Kelet-Magyarország, 2010. november (70. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-04 / 256. szám

2010. NOVEMBER 4„ CSÜTÖRTÖK 2 Mindenfelől KELET A harmadik legnagyobb erő lehetnének KIJEV. A vasárnapi ukrajnai ön- kormányzati választásokon a Rio News hírújság értesülései szerint az exit poll eredmé­nyekkel szemben mégis bejut a kárpátaljai megyei képviselő- testületbe az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt és a Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövet­ség-Ukrajnai Magyar Párt. A két rivalizáló magyar párt ösz- szefogásával a harmadik leg­nagyobb erő jöhetne létre, fh 9 Kilenc év után a háromszá­zezredik ügyfelét köszöntötte szerdán a Diákhitel Központ. Lákovics Bettina, a Pécsi Tu­dományegyetem első éves biológia szakos hallgató­ja, aki államilag támogatott képzésben vesz részt, és egy notebookot kapott ajándékba. A fővárosban (tavalyi adatok) 38 százalék a diákhitelt felve­vők aránya, a második helyen Pécs áll 9 százalékkal. fh Népszavazást kezdeményez huszonhét nő BUDAPEST. Huszonhét nő kezdeményez népszavazást azért, hogy több nő kerülhes­sen be a Parlamentbe. Raj­nai Gitta, a kezdeményezők szóvivője elmondta: utolsó helyen állunk az Európai Unióban azzal a 9 százalékos aránnyal, amennyi nő van a parlamentben. November 14-étől gyűjtik az aláírásokat, szeretnék, ha legalább 25-30 százalékra nőne az arány, fh Nem elképzel­hetetlen, hogy a szmogriadó első, tájékoztatási foko­zata életbe léphet csütörtökön vagy pénteken Budapes­ten. TARLÓS ISTVÁN BUDAPEST FŐPOLGÁRMES­TERE Házi őrizet után lakhelyelhagyási tilalom a döntés BUDAPEST. Házi őrizet helyett lakhelyelhagyási tilalmat ren­delt el a bíróság a BKV volt humánpolitikai igazgatójának ügyében. Szalainé Szilágyi Ele­onóra januárban került előze­tes letartóztatásba, május óta házi őrizetben volt. A bíróság döntését a gyanúsított szemé­lyi és családi körülményeivel, egészségi állapotával és az el­járás alatt tanúsított magatar­tásával indokolja. FH Gazdagoknak nem jár pótlék Nem minden gyermek után jár majd családi pótlék (Felvételünk illusztráció) fotó: ékn-archIv A magas jövedelmű családoknak nem jár majd családi pótléka jövőben. Budapest. - A kormány tervei szerint havi 1,3 millió forint feletti jövedelemtől megszű­nik a családi pótlék, a fogya­tékkal élő gyermekek utáni támogatást viszont ebben az esetben is meg akarják őriz­ni - mondta az „Új Megegye­zés 2010” szociális szakmai konzultáció-sorozat szerdai záróállomásán Soltész Mik­lós szociális, család- és ifjú­ságügyért felelős államtitkár. Hozzátette: emellett néhány ezer forinttal tudják majd nö­velni az ápolási díjat, és min­den lehetséges támogatást a dolgozó, gyermekes csalá­dok felé fognak tolni. Soltész Miklós azt is ismertette: ha az édesanyák nem akarnak hosz- szabb ideig gyesen maradni, és munkáltatójuk 4 órában foglalkoztatja őket, akkor 27 helyett 20 százalékos járulé­kot kell fizetniük. Ezáltal az édesanya hamarabb vissza­mehet dolgozni, ami a továb­bi gyermekvállalást is segíti, magyarázta a szakpolitikus. Megerősítette: 40 munká­ban töltött idő után a nőknek meg lesz a lehetőségük nyug­díjba menni, amire 35 milliárd forintot különítettek el. Óriási teher Maximálisan egyetért a kor­mány terveivel Virág István, a Létminimum Alatt Élők Társasága országos elnöke. Lapunknak elmondta: igaz, hogy azok a családok, akik gyerekek nevelését vállalják, óriási anyagi terhet vesznek a nyakukba, de valóban vannak olyan szülők, akiknek nincs szükségük a támogatásra, mert keresetükből gond nél­kül tudják nevelni gyerme­keiket. Az államnak mindig a hátrányos helyzetűeken kell segítenie, hívta föl a figyel­met az elnök. Hozzátette: helyesnek tartja azt is, hogy az ápolási díjat megemelik, mivel ez jelenleg havi 28 ezer 500 forint papíron, de a járu­lékok levonása után csak 25­26 ezer forint. Ennyi pénzből pedig nem lehet megélni. Különbséget tenni Az első kérdés az, lehet-e, szabad-e különbséget tenni a gyermekek között, megkülön­böztetni őket aszerint, milyen státuszú családba születnek - mondta lapunknak Veres Edit szociológus. Mint fogalma­zott, a társadalmi hátrány fel­számolása esetén is teszünk (pozitív) különbséget - ezt a magyar családjog is ismeri - a hátrányosabb helyzetűeket jobban támogatja az esély- egyenlőség érvényesülése ér­dekében: ahol több hiányzik, oda többet ad. A gyermeküket egyedül nevelő szülők, fogya­tékkal élő gyermekek nagyobb támogatást kapnak. A másik kérdés, tette hozzá, hogy a közösség szempontjá­ból mi számít hasznosabb­nak: magas jövedelműnek kis segítséget adni, vagy na­gyon hátrányos helyzetűnek kicsivel többet? Mi szolgálja jobban a közös érdekek érvé­nyesülését, a társadalmi szo­lidaritást, integrációt? Ez nem személyközpontú, hanem kö­zösségközpontú megítélése a családi pótlék átrendezésé­nek, állította a szociológus. ÉKN-HE A családi pótlék összege több mint két éve nem emelkedett. ______________ Egy gyerek után most 12 ezer 200 forint, kettőnél 13 ezer 300 gyere­kenként, 3 vagy több gyermek esetén pedig fejenként 16 ezer forint jár. Idén több mint 364 milliárd forintot fizet ki az állam családi pótlék címén. Jövőre ez az összeg csaknem 7 milliárd forinttal csökkenne. JEGYZET Nyéki Zsolt Mélyen rejlő igazság ok olyan embert ismerek, aki önként lemond különböző állami juttatásokról, amelyek bár a törvé­nyek, rendelkezések szerint megilletnék, anyagi helyze­téből kiindulva mégis úgy dönt: nem veszi igénybe. Ám még több embert ismerek, aki messze nem ilyen önzet­len. Többen vannak azok, akik szembrebbenés nélkül felveszik az utolsó forintot is, ami „jár” - és azt is, ami nem. A személyes élmények sora hosszú: így gurultak tízmil­liós autókkal az iskolákhoz, hogy átvegyék csemetéjük­nek az ingyenes tankönyvet, így vették igénybe a gázár­támogatást, a családi pótlékot. A szociális juttatások alapja ma már kevésbé a gondosko­dó állam, mint inkább a tár­sadalmi igazságosság. S épp a társadalmi igazságosság az, ami miatt át kell alakítani számos törvényt és rendelke­zést. A családi pótlék szigorí­tásából kiindulva egy szabad­elvű jogvédő hosszas vitát nyitna arról, hogy a gyerek az egyenlőnek születik, és egy modern államban egyforma jogok illetik meg, függetlenül a szülői háttértől - de épp az I ilyen értelmetlen viták miatt bukik el a rosszul értelmezett J szabadelvűség időről időre az államalkotó eszmék fejlődés- történetében. A mindennapi igazságok újbóli megtalálásához mély kútból kell merítenünk, még ha ez a mélység sokakat meg­rettent is. nyekl@inform.hu Felsőoktatás: már vitáznak Az államtitkár fontos­nak tartja, hogy széles­körűen vitassák meg a koncepciót. Budapest. Csütörtökön hoz­zák nyilvánosságra az új fel­sőoktatási törvény vitaanya­gát a szaktárca honlapján - jelentette be Hoffmann Ró­zsa oktatásért felelős állam­titkár szerdán. Az új törvény céljaként a felsőoktatás szín­vonalának növelését és az in­tézményrendszer gazdaságos működtetését jelölte meg. A koncepció szerint egyebek mellett változások lesznek a tanárképzésben: áttérnek az osztatlan képzésre. Emellett elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák feladatai, a hallga­tók esetében pedig maximali­zálják, hogy hányszor próbál­kozhatnak egy-egy vizsgán. A koncepciót egyhónapos vitára bocsátják, januárban kerülhet a kormány, majd áprilisban a parlament elé. Az új felsőok­tatási törvény legkorábban május végén születhet meg. emlékeztetett arra, hogy nem egy lezárt dokumentumról van szó: azt szeretnék, hogy olyan törvény szülessen, amely bírja a szakma, a ma­gyar értelmiség és a felső- oktatásban érintett rétegek többségének támogatását. Hoffmann Rózsa kijelentet­te: növelnék az állami szerep- vállalást a felsőoktatásban, de az egyetemi szakmai au­tonómia érintetlen maradna. Emellett egyértelművé ten­nék a főiskolák és az egyete­mek közti különbséget minő­ségi paraméterek alapján. Az oktatásért felelős államtitkár legfontosabb célként a felső- oktatás minőségének emelé­sét jelölte meg. Hoffmann Rózsa hozzátette: nem céljuk a vidéki felsőokta­tási intézmények gyengítése vagy ellehetetlenítése. A hallgatói jogok alapvetően nem csorbulnak, mondta még az államtitkár, a hallgatói rész­vétel aránya azonban várható­an csökken majd. Kijelentette: nem engednek teret a partta­Hoffmann Rózsa fotó: ékn lan mennyiségű vizsgázásnak. Kitért arra is, hogy annak ér­dekében, hogy tartani lehes­sen azt az uniós célkitűzést, miszerint 2020-ra a 30-34 éves korosztály 40 százalékának legyen diplomája, az érettségi­zők 45 százaléka kapna lehető­séget az állami finanszírozású képzésben. FH © MSZP: VONJAK VISSZA! Ötvenhét oldalon Sok problémát és válságjelet mutat a felsőoktatás, a jelen­legi törvény pedig nem alkal­mas arra, hogy ezeket kezelje - jelentette ki Hoffmann Ró­zsa. Hozzátette: az új felső- oktatási törvény vitaanyaga jelenleg 57 oldal, szemben a mostani felsőoktatási tör­vénnyel, amely meghaladja a 100 oldalt. Hoffmann Rózsa A felsőoktatási törvény koncepció­jának visszavonására, a felsőokta­tási kerekasztal összehívására és új javaslat kidolgozására kérte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert az MSZP humán kabinetvezetője szerdai tájékoztatóján. Hiller István szerint a hatvanas évek szelleme nyomja rá bélyegét a koncepcióra: kevés hallgató, bezárkózó intézmé­nyek és állami felügyelet jellemzi. A szocialista országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a tervezet színvonal-, hallgató-, és autonómia ellenes. Az Orbán-kormány ugyanazt csinálja a felsőoktatással, mint amit az Alkot­mánybírósággal: megtépáz jogokat, szűkít és ellehetetlenít - jelentette ki az MSZP humán kabinetvezetője. Hiller István szerint az új felsőoktatási törvény koncepciójának legfőbb célja a hallgatói létszám csökkentése. Módosulhat a különadó, nem mindig kell fizetni A szakszervezetekkel tárgyalt tegnap Lázár János a különadóról. BUDAPEST. Könnyen módosul­hatnak a különadó feltételei - ez derült ki azokon a megbe­széléseken, amelyeket Lázár János, a Fidesz frakcióvezető­je, a 98 százalékos különadó- j ról szóló törvények beterjesz­tője folytatott szerdán több szakszervezeti vezetővel. A végső döntést a Fidesz elnök­sége hozza meg szerdán, adták hírül, de ez lapzártánkig nem történt meg. Kis Papp László a Felsőok­tatási Dolgozók Szakszerve­zetének (FDSZ) elnöke a meg­beszélésüket követően azt közölte: megállapodott a Fi- j desz frakcióvezetőjével, hogy i a felsőoktatásban a nyugdíjba menő professzorok, docen­sek esetében a végkielégíté­sek után nem kell különadót fizetni. A felsőoktatás egyéb munkaköreit illetően Kis Papp tájékoztatása szerint Lázár Já­nos 3,5 millió forintos összeg­határtól javasolta a különadót. Fehér József a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) képviselője azt javasol­ta, hogy aki munkából nyugdíj­ba megy, arra ne vonatkozzon a különadó és állítása szerint Lázár ezt a javaslatot is támo­gatta. Mendrey László, a Peda­gógusok Demokratikus Szak- szervezetének (PDSZ) elnöke szintén megerősítette, hogy a különadó jelenlegi kétmillió forintos összeghatárának eme­lésére tettek javaslatot. Szerintük ugyanakkor a törvényesen járó juttatásokat semmilyen mértékben nem lehet szankcionálni. fh Iszapkatasztrófa: feláll a vizsgálóbizottság Budapest. Egy-két héten be­lül megkezdheti munkáját a kolontári iszapkatasztrófa körülményeinek és felelőse­inek feltárásával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság - jelentette be Kovács Zoltán, fideszes parlamenti képviselő. Sajtótájékoztatóján elmondta: a vizsgálóbizottság felállítását a Jobbik javasolta, a Fidesz pedig támogatja. A vizsgáló- bizottság célja a példátlan kör­nyezeti katasztrófa körülmé­nyeinek és okainak feltárása, a személyi felelősség megálla­pítása, valamint a tározóépítés körülményeinek, valamint a hatósági ellenőrzések felül­vizsgálata lesz. FH PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 271,96 +1,18 USA dollár 193,62 -0,20 Svájci frank 197,49 +0,74 Angolfont 312,21 +2,10 Román lej 63,37 +0,17 Ukrán hrivnya 24,31 -0,04 Horvátkuna 37,02 +0,13 Lengyel zloty 69,12 +0,60 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Az AB előtt demonstráltak BUDAPEST. Az Alkotmánybí­róságra az embereknek van j szüksége, amikor a hatalom a gazdag kevesek érdekeit akar­ja érvényesíteni - erről beszélt Schiffer András, az LMP szerda délutáni demonstrációján. A párt - akárcsak kedden délután a Demokratikus Charta - ami­att szervezett megmozdulást, hogy tiltakozzon a kormány I tervei ellen, amellyel az Alkot­mánybíróság jogköreit csök­kentenék. A rendezvényre I összegyűlt tömeg megtöltötte az Alkotmánybíróság épülete j előtt a Donáti utcát, több szá­zan vettek részt a tüntetésen. A résztvevők között szocialista politikusok is voltak, például Lendvai Ildikó, korábbi elnök, vagy Török Zsolt szóvivő, fh

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents