Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-03 / 2. szám
2012. JANUÁR 3„ KEDD Háttér 3 KELET Az biztos, hogy jár, de az nem, hogy jut Bérkompenzáció: nőnek a cégek kötelezettségei, ám nem biztos, hogy a dolgozók többet keresnek majd. NYÍREGYHÁZA. A minimálbér január elsejétől havi 93 ezer, a garantált bérminimum pedig havi 108 ezer forintra emelkedett, megszűnt a munka- vállalók adó-jóváírási lehetősége, valamint emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék, a két intézkedés hatására pedig idén a havi szinten bruttó 216 806 forint alatt keresők tavalyi nettó bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. Egy január l-jén életbe lépett kormányrendelet szerint a munkáltatók kötelesek megemelni azon munkavállalók bruttó bérét, akik a fenti intézkedések miatt idén kevesebbet keresnének, mint tavaly. Elvették az ösztönzés eszközét Czomba Csaba, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke lapunknak azt mondta: sokan lesznek, akiknek még az 5 százalékos bérfejlesztésre sem lesz lehetőségük. Ők kimaradnak a kompenzációból, miközben a minimálbért és a szakmai bérminimumot meg kell adniuk. - Az új rendszer a kompenzáció ellenére is nagy terhet jelent a munkáltatókff Nagy terhet jelent a munkáltatóknak. CZOMBACSABA Amelyik munkáltató nem hajtja végre a bérkompenzációt, szankciókra számíthat illusztráció: sipeki Péter nak, főleg egy stagnáló gazdasági környezetben. Baj az is, hogy elvették a munkaadóktól a bérekkel való differenciálás és az ösztönzés eszközét. A munkahelyek csökkenése mellett növekedhet a színlelt munka- szerződések száma, és bővülhet a feketegazdaság, tovább terjedhet a zsebből zsebbe fizetés. Alapvetően az a gond az új bérrendszerrel, hogy a piacgazdaság egyik alapját, a szabad béralku mechanizmust erősen korlátozza. Nem kedveljük, ha a versenygazdaságban a munkaadókat ilyen erős nyomás alá helyezik - mondta Czomba Csaba. Elbocsátásokkal járhat A Szabolcs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke támogatja a bérkompenzációt, de azt mondja: túlzottan bürokratikus úton lehet csak végrehajtania egy vállalkozásnak, viszont ajánlott, hiszen ellenkező esetben kieshet a cég az állami és az uniós pályázatokból, s közbeszerzésből. - Azon vállalkozásoknál, amelyek nem tudják minden alkalmazottjuknál megőrizni a keresetek reálértékét a kompenzáció révén, elbocsátások következhetnek be, és a részmunkaidős foglalkoztatás is előtérbe kerülhet. Ráadásul a minimálbér emelkedésével párhuzamosan a munkáltatók adókötelezettsége is növekszik. A cégek kötelezettségei tehát nőnek, de a dolgozó nem feltétlenül keres majd többet - összegzett Pekó László. Képtelenek kigazdálkodni- A hazai kisvállalkozások az előírt bérkompenzációt képtelenek kigazdálkodni. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) jelezte is az illetékeseknek, hogy ezáltal igen nehéz helyzetbe kerülnek a mikro- és kisvállalkozók- mondta lapunknak Géresi József az IPOSZ országos alel- nöke, megyei szervezetének elnöke, nyíregyházi kisvállalkozó.- A kikényszerített béremelés egyenes következményeként sok kkv embereket kényszerül majd elküldeni, hiszen a minimálbér kötelező emelése is nagy terheket ró rájuk. A saját cégünknél ilyen gond nem áll fönn, mert az itt foglalkoztatott tizenkét ember nem érintett még a minimálbér emelésben sem, ugyanis nálunk tisztességes bért kap mindenki - fejezte be a Géresi Hidraulika Egyéni Cég tulajdonosa.- A hazai sütőipart érzékenyen érinti a bérfejlesztés, a minimálbér-emelés, mivel igen magas hozzáadott értéket állít elő. A pékek döntően délutáni és éjszakai műszakban dolgoznak, amiért pótlék illeti meg őket. A bérköltség emelkedése tehát ezen a területen hatványozottan megjelenik - mondja Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség elnökségi tagja, hozzátéve: a sütőipari vállalkozások képtelenek kigazdálkodni a jelentős bérköltség, illetve járulékteher növekedést, valamint az óriási adminisztrációs teher kapcsán keletkező többletkiadást, így létszám- leépítésre vagy áremelésre kényszerülnek. Morzsányi emelés- Ahhoz, hogy igénybe vehes- sük a bérkompenzációt, előbb meg kell lépnünk a minimális, 5 százalékos bérfejlesztést, a minimálbér emelést. Azt, hogy minden érintett dolgozó elszámolása megtörtént, igazolásokkal kell bizonyítani az illetékes hatóságoknak. Az élőmunka-igény miatt a sütőiparban hatványozottan jelentkezik a bérköltség-növekedés, ahogy az is, hogy a bérkompenzációt csak azok tudják majd igénybe venni, akik maximálisan „tisztán”, legálisan dolgoz(tat)nak - hangsúlyozza Lakatos Tibor, immár a VELA Pékség ügyvezetőjeként.- Elbocsátással nem kalkulálunk, sok pékséghez hasonlóan a másik utat választjuk: február végén kénytelenek leszünk végrehajtani egy „morzsányi” áremelést. Ez sajnos elkerülhetetlen. km A törvény értelmében 2012. január 1-jétől szankció fogja sújtani azokat a munkaadókat, amelyek nem emelik a kifizetett munkabéreket legalább olyan mértékben, hogy azok nettó összege ne csökkenjen. A béremelés elmaradása két évre kizárja az érintett vállalkozásokat a közbeszerzési kiírásokból és az állami támogatásokhoz való hozzáférésből is. Mit várhatunk „Erzsébettől”? Az érvényességi idő lejártáig a régi utalványok is használhatók ILLUSZTRÁCIÓ: SIPEKI PÉTER •'.rv AZ ELŐFIZETŐ 4-4 KÉRDEZ A KELET VÁLASZOL Januártól állami monopóliummá vált az étkezési jegy kibocsátása. NYÍREGYHÁZA. - Tegnap délelőtt, az új év első munkanapján körlevélben tájékoztatott minket a munkaadónk a januártól bevezetett Erzsébet- utalvány igénylési feltételeiről. A kitöltendő űrlappal még csak-csak elboldogulok, az ÁSZF törvényi halandzsájából egy szót sem értek. Kérem, mondják el közérthetően nekem és minden érintett munkavállalónak, konkrétan kik, milyen összegben és milyen feltételekkel vehetik igénybe ezt az új cafeteriát! - fordult lapunkhoz kér(d)ésével hűséges olvasónk, Homyák József. A KM megtudta: a béren kívüli juttatások táborát gazdagító Erzsébet-utalványt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány papír alapon vagy elektronikus formában (kártyán) bocsátja rendelkezésre. Kizárólag étkezési célra használható fel, fő célja, hogy átláthatóvá váljon az étkezési utalványok forgalmazása és felhasználása. Kedvezőbb feltételek- Előnye, hogy az utalványt a bérjellegű juttatásokénál több mint 30 százalékkal kedvezőbb feltételekkel kaphatják meg a munkavállalók: fogyasztásra kész étel vásárlására és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására használható fel. Egy utalványos az év során több munkaadótól is kaphat ilyen utalványt, a felhasználási határidő mindig a következő esztendő utolsó napja. A papír alapú utalványon szerepel a beváltási érték, a felhasználhatósági kör (hideg vagy meleg étkezés) és a lejárat időpontja is. Az elektronikus utalványt az elfogadóhely vagy terminálon, vagy a kibocsátó által kialakított központi internetes felületen keresztül váltja be - taglalja Szilágyi Katalin, az Inform Akadémia HR-menedzsere hozzátéve: míg korábban maximum havi 18 ezer forint értékben adhatott meleg étkezési tiketteket dolgozójának a munkaadó, addig az Erzsébet-utalvány felső határa havonta csupán 5 ezer forint, ám a munkaadónak ez így is jóval kedvezőbb annál, mintha munkabért adna. Az idei adótörvényekben szerepel egy másik, 12500 forintos béren kívüli étkezési juttatás is, melyet a meleg étteremmel rendelkező munkaadók adhatnak alkalmazottaiknak. A korábbi ajándék utalványok is megmaradnak, de a magas adóvonzata miatt már nem éri meg ezt a cafeteria-típust választani. Bár a sport utalványok adómentesek, vélhetően fontosabb lesz az igénylők számára, hogy friss kenyér vagy meleg étel legyen az asztalon - tette hozzá a szakember. km-pi NÉZŐPONT Száraz Ancsa A Melyik ujjúkat harapják? ddig sem voltak könnyű helyzetben s a hazai vállalkozások, és úgy tűnik, ezen az új év sem változtat. Nem tudják, melyik ujjúkat harapják, ráadásul kényszerből hozott döntésük nemcsak nekik, de alkalmazottaiknak is fájni fog. A saját érdekük is, hogy emeljék a béreket, csak azt nem tudják, miből tegyék. Megtakarításaik nincsenek, így vagy dolgozókat bocsátanak el, vagy emelik a termékeik árát - egyik sem túl biztató a jövőre nézve. Az adójóváírás megszűnése több tízezer forintot vesz ki a dolgozók zsebéből - ráadásul éppen azokéból, akik eddig sem dúskáltak a forintokban. A kormány szándéka, miszerint ők se keressenek kevesebbet, mint tavaly, nemes, ám nincs cégvezető, aki azt mondaná: a bérkompenzáció reális lehetőség. Az iparosok és a pékek képviselője szerint, képtelenek kigazdálkodni a plusz bért, a vállalkozók érdekeit képviselő szervezet vezetője a feketegazdaság erősödésére hívja fel a figyelmet, a kamarai vezető pedig elbocsátásoktól tart. Aki fizet, kis híján tönkremegy, ám aki nem, az életmentő forrást jelentő pályázatoktól esik el - a kérdés az, a cégeknek „mi éri meg jobban”. A legrosszabbul pedig azok járnak, akik miatt mindez történik. Akik nem keresnek eleget ahhoz, hogy ne érintse őket a számháború, s akiknek az adójóváírás minden egyes forintja hiányozni fog. Ebben a többszereplős történetben ők vannak a legtöbben, mégis ők azok, akik semmi mást nem tehetnek, mint hogy tétlenül figyelik, hogyan döntenek a sorsukról a fejük felett. szancsa@inform.hu A falu neve 1904-ig Bogárháza volt. a) Ramocsaháza b) Nyírparasznya c) Nylrpazony d) Kálmánháza A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. O MEGKÉRDEZTÜK: Űn kap, vagy kapott már béren kívüli juttatást? SIMON ZOLTÁNNÉ: Én CSENDES ERZSÉBET: VADAS SÁNDOR: Egy lalenleg nem kapok, Egészségpénztárra és darabig kaptam Ilyet a hiszen nincs állásom. élelmiszerre fordítom. MÁV-tól. VARGA ANDRÁS: Egyet- CZIRÉNÉ EDIT: Egy GAÁL KATALIN: Csak len munkáltatómtól mágneskártyára utalják szeratnák kapni, hiszen sem kaptam még. minden hónapban. még tanulok. Simon Zoltánné jelenleg nem kap, ugyanis nagy bánatára munkanélküli. - Most megyek a munkaügyi központba, eddig 4 órában voltam alkalmazva közmunkában a bogdányi önkormányzatnál - válaszolta. Csendes Erzsébet a MÁV alkalmazottja, ő eddig évente 350 ezer forint értékben részesült effajta juttatásból a cafeteria-rendszer nyomán. - Én egészségpénztárra kértem egy részét, illetve melegétel utédványban kaptam meg ezt az összeget. Vadas Sándor is a MÁV-nál dolgozott. - Én egy három és fél éves periódus erejéig részesültem béren kívüli juttatásban. Hajói emlékszem, abban az időben még csak 180 ezer forint volt évente. Én étkezésre fordítottam, egy részét pedig üdülési csekk formájában használtam fel - tette hozzá. Varga András is munkát keres, előzőleg egy környezetvédelmi egyesületnél dolgozott. - Eddig egyetlen munkahelyemen sem kaptam béren kívüli juttatást - válaszolta. Cziréné Szikora Edit egy mágneskártyára kapja a cafeteriát. - Ügyintézőként dolgozom a kormányhivatalnál, minden hónapban erre utalják át a béren felüli részt - mondta. Gaál Katalin még nem dolgozik, a főiskolán tanul. - Én még csak álmodom a béren kívüli juttatásról. Anyukám óvónőként dolgozik, ő nem kap.- DRÁGÁBBAN PARKOLUNK A parkolási díjakat is érintő adóemelés következtében hétfőtől a megyeszékhelyen zónától függetlenül, egységesen tíz forinttal emelkedtek az árak. fotó: sipeki Péter =T/ÓRA fizető parkoló
