Kelet-Magyarország, 2011. június (71. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-29 / 150. szám
2011. JÚNIUS 29.. SZERDA KELET Háttér 3 Külföldön keresik a boldogulást FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM Van, aki kitartó munkával eléri céljait, de van, aki csalódottan hazajön. London, nyíregyháza. Egyre több fiatal hagyja el megyénket, hogy külföldön keressen boldogulást, hiszen hazánk nehéz gazdasági helyzetében nemigen találnak munkalehetőséget. Van, aki megtalálja számítását, de arra is van példa, hogy csalódottan hazatér. Egyre Izgalmasabb- Amíg jól érzem magam Londonban, addig nem látom értelmét hazaköltözni. Két éve élek kint, s kezdenek felgyorsulni az események: most tartok ott, hogy élvezem Londont, ezért nem gondolkozom még a hazamenetelen - nyilatkozta lapunknak Olajos Tamás nyíregyházi fiatalember. Ahogy fogalmaz: főként nem dolgozni, mint inkább élni akart Angliában. A fotós szakmában szép sikereket ért el itthon is, és természetesen ezen a területen tette próbára tudását. Amilyen gyakran csak teheti, hazarepül a családjához, barátaihoz, de mint mondja: egyre izgalmasabb kint az élet, s elmondhatja, hogy megtalálta a számításait.- Indulásnál az volt a céW Elmondhatom, hogy megtaláltam a számításaimat az angol fővárosban. OLAJOS TAMÁS Egy nyíregyházi ifjú Londonban lom, hogy fejlődjek, tapasztalatot szerezzek, jobb legyen az angol kommunikációm is - tekint vissza a döntésére Tamás, hozzátéve, hogy pénzt is akart keresni arra, hogy megvalósítsa céljait úgy, hogy közben normális körülmények között él. Úgy tervezi: hamarosan szabadúszóként csak fotózással, videózással foglalkozhat, ehhez folyamatosan építi a kapcsolatait, és olyan gyakorlati tapasztalatokat szerez, amire itthon esélye se lett volna. Családostól könnyebb Juhászék egy vidéki településen éltek. A férj autószerelő, az utóbbi időben gépkocsi- vezetőként dolgozott. Felmondtak neki, s egy fél évig nem talált munkát. A felesége bolti eladó, két műszakban dolgozott, sokszor még a minimálbért sem kapta meg. Két gyermekük van, egy óvodás és egy általános iskolás. Hosz- szú töprengés után döntöttek úgy, hogy bár nem beszélnek nyelveket, külföldre mennek dolgozni. Először a feleség indult neki a nagyvilágnak. Angliában - némi ismeretségnek köszönhetően - , az egyik szállodában kapott takarítói állást. Egy fél év múlva a férj is követte a kisebbik gyermekkel. A családi ház a nagyobb iskolás fiúval itthon maradt a nagyszülőkre.- Egy fél év telt el, mióta kint vagyok - meséli közelmúltbeli hazalátogatásakor. - Tény, ott sem fonják kolbászból a kerítést. Nem igazán találtam még állandó helyet. Úgy mondanám, alkalmi munkát végzek: hol kőművesnél dolgozom, hol gépkocsivezetőként. Mindenesetre, jut annyi a fizetésünkből, hogy az itthoni hitelünket nyugod- Azoknak, akik külföldön szeretnének új életet kezdeni, csak azt tudom javasolni, hogy legyenek nagyon körültekintőek, tudjanak meg mindent, mielőtt kimennek. Ha családnál akarnak lakni, előre tisztázzák a szállás és az ellátás részleteit, állapodjanak meg a munkakör és a fizetés feltételeiben. Én azt tapasztaltam, hogy a nyelvismeret nem olyan nagy akadály antan tudjuk törleszteni, s ott is megélünk. Egy kis lakást bérelünk, most gondolkodom autóvásárláson. Nagyrészt magyarok között mozgunk, de már nem lehetne eladni angolul. Három évre tervezzük a kintlétet. Kibővült a munkakör- Glastonbury külvárosába kerültem bébiszitternek. A háziak tipikus angol környezetben éltek, szép és csendes vidéken, ami ugyan pihenésre alkalmas, de én a nyüzsgéshez vagyok szokva. Az én feladatom az lett volna, hogy vigyázzak a gyermekükre, de egy idő után kibővült a munkaköröm. Azt vettem észre, hogy egyre többször látom el a háztartást, főzök, takarítok, mosok, vagyis a bébiszitterkedés mellett ház vezetővé léptem elő. Ez persze a fizetésemen nem mutatkozott, 90 ezer forintot kerestem, ami itthoni viszonylatban sem sok. Négy hónap után úgy döntöttem, hogy hazajövök. nak, aki valamennyire beszél angolul, mert három hónap alatt bele lehet rázódni. Velem mindenki segítőkész volt, néhány szóból is meg tudtam magam érttetni. Célszerű párban kimenni, de ha ez nem megoldható, akkor laptopon és interneten keresztül tartani a kapcsolatot az ismerősökkel, barátokkal, így a magány és a honvágy jobban elviselhető - tanácsolta Erzsébet. Célszerű párban kimenni Már vágják az árpát megyénkben A napokban Ópáiyiban a hagyományos aratással ismerkedhettek meg az érdeklődők illusztráció: sipeki Péter Megkezdődött megyénkben is az aratás, de a búzának még érnie kell. NYÍRE6YHÁZA. Az idén nem lesz gond a kenyérnek való minőségével, a termés meny- nyisége is elfogadhatónak ígérkezik, hála a kalászosok számára időben lehullot csapadéknak - foglalható össze dióhéjban a hagyományosan aratás kezdetnek számító Pé- ter-Pál napi helyzetkép, melyről a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságán kaptunk tájékoztatást. A mintegy 44 és fél ezer hektár betakarítani valóból 1426 hektárt kitevő őszi árpa aratását idén Tímáron kezdték. Keddig megyeszerte már 635 hektárt vágtak le, amelynek az átlagtermése 3890 kilogramm hektáronként, a szemek nedvességtartalma is olyan alacsony, hogy szárítani nem, csupán tisztítani kell a terményt a magtárba kerülés előtt, tudtuk meg az igazgatóság tanácsosától. Csapadék és aszály Mátyás László, aki a mostani részeredménynél azért alacsonyabb megyei átlaggal számol árpából, elmondta még, hogy elkezdődött a közel 3700 hektár őszi káposzta- repce kombájnolása is, az első 14 hektáros tábla meglehetősen gyenge eredményt mutat (1147 kg/ha), illetve vetít előre. Ami a terményárakat illeti, az árpáért 42-45 ezer, a repcéért 120-125 ezer forintot adnak a felvásárlók tonnánként, a búzáéról pontosat viszont majd csak az aratása kezdetén lehet majd tudni - tette hozzá Mátyás László. Ahol időben érkezett még csapadék, ott a búzaszemek szépen kiteltek, s az egészséges kalászoknak köszönhetően a kenyérnek való minőségével sincs semmilyen gond, de a megye keleti tája (Szatmár-Beregi síkság, főleg Fehérgyarmat térsége ) szenved a csapadékhiánytól. © NYERTES NÉVSOR A Zsindelyes Pálinkavacsora a Kelettel! címmel lapunkban meghirdetett felhívás nyertesei: Somogyi János (Nyíregyháza), Woller Margit (Nyíregyháza), Balogh Gábor (Tiszalök), dr. Kárpáti Csaba (Nyíregyháza), Ráthy Tibor (Nyíregyháza), Bencs János (Nyíregyháza), Oláh Zsolt (Nagykálló), dr. Kecse Erika (Sóstóhegy), Szigeti Pál (Tiszavasvári), Gergely Bertalan (Szamosszeg), Asztalosné Kis Ilona (Nyírtét), Zombarszki András (Nyíregyháza), Balogh Ferencné (Tiszaeszlár), Szabó Péter (Nyíregyháza), Nagy Mihály (Nyíregyháza), Tóthné Bényei Ildikó (Nyíregyháza), Sinka György (Szakoly), Palicz Panna (Nyíregyháza), Vékei József (Nyíregyháza), Prokainé Görömbei Márta (Nyíregyháza). A Kelet-Magyarország szerkesztősége és a Zsindelyes Pálinkafőzde sok szeretettelvárja nyerteseit július 1-jén az érpataki Zsindelyestanyára egy pálinkás vacsoraestre. Indulás: Nyíregyháza, Szabadság tér - Krúdy -Ház rendőrség felőli oldal 18 órakor- busszal. Érkezés: megbeszélés szerint busszal az indulás helyszínére.. NÉZŐPONT Palicz István Idegenben zt, hogy egy üveg sör vagy egy finom harapnivaló a dup- Js~v Iájába, triplájába kerül, ha nem a boltban, hanem valamelyik vendéglátóhelyen vásároljuk meg, megszokott jelenség. A termék egy fillérrel sem ér többet, csupán a körülmények hatására felértékelődik. Nincs ez másképp a munka- vállalással kapcsolatban sem. Egy nap Angliában, Amerikában, Német- és Finnországban is 24 órából áll, és a magyar dolgozó ott sem gürizik többet napi 8-10 óránál, munkája azonban - forintosítva - mégis sokszorosát éri, legyen szó gyümölcsszedésről, mosogatásról, takarításról, gyermekfelügyeletről vagy betegápolásról. Míg régebben a kalandvágy és a busás kereseti lehetőség, ma már a puszta túlélés kényszere bír rá apákat, anyákat, gyermekeket, hogy könnyes búcsút vegyenek családtagjaiktól, barátaiktól, szerelmüktől, és „idegenben” folytassák tovább. Szívesen maradnának itthon, de nincs rájuk kereslet, ha mégis, legfeljebb a leértékelt áruk polcára tudnak felkapaszkodni a hazai munkaerőpiacon. Merthogy a pár hónapig járó segélyből, illetve a (papíron) 4-6 órás foglalkoztatásból származó „alamizsnából” nemhogy a törlesztőrészletre és a rezsire, lassan már kenyérre sem futja egy átlagos családban. Hogy immár nemcsak a jól képzett, nyelveket beszélő értelmiségieket és a kiváló szakembereket, hanem az utolsó kubikost sem vagyunk képesek megbecsülni és itthon tartani, egyértelműen a kormányaink szégyene. Azoké, akik 4 évente lelkesen hirdetik a család, a biztos megélhetés és a hazaszeretet fontosságát, sőt, paripát, hin- tót ígérnek, majd lelketlenül magukra hagyják választóikat, tetteikkel szinte kiűzik őket az anyaföldről, a lónak pedig rendszerint csak egy darabkáját érezzük magunkénak. istvan.palicz@inform.hu mmma Melyik települést említhették 1435-ben Maghet Omagh néven? a) Mándok b) Ópályi c) Magy d) Mátyus A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. © MEGKÉRDEZTÜK: Ön vaiiaina munkát külföldön? ADORJÁNNÁ SZABÓ DICSŐMÉ SZMETHY HAJDÚMÉ BORSÁS MAMAGOOUtAű Sokan tfib- MÁRTA: Az egyI k fiam jó »ANNA: Ragaszkodom bé nem térnek haza. lehetőségnek tart|a. az otthonomhoz. LAKATOS KÁLMÁNNÁ: KOVÁCS TÜNDE: Hazánkban nem becsO- Nyelvtudás híján nincs Ilka dolgozókat. esélyem. DA LCDS JUDIT: Még Idehaza sem tudok elhelyezkedni.- Magyarországon nincsenek megbecsülve a dolgozók, éhbérért foglalkoztatják őket, ha egyáltalán kapnak munkát. Ha tehetném, a családommal együtt külföldön próbálnék szerencsét - válaszolta Lakatos Kálmánná. - Szívesen vállalnék munkát külföldön, de nyelvtudás híján elindulni a nagyvilágba felelőtlenség lenne. Maradok itthon, és megpróbálok boldogulni valahogy - mesélte Kovács Tünde. - Négy gyermeket nevelek egyedül, az esélyem, hogy valaha is külföldön dolgozzam vagy éljek, egyenlő a nullával. Még idehaza sem tudok elhelyezkedni sajnos - panaszolta Dallos Judit. - Egy mai fiatal számára külföld a lehetőségek kapuja, én azonban már elkéstem ezzel. Világot látni, nyelvet tanulni, jól (keresni nagyszerű lehetőség, a baj az, hogy sokan letelepednek, és többé nem térnek haza - mondta Adorjánná Szabó Magdolna. Dicsőné Szigethy Márta egyetemista fia nagyszerű lehetőségnek tartja a külföldi munkavállalást. - Sok ismé- rősömet azonban a kényszer motiválta - mesélte. - Szeretem a hazám, a családom, ragaszkodom az otthonomhoz és a munkámhoz. Csak akkor mennék külföldre, ha nem maradna más boldogulási lehetőségem - válaszolta Hajduné Borbás Marianna.-FITTEN 92 ÉVESEN A nyíregyházi Tóth Géza bácsit barátai köszöntötték 92. születésnapja alkalmából a napokban a Kossuth téren. Az ünnepelt szerint kprához képest jó egészségi állapotát a rendszeres biciklizésnek köszönheti. fotó: sipeki Péter
