Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-06 / 80. szám

2011. ÁPRILIS 6.. SZERDA KELET Háttér 3 A nap ad reménysugarat? A Madách utcában élő Varga László esete jól példázza „az ember tragédiáját”. nyírtelek. Tovább csökkent a belvízzel elöntött területek­nek nagysága hazánkban. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság keddi tájékoz­tatása szerint hétfőn összesen n megye 71 településén kel­lett védekezni a belvíz ellen. Víz a veremben, garázsban Az egyre javuló országos ten­dencia azonban aligha vigasz­talja azokat a gazdákat, illetve ingatlantulajdonosokat, akik mai napig csak gumicsizmá­ban tudják megközelíteni pincéjüket, garázsukat, la­kásukat, miközben azzal is kénytelenek szembesülni, hogy kertjük, földbirtokuk megművelhetetlen a csapa­dék miatt. A Nyirtelek-Dózsa- szőlőben, a Madách utca 5. szám alatt élő Varga László és szomszédja esete jól példázza „az ember tragédiáját”.- A házunk az utca középső, legmélyebb pontján fekszik, így nem csoda, hogy minden kiadós esőzés után dacolnunk kell a vízzel. A téli fagyot kö­vető olvadás és a csapadékos időjárás már önmagában is feladta volna a leckét, hiszen a kertünk közelében lévő bá­W Legfeljebb a terveinket vethetjük el, a víz az VARGA LÁSZLÓ amíg úr. Ilkovics László az elöntött veremből hálóval szedi ki az ott tárolt zöldségeket nyató kapacitása véges. Ám egy csőtörés is történt felénk a közelmúltban, és az ott ke­letkezett vizet is ebbe a csa­padékgyűjtő agyaggödörbe eresztették. így idejekorán „betelt a pohár, s ennek isz- szuk most a levét” - mutat a vízben álló kertjére és nyári konyhájára az ingerült há­zigazda, majd megmutatja a zöldségtároló vermet is, ahonnan veje halászhálóval emel ki kérésünkre néhány „vízbe füllt” zöldséget.- Nem irigylem a szomszé­domat sem - folytatja Varga László -, mivel a bányatóból kilépő víz a parkját és a ga­rázsát is elöntötte. Hiába szi­vattyúzzák ki a vizet, szinte azonnal visszatér. Néhány hónapja, a helyzet megoldá­sát kérve, aláírást gyűjtött az utcában, és eljuttatta a levelet a polgármesteri hivatalba. Ér­demi intézkedés nem történt, a helyszíni szemle és a vízszi­vattyúzás nem sokat segített.- A kertünkben az idén kép­telenek leszünk megtermelni a zöldséget, maximum a ter­veinket, álmainkat vethetjük el, amíg a víz az úr... - keser­gett a nyugdíjas gazda. Szivattyúzással segítettek Magyar László polgármester előtt nem ismeretlen a pa­naszosok problémája. Mint mondja, a rekord mennyisé­gű csapadék sok lakos életét megkeserítette, főképp a mé­lyebben fekvő területeken. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Utoljára az 1970-es években voltak ilyen problémák, a tér­ség homokos talaja hosszú időn át elnyelte a csapadékot.- A járhatatlanná vált uta­kat, pincéket, garázsokat idén szivattyúzással igyekeztünk megszabadítani a víztől. A vízgyűjtőkbe történő elve­zetés a leggyorsabb, legha­tékonyabb és voltaképpen az egyetlen megoldás ilyen esetben. A hatalmas befoga­dóképességű agyaggödörből csak a szennyvízrendszeren keresztül lehetne eltávolítani némi vizet, ám ehhez egyez­tetnünk kell a szolgáltatóval. Mindent megteszünk a prob­lémák elhárítása érdekében a naposabb, szárazabb idő be­köszöntőig. KM-PI Az idén már nem lesz új panelprogram A még meg nem kötött pályázatok esetében a szerződéskötés határ­idejét a nyárig meg­hosszabbították. nyíregyháza. Ebben az év­ben már nem hirdetnek új panelprogramot, és a koráb­ban beérkezett pályázatok jelentős részét is a szén-dio- xid kvótákból a jövőben be­folyó összegek terhére fizetik ki - mondta a múlt héten egy televízióműsorban Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár. Márciusig megkötötték Arra a kérdésre, hogy mindez hogyan érinti a már folyamat­ban lévő nyíregyházi panel- felújításokat, Virágh Zoltán, a Vagyongazdálkodási Osztály vezetője lapunknak elmond­ta: A 2008-ban benyújtott 77 épület 3589 lakásának felújí­tását tartalmazó pályázatok önkormányzati támogatási szerződéseit idén márciusig megkötötték. Bencsik János a még meg nem kötött LFP­2008-LA-2 és az LFP-2008- LA-9 pályázatokhoz tartozó állami támogatási szerződé­sek szerződéskötési határide­jét 2011. június 26. napjáig meghosszabbította - ez Nyír­egyházán 30 épületet érint. Tekintettel arra, hogy az ön- kormányzat nem vesz/vett részt a 2009-es panelpályáza­tokban mint együttműködő partner - nem volt feltétel az önkormányzati szerepválla­lás - , nincs információ arra vonatkozóan, hogy a 2009. évi pályázatokban mennyi nyíregyházi lakás érintett. Ezen pályázatokat a társashá­zak (tulajdonosok) önállóan nyújtották be, és a program megvalósítása a tulajdonosok önerejéből és állami támo­gatásból valósítható meg. Az önkormányzat mint tulajdo­nos a 2009. évi panelpályá­zatban 1 ingatlanával érintett: a pályázatot befogadták, bírá­lata folyamatban van - mond­ta Virágh Zoltán. km Nyíregyháza a „Magyar Dal Fővárosa” Szeptember 11-én, a „Magyar Dal Napján” tíz helyszínen közel 100 fellépőt hallgathatunk. nyíregyháza A szabolcsi me­gyeszékhely vonzó szellemi és kulturális élettel rendel­kezik, időszakos és állandó programjai színvonalas ki­kapcsolódási lehetőséget je­lentenek. Nemzetközi érdeklődés A város a „Magyar Dal Napja” megrendezésével és a „Ma­gyar Dal Fővárosa” cím elnye­résével még inkább az orszá­gos és nemzetközi figyelem fókuszába kerülhet. A sztárvendég a Republic együttes lesz archIv fotó: racskó tibor A szervezők felhívására ed- is a rendezvény mögött áll. A dig 137 zenekar jelentkezett, a mecenatúra felállítása jelen­város önkormányzata erkölcsi leg is folyamatban van. Szep- és anyagi támogatást nyújtva tember ll-én, a „Magyar Dal Napján” tíz helyszínen közel 100 fellépőtől hallgathat majd magyar dalt a nagyközönség Nyíregyházán. A program ösz- szeállítása során a különféle szociális háttérrel rendelkező csoportok széles skáláját von­ják be az eseményekbe. Fogyatékkal élő együttesek A sztárvendég Republic együttes mellett mintegy 60 helyi, 10 határon túli, több mint 10 fogyatékkal élő együttes mutatkozik majd be. A helyszínek között szerepel­nek a belváros terei, a kórház, a színház, a BV-intézet, vala­mint Sóstógyógyfürdő hely­színei. KM NÉZŐPONT ZaJáczD. Zoltán Ingyen saláta, sugárzó óceán K amasz koromban az egész világot egy küszöbön álló atomháború réme kísértette. Százszor leve­títették a tévében, hogyan robban fel az atom­bomba, és valóban sokkoló látvány volt, ahogy felemelkedik a hatalmas tölcsér. Azt beszélték, a tobbanás közelében az emberek egyszerűen eltűnnek, de az árnyékuk beleég a falba. Aztán jöttek a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások. A SALT II. idején, ’79 nyarán fejeztem be a hetedik osztályt, és miután naponta hallottam, a tévéhíradóból megtanul­tam egy szép kifejezést: „interkontinentális ballisztikus rakéta”. Egy kicsit hátradőlhettünk, hogy átmenetileg megmenekült a világ. Mindenki az atomenergia békés felhasználásáról beszélt: sorra épültek az atomerőművek. 1983-ban, amikor már har­madikos gimnazista voltam, Magyarország is beállt a sor­ba: üzembe helyezték a paksi erőmű első reaktorát. Akkoriban azt tanultuk az iskolában, hogy nem létezik jövőbe mutatóbb, olcsóbb, környezetkímélőbb és biztonságosabb megoldás az atomenergiánál. Míg a ha­gyományos erőművek a szén vagy a kőolaj elégetésével agyonszennyezik a levegőt, addig a reaktorba betesznek néhány tonna dúsított uránt, és ettől kezdve három éven át ontja nekünk a villamos energiát. Mindez gyönyörűen hangzott, mígnem 1986. áp­rilis 26-án robbanás rázta meg a Csernobil városka melletti atomerőművet. Az én generációmból biztosan sokan emlé­keznek még rá, hogy akkoriban 0 forintért árulták a piacon a gyönyörű fejes salátát, de ingyen sem kellett senkinek... Am telt-múlt az idő, és kezdtük elfelejteni Csernobilt. Nyugtattuk magunkat, hogy korszerűtlen erőmű volt, ma már sokkal biztonságosabbakat építenek. Aztán jött a ja­pán földrengés, a szökőár, Fukushima. Ma még felbecsül­hetetlenek a következmények, de ha valami csoda folytán nem történik nagyobb tragédia, akkor is lehet, hogy csupa világító hal úszik ezentúl a Csendes-óceánban... És még ez volna a legkevesebb. Állítólag újabb atomerőműveket már nem éri meg építeni, mert a jelenlegi tempóban a Föld uránkészlete hamarabb kifogy, mint a szén és a kőolaj. Ha nem lesz fűtő­anyag, attól kezdve már csak az okozhat fejtörést, hogy mit kezdjünk a temérdek nukleáris hulladékkal. Ahogy a fejlett világot ismerem, megkapják tőlünk emlékbe a világ legszegényebb, legszerencsétlenebb országai... Élőképben: legnagyobb kincsünk a természet Helyesírási versenyt rendeztek alsó tago­zatos diákok számá­ra kedden Oroson a Herman-hét keretében. NYÍREGYHÁZA A megye 27 is­kolájából több mint 200 isko­lás érkezett, hogy összemérje felkészültségét. A megfeszí­tett program végén oldásként egy kis műsorral kedvesked- { tek a házigazdák a vendégek­nek. Ebből megtudhatták, ki I volt az iskola névadója, mi­ről nevezetes Herman Ottó. A műsor végén élőképként azt a gondolatot jelenítették meg, hogy a természet a leg­nagyobb kincsünk. Az iskolai oktatás középpontjában a ter­mészetvédelem áll. Ezután tartották meg az eredményhirdetést, a prog­ram szerdán nyílt nappal, csütörtökön komplex foglal­kozással folytatódik, pénte­ken pedig környezetismereti versenyt tartanak az orosi Herman Ottó Általános Isko­lában. SZON-PS w Állítólag újabb atom­erőműveket nem éri meg építeni, mert a Föld uránkészlete hamarabb kifogy, mint a szén, a kőolaj. Műsorral is készültek az Iskola diákfal fotó: pusztai Sándor Sok lakóközösség élt eddig a panelprogram lehetőségével fotó: km

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents