Kelet Magyarország, 2011. november (68. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-25 / 276. szám

2011. NOVEMBER 25., PÉNTEK 3 Emyöprogra I I ok a Centrumban KELET A gazdákat, a termelőket segítik a kutatók Debreceni Egyetem AGTC Agrometeorológiai Obszervatórium fotó:arch(v Az éghajlat változás kiszámíthatatlansága megnehezíti a mező- gazdasági termelést. Debrecen. Az éghajlatváltozás egy olyan fizikai folyamat, melynek mértéke és iránya különböző számítások alap­ján becsülhető, de a tényét bizonyítani nem lehet. A ku­tatások szerint 50 év múlva a mostaninál a hőmérséklet 1-1,5 Celsius-fokkal melegebb lehet Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy évente körülbe­lül 0,03-0,05 fokkal nő a hő­mérséklet. Ezen okok miatt a statisztikákból nem szabad messzemenő következtetése­ket levonni - int Szász Gábor professzor. - Tudjuk, hogy az idő múlásával az éghajlat szélsőségesebbé válik, de a legfőbb kérdés, mennyire? Éghajlati változások Az éghajlati változások irá­nyának és mértékének kiszá­míthatatlansága a mezőgaz­dasági termelés hosszú távú fejlesztését megnehezíti.- A szántó-vető embert közvetle­nül nem érdekli, hogy évtize­dek múltán milyen mértékű változásokra és szélsőségek­re lehet számitani. Ezért a mezőgazdaság hosszú távú felkészítése és fejlesztése a távoü jövőre vonatkoztatva nehéz és bonyolult feladat. Az emyőprogram keretében nekünk az a feladatunk, hogy több terület kutatóival együtt dolgozva olyan technológi­ai megoldásokat találjunk, mellyel az időjárás okozta mezőgazdasági veszteségek elkerülhetők, esetleg csök­kenthetők legyenek, sőt biz­Dr. Szász Gábor fotó: magánarchív tosítsa a jövedelmezőbb ter­mesztést - mondta dr. Szász Gábor professzor. A mezőgazdaság szerkezete- A mezőgazdaság egy bonyo­lult energiatermelő rendszer, amelyben a különböző ágaza­tok egymással is függő hely­zetben állnak. A növényter­mesztő megtermeli a biológiai energiát (termést) valamilyen formában, melynek egy részét maga használja fel, a többit pedig a fogyasztói társadalom számára átadja, s így a befek­tetett energia megtérül. Ezt a viszonylagos egyensúlyt egy harmadik tényező, az időjá­rás, kedveződen hatásaival módosíthatja, melynek nega­tív gazdasági következményei alakulhatnak ki. Ez a termelé­si kockázat. Az a feladatunk, hogy a termelés technológiai megvalósítása mellett részle­tesen derítsük ki a kockázatok időjárás okozta változásait, s feltárjuk azoknak eredőit, amelyek emberi beavatkozá­sok nyomán elháríthatok - fűz­te hozzá a professzor. - A vi­lágban mindenhol energiában kell gondolkodni, mivel műi­den munka energiát igényel. Az emberi test ezt kalória, a munkagépek fosszilis vagy elektromos energia formájá­ban igénylik. Ötven évvel ez­előtt a növénytermesztésben megtermelt energia ötszörö­sen meghaladta a befektetett energiát. Ma már ez az arány csak 2,5 körüli átlagértéket ér el. A fejlesztések során töre­kedni kell az energiák olyan racionális fogyasztásához, hogy a teljesített produkció az említett aránynál lényege­sen meghaladja. Az energia ilyen értelmű gazdálkodásá­nak irányzata egyaránt érvé­nyesül a természeti, valamint egyéb energiák hasznosításá­nak és eredményességének arányában. A mezőgazdaság egyik legfontosabb célja, hogy minél nagyobb arányú nettó energiamennyiség maradjon vissza a termelési ágazat fej­lesztésére. A megtermelt net­tó energia más részének hasz­nosulása különböző formában a társadalom különböző szek­torai fejlesztésére szolgálhat. A mezőgazdasági kutatás célja az, hogy a megtermelt ener­gia műiéi magasabb szinten haladhassa meg a felhasznált természeti és műszaki energi­ák összegét. E törekvés célja csak a közös kutatások alapján érhető el, s ez a tudományos ernyő célja - fűzte hozzá dr. Szász Gábor. ékn Öntözési lehetőségekkel mellet, az öntözésvezérlés kü­A célzott öntözés segít­séget nyújt a gyümölcs­faültetvényekben. DEBRECEN. „A Vízgyűjtő alapú integrált vízkészlet gazdál­kodás” című emyőprogram keretében, a vízkészlet gaz­dálkodással kapcsolatban végeztek kutatást a szakem­berek nagykanizsai körte- és egy pallagi almaültetvények­ben. - A precíziós öntözéster­vezés megalapozása érdeké­ben, kutatásokat folytattunk alma- és körtefák párologta­tó-felületeinek, illetve víz- hasznosításának vizsgála­tára, amely eredményeként kiszámíthatóvá vált az eltérő gyümölcsfajták öntözővíz igénye. Az öntözéstervezés lönböző lehetőségeit is vizs­gáltuk. Elkészítettük továbbá a gyümölcs ültetvények tér­informatikai adatbázisát is, amely egyedi faazonosítást és célzott öntözés-, termesz­téstechnikai segítséget tud nyújtani a gazdálkodók szá­mára - mondta dr. Nagy Attila egyetemi tanársegéd. ékn Nagykanizsa-Feketesár dűlő domborzata FOTÓ: MAGÁN ARCHÍVUM Mikotoxinok vizsgálatok a megelőzés céljából Vezetőkké válnak a résztvevők Debrecen. - Az energetikai mérnökasszisztens a jövő­ben meghatározó jelentősé­gű megújuló energiaforrások - különösen a biomasszából előállított energiák - előállítá­sában és hasznosításában vál­lalhat jelentős szerepet - je­gyezte meg dr. Sinóros-Szabó Botond a szakvezetője, ékn Hasznos idő, három év alatt DEBRECEN. A vadgazda mér­nök szakot és a természet- védelmi mérnök szakot pár­huzamosan végezte Kövér László, PHD hallgató. - Úgy gondolom, hogy eme két tudományterület nemcsak közel áll egymáshoz, hanem ideális körülmények között ki is egészítik egymást. A gyakorlati képzés különö­sen nagy hangsúlyt kapott a két szakon. - Elmondhatom, hogy hasznos, élményekben gazdag három évet töltöttem el - fűzte hozzá. ékn A fuzárium termelte mikotoxinok ha­tást vizsgálják a ku­tatók. Debrecen. Az emyőprogram keretében a mikotoxinok vizs­gálatával foglalkoznak a szak­emberek. A mikotoxinokat a mikroszkopikus gombák termelik, melyek megtalálha­tóak a talajban és a növényi maradványokon, így már a kikelő gabonanövény fertő­ződhet velük. Fuzárium- Amíg csak a gomba van je­len, nem okoz egészségügyi problémát, de ha a küldő kö­rülmények úgy alakulnak, a gombák elszaporodhatnak, és másodlagos anyagcse­re- termékeik, mikotoxinok keletkeznek. Ezek többnyire mérgező vegyületek - mond­ta Borbélyné dr. Varga Mária, a Debreceni Egyetem Ag- rár-és Gazdálkodástudomá­nyok Centrumában működő Agrárműszerközpont veze­tője. A mezőgazdaságban a legtöbb problémát a fuzárium fajok okozzák, melyek több­féle mikotoxint termelhet­nek. Különböző szerveket károsíthatnak, de többségük immunszuppresszív hatású­ak, vagyis fogékonnyá teszik a szervezetet a fertőző beteg­ségekre. Fontos a megelőzés A mikotoxinok mennyisé­gét leggyakrabban takarmá­nyokban és alapanyagaikban mérjük, hiszen itt komoly anyagi károkat okozhatnak. Például az állatok nem fej­lődnek megfelelően, esetleg elhullhatnak - közölte a szak­ember. A mikotoxinok kimu­tatása a korszerű műszerek igénye miatt költséges, de egyre kisebb mennyiségeket lehet kimutatni. A növény- termesztési gyakorlatban fontos szerepe van a gomba elleni védekezésnek, a kuta­tó mégis a megelőzésre fek­teti a hangsúlyt. ékn Kockázati tényezők elemzése A vállalkozások megfe­lelő működését segítik a kutatók. Debrecen. A gazdálkodás és vidékfejlesztés finanszírozá­sának pénzügyi és számviteli kérdései dmű emyőprogram keretében a vállalkozások belső és külső finanszírozási lehetőségeivel és kockázati hatásaival foglalkoznak a ku­tatók.- A határ menti régiókban lévő, tehát Hajdú-Bihar és Bihor megyei vállalkozásokat elemzünk. Mindkét területről választottunk vállalkozáso­kat, amelyek teljesítményét közösen kiválasztott pénz­ügyi mutatószámok alapján vizsgáljuk. A pénzügyi se­gítségével azt elemezzük, hogyan alakul a vállalkozás fizetőképessége, eladóso­dottsága és jövedelmezősége. A fizetőképességi mutatók választ adnak arra, hogy a vállalkozás várhatóan meny­nyire képes eleget tenni a kö­telezettségeinek. Vannak mu­tatók, amelyekkel azt mérjük, hogy mennyire vannak eladó- sodva a cégek, tehát mennyi idegen forrással rendelkezik a vállalkozás. A harmadik nagy mutatócsoport pedig arra ad választ, hogy milyen jövedel­met képes a cég előállítani a bevétel alapján. Segítséget nyújtanak A különböző mutatók mo­dellbe foglalásával lehetőség nyílik arra, hogy mérni lehes­sen a vállalkozások teljesít­ményét. Ezekkel a vizsgála­tokkal segítséget szeretnénk nyújtani a vállalkozásoknak, valamint a befektetőknek, hogy pontosabb kép alakul­hasson ki arról, hogy milyen mértékű finanszírozási for­rást lehet túlzott kockázatvál­lalás nélkül a cégeknek igény­be venniük, illetve számukra nyújtani. Az eddigi vizsgálatok alap­ján leszűrhető, hogy a magyar vállalkozások tőkeerősebbek és biztonságosabban működ­nek - mondta dr. Tamóczi Ti­bor, egyetemi docens.- A mai gazdasági helyzet­ben a külső forrásokhoz ne­hezen jutnak a vállalkozások. A vizsgálatainkkal és modell­jeinkkel segítséget nyújtunk a kis-és középvállalkozásoknak, hogy maguk is képesek legye­nek felmérni, hogy milyen mértékben vehetnek igénybe külső forrásokat, és ez milyen kockázattal jár a számuk­ra, illetve hogyan hozhatják összhangba a vállalati teljesít­ményt a finanszírozási kocká­zatokkal. A kutatásunk másik területe a nem lineáris dinamikák­nak a kockázatelemzésben történő vizsgálatával foglal­kozik. Ennek keretében egy hat hónapos tanfolyamon a kutatók különböző elemzési módszerekkel ismerkedhet­tek meg, mely eljárásokat az önkormányzatoknál és vál­lalkozásoknál használhatnak fel - fűzte hozzá dr. Tamóczi Tibor. ékn-tz Génmutációkat keresnek Egyes mutációk se­gíthetnek a minőségi élelmiszer ellátásban. Debrecen. A kutatások során elsősorban az állatok tej-, il­letve hústermelésére ható géneket vizsgálják a kutatók. Négy nukleotid változatos sorrendben álló sorozatából áll egy DNS lánc ami a kro­moszóma egyik szálát alkot­ja, míg a másik DNS lánc a kromoszómapár másik „kar­ját”. A nukleotidok egymás­utánisága tulajdonképpen maguk a gének, amelyek fajokon, fajtákon vagy akár egyedenként is eltérhetnek. A különbsége(ke)t nevezzük mutációnak. A vizsgálatok során a külön­böző kecske és a juh fajtákban olyan mutációkat keresünk a tejfehérje génekben, mely a tej összetevők, de elsősorban a tejzsű tartalmat befolyásol­ja. Ezek a vizsgálatok azért DNS vizsgálatok a laboratóriumban FOTÓ: MAGÁN ARCHIV fontosak, mert az egyes mu­tációk a termék előállításra kedvezően hatnak, hiszen bizonyos mutációk miatt pél­dául zsűosabb lehet a tehén teje, melynek köszönhetően könnyebb, gazdaságosabb a sajtgyártás. A kutatásokban részt vevő állatok mindenféle termelési adatait is gyűjtjük, így nyomon tudjuk követni, hogy a különböző vizsgált génekben kimutatható egyes mutációk milyen hatással vannak a termelési tulajdon­ságokra. Amennyiben össze­függést találunk egy-egy mu­táció és a számunkra kedvező tulajdonság között, a teljes állományt szelektálni tudjuk erre a mutációra, melynek kö­szönhetően minőségibb alap­anyagot tudunk biztosítani az élelmiszeriparnak - mondta Kusza Szüvia, tudományos munkatárs. ékn-tz

Next

/
Thumbnails
Contents