék több tagja. Budapest. Kizárólag a de­mokratikus normákra épülő Európai Unió értékeinek ki­kényszerítésével lehet meg­akadályozni a fideszes egy­pártrendszer kialakítását a demokratikus ellenzék több tagja szerint. A rendszerváltás idején szerepet játszó tizenhárom személyiség, köztük példá­ul Demszky Gábor, Konrád György, Magyar Bálint és Rajk László az MTI-hez hétfőn el­juttatott közleményükben úgy fogalmaznak, Magyar- országon megszűnt a nyuga­ti értelemben vett liberális demokrácia, a hatalmi ágak szétválasztása formálissá vált. Mint írják, egy minden elemében antidemokratikus berendezkedésű, a magántu­lajdon sérthetetlenségét nem tisztelő, az önkormányzatisá­got felszámoló, a társadalmi mobilitás csatornáit, valamint a köz- és felsőoktatást közvet­len politikai irányítás alá vonó kormány van hatalmon, ami szerintük elszigetelődést, el­szegényedést és kilátástalan- ságot hoz. Ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyaror­szág és Brüsszel közös érdeke lenne fellépni a magyar mi­niszterelnökkel szemben, mti Konrád György fotó: internet C NEMET, BRIT, BELGA ES OSZTRÁK LAPOK HÉTFŐI IRASAIA MAGYAR BELPOLITIKÁRÓL Financial Times Deutschland (né­met üzleti lap): Az EL) magyarázatot követel Magyarországtól című írásában ismertette a PSZÁF és az MNB össze­vonásának tervét: „Ezzel megszűnik az MNB függetlensége. Orbán így mesz- szemenő beavatkozási jogosultságot biztosít magának a jegybank felett - és ezzel a kamatpolitika és a devizatarta­lék felett”. The Times (konzervatív brit napilap): A „Vissza az önkényuralomba” című írás szerint az új alaptörvény az alapvető szabadságjogok „rendkívüli mértékű sérelmét” jelenti, az alaptör­vény „hatalmas mértékben" szélesíti a kormánypárt jogköreit. Orbán Viktort „az egyre zsarnokibb miniszterelnök” jelzővel illeti a szerző. „Egyetlen centet sem szabadna folyósítani, amíg ez a szégyenteljes alkotmány érvényben marad” - fejeződik be a cikk, _________ La Libre Belgique (mérsékelt jobb­közép brüsszeli lap): „Magyarország: veszélyben a demokrácia” című írás szerint az év végén elfogadott tör­vények korlátozzák a demokráciát. A szerző első helyen azt emelte ki, hogy a szocialista pártot felelőssé teszik a volt kommunista rezsim bűneiért. Kurier (osztrák lap): Az Osztrák Gaz­dasági Kamarában is aggodalommal figyelik a magyarországi fejleménye­ket, az osztrák cégek „de facto kisajá­títástól” tartanak. Egy kommentár a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítását és részbeni költség- vetési célra fordítását kisajátításnak nevezte. Hasonló fenyegeti most a külföldi vállalatokat - vélte. Gúr Nándor volt a legaktívabb Budapest. Az Országgyűlés, az elmúlt évben összesen több mint 200 új törvényről, illetve törvénymódosításról döntött - derül ki a parlamenti honla­pon feltüntetett adatokból. A felszólalások számát tekintve a szocialista Gúr Nándor bizo­nyult a tavalyi év legaktívabb képviselőjének: a parlament internetes oldalának - hétfőn még csak december 22-vel bezárólag összesített - adatai szerint 344 megszólalással biz­tosan „előzi meg” a 247-szer felszólalt LMP-s Vágó Gábort, míg a leghosszabban a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás beszélt a plenáris üléseken, majdnem 21 órás összidővel. mti LMP: utcai akciók az új évben is BUDAPEST. - Az LMP idén is ké­szül a 2011. december 23-ihoz hasonló utcai akciókra, mert a párt híd akar lenni az utca és a parlament között - mondta Schiffer András. Az ellenzéki párt frakcióvezetője úgy fogal­mazott, hogy 2014-re már kor­mányképes, pólusképző erővé akarnak válni és kormánypárt­ként „visszacsinálni” a demok­ráciát szerintük romboló két­harmados rendelkezéseket. Szavai szerint, ha nem lesz kétharmados többség például az egykulcsos adórendszer le­cserélésére, akkor „elmennek a falig” és készek lesznek az alkotmánysértésre is. mti

Next

/
Thumbnails
Contents