Kelet Magyarország, 2011. november (68. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-25 / 276. szám
2011. NOVEMBER 25.. PÉNTEK KELET Beiskolázás 2 Felsővezetőket képeznek BUMCIN. Az állattenyésztés területén két szinten képeznek szakembereket. Az alapképzésben az állattenyésztő mérnökök természet- tudományi, agrár-műszaki, mezőgazdaság-technológiai, állattenyésztési ismeretek birtokában képesek az állati- termék-előállítás, termelési, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására és önálló gazdálkodásra. A mesterszakon végzettek gyakorlati tapasztalattal felsővezetői munkaköröket, szakigazgatási, szaktanácsadási tevékenységet láthatnak el. ékn Lehetőségek tárháza MM KIM. a növényorvos szakon végzett hallgatók alkalmasak nagyüzemi növényvédelmi tevékenység irányítására, növényvédelmi szaktanácsadásra, növényvédelmi fejlesztő tevékenységre, növényvédő szerek felhasználására és forgalmazására, illetve növényvédelmi szolgáltatásra. - A növényorvosi mesterszak mással nem pótolható ismeretekkel és jogosultságokkal ruházza fel a szakot elvégzőket, így kiváló elhelyezkedési lehetőséget biztosít saját szakmájukban - nyilatkozott dr. Kövics György egyetemi docens. ékn Számtalan választási lehetőség FOTÓ: MAGÁN ARCHÍVUM Versenyképes tudást szerezhetnek a MÉK hallgatói. Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK) az agrártudományok területén számos továbbtanulási lehetőséget kínál az érettségizők és az oklevéllel rendelkezők számára. A kar az érettségizők számára több alapszakot (BSc) és felsőfokú szakképzést (FSZ) kínál. A felsőfokú szakképzésekre jelentkezők, tanulmányaik végeztével tovább tanulhatnak a BSc képzéseink valamelyikén. A hallgatók FSZ-ben tanult tárgyaik egy részét kreditelismeréssel beszámítják a BSc szakon folytatott tanulmányaik során. Gyakortatorientált képzés- A Bolognai folyamat bevezetésekor alapvető célunk volt, hogy a sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedés érdekében az akkreditált BSc alapszakjaink megfelelő gyakorlati ismereteket nyújtsanak a hallgatók számára, valamint a hallgatók olyan elméleti alapokkal rendelkezzenek, melyek segítik a mesterképzésben (MSc) való továbbtanulásban - mondta A képzés fontos eleme a gyakorlat dr. Kátai János egyetemi tanár, intézetvezető, dékán. A kar kiemelt hangsúlyt fektet az idegen nyelvi képzésre, hiszen a BSc oklevél feltétele egy idegen nyelvből egy C típusú államilag elismert nyelvvizsga megszerzése. Az Agrártudományi Centrumba jelentkező hallgatók az állattenyésztő mérnöki, élelmiszermérnöki, kertészmérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, mezőgazdasági mérnöki, növénytermesztő mérnöki, természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki BSc alapszakok közül választhatnak. Akik a BSc szakokon diplomát szereztek az agrármérnöki, az állattenyésztő mérnöki, az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki, a kertészmérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a növényorvosi és a természetvédelmi mérnöki mesterszakokra felvételizhetnek. A mesterképzések elvégzése után akár a doktori képzésbe, vagy szakirányú továbbképzésre is jelentkezhetnek a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért hallgatók. A mezőgazdasági mérnöki BSc alapszakon az agrárágazat különböző területeit ismerhetik meg a hallgatók. Betekintést nyernek a növénytermesztésbe, az állattenyésztésbe, illetve a vállalkozások szakmai tevékenységébe. - A szakon olyan felsőfokú végzettségű agrár- szakembereket képzünk, akik a megszerzett természettudományi, műszaki, mezőgazda- sági és gazdasági ismereteik birtokában a mezőgazdasági termelésben, feldolgozásban és gazdálkodásban általános jártassággal rendelkeznek. A szak a hagyományos agrármérnök szak „első lépcsőjének” tekinthető - fűzte hozzá dr. Kátai János.- A vidéki Magyarországon a foglalkoztatás és népesség- megtartás egyik legfontosabb részét az életképes, fenntartható, multifunkcionális mezőgazdaság jelenti. Az agrárértelmiségi képzés tradicionális, legsokoldÉúbb és legversenyképesebb területét az agrármérnök MSc jelenti. Az agrármérnök MSc szakon folyó komplex szemléletű képzésen belül az agráriumhoz kapcsolódó interdiszciplináris tudományterületekkel, a környezetgazdálkodás, a környezetvédelem, a vidékfejlesztés, a vállalatgazdálkodás és management szakterületekkel is megismerkedhetnek a hallgatók. A mesterszakon végzett okleveles agrármérnökök versenyképes, széleskörű ismeretekkel rendelkeznek, amely lehetőséget nyújt a színvonalas állások betöltésére elsősorban a hazai, részben a külföldi munkaerőpiacon - jegyezte meg dr. Pepó Péter, agrármérnöki mesterszak szakvezetője. ékn Mester szak A növénytermesztő mérnöki MSc szakon olyan szakembereket képeznek, akik az alapvető tradicionális növény- termesztési ismereteken túl alkalmassá válnak a szakterületükön a megfelelő speciális termelési folyamatok, illetve minőségbiztosítási vagy mérnöki szolgáltatások irányítási feladataira. Az ország egyetemei közül ok a legjobbak A környezetgazdálkodási agrármérnöki alapszakok közül vezeti a rangsort. MM»K Az országban található környezetgazdálkodási agrármérnöki alapszakok közül az Agrártudományi Centrum vezeti a rangsort, derült ki a HVG 20ll-es Diploma külön- számából. - A leendő mérnököknek olyan kihívásokat kell többek között megoldania, mint a bioenergia előállítása, tisztább termelési technikák kidolgozása és az agrár-környezetvédelem összetett feladatainak megoldása - nyilatkozott dr. Tamás János, az alapszak szakvezetője. A mesterszakon végzettek képesek lesznek a környezetkímélő, tájjellegű fenntartható termeléssel összefüggő alapfeladatok és technológiák alkalmazói szintű ellátására és a feladatok végrehajtására. - Az itt végzett szakembereknek számos lehetőségük van a munkaerőpiacon. A környezetgazdálkodási agrármérnök diplomával rendelkező hallgatóink csaknem 80 százaléka helyezkedett el a szakmában - jegyezte meg dr. Juhász Csaba, a mesterszak szakvezetője. ÉKN FOTÓ: ARCHIV Összefogással sikerülhet Újabb agrárszak indulhat a nagyváradi egyetemen. MM1C1M. A magyar-román határ menti kapcsolatokról tartott előadást Tőkés László, az Európai Parlament alelnö- ke október 29-én a Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományi Centrumban. Tőkés László a tanácskozáson elmondta: Van fantázia a két ország együttműködésében, azonban Debrecen és Nagyvárad, illetve a román határ két oldalán lévő Bihar megyék közötti lehetőségek egyelőre nem használják ki megfelelően. Hozzátette: Az Unión belüli HU-RO határ menti együttműködéssel ezen sokat lehet javítani. Az előadáson az al- elnök kifejtette, hogy a 4-4 megye, Magyarországon Sza- bolcs-Szatmár- Bereg, Haj- dú-Bihar, Békés és Csongrád, Romániában Szatmár, Bihar, Arad és Temes megye általánosságban hasonló gazdasági és szociális helyzettel bír, de a saját országukon belül eltérő arányokat képviselnek. Az összesen 50 ezer 454 négyzetkilométer 43,7 százaléka esik Magyarországra, ami az ország közel 24 százalékát jelenti, a 4 romániai megye pedig 14 százalékát Romániának. Egy 2004-es adat szerint az összlakosság meghaladta a 4 milliót, melynek közel fele élt Magyarországon, ez a lakosság egyötöde, míg a román oldalon nem éri el a 10 százalékot. További együttműködés Nagyváradon a 20 évvel ezelőtti 40 százalékhoz képest már a 30 százalékot sem éri el a magyarok aránya, ezért a magyar oktatás stratégiáját is jól kell megválasztani, különben „kiüresedik” Erdély. Az alelnök nem tartja jó gyakorlatnak, hogy már a középiskolások is Magyar- országba járnak iskolába, ugyanakkor úgy véli erősítem kell az olyan kapcsolatokat, mint a Debreceni Egyetem Agrárcentruma és a Partiumi Keresztény Egyetemé. Ennek bővítéseként a találkozón János-Szatmári Szabolcs rektor kezdeményezte a ker- tészmémöki szak akkreditálását is a Partiumi Keresztény Egyetemen. ékn jk Kertészmérnökök képzéséről DBMKBL A kertészmérnök BSc és MSc képzés célja, hogy a magasabb színvonalon tudják a kertészmérnököket a szakmai kihívásokra felkészíteni. A végzett hallgatók olyan ismereteket szerezzenek, mellyel képessé válnak a kertészettel foglalkozó hazai- és külföldi vállalkozások, az üzemi termelés szakmai irányítására, ellenőrzésére és vezetésére. Az oktatási anyag részét képező ismeretekkel a szak- irányítási feladatokkal foglalkozó intézményekben és szaktanácsadói szervezetekben is megalapozhatják életpályájukat. A hulladékgazdálkodási felsőfokú szakképzés olyan középfokú végzettséggel rendelkező fiatalokat céloz meg, akik a környezeti folyamatokat és a hozzájuk kapcsolódó környezetvédelmi tevékenységeket részletesebben kívánják megismerni, s a hulladék- gazdálkodást hivatásszerűen kívánják gyakorolni. ékn * * - m Tőkés László előadása közben fotó: matey istván Gyakorlatiasság a fő szempont DEMECEM. A természetvédelmei mérnöki képzés során az oktatók különösen nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlatorientáltságra. - A szakmai felkészültséget segítő nyári szakmai gyakorlatok akkreditált gyakorlóhelyeken történnek, melyek potenciális munkahelyeket is jelenthetnek a végzett hallgatók számára. Az MSc befejeztével lehetőség nyílik az intézményben működő, természetvédelemhez kötődő doktori (PhD) képzésben is részt venni - mondta dr. Juhász Lajos, a természet- védelmi mérnöki alapszak és mesterszak szakvezetője, ékn Vadgazdálkodás dohcbl Az Agrártudományi Centrumban töbt*mint 35 éve folyik felsőfokú vadgazdálkodási képzés. - Ez idő alatt országosan is meghatározó vadgazdálkodási és vadbiológiai műhellyé nőtte ki magát az intézmény. A vadgazda mérnök szak oktatásában kiemelkedő szerepet kap a gyakorlati képzés. Ennek során országjáró szakmai körút keretében megismerkedhetnek a diákok hazánk kiemelkedő vadászterületeivel (Gemenc, Gyulaj, Lábod, Gúth), ahol már a szakon végzett korábbi hallgatókkal is találkozhatnak - nyilatkozott dr. Jávor András szakvezető. * ékn Az élelmiszeripar minden területén helytállnak A végzett hallgatóknak számos lehetőség áll rendelkezésre. kmecbl Az élelmiszermérnöki alapszakon tanuló hallgatók megismerkednek az élelmiszeripari feldolgozás technológiák alapvető elemeivel, műveleteivel és folyamataival, gépesítési és automatizálási kérdéseivel, lehetőségeivel. - A képzés kiemelt eleme az általános és élelmiszer-analitikai eljárások alkalmazási lehetőségeinek és módjainak megismerése. A minőségügyi és a gazdasági tantárgyakkal kiegészülve a végzett élelmiszermémök hallgatók az élelmiszer előállítás és forgalmazás bármely területén helytállnak. A szakot elvégzők továbbtanulás esetén élelmiszer-biztonsági és minőségi mérnöki, élelmi- szermémöki és táplálkozás- tudományi mesterszakokon folytathatják tanulmányaikat nyilatkozott dr. Kovács Béla, az élelmiszermémöki alapszak és az élelmiszer-biztonsági és -minőségi mérnöki mesterszak szakvezetője. ÉKN Kutatások az minőségi élelmiszerért FOTÓ: ARCHIV K i
