Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-06 / 80. szám

2011. ÁPRILIS 6., SZERDA 2 Mindenfelől KEHI Képviselők, kívül a 98 százalékos különadón Budapest. Az országgyűlési képviselőket - a jogszabály­ok szerint - nem érinti a 98 százalékos különadó - ez áll az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében. A Népsza­badság írt erről hozzátéve, 2006-ban és 2010-ben körül­belül 300 képviselőt érintett a kérdés, az addigi átlagtiszte- letdíjuk 6 havi összegét kap­ták végkielégítésként. fh Kiterjesztené a kormány a döntéshozókra Budapest. A kormány szándé­ka, hogy a 98 százalékos adó­nem a képviselőkre is vonat­kozzon - mondta Kosa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, reagálva a keddi sajtóhírre: a különadó nem vonatkozik a képviselőkre. A politikus le­szögezte: amennyiben az Or­szággyűlés Hivatala a jelenlegi szabályozást nem tartja megfe­lelőnek, akkor módosító indít­ványt fognak benyújtani, fh Kósa Lajos fotó: ékn 250 millió forint négyszerese kellene ahhoz, hogy a házi­orvosok érdemben javíthas­sák megelőző munkájukat - mondta a Világgazdaságnak Komáromi Zoltán országos szakfőorvos annak kapcsán, hogy április l-től egységes rendszert vezettek be az alap­ellátásban dolgozók gyógyító és megelőző munkájának mé­résére és jutalmazására, fh ■ ■ A médiaható- w w Ságnak abszo­lút függetlennek kell lennie. (...) Ha egy párt többséget sze­rez, az nem jogosítja fel, hogy másokat, mint egy gőzhenger lehengerel­jen. FRANK LARUE ENSZ-BIZTOS Tragikus az idei teszteredmény Budapest. Nagyon lehangoló eredmények születtek a Doo. hu érettségi felkészítő portál tesztjein, ahol az idén matúrá­zó diákok töltöttek ki feladat­sorokat. Az értékelés szerint a diákok tudása egy 2-esre vagy gyenge 3-asra értékelhető. Pedig az érettségiig kevesebb mint egy hónap van hátra - emlékeztet a Doo.hu. fh Leminősítettek hét bankot Budapest. Hét magyar ban­kot minősített le kedden a Moody’s, a devizahitelek túlságosan nagy aránya, valamint a pénzintézetek profitjának csökkenése mi­att. A hitelminősítő intézet ugyanakkor fontos stabilizá­ciós tényezőnek tartja, hogy a magyar bankrendszerben rendkívül magas a külföldi tulajdonosok aránya. A lemi­nősített intézet közül ötöt - a K&H-t, a Budapest Bankot, az FHB-t, az Erstét és az MKB-t - a pénzügyi erő minősítésével érinti a döntés, az OTP-nél és az OTP Jelzálogbanknál pedig a forintbetéti, illetve az OTP- nél a devizaadósi minősítését is lerontotta a hitelminősí­tő intézet. A kereskedelmi bankoknál a leminősítés ma­gával hozza a betéti- és az adósságbesorolások leminő- sítését is. fh Megtalálják a megoldást BUDAPEST. Nem érte váratla­nul a Fideszt az Alkotmány- bíróság döntése, amikor al­kotmányellenesnek találta és megsemmisítette a köz- tisztviselők indoklás nélküli felmentéséről szóló szabá­lyozást. Kósa Lajos, a javaslat korábbi beterjesztője szerint megtalálják az alkotmányos megoldást a problémára, fh „Mi az, amiért büntetés jár?” Több ponton is aggá­lyosnak tartja az új magyar médiatörvényt az ENSZ biztos. BUDAPEST. Az ENSZ szólás- szabadságért felelős biztosa, Frank La Rue keddi budapesti tájékoztatóján utalva a csak a Fidesz által jelölt médiata­nács tagokra azt mondta: a médiahatóságnak abszolút függetlennek kell lennie, és bár üdvözlendő, ha egy párt többséget szerez, az nem jo­gosítja fel arra, hogy másokat, „mint egy gőzhenger lehen­gereljen”. Furcsállja a 9 évet Az ENSZ Emberi Jogi Főbiz­tosságának szólásszabad­ságért felelős jelentéstevője „furcsának” találta azt is, hogy a médiahatóságot 9 évre választották, ami újabb 9 év­vel meghosszabbítható. Meg­jegyezte, a világban általában 4-5 évnél nem hosszabb időre választják ezeket a hatóságo­kat, amelyekbe szerinte rá­adásul a civil szféra és a média képviselőinek is részt kellene venniük. Frank Le Rue hang­súlyozta: a médiahatóságnak nemcsak függetlennek kell lennie minden kormánytól, hanem fontos a megújulás képessége is. Ehhez pedig az keíl, hogy a tagok kicserélhe- tőek legyenek - tette hozzá. Félelmet kelthet Aggályosnak tartja a biztos azt is, hogy a médiatartalmakat el­lenőrizni kívánják. Úgy vélte, ritka kivétellel valóban korlá­tozni kell a médiát, de alapve­tően szabadnak kell lennie, és nem a kormánynak, hanem a közvéleménynek kell meg­felelnie. Frank La Rue szerint ilyen ritka kivétel lehet példá­ul a gyermekpomográfia, vagy a gyilkolásra való felbujtás, amelyek közlését szigorúan meg kell büntetni. A korláto­Médiamunkások, médiaérdeklődés (illusztráció) FOTÓ: OSZTIE TIBOR zásoknak azonban arányosnak kell lenniük, mert ezekkel egy kormány vissza is tud élni. Az ENSZ biztosa kiemelte a médiatörvényből a szankció­kat is. Szerinte a büntetések nem járulnak hozzá, hogy egy országban nagyobb legyen a véleményszabadság. Úgy vélte, azért is kell óvatosan bánni a szankciókkal, mert azok félelmet kelthetnek az újságírókban, öncenzúrához A tájékoztatón résztvevő Kovács Zoltán kormányza­ti kommunikációért felelős államtitkár elmondta: a kor­mány nyitott a kritikára, de jelenleg nincs oka arra, hogy változtasson a médiatörvé­nyen, amely „lehetőséget ad arra, hogy minél jobban érvé­vezethetnek. Különösen, ha a média munkatársai nem tud­ják mi is az, amiért büntetést kaphatnak. Bíznia kellene a kormánynak Frank La Rue kérdésre vála­szolva elmondta: a kormány és az országgyűlés ületékes képviselőivel folytatott tár­gyalásokon tapasztalt egyfajta mentalitást, amely szerint úgy tűnt: a médiaszabályozással nyesüljenek az említett alap­értékek”. A médiahatóság egypárti delegációjáról kér­désre válaszolva azt mondta: ez szolgálja a médiahatóság depolitizálását, és a tagok 9 évre való megválasztása pe­dig a hatóság függetlenségé­nek garanciája. kapcsolatban létezik az a hoz­záállás: a család, a magyarság védelmében fontos a média kontrollja. A biztos szerint a kormánynak a kontroll helyett inkább állampolgáraiban, a közvélemény értékítéletében kellene bíznia. Frank Le Rue közölte: szeretné, ha a média- törvényről minél szélesebb párbeszéd folyna, amelyben ő maga is részt kíván venni. Má­jus 31-én ismét Magyarország­ra érkezik, akkor találkozna a média a képviselőivel. fh A kilenc évre szóló tagság a médiahatóság füg­getlenségé- nekgaran- !asa: ciája. KOVÁCS ZOLTÁN Nem lát okot változtatni JEGYZET Száraz Ancsa Nyugdíjból kapaszkodó mikor visszavon­hatatlanná vált, hogy amit 12 éven át a magánnyugdíj­pénztári befize­téseimmel gyűjtögettem, azt a kormány az államkasszába utalja, egy dolog vigasztalt. Az, hogy a kétmillió forintom - és még hárommillió magyar több mint háromezer milliárd- ja - az államadósság csökken­tését szolgálja, én pedig végső soron a hazát. Ehhez képest kiderült, hogy nemcsak azt, de a BKV-t és a MÁV-ot is, a nyugdíjkasszákból érkező bevétel egy részét ugyanis a vasúttársaság és a közlekedési vállalat megmentésére fordít­ja a kormány. A magánnyugdíj-pénztári vagyonból a két vállalat adós­ságának egy részét fizetnék ki, ami rájuk is fér, hiszen a vasútnak csaknem 300 milli­árd, a közlekedési vállalatnak pedig több mint 75 milliárd forint az adóssága. így válik az én nyugdíjravalóm üléssé egy vonaton, kapaszkodóvá egy pesti trolin. Ám ez nem biztos, hogy jó üzenet: ha egy állami cég nem tud annyi adósságot felhalmozni, hogy a kormány ki ne segítse, mi kényszeríti arra, hogy jól végezze a dolgát? És ha már a nyugdíjra szánt forintjaink húzzák ki őket a bajból, azt elvárnánk, hogy ezentúl a százmilliókat ne végkielégí­tésekre költsék, legközelebb ugyanis már nem biztos, hogy lesz honnan elvenni háromezer milliárdot. szancsa@lnform.hu PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 265,45 -0,88 USA dollár 187,23 -0,29 Svájci frank 202,83 +0,02 Angol font 304,04 +1,44 Román lej 64,49 +0,04 Ukrán hrivnya 23,47 -0,04 Horvátkuna 36,01 -0,10 Lengyel zloty 56,94 -0,09 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Félelemre akartak tanítani Semmis a kirúgási törvény Alkotmányellenes a köztisztviselők indok­lás nélküli felmentésé­ről szóló szabályozás. BUDAPEST. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság. Az in­dok: sérti a jogállamiság elvét, a munkához és a közhivatal vi­seléséhez való jogot, a bíróság­hoz fordulás jogát, az emberi méltósághoz való jogot. a határozat közzétételét köve­tő nappal megsemmisítette. A megsemmisítés időpontjának meghatározásakor az Alkot­mánybíróság figyelemmel volt arra, hogy - szemben a kor­mánytisztviselői jogviszony­ra vonatkozó szabályozással - a köztisztviselői jogviszony megszüntetése az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezés megsemmi­sítésével átmenetileg sem ma­rad szabályozatlan. Korábban egyébként az Al­kotmánybíróság hasonló ha­tározatot hozott a kormány- tisztviselők esetében is. fh Az ellenzék üdvözli... Indokolt lenne, de... Az Alkotmánybíróság - közle­ményük szerint - nem vitatta, hogy az államszervezet haté­kony működése indokolhatja a felmentési lehetőségek köny- nyítését, ennek azonban nem lehet módja a munkáltató kor­látlan döntési joggal való felha­talmazása. A taláros testület az alkotmányellenesrendelkezést Üdvözli az MSZP az Alkot­mánybíróság keddi döntését, amely szerint alkotmányelle­nes a köztisztviselők indoklás nélküli felmentéséről szóló szabályozás - ezt mondta a Független Hírügynökségnek a szocialista párt szóvivője. Kormos Kata külön kiemel­te azt, hogy a megsemmisí­tésről szóló döntés azonnali hatályú és nem halogatták azt. A Jobbik szerint igazol­ta korábbi aggodalmaikat az Alkotmánybíróság, amikor alkotmányellenesnek talál­ta a köztisztviselők indoklás nélküli felmentéséről szóló szabályozást. A taláros testü­lethez az ellenzéki párt nyúj­tott be beadványt ezzel kap­csolatban. Romagyilkosságok: a merénylők először elégedetlenek voltak a sajtóvisszhanggal. BUDAPEST. Ez derült ki kedden a büntetőper negyedik nap­ján a Pest Megyei Bíróságon. A 2008 nyarán a romák ellen kezdődött támadássorozat 9 helyszínt érintett és 6 halálos áldozatot követelt. Az első 4 alkalommal Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban és Tarnabodon még nem voltak halálos áldozatok. Találomra lőttek Kedden, miután az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott egyelőre nem kívánt vallomást tenni a bíróságon, Miszori László bíró a koráb­bi, a rendőrségen tett vallo­másaikat olvassa fel. Ebből kiderült, hogy a vádlottak elégedetlenek voltak az első, galgagyörki merényletükkel, mert egyrészt az nem kapott számukra kedvező nagy saj­tóvisszhangot, másrészt az is bosszantotta őket, hogy a történteket a lapok és a média - úgymond - összemosták a Magyar Gárda tevékenységé­vel. Ezért szervezték meg a második, a piricsei merényle­tet, ahol már nemcsak puská­ikat használták, hanem ben­zines palackokat is. Amikor az egyik ablakon a meggyújtott kanócú benzinesüveget be­dobták, az ajtóban árnyékok tűntek fel, akikre találomra lövéseket adtak le, ekkor egy nőt sebesítettek meg. A má­sodrendű vádlott ezzel kap­csolatban azt mondta most a bíróságon: „nem emberre lőttünk célba, hanem az ajtó­ra, nem akartunk senkit meg­ölni”. „Kezelni kell” A másodrendű vádlott koráb­bi vallomásának ismertetésé­ből kiderült: a merénylők a cigányok - úgymond - meg- rendszabályozására töreked­tek. Ahogyan a másodrendű vádlott fogalmazott: „azt akartuk, hogy a cigányok is megtanuljanak félni, de nem akartunk megölni senkit. A célunk az volt, hogy minden­ki lássa, a romaproblémát va­lahogyan kezelni kell.” A másodrendű vádlott a bíró által felolvasott jegyző­könyvek tanúsága szerint már gyermekként konfliktus­ba került romákkal. fh

Next

/
Thumbnails
Contents