Kelet-Magyarország, 2011. június (71. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-29 / 150. szám
2011. JÚNIUS 29„ SZERDA 2 Mindenfelől KELET Orbán Viktor HannoverbenFOTó: net Együttműködést ajánlott az Opel elektromos autók gyártásában Rüsselsheim. Az Opel az elektromos autók gyártásának területén is együttműködést ajánlott Magyarországnak. Ezt a nagy hagyományokkal rendelkező németországi autógyár elnökhelyettese hangsúlyozta azt követően, hogy tárgyalásokat folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel az Opel több más vezetőjével együtt a gyár rüsselsheimi üzemében. Volker Hoff hangsúlyozta, hogy a General Motors európai leányvállalata ezen a területen is szorosabb partnerségre törekszik Magyar- országgal. A magyar kormányfő kedden előbb Hannoverben a Konrad Adenauer Alapítvány felkérésére tartott előadást a magyar uniós elnökségről, majd felkereste a közelmúltban mintegy 500 millió eurós magyarországi beruházást elhatározó Opel legnagyobb helyi üzemét. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, az Opellel való együttműködést Magyarország a termelés mellett az oktatás területére is ki akarja terjeszteni, mti 47 A fiatal munkavállalók csaknem fele (47 százaléka) tart attól, hogy a közeljövőben elveszíti az állását, és a még tanuló fiatalok is meglehetősen pesszimisták elhelyezkedési esélyeiket illetően: 55 százalékuk szerint nehéz lesz munkát találni iskoláik befejezése után - derül ki az Ipsos Zrt. legfrissebb felméréséből, amelynek eredményeit keddenjuttatta el az MTI-nek. MTI Harc a bliccelő „donorok” ellen Budapest. A kormány szigorítja a véradásról szóló rendeletet, hogy megakadályozza a véradáskor kérhető útiköltség-térítéssel kapcsolatos visszaéléseket. A miniszteri rendelet szerint a véradók utazási költségei kifizetésének szabályozása túl általánosan megfogalmazott, és a vérellátóknak jogszerűen nincs is lehetőségük arra, hogy „az utazási költségszámítás alapját képező távolságok valóságtartalmát” vizsgálják. Visszalépés történt a Freedom House szerint Amerikai iránytű: egy irányba mutat Kevin McCarthy fotó: mti, kovács attila Hétből négy kategóriában vett vissza Magyarországot érintő elemzésében a jogvédő szervezet. WASHINGTON. Magyarországon az általa vizsgált hét kategória közül négyben állapított meg visszalépést a közép- és keleteurópai országok, valamint a volt Szovjetunió tagállamai demokratikus fejlődésének tavalyi fejleményeit értékelő éves jelentésében a Freedom House (FH). A médiaszabályozás után A washingtoni központú, független nemzetközi jogvédő szervezet jelentése egyebek között megállapította, Magyarországon, amely a felmérésben szereplő országok közül a jobban teljesítők között szerepel, a legnagyobb visszaesés azután következett be, hogy a kormány keresztülvitte az új, korlátozó médiaszabályozást. A jogvédő szervezet jelentésében megállapította, hogy noha a magyar média általános értelemben még mindig szabadnak és sokszínűnek tekinthető, ahol mind az elektronikus, mind a nyomtatott sajtót a kereskedelmi médiumok uralják, az új médiatörvény azonban, amely 2010-ben alapvető reformokát vezetett be, komoly aggodalomra adott okot. Az országos szintű demokratikus kormányzás vonatkozásában a FH megállapította, a parlamentben 68 százalékos többséggel rendelkező kormánypártok olyan lépések sorozatát tették, amelyek komolyan aláaknázták a kulcs- fontosságú intézmények függetlenségét és meggyengítették a jogállamiságot, ami a FH szerint „a magyarországi demokratikus fejlődésben 1989 óta a legjelentősebb visz- szaesést eredményezte”. A jelentésben 2,00 pontról 2,25-re romlott az igazságügyi keretrendszer és függetlenség besorolása. A FH indoka: a kormány tavaly lépéseket tett a bíróságok átpolitizálására, megfélemlítésére, gyengítésére. Befagyasztott támogatás A FH 1,75-ről 2,00 pontra rontotta a magyar civil társadalom besorolását, mert a kormány 2010-ben befagyasztotta több kulturális és kutató szervezet finanszírozását, több pályázatot késleltetett, és visszatartotta támogatások kifizetését. Az éves jelentés szerint három másik kategóriában nem történt változás, így változatlan maradt a korábbi besorolás a választási folyamat (1,75), a helyi demokratikus kormányzás (2,50), és a korrupció (3,50) területén. MTI Az amerikai delegációvezető szerint Washington és Budapest kapcsolatai nagyon szorosak. Budapest. Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok nagyon szorosak, és egyre erősebbé válnak - mondta Kevin McCarthy, a Magyarországon tartózkodó amerikai kongresszusi küldöttség vezetője kedden, miután megbeszéléseket folytatott Martonyi János külügyminiszterrel. Munkahely, energiafüggőség Az amerikai törvényhozás alsóháza, a képviselőház republikánus többségi frakciójának igazgatója a külügyminiszterrel közösen tartott sajtó- tájékoztatón arról beszélt: a problémákat együtt kell megoldani a barátságon alapuló kölcsönös tisztelet, továbbá a demokráciába és szabadságba vetett közös hit alapján. Szerinte a két ország hasonló, elsősorban gazdasági kihívásokkal néz szembe, a legfőbb megoldandó gondok között van a munkahelyteremtés és az energiafüggőség enyhítése. Odafigyelnek McCarthy az MTI-nek arra a kérdésére, hogy Közép-Euró- pában több ország is kifejezte aggodalmát, az Egyesült Államok nem fordít kellő figyelmet a térségre, kifejtette: valóban felmerülnek ilyen gondolatok, de ez a benyomás a hét végére bizonyára megváltozik. Indoklásképpen elmondta, hogy a napokban tesz látogatást Budapesten az amerikai kongresszus kilenctagú küldöttsége, a magyar fővárosba érkezik Hillary Clinton jelenlegi és Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter, ez „elemi része” az együttműködésnek. Arra is utalt: Ronald Reagan volt amerikai elnök szobrát szerdán avatják fel Budapesten. A kaliforniai politikus úgy fogalmazott: „rendkívül fontos, hogy egy irányba haladjunk”; elmondta, hogy apró ajándékot, egy iránytűt adott a külügyminiszternek. „Hiszem, hogy Magyarország és az Egyesült Államok iránytűje egy irányba mutat” - mondta. Befektetőkre várva Martonyi János hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is alapvető érdeke, hogy az Egyesült Államok magyarországi politikai és gazdasági jelenléte erősödjön. „Úgy érezzük, hogy ez olyan kapcsolat, amely hozzájárul az Európa és Amerika közötti kapcsolatok erősödéséhez is” - mondta, hozzátéve, Magyarország továbbra is várja az amerikai befektetőket, turistákat, „barátainkat”. A magyar diplomácia irányítója megjegyezte, öröm, ha Magyarország ehhez, ha csekély mértékben is, de hozzá tud járulni. Hozzátette, kedden „transzatlanti diplomáciai hét” kezdődött Budapesten a demokrácia és az emberi jogok témájának szentelt konferenciával, mti A FH az egyes kategóriákban 1-től 7-ig terjedő skálán értékeli az egyes országok demokráciájának állapotát, a legjobb teljesítményeket a legalacsonyabb pontszámmal jelölve. ________________________________,_________ Az éves jelentésben értékelt 2 9 ország közül a szervezet 12 államnál, köztük Magyarországnál állapított meg romlást a demokrácia-besorolásban. _______ Magyarország a 2009-re vonatkozó 2,39 ponttal szemben 2010-re 2,61 pontot kapott, amivel a FH-jelentés szerint konszolidált demokráciának számít, de az ebbe a kategóriába sorolt 8 ország közül az utolsó helyre került, Észtország (1,93), Szlovénia (1,93), Lettország (2,14), Csehország (2,18), Lengyelország (2,21), Litvánia (2,25) és Szlovákia (2,54) mögött. _____________ A 3,00 és 3,99 pont közötti, félig konszolidált demokráciának minősített országok kategóriájába az uniós tagállamok közül Bulgária (3,07) és Románia (3,43) került. Érvágás az országnak mm ég hogy hazánkban gondok lennének a vérellátással? 9 MR A fél ország lelkesen utazik, csak hogy donorként a karját nyújtsa, s így segíthessen a rászorulókon. Legalábbis erre lehet következtetni abból az adatból, amelyet a minap tettek közzé: míg a korábbi években a véradóknak utazási költségtérítésre országos szinten átlag 8 millió forintot fizettek ki, az idei év első három hónapjában már elérte hazánk ezt a kiadási összeget. Meglehetősen hamar szemet szúrt a kormánynak ez a nagy aránytalanság, s a „megélhetési utazgatás” visszaszorítása érdekében úgy döntött: szigorítja a véradásról szóló rendeletet, hogy megakadályozza a véradáskor kérhető útiköltség-térítéssel kapcsolatos visszaéléseket. Volt ugyanis, aki távoli városból ment több ízben véradásra, holott erre lakóhelyén is lett volna lehetősége. Arra is volt gyakran példa, hogy olyan „donor” jelentkezett be messziről, aki nem is adhatott vért, ráadásul ezt ő is tudta, az utazási költséget azonban ki kellett neki fizetni. Le kell tehát mondaniuk most már erről a pénzszerzési lehetőségről a csalóknak. Félő azonban, a magyar ember van olyan élelmes, hogy újabb módját leli a csalafinta, könnyű pénzszerzésnek... magyar@infomn.hu PÉNZNEM _____árfolyam változás Euró 268,52 -0,51 USA dollár 188,05 -1,59 Svájci frank 225,45 -1,07 Angol font 299,88 -2,77 Román lej 63,74 -0,03 Ukrán hrivnya 23,54 -0,19 Horvátkuna 36,39 -0,10 Lengyel zloty 67,01 -0,20 *: gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB £ INTERJÚ: Szájer Józseffel az alaptörvényről „Akik ma kritizálnak, holnap majd másolnak minket...” Az új alaptörvény elfogadása előtt és azóta is sokféle vélemény látott napvilágot róla. Brüsszel. A jogalkotásról és az alaptörvénnyel kapcsolatos visszhangokról kérdeztük Szájer József EP-képviselőt, aki kivette a részét az Alkotmány előkészületeiből. Miben látja az ú| Alkotmány jelentőségét? szAjer József: Ez a törvény jóval túlmutat az új alkotmány megteremtésének jelentőségén. Három fontos elemét említem. Az egyik a környezeti, a másik a demográfiai és a harmadik a költségvetési fenntarthatóság intézménye, ami nálunk jelent meg, és még egyetlen egy országban sem a vüágon. Az ember olyan mértékben rombolja a saját környezetét, hogy azt még alkotmányos eszközökkel is nehéz lesz megállítani. Vagy vegyük az európai szintű népességfogyást, ami önmagában is fenyegeti a munka világának, a nyugdíjrendszereknek a fenntarthatóságát. A harmadik, ami nekünk magyaroknak a legsúlyosabb probléma: mi ötven éve egy egyre súlyosbodó adósságtömeget görgetünk magunk előtt. Ha más országok új alkotmányt fogadnak el, a magyarok úttörő szerepét biztosan nem hagyhatják figyelmen kívül, s akik ma hangosan bírálnak minket, lehet, hogy holnap másolni fognak bennünket. Az alaptörvény nyitva hagyott egy sor aktuális kérdést, mert azokról még nem született politikai döntés. A legfontosabbnak tartottak közül említene néhányat? szájer József: Az új alkotmány gyors tető alá hozását sokan sietségnek tudták be, pedig még egész sor kérdésben kell lépni az új alkotmány szellemében. Ilyen például az igazságügyi reform, a választójogi rendszernek, vagy az önkormányzati rendszernek az átalakítása. Ezeket az alkotmány átutalja a sarkalatos törvényekre, melyekben ezeket rendezni lehet. Ezek a viták az év második felében zajlanak majd. A Velencei Bizottság üdvözli, hogy az ország új, demokratikus alkotmányt fogadott el, de több ponton kritikai észrevételeket fogalmaz meg. szájer JÓZSEF: Ezek egy része olyan szabályokat kér számon, amelyek más európai országokban sem részei az alkotmánynak. Más esetekben pedig olyan pontokon fogalmaz meg bírálatot, amelyek a még hatályos alkotmányban is benne vannak. Példaként a tényleges életfogytiglani büntetést említette a bizottság. A testület szerintem félreérti a sajtószabadságra vagy a nemzetiségek jogaira vonatkozó szabályozást is. Javasoltam a jelentésben szereplő értelemzavaró hibák kijavítását, de ezeket a Velencei Bizottság figyelmen kívül hagyta. Magyarország nem tudja elfogadni a Velencei Bizottság által az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatban .megfogalmazott véleményt. A határozat tervezetének szövegét már korábban kiszivárogtatták, és azon az ülésen megtett érdemi észrevételeim ellenére lényeges módosítás nem történt. A Velencei Bizottság elismeri, hogy az új alkotmány biztosítja a jogállamiság és az emberi jogok garanciáit, és azt, hogy Magyarország demokrácia. A Velencei Bizottság határozatainak jogilag kötelező ereje nincs, a szöveg és az ajánlások véleményt fejeznek ki, az abban megfogalmazottak külön kötelezettségeket nem rónak Magyarországra. ÉKN-NJ