Kelet Magyarország, 2011. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-05 / 30. szám
2011. FEBRUÁR 5.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET C INTERJÚ: Tállai András önkormányzati államtitkárral 71 Több feladat az államnak” átalakul az önkormányzatok finanszírozási rendszere. Melyik önkormányzat mekkora bajban van? Budapest. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a a nyilvánosság elé tárta: még nem tudni pontosan mennyire adósodtak el az önkormányzatok, így azt sem, valójában mennyi a számlatartozásuk, hitelállományuk és a kibocsátott kötvényeik értéke. Mikorra várható, hogy ennél tisztább képet lássunk magunk előtt? tAllai ANDRÁS: Az önkormányzatok, költségvetésük végrehajtásáról kötelesek beszámolót készíteni, melynek alapján képet kapunk az önkormányzatok működési, vagyoni, pénzügyi helyzetéről, ezen belül adósságállományáról is. Az ÖNHIKI (önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása) például eddig egy-egy érintett önkormányzat saját pénzügyi beszámolóján alapult, ez azonban eddig is több esetben pontosításra szorult. A beszámoló pontatlanságát eredményező okok egyike az lehet, hogy az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság(ok) pénzügyi kötelezettségvállalásaira, számlatartozásaira vonatkozó információkat nem kötelező a beszámoló részévé tenni, mindez sok esetben megnehezíti az eladósodottság mértékének pontos megismerését. A beszámolók hitelességét nagymértékben rontják azok a „praktikák” is, amelyekkel a folyó kiadások hosszú távú kötelezettségvállalássá alakíthatók. A tisztánlátást beárnyékoló további körülmény az is, hogy az eladósodással érintett önkormányzatok száma és az eladósodás mértéke folyamatosan változik. A pénzügyi átláthatóság és végső soron az önkormányzatok érdekei védelmében arra törekszünk, hogy a számviteli és egyéb jogszabályok jövőbeni módosításai tegyék lehetővé, hogy a beszámolók adatai alapján valódi képet kaphassunk az egyes önkormányzatok eladósodottságának mértékéről. Ezek szerint hamarosan elkezdhetik a tartozások felmérését és annak ismeretében fognak hozzá az e célra rendelkezésre álló 31 milliárd forint felhasználásával a jelentős adósság felszámolásához, illetve csökkentéséhez. Milyen szakmai koncepcióval, mekkora apparátussal vágnak neki? TÁLLAI ANDRÁS: Az apparátus szerepe mellett sokkal inkább a szakmai koncepción van a hangsúly, mely szakítani kíván a korábbi gyakorlattal, hogy az állami segítségnyújtás nem minden esetben vette figyelembe az egyes önkormányzatok valós gazdasági helyzetét és nem feltétlenül a működésből eredő problémás esetekre, nehézségekre fókuszált. Idén január l-től az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévők és a működésképtelen önkormányzatok támogatásának pályázati rendszereit összevontuk. Egyetlen, kizárólag a Belügyminisztérium kezelésében lévő forrás biztosít gazdasági segítséget a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok számára. Az ÖNHIKI támogatás nagysága az idei költségvetésben háromszorosára, 31 milliárdra nőtt. A rendelkezésre álló forrásösz- szeget - az önkormányzatok bizonyított és ellenőrzött valós gazdasági problémáit figyelembe véve - az alábbiakra tekintettel osztjuk szét: a felhalmozódott közüzemi számlatartozások körében az önkormányzatok az év folyamán egyetlen alkalommal igényelhetnek támogatást. Aztán a - különösen az elmúlt nyolc év során - ellehetetlenült helyzetbe került megyei önkormányzatok támogatása következik: e körben a feladatok nagysága szerint súlyoznánk az odaítélhető támogatás összegét, vagyis nem feltétlenül az a megyei önkormányzat kap majd többet, amelynek nagyobb az adósságállománya. Fontos az önkormányzat kötelező feladatellátásához igényelhető működési többlettámogatás, különös tekintettel az alapfokú oktatás és óvodai nevelés feladataira. Az adósságrendezési eljárással érintett önkormányzatoknál szigorúbb szabályok alapján, egyedileg történik majd a támogatások odaítélése. Az önkormányzatok valós gazdasági helyzetének ismerete nélkül a benyújtott pályázatok sora is sok esetben kerülhet vakvágányra éppen a tisztánlátás hiánya miatt. TÁLLAI ANDRÁS: A valós gazdasági helyzet feltárása érdekében a Belügyminisztérium által megbízott költségvetési minősítésű könyvvizsgálók, mintegy előzetes kontroll keretében ellenőrzik a pályázatokat. A könyvvizsgálók feladata kiterjed a pályázatokban leírt pénzügyi helyzet valóság- tartalmának ellenőrzésére. Az ellenőrzések kapcsán arra is szeretnénk választ kapni, hogy az önkormányzatok gazdálkodásában vannak-e olyan momentumok, amelyek adott esetben nélkülözik a felelős, racionális elveken és megfontolásokon nyugvó döntéshozatal elemeit. Lényegében ez a szakmai ellenőrzés - a könyvvizsgálói jelentés - lesz a garanciája annak, hogy csak, és kizárólag a valós és tényleges gazdasági adatokat tartalmazó pályázatok alapján kerülhet sor a támogatások odaítélésére. Ez a megoldás végső soron kiutat biztosíthat az önkormányzatok számára a hiányt növelő gazdálkodásból. A nagyjából felvázolható adósság egészének finanszírozására nem vállalkozhat az ország. Milyen elvek alapján tervezik a veszteségek, a költségvetési hiányok, a megkezdett és forráshiány miatt még befejezetlen önkormányzati beruházások rendbetételét? tállai ANDRÁS: Az önkormányzati átalakítás új finanszírozási elvei alapjaiban érintik az önkormányzatok gazdálkodását, ennek a lényege, hogy az állam és az önkormányzatok között új feladatmegosztás lesz. Az önkormányzatok feladatai csökkennek, az állam több szolgáltatást szervez majd, ez azt eredményezi, hogy kevesebb kötelező önkormányzati feladatellátáshoz nagyobb összegű állami támogatás jut, végkövetkeztetésként az ön- kormányzatok költségvetési hiánya lényegesen csökkenni fog, idővel - reményeink szerint - meg is szűnik. A Belügyminisztérium célul tűzte ki a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások gazdasági helyzetének pontosabb, részletesebb megismerését. A felmérés keretében a tárca minden önkormányzatot és kistérségi társulást levélben keresett meg, hogy a befejezett, de a támogatási szerződésben rögzített célt nem szolgáló beruházásokkal kapcsolatos, valamint a műszakilag vagy pénzügyileg befejezetlen beruházásokra vonatkozó összefoglaló adatokat küldjék meg. Az adatszolgáltatás határideje február 28, ezt követően készül a helyzetelemzés, a problémakör megoldását célzó koncepció. NAGY JÓZSEF iozsef.nagy§inform.hu Tállal András FOTÓ:ÉKN Levél a biztosnak: „tartós intézkedések” Felmérés készül az alkotmányról Budapest. A készülő alkotmányt érintő kérdőíves felméréssel közvetít a Nemzeti Konzultációs Testület a civilek és a jogalkotók között, fh C DEVIZAÁR (2011.02.04.) PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 270,05 +0,15 USA dollár 198,11 +2,23 Svájcifrank 209,18 +1,50 Angolfont 319,57 +1,17 Román lej 63,30 -0,03 Ukrán hrivnya 24,91 +0,28 Horvát kuna 36,40 +0,04 Lengyel zloty 69,11 +0,24 ) gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Matolcsy György Ölti Rehnnek: a kiadási oldalt érintő intézkedések jönnek. Budapest. Már idén érezhető lesz, teljes hatásában 2012- 2013-ban bontakozik ki az a hosszú távú, főként a kiadási oldalt érintő program, amelyet februárban jelent be a kormány. Ez áll Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek az Európai Bizottság illetékes biztosához írt levelében. Matolcsy György szerint a költségvetési konszolidáció eredményei fenntarthatok lesznek. Olli Rehnnek írt levelében Matolcsy György röviden ismerteti a februárban bejelentendő Növekedési és Stabilitási Programot, amelynek alapját hosszú távú, főként a kiadási oldalt érintő intézkedések képezik, tartósan javítva a költségvetés egyenlegét. Ezek hatása már idén érezhető lesz, teljes hatásuk 2012-2013-ban bontakozik ki - írja a nemzetgazdasági miniszter. Következésképpen konkrét, tartós intézkedések fogják biztosítani, hogy a konvergenciaprogramban vállalt költségvetési célszámok teljesüljenek - írja Matolcsy György. A múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón közölte a miniszter: 600- 650 milliárdos kiadáscsökkentést tervez a kormány. Más nyilatkozatokból tudható, hogy a megtakarítás területe a Munkaerőpiaci Alap, a gyógyszer- és nyugdíjkassza és a közösségi közlekedés, fh Hol futnak majd a legtöbben? Budapest. Április 10-én lesz a tavasz legnagyobb szabadidős futóeseménye, a hagyományos T-Home Vivicittá Városvédő Futás, amelyet már huszonhatodik alkalommal rendez meg a Budapest Sportiroda a fővárosban. Az idei különlegesség, hogy Szeged (április 2-án) és Kaposvár (április 3-án) speciális futópárbajjal csatlakozik a Vivicittá versenyprogramhoz. A két város futópárbaja keretében két helyi amatőr futó különleges versenyre buzdít minden mozogni szerető embert. Céljuk, hogy minél több embert mozgósítsanak a helyi, majd a budapesti T-Home Vivicittá lefutására. Ennek jegyében a következő hetekben különböző futóprogramokat és aktivitásokat szerveznek, amelyekhez mindenki bátran csatlakozhat. ékn VENDÉGKOMMENTÁR Takács János Az uniós tagság érzése agyarország idén májusban ünnepli európai uniós tagságának hetedik évét. Ennek ellenére hajlamosak vagyunk többes szám harmadik személyben gondolkodni az Wm WK I Unióról, „ők ott Brüsszelben”. Pedig fontos lenne társadalmi szinten is tudatosítani, hogy az Európai Unió közösségének egyenrangú tagjaként a többes szám első személy indokolt, vagyis a „mi itt Európában” használata és legfőképpen ennek érzése. Amikor Magyarország Unióban elfoglalt helyéről beszélünk, fontos megemlíteni, hogy a magyar érdekek érvényesítésében az ország a méretéhez és helyzetéhez képest érzékelhető eredményeket ért el a csatlakozás óta eltelt időszakban. Örvendetes, hogy az EU intézményrendszereiben sok magyar dolgozik, kapcsolati hálójukon keresztül, más országok képviselőivel összefogva, sokat tesznek Magyarország fejlődéséért. A tagállami működés talán legfontosabb időszaka mégis az idei év első féléve, amikor Magyarország adja az EU soros elnökségét. Ez az egész ország számára összefogást igénylő feladat. Az elnökség azonban nemcsak feladat, hanem különleges lehetőség is. Az elnökségi programon keresztül az ország részben meghatározhatja, milyen ügyek, milyen prioritással kerüljenek az EU napirendjére, s hangsúlyosabban megjelenítheti véleményét és nemcsak a magyar elnökség arculatának, de az ország imázsának jobb meghatározásához is hozzájárulhat. Ugyanakkor fontos kihívás, hogy az elnökség fél éve alatt Magyarország akár a saját érdekein felülemelkedve, összeurópai szemszögből vizsgálja és irányítsa az uniós folyamatokat. Bár az elnökség hat hónapja nem elégséges idő jelentős változások megtételéhez, koordinációra, az országhatárokon átívelő projektmenedzsmentre, közös vízió kialakítására remek alkalom. Komoly lehetőségnek látom az EU Duna-régiós Stratégiáját. Kiem'lten fontosnak tartom a stratégia határozott természetvedelmi, környezetvédelmi, gazdasági dimenzióját és nem utolsósorban társadalmi kohéziós szerepét. A Duna-térség biztonsága, az országokon belüli és határokon átívelő fenntartható gazdaságfejlesztés, illetve a térségben élő mintegy 80 milliós lakosság identitásának és együttműködésének erősítése, a 21. század egyik fontos feladata. Úgy gondolom, sokat tanulhatunk az előző EU-elnökségek példáiból is. Svéd céget képviselve, elsősorban svéd példákat említenék. Svédország köztudottan prioritásként kezeli a környezet védelmét, és jelentős tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren. A svéd elnökség idején komoly elszántsággal támogatta az ország a környezetvédelem ügyét. Tették ezt a társadalom számára is látható és érzékelhető módon, demokratikusan, új kezdeményezéseket kidolgozva, amelyek a Koppenhágai Csúcstalálkozóhoz vezettek. Felelős vállalatvezetőként úgy érzem, a fenti gondolatok átültetése a napi gyakorlatba a mi feladatunk is. Úgy vélem, dolgozóink akkor fogják jobban átérezni a gondolatsor kezdetén említett európaiság érzését, ha többet tudhatnak meg az Unió működéséről, a tagsággal járó előnyökről nemcsak az ország, hanem a családjuk szintjén is. Ebből a szempontból a magyar elnökség remek alkalom, hisz reflektorfénybe állítja nemcsak a feladatokat, hanem az eredményeket és lehetőségeket egyaránt. Akkor mondhatjuk majd el, hogy eredményesen dolgoztunk, ha a fenti felvetések unokáink számára már természetesek lesznek. Természetes módon fogják védeni környezetüket és magyarságuk értékeit, ahogy azt Victor Hugo fogalmazta: az Európai Egyesült Államok közösségében. Szerzőnk az Electrolux Kelet-Közép-Európai Holding vezérigazgatója. 99 Komoly lehetőségnek látom az EU Duna-régiós Stratégiáját. Átmeneti hátrányból kovácsolnának előnyt Budapest. A gazdasági válság következtében számos tagállam a védelempolitikai kiadásai csökkentésére kényszerült, így egyoldalúan vonta ki katonáit az uniós missziókból. Hende Csaba honvédelmi miniszter Budapesten a magyar EU-elnökség rendezvényén arról beszélt, hogy a magyar elnökség szerint az átmeneti hátrányból előny kovácsolható, ha a tagállamok innovatív megoldásokkal állnak elő a képességek fejlesztése, illetve fenntartása terén. EU2011.HU Sokan csökkentették védelmi kiadásaikat. HENDECSABA
