Kelet Magyarország, 2011. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-17 / 40. szám

2011. FEBRUÁR 17.. CSÜTÖRTÖK 2 Mindenfelől KELET JEGYZET Bednárlk Mónika Apró kis szépséghiba V ajon hány ezer kormánytisztvi­selő ébred azzal reggelente, hogy csak ki ne rúgja­nak? Legalább május 3l-éig ne, mert ezután legalább azt megtudhatom, hogy miért kaptam meg az elbocsátó „szép üzenetet”. Az Alkot­mánybíróság ugyan felvállal­ta, hogy semmisnek és alkot­mányellenesnek mondja ki a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését, annak ódiumát azonban már nem tudta/akarta és merte magára vállalni, hogy visszamenőle­ges hatállyal vessen véget a sokat és sokak által kritizált gyakorlatnak. Indoklásuk szerint „a köz­zététel napjával történő meg­semmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is”. Továbbá „időt kívánnak biztosítani a jog­alkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására”. Mindennek egyetlen szépséghibája van, addigra mindazoktól megsza­badul a hatalom, akiket nem kívánatosnak minősít, és saj­nos nem elsősorban a rosszul végzett munkájuk alapján. S már az alkotmánybírák asztalán van az a beadvány is, amely szintén annak kimon­dására vár, hogy ugyanilyen méltatlanul nem lehet elkül­deni a köztisztviselőket sem. Amíg erről is döntést hoznak, addig azonban bármi megtör­ténhet. monika.bednarik@intorm.hu „Reformváró hangulatban a magyarok” BUDAPEST. Az egészségügy re­formját, illetve a munkanél­küli segélyezés átalakítását várják leginkább a magyarok - ez derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz ré­szére készített felméréséből. A kutatásból az is látszik, hogy nem változott lényegében az elmúlt hónapban a Fidesz, a Jobbik és az LMP támogatott­sága, ám az MSZP támoga­tottsága csökkent. Az összes megkérdezett 46 százaléka a jelenlegi kormánypártokkal szimpatizál, míg a szocialis­ták tábora 12 százalékos. A kutatás szerint nőtt Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Navracsics Tibor közigazga­tási és igazságügyi miniszter alkalmassági indexe. fh © DEVIZAÁRFOLYAM | (2011.02.16.) HUH! PÉNZNEM árfolyam változás Euró 270,95-0,19 USA dollár 199,95-0,82 Svájci frank 207,81 +0,81 Angol font 322,82 + 1,09 Román lej 63,69-0,11 Ukrán hrivnya 25,12-0,12 Horvát kuna 36,58 +0,02 Lengyel zloty 69,27 +0,40 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További Információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Egyiptomi utak: r\ marad a magyar — figyelmeztetés _U Meleg Méltóság Menete, a biztos vizsgálatával Budapest. A Külügyminiszté­rium még nem tervezi, hogy enyhítsen az egyiptomi utazá­sokra vonatkozó figyelmezte­tésen - mondta Pataki Eszter, a Külügyminisztérium szó­vivője. Az utazás veszélyeire szóló figyelmeztetést szerdán csökkentette a norvég külügy­minisztérium, Nagy-Britahnia, Svédország és Dánia néhány nappal korábban feloldotta a szigorú figyelmeztetéseket, fh Tavaly 10 százalékkal esett vissza az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz vi­szonyítva. Az építőipar ter­melői árai 2010-ben átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek 2009-hez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából. Tavaly az épületek építése 5,2 százalék­kal maradt el az előző évitől, különösen a lakásépítések csökkenése volt jelentős. FH Budapest. Soron kívül vizsgál­ja Szabó Máté ombudsman a 2011-re tervezett Meleg Mél­tóság Menet engedélyezése körüli helyzetet. A BRFK je­lenlegi álláspontja az, hogy nem engedélyezi a felvonulást azon az új útvonalon, amelyet a szervezők kértek. Az indok­lás szerint aránytalan akadályt jelentene a felvonulás, a köz­lekedés nem lenne biztosítha­tó más útvonalon. fh ■■■■■■ A Bizottság elégedett az­zal, hogy valameny- nyi aggályunk nyo­mán megfelelően módosul a magyar médiatörvény. JONATHAN TODD, AZ EU-BIZTOS SZÓVIVŐJE Újraindulna az EMFESZ, a gáz olcsóbb maradna Budapest. Újra megjelenne a földgáz szolgáltató piacon az Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szol­gáltató Kft. (EMFESZ). A cég kereskedelmi engedélyét ja­nuár 13-án függesztette fel a Magyar Energia Hivatal. Az EMFESZ-től származó infor­mációnk alapján a cég tovább­ra is olcsóbban adná a gázt, így szeretné visszaszerezni az elvesztett fogyasztóit. FH Budapest. A múlt hétfő óta tartó tárgyalások eredménye­képpen szerdán megszületett a médiatörvény módosításá­nak végleges szövegváltoza­ta, amelyet majd a kormány tárgyalni fog, és amely va­lószínűleg két héten belül a Parlament elé kerül - jelen­tette be szerdán újságírók előtt a kormányzati kommu­nikációért felelős államtitkár. Kovács Zoltán azt mondta: a módosítás mind az Európai Bizottság, mind a kormány álláspontja szerint az összes olyan kérdést megnyugtató­an megválaszolja, amelyet Neeli Kroes EU-biztos még ja­nuárban juttatott el a magyar kormányhoz. Mit módosítanak? A módosítások mégy kérdést érintenek. A kiegyensúlyo­zottság követelményét a le­kérhető audiovizuális tartal­mak esetében visszavonják. A javaslat kiveszi a bírságot a külföldön letelepedett szol­gáltatókkal szemben alkal­mazható szankciók közül. A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztráció­jával kapcsolatban a javaslat egyértelművé teszi, hogy a szolgáltatások esetében a Médiahatóság általi nyilván­tartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnak. Hatályon kívül helyezik azt a rendel­kezést, amely tiltotta volna személyek, csoportok nyílt Médiamunkások (illusztráció) vagy burkolt megsértését, de a kirekesztés tilalmáról szóló kitétel nem változik. Az ál­lamtitkár úgy fogalmazott, alapvetően pontosító vál­toztatások történnek, olyan módosítások, amelyek egy­értelművé teszik a jogalkotó szándékát. Folytatják az ellenőrzést „Örülök, hogy a magyar ha­tóságok beleegyeztek a mé­diatörvény módosításába, annak érdekében, hogy össz­hangba hozzák a törvényt az uniós jogszabályokkal, közte az alapjogi chartával” - idéz­te Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos állásfoglalását szerdán Brüsszelben szóvi­vője, Jonathan Todd. Mint ki­emelte, az Európai Bizottság szakértői folytatják a hely­zet ellenőrzését, és szorosan együttműködnek a magyar illetékesekkel annak érdeké­ben, hogy biztosított legyen: a változtatások bekerülnek a jogszabályba, a módosított törvény pedig megfelelően ültetődik át a gyakorlatba. Mint a szóvivő közölte, a magyar fél a Bizottság által támasztott mind a négy kér­désben hajlandó volt a vál­toztatásra. A témák közül háromról már szó volt a biz­tos első, az aggályokat kifejtő levelében is, míg a negyedik kérdéskör a jogszabály alapo­sabb tanulmányozása közben került szóba. Elégedettek Jonathan Todd a sajtótájékoz­tatón kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a Bizottság elé­gedett azzal, hogy valameny- nyi aggályuk nyomán meg­felelően módosul a magyar jogszabály. Mint mondta, tu­FOTÓ: ÁDÁM JÁNOS domása szerint a magyar ha­tóságok gyors eljárás kereté­ben szeretnék véghezvinni a változtatásokat, amelyek már két héten belül megjelenhet­nek a törvényben - mondta a biztos szóvivője. A magyar hatóságok által a médiaügyi biztos levelére küldött válaszlevéllel kap­csolatban a szóvivő előzőleg a Független Hírügynökséggel annyit közölt, hogy a levél­ben a biztos által felvetett kérdéskörök mindegyikére válaszoltak. A levél további részleteiről azonban nem nyi­latkozott a szóvivő. fh négy kérdést érint. KOVÁCS ZOLTÁN Médiatörvény: mégiscsak vál Két héten belül a Parla­ment elé kerülhetnek a módosítások. Az EU- biztos szóvivője üdvö­zölte az elhatározást. „Nagyobb mozgástér kell az államnak...” BUDAPEST. A kormánynak meg kell vizsgálnia az Alkotmány- bíróság határozatát a köztiszt­viselők indoklás nélküli elbo­csátásáról és le kell vonnia a tanulságokat. Erről Lázár Já­nos, a Fidesz frakcióvezetője beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette, hogy a mostani köztisztviselői és közalkalmazotti törvény az állam és a munkaadók kezébe kevés lehetőséget ad. Amikor az államot próbáljuk újraszer­vezni, akkor az államnak is nagyobb mozgástere kell, le­gyen - mondta a politikus, aki reméli, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az Alkotmánybíróság irány- mutatásai alapján képes lesz a hibákat korrigálni. FH Új törvényt javasol az LMP Budapest. A Lehet Más a Po­litika üdvözli, hogy az Alkot­mánybíróság (AB) határoza­tában alkotmányellenesnek nyilvánította a kormánytiszt­viselők indoklás nélküli el­bocsátására vonatkozó ren­delkezést. Az LMP szerdán törvényjavaslatot nyújtott be a helyzet orvosolására, ami védelmet nyújt a kormány- tisztviselők, közalkalmazot­tak számára - jelentette be a parlamenti párt közleményé­ben, emlékeztetve: a Fidesz azóta a köztisztviselők ese­tében is megteremtette az indokolás nélküli elbocsátás lehetőségét, de a vonatkozó törvény alkotmányosságát az AB több beadvány nyomán is vizsgálja. „Bízunk benne, hogy a testület hamarosan az alkotmányosságnak megfe­lelő döntést hoz ebben a kér­désben is” - áll az LMP közle­ményében. ÉKN „Nem az egykulcsos adó bevezetése a bűnös” Nem tartják jónak a „bérkommandó” létrehozását sem a munkaadók, sem az érdekvédők. Budapest. Adómonitoring­bizottságot hozott létre a Fidesz-KDNP-frakció- szövetség a héten Rogán An­tal vezetésével, aki közölte: a köz- és a magánszférában is vizsgálják, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Ta­nács (ÓÉT) ülésén született bérmegállapodások, amelye­ket, mint fogalmazott, „mesz- sze nem mindenhol” hajtot­tak végre teljes mértékben. Rogán Antal sokatmondóan úgy fogalmazott, a kormány nyomást fog gyakorolni a ma­gánszférában is. A bajokat tulajdonképpen • az adórendszer változása okozta, aminek következté­ben csökkent az adójóváírás összege és felső bérhatára. Emiatt, főleg az alacsonyabb fizetésű munkavállalók, ke­vesebb fizetést kaptak február elején, mint az elmúlt évben. Versenyben maradni- Nem tartom jó ötletnek a kormány kezdeményezését, mondta lapunknak Barkóczi István, a FUX Zrt. vezérigaz­gatója, a Magyar Munkaadói és Gyáriparos Szövetség or­szágos elnökségének a tagja. Indoklása szerint az üzleti kö­rülmények korántsem olyan stabilak a versenyszférában, mint az állami szférában. A magánszférában úgy tud valaki versenyben maradni, ha viszonylag alacsonyak a gyártás költségi, hangsúlyoz­ta. Magyarországon ezeket a költségeket jelentősen meg­emeli a magas energia- és a hitelköltség, ezért a munka­béreket viszonylag alacso­nyan kell tartani. így tudnak a cégek versenyben maradni, így tudnak munkát adni.- Ha a kormány rákény­szeríti a magánszférára a béremelést, azt nem biztos, hogy elbírja a piac. Soha nem Ha rákénysze­rítik a magán­szférára a béreme­lést, azt nem *0% biztos, hogy fe*’ elbírja a piac... y&L BARKÓCZI ISTVÁN MX M hallottam még olyat, hogy a szabad piacgazdaságban a kormány határozza meg a bé­reket (a minimálbért kivéve.) Amikor az adótörvény módo­sításán dolgoztak, akkor kel­lett volna arra gondolni, hogy lesznek olyan munkavállalók, akik rosszul járnak - véleke­dett a vezérigazgató. Nem megoldás Az érdekvédők szerint sem a bérkommandó létrehozá­sa lenne a megoldás. Pataky Péter, a Magyar Szakszerve­zetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke lapunknak a többi között kifejtette: az OÉT-en két kötelező jellegű bérmegállapodás született: a minimálbér 78 ezer forintra és a garantált bérminimum 89 ezer forintra történő eme­lése. Ezt tehát minden mun­káltatóra nézve kötelező volt. A 4-6 százalékos béremelési ajánlás azonban a munka­adók számára nem kötelező, ezt rajtuk senki nem kérheti számon. Pataky Péter sze­rint a kormánynak azt kel­lene bevallania, hogy nem sikerült jól az adórendszer változtatása, és valamilyen megoldást keresni kellene a problémára. Vagy az adótör­vények korrigálásával, vagy a kompenzáció terheinek megosztásával az állam és a versenyszféra között. Hoz­zátette: a dolgozók fizeté­sének csökkenése tulajdon­képpen nem az egykulcsos adórendszer okozza (sokan ezt hangoztatják), hanem az adójóváírás szabályainak megváltoztatása. ékn-he

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents