Kelet Magyarország, 2011. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-05 / 30. szám

2011. FEBRUÁR 5., SZOMBAT KECET Háttér 3 Szemét nincs, mégis fizetni kell Sokan azt kérdezik: miért fizessenek, ha nem veszik igénybe a szolgáltatást? illusztráció: racskó tibor Háborgás a falvakban: miért fizessenek, ha nem veszik igénybe gyakran a szemétszállí­tási szolgáltatást? KISVARSÁNY. Abban talán egyetérthetünk, hogy más­ként működik egy nagyvárosi, s másként egy falusi háztartás. Míg a falusi ember az üveget és a műanyagot leszámítva szinte minden háztartási hulladékot hasznosítani tud, addig a vá­rosi ember minden nap „ter­mel” olyan hulladékot, aminek a végső állomása a hulladék- gyűjtő konténer. Ám azzal sem lehet vitába szállni, hogy ahol kevesebben élnek, ott keve­sebb a hulladék. Ezek tények, mégis bosszantják a falvak­ban élőket, hiszen ugyanúgy kell fizetniük a szemétszállí­tásért, mint a városiaknak, s az egyedülélő is annyit fizet, mint egy többtagú család. Háromszoros ár Kisvarsányban is sokallják az emberek a szemétszállítási dí­jat, különösen ha azt nézzük: január elsejétől a korábbi ár háromszorosát kell fizetniük.- Korábban a Vitka Kft. szál­lította el Kisvarsányból a hul­Jó lenne egyedi elbírálást bevezetni. TIBA PÉTER ladékot, negyedévente 1300 forintot fizettek a családok. Ja­nuár elsejétől az Észak-alföldi Környezetgazdálkodási Kht. vette át ezt a munkát, de most már negyedévente 4000 fo­rintba kerül ez a családoknak. Korábban kéthetente volt a szállítás, az új rendszerre való átállás óta hetente szállítanak. Egy falusi háztartásban nem keletkezik mindenhol annyi hulladék, hogy hetente kelljen szállítani. Sok kisvarsányi lakó ki sem teszi minden héten a kukásedényét, fizetniük azon­ban kellene a gyakoribb szállí­tásért - foglalja össze a kisvar­sányi emberek panaszát Tiba Péter, a település polgármes­tere. - Úgy gondolom, jogosan háborognak: miért fizessenek, ha nem is veszik igénybe olyan gyakran a szolgáltatást? Idős, munkanélküli embe­rekről van szó, akik igyeksze­nek mindenen takarékoskod­ni. Ezen is takarékoskodnának, azonban a szolgáltató ezt nem veszi figyelembe, minden­kinek egyaránt kell fizetnie. Szerintem jó lenne egyedi el­bírálást bevezetni, vagy ha ezt nem engedi a jogszabály, akkor azt a jogszabályt felül kellene vizsgálni. Vannak emberek, akik bérpótló támogatásból, 28 500 forintból élnek, ez még a megélhetéshez is kevés. Va­lamit jó lenne lépni, mert ez ilyen formában igazságtalan. S mindez nemcsak Kisvarsányra vonatkozik, hanem még na­gyon sok kistelepülésre. Rohodon is sok a segély­ből élő, szociálisan hátrányos helyzetű lakos, akik jövedelmi helyzetük miatt nem tudják kifizetni a szilárd és folyékony hulladékszállítás díját. Füg­getlenül attól, történik-e valós szolgáltatás (vagyis termelő- dik-e annyi hulladék a háztar­tásban, amennyinek elszállítá­sáért a házigazdának fizetnie kell), a számlát kötelező ren­dezni, ellenkező esetben fel­szólítást küld, és adó módjára próbálja behajtani a hátraléko­kat az önkormányzat. Nincs már rá keret Czakó Sándor, a falu jegyzője lapunknak elmondta: a sze­métszállítást a Nyír-Flop Kft. végzi a településen. Koráb­ban az önkormányzat még képes volt magára vállalni az ingatlanonként kétezer fo­rintba kerülő negyedéves dí­jat, a nehéz gazdasági helyzet miatt azonban tavaly óta már a házigazdáknak keíl rendez­niük a számlát.- A jogszabály szerint köte­lező igénybe vennie és fizetnie a hulladékszállításért azok­nak, akik életvitelszerűen él­nek egy-egy ingatlanban. Ha a tulajdonostól jelzés érkezik, hogy a ház lakatlan, mentesül a kötelezettség alól, hiszen itt nincs igény a szolgáltatásra. Sok lakos állítja ugyanezt, mondván: egyedül él, nem vagy alig keletkezik nála olyan hulladék, amit a kukába te­gyen, miért fizessen a „semmi­ért” közel 2500 forintot három havonta? Elméletileg a szol­gáltató kedvezményes szállí­tási díjat állapíthat meg ilyen esetekben, ám a különbözetet az önkormányzatnak kellene állnia, ilyen kompenzációra viszont már nincs lehetősé­günk a település büdzséjéből - mondta a jegyző. km-mml,pi Amelyik ház­ban laknak, ott fizetni kell jpv a hulladék- szállítási díjat, jp* CZAKÓ SÁNDOR Az államtitkár a megye egészségügyi szakembereivel egyeztetett, majd a sajtó kérdéseire is válaszolt fotó: sipeki Péter Tartalékokat keresnek a jelenlegi rendszerben Sorsfordító kérdés, hogy itthon tartsák az orvosokat és a szakdol­gozókat. nyíregyhaza. - Egy rendszer­stratégia nélküli zűrzavaros helyzetet kell a képzéstől az intézményi modellekig újragondolni - fogalmazott Szócska Miklós országjáró köútjának nyíregyházi állo­másán. Az államtitkár a megye szakembereivel az egészség­ügy megmentését célzó Sem- melweis-tervről egyeztetett a Jósa András Okatókórházban, majd a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolt.- Korábban a GDP 5,5 száza­lékát fordították az egészség- ügyi közkiadásokra, most ez az arány 4,3 százalék, mert pénz­kivonás zajlott az ágazatban - mondta. Ennek ellenére az idei költségvetésben egyhavi többlet van 2010-hez képest. - Felszámolni még nem tudtuk, de várjuk az adósságállomány csökkenését. Célunk a klini­kai együttműködések mentén a tartalékok felszabadítása, hogy egy fenntartható egész­ségügyben meg tudjuk tartani a munkaerőt. Példaként em­lítette a megyei egészségügyi holdingot, ahol már az integ­ráció útjára léptek, és jól ak­názzák ki az együttműködés nyújtotta lehetőségeket. - A létező jó példákat szeretnénk országszerte általánossá tenni- mondta. Életpálya-modell- Dolgozunk rajta, mert sors­fordító kérdés, hogy az egész­ségügyi dolgozókat itthon tartsuk - válaszolta a lesz-e életpálya-modell kérdésünk­re Szócska Miklós. A patikusoknál már meg­van a körvonal, a háziorvosok egy priorizált életpályacso­portba tartoznak a háziorvosi programmal, a praxisjoggal, az eszközfinanszírozás visz- szaadásával és a teljesítmény­finanszírozás felépítésével. Arra a kérdésre, hogy mi alapján döntenek a kórházak állami fenntartásba vételéről, az államtitkár azt mondta: biztos, hogy ha az egyéni ér­dek felül akarja írni az ellátási közérdeket, akkor ott állami beavatkozásra van szükség. KM Sok pénzbe kerül eltüntetni A díjat részletes kalku­láció alapján az önkor­mányzatok társulási ülése fogadta el. NYÍREGYHÁZA. A megyei hulla­dékgazdálkodás infrastruktú­rájának megépítését az Euró­pai Unió támogatta, ám mint minden támogatott beruhá­zásnál, itt is biztosítani kellett a beruházás saját erejét 2 mil­liárd forint értékben. A sajáterő biztosítására az önkormányzatok hitelfelvé­tele mellett döntöttek - vilá­gítja meg a program financi­ális hátterét Éberhardt Gábor, a Észak-Alföldi Környezet­gazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója. A lakosság által megfize­tett hulladékdíj alapvetően három fő tételből tevődik össze: az ártalmatlanítás (le­rakás), a begyűjtés-szállítás és az egyéb üzemviteli költ­ségek díjából. Az elmúlt 2 év­ben bezárták a régi lerakókat, amelyek nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, és szennyezik a környeze­tet. A bezárt lerakók kivál­tására 2010-től nyitották meg a kisvárdai és nagyecse- di, majd 2011-től a nyíregy­házi új hulladéklerakókat. Ezek a megye valamennyi önkormányzata által alkotott Szilárdhulladék-gazdálkodá-si Társulás tulajdonában állnak, melyek üzemeltetését a (szin­tén a társulás tulajdonában álló) Észak-Alföldi Környezet­gazdálkodási Kft. végzi. Önkormányzati cég A hulladékdíj fedezetet nyújt a felmerülő költségekre, az amortizációra, a jövőbeni re­kultivációra és a felvett hitel visszafizetésére. Az egy in­gatlanra eső teljes hulladékdíj mértéke viszonylag széles ha­tárok között mozog a megye különböző településein, éves szinten tavaly ez 6-16 ezer fo­rint közé esett. Sok esetben a díjat az önkormányzat fizette a lakosság helyett, illetve olyan „megoldások” tették olcsób­bá, melyek jogszabály ellene­sek (pl. azért nem tartható a kéthetente történő begyűjtés, mert jogszabályba ütközik).- A növekvő költségek (pl. gázolaj) miatt 2011-ben a leg­több szolgáltató díjemelést kezdeményezett. Különösen „húsbavágó” ez a díjemelés azokon a településeken, ahol a hulladékdíj kifizetését eddig az önkormányzat vállalta. Idén új piaci szereplőként lépett be az önkormányzatok közös cége, az Észak-Alföldi Környe­zetgazdálkodási Kft., mely fo­lyamatosan veszi át azokon a településeken a hulladék-köz­szolgáltatást, ahol a fennálló szerződések lejárnak. A kft. által alkalmazott éves hulladékdíj mértéke egy 120 literes kuka esetében ingat­lanonként 16.250 forint, ezt részletes kalkuláció alapján az önkormányzatok társu­lási ülése fogadta el - tájékoz­tatta lapunknak Éberhardt Gábor. KM O MEGKÉRDEZTÜK: Ön reálisnak tartja a szemétszállítási díjat? ÁCS ZOLTAnNÉ: Nincs DOBÓTIBORNÉ: INZSÖL JÁNOS: Optlmí­mese, be kell fizetni és Remélem, nem készül llsnak, megflzethető- kész. áremelésre a cégi nek tartom az összeget. NAGY ANGÉLA: A KISS JÓZSEFNÉL GÖNCZI JÁNOSNÉ: A dfj szüleim fizetik a közös szolgáltatás és az ár is korrekt, ha van mögötte költséget. megfelelő. szolgáltatás. Ács Zoltánná: Egyedülálló va­gyok, de igyekszem úgy beosz­tani a havi jövedelmem, hogy minden számlára és fontos ki­adásra jusson pénz. A villany, a gáz, minden sokba kerül ma­napság, miért pont a hulladék- szállítás lenne kivétel? Nincs mese, be kell fizetni és kész. Dobó Tiborné: Rendszeresen, időben szállítják a kommu­nális és biohulladékot, a ház­tartási szemetet szelektíven gyűjtjük. Elégedett vagyok a szolgáltatással, és a jelenlegi árat is reálisnak tartom. Re­mélem, a közeljövőben nem készül nagy áremelésre a cég! Inzsöl János: Kertes házban la­kom, hetente viszik a szeme­tet. Mindent összevetve azt NÉZŐPONT Nyéki Zsolt Halkonzerv a dobozban öltséges dolog a fogyasztás - nem elég kifizetni egy termék árát, a csomagolással és a kidobott maradékkal is kez­deni kell valamit. Régen (de nem is oly régen) nem sokat vacakoltak ezzel: a háztar­tási hulladékot összegyűjtő kukásautók a falvakhoz, városokhoz legközelebbi első árokba, tóba öntötték szeny- nyüket. Aztán ennyi. Ilye­nekből „születtek” az olyan ökobombák, mint a megye- székhely mellett Borbánya, rombolva tájat, pusztítva növényt és állatot - no még embert, mert ne áltassuk ma­gunkat: a húsz-harminc éve szivárgó szennylé a talajvíz­zel mindannyiunk talpalatnyi földjét eléri. Senkit sem láttam még, aki kézenfogva kisunokáját oda­sétált volna egy ilyen bűzlő, szivárgó hulladéktemetőhöz, és bocsánatot kért volna tőle, amiért megmérgezett tájat hagyott hátra neki a virágos rétek, halban gazdag tavak helyett. Az egyszerű meg­oldásoknak ma is akadnak hívei, akik a napi szokás részeként szabadulnak meg (jó-)létük mindennapi hul­ladékaitól. A jobb érzésűek ettől tartózkodnak ugyan, de a hulladékszállítás növekvő díjára felszisszennek. Összegyűjtés, elszállítás, feldolgozás, újrahasznosítás, vagy elhelyezés egy kellően szigetelt tárolóba, a megtelt tárolók rekultiváci­ója - ez mind-mind pénzbe kerül, s ezt nem árt tudni, amikor bevásárlókörútra indulunk. A jóléti államok illúziójának feladásával a közszolgáltatások mind szé­lesebb körében érvényesül piaci tarifa, ez tény. Ugyanak­kor az igazságosság elvének érvényesítését is meg kell oldani, benne azt, hogy mindenki annyit fizessen, amennyiért szolgáltatást vesz igénybe. nyeki@lnform.hu Mi volt a Lónyay-csatorna régi neve? a, Betfő-csatorna b, Vármegyei árok c, Tiltó-csatorna d, Berceli-csatorna A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el mondhatom, hogy a jelenlegi árakkal, díjszabásokkal együtt optimálisnak, megfizethető- nek tartom a hulladékszállítá­sért kért összeget. Nagy Angéla: Egy tízemeletes panelházban lakom a szüleimmel, ők fizetik a közös költséget, ami már-tar­talmazza a szemétszállítást is. Nem használjuk a ledobó nyí­lást, inkább levisszük magunk és szelektíven gyűjtjük a hul­ladékot. Kiss Józsefné: A szol­gáltatás és az ár is megfelelő, nincs okunk panaszra. Gönczi Jánosné: Hetente, megszokott időpontban viszik a szemetet. A díjat csak abban az esetben tartom korrektnek, ha való­ban van mögötte elvégzett szolgáltatás.

Next

/
Thumbnails
Contents