Kelet-Magyarország, 2010. április (70. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-02 / 77. szám
2010. ÁPRILIS 2., PÉNTEK KELET-MAGYARORSZÁG KELET KELET DE AGTC DEBRECENI GAZDASÁGI ES AGRAR-FELSŐŐRTATAS 1868 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma „Korszerű vízgazdálkodás és öntözésfejlesztés” c. kerekasztal beszélgetés részvevői március 18-án a Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma tanácstermében. Balról: Búvár Géza KITE vezérigazgató, Kóthay László vízügyi szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és Nagy János centrumelnök A konferencia résztvevői fotók: iklódy János Kertek, parkok madarai A városi környezetben a madárvilág jelentheti az egyik kapcsolatot a természettel. Még a beépített kőrengetegben is élnek madarak, amelyek tökéletesen alkalmazkodtak a megváltozott élőhelyi feltételekhez. Ebben a környezetben is lehetséges, hogy élhetőbbé tegyük a velünk élő madarak számára az egyébként sivár élőhelyeket. Az egyes települések fákkal, bokrokkal beültetett, vízfelületekkel mozaikos parkok már alkalmas madár lakóhelyek. A kertes házak körül is - kellő figyelemmel - igazi madárélet alakítható ki. A parkokban és a kertekben a madárvédelem számtalan formában lehetséges. Az általunk ajánlott könyv olyan fajokat ismertet, amelyek képesek alkalmazkodni a közvetlen emberi környezethez, ezzel is színt és életet varázsolva az ember által létrehozott mesterséges környezetbe! A könyv azt is ismerteti, hogy a parkokban, kertjeinkben mit tehetünk a madaraink védelméért. DR. JUHÁSZ LAJOS egyetemi docens, tanszékvezető ©PROGRAMAJANLi április 7. „A Gyógy-(orvosi)turizmus - nemzetközi trendek, lehetőségek Debrecenben” címmel workshop Helye: Debreceni Egyetem, Agrár- és gazdálkodástudományok Centruma, Gazdálkodástudományi és Vidék- fejlesztési Kar épülete, (Debrecen, Böszörményi út. 138.) április 14. A Debreceni Egyetem AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézete és a Kertészettudományi Intézet országos szakmai szervezetek bevonásával szakmai tanácskozás „Innovációk a Cseresznye Termesztésében címmel” Helyszín: a Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Nagytanácsteremben (Debrecen, Böszörményi út 138.) április 23. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma végzős hallgatóinak hagyományos lovas Sárgulási felvonulása Debrecenben április 24. Sárgulási Bál Helyszín: Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, (Debrecen, Böszörményi út 138.) Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 2010. évi kiemelt támogatója Agrárszakember-képzés Debrecenben Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (AGTC) FOTÓ: ARCHÍV A Debreceni Egyetem Szenátusa 2010. február 25-i ülésén jóváhagyta a centrum nevének módosítását. DEBRECEN. 2010. március l-től a centrum új neve: Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (AGTC). Mi indokolta a névváltoztatást? NAGY JÁNOS: A debreceni gazdasági és agrár-felsőoktatás több mint 140 éves hagyományokkal rendelkezik. A debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet - amely később Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven nemzetközi hírnevet szerzett -, 1868-ban nyitotta meg kapuit. Már jogelőd intézményünk neve is utalt arra, hogy jól felkészült mezőgazdákra van szükség a természet adta kincs, a föld műveléséhez. A felsőfokú tanintézet biztosította a természettudományos ismeretek oktatását, a termelési eljárások megismertetését és mindazon közgazdasági, jogi, kereskedelmi, piaci és közigazgatási eljárások, törvények elsajátítását, amelyek meghatározzák a gazdálkodás jövedelmezőségét. Úgy gondolom, hogy intézményünk új neve hűen tükrözi küldetésünket. A centrum nevében a gazdálkodástudomány a gyökereinket, az alapítást, míg az agrártudomány a modem, korszerű agráriumot jelenti. Milyen hagyományai, eredményei vannak a debreceni agrárszakember- képzésnek? NAGY JÁNOS: A debreceni tanintézet már kezdetektől fogva kiváló elméleti és gyakorlati képzést folytatott és rendkívül népszerű volt. Elismertéségét mutatja, hogy a hallgatók az egész Kárpátmedencéből érkeztek, így hamarosan szűkösnek bizonyult. Pallagon 1901 őszére felépült a minden igényt kielégítő oktatási intézmény, melynek tangazdasága akkor már mintagazdaságként működött. Darányi Ignác, akkori földművelésügyi miniszter a tanintézetet 1906-ban akadémiai rangra emelte. Az oktatás színvonalát nagymértékben növelte, hogy az oktatók tartós kiküldetésbe mehettek nyugat-európai országokba, sőt még az USA-ba is. Minden tanszéknek voltak nemzetközi kapcsolatai. Évente kétszer hallgatói csoportok utaztak külföldre. Az intézet tanárai tudományos munkát végeztek, tankönyveket írtak, világkiállításokon vettek részt. A debreceni felsőfokú gazdasági és agrárképzés az 1900-as évek első évtizedeiben élte fénykorát. Újabb virágzó korszak kezdetét jelentette, amikor 1970-ben létrejött a Debreceni Agrártudományi Egyetem, amely Európa-szerte elismert szakembereket adott a magyar agráriumnak. A nemzetközi versenyképesség igényével született meg a Debreceni Egyetem 2000. január l-jén, melynek keretén belül jött létre az Agrártudományi Centrum. A felsőfokú agrárképzés alapítása óta eltelt több mint 140 év alatt létrejött egy olyan korszerű intézmény, amely az ország egyik legnagyobb tudományos mezőgazdasági és vidékfejlesztési központjává vált. Karai, intézetei és középiskolája szoros egységben szolgálják a többszintű oktatás, a kutatás és innováció, valamint a szaktanácsadás célkitűzéseit. Az agrárium, a környezetvédelem, a természetvédelem, az agrárgazdaságtan területén évente több száz, jól képzett mérnököt bocsájtunk ki, akik a munkahelyek visszajelzései szerint kiemelkedően állják meg helyüket. Az agrár-felsőoktatási intézmények rangsorában a debreceni mindig kiemelkedő helyen végez. Nagyon büszkék vagyunk négy doktori iskolánk tevékenységére, amely felöleli az agrártudományoktól kezdődően az élelmiszer-, környezet- és gazdaságtudományokon át a vidék- és területfejlesztésig a tudomány- területek teljes vertikumát. A doktoranduszok eljutnak a világ számos egyetemére, kutatóintézetébe, bővítve szerteágazó külügyi kapcsolatainkat. A doktori iskolák bővülése mellett egyre növekszik a kutatási programok száma, amely magával hozza a hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatok erősödését. Melyek a centrum keretében folyó kutatás-fejlesztési munka és innováció fő irányai? NAGY JÁNOS: Ebben az évben az agrár K+F+I stratégia keretében integráltuk a centrum karainak és kutatóintézeteinek kutatási programjait, amelyek magában foglalják a magyar mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat. Kiemelt projektjeink kapcsolódnak az európai uniós kutatási programokhoz is. A „Klímaváltozás és az erre adandó válaszok” c. programunk a szántóföldi növény- termesztésben és kertészetben megoldandó feladatokat tűzte ki célul. Az „Egészséges táplálkozás” c. program az egészséges növényi és állati termékek előállítását alapozza meg; A „Fenntartható agrárkörnyezet” programunk a talaj, a víz és a levegő védelmével, a hulladékgazdálkodással foglalkozó kutatási tevékenységeket fogja össze. Az „Állattenyésztés, állattartás, állatjólét” c. program keretében végzett kutatások a precíziós állattenyésztés hatékonyságát szolgáló genetikai, takarmányozási és ■ ■Intézmé- w w nyűnk új neve hűen tükrözi küldetésünket. PROF. DR. NAGY JÁNOS tartástechnológiai kutatásokat foglalja magában. A „Gazdálkodás, vidékfejlesztés” programunk célja a lakosság helybentartása, az élhető vidék megteremtése. Az AGTC aktívan részt vesz a hazai agrár K+F+I stratégia kidolgozásában, valamint az európai uniós és hazai pályázatok, projektek sikeres megvalósításában. A centrum kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének döntő része a legsikeresebb vállalatok bevonásával történik. Jelenleg 123 vállalattal állunk szerződéses kapcsolatban, kutatási projektjeinkben, 11 konzorciumban 61 vállalat vesz részt. Rendkívül fontosnak tartom a létrejött eredmények gyakorlati hasznosítását. Akkor lehetünk sikeresek a nemzetközi agrárpiacon, ha olyan termékeket tudunk előállítani, amelyek egyediek, csúcsminőséget jelentenek és valamilyen funkcionalitással rendelkeznek. Ez csak akkor sikerülhet, ha minél több szakmai tudást építünk termékeinkbe. Q MEGKÉRDEZTÜK: Mit jelent az Ön számára a tavasz ébredése? PLUHÁR DÓRA: II. évf. GYŐRI JUDIT: I. évf. PhD ANTAL BALÁZS: III. évf. PhD hallgató hallgató Természetvédelmi mérnök BSc hallgató UJ BOGLÁRKA: I. évf. KRUCSÓ TAMÁS: NAGY NIKOLETTA: I. Természetvédelmi III. évf. Vadgazda mér- évf. Természetvédelmi mérnök MSc hallgató nők BSc hallgató mérnökBSchallgató Pluhár Dóra: A kitavaszodás kutatási témám egyik legszebb időszakának kezdetét jelzi. Áprilisban a nyírfajd kakasok megkezdik látványos dürgésüket, hogy násztáncukkal és díszes tollazatukkal elnyerjék a tyúkok kegyeit. Győri Judit: A tavasz közeledte egyrészt nagyon kedves téli évszak végét jelenti, másrészt ahhoz az élményhez nincs fogható, amikor egy tavaszi erdőben sétálva érezni lehet az első tavaszi virágok illatát. Antal Balázs: Az egyre hosz- szabbodó nappalok, az ébredő természet számtalan lehetőséget kínál a természetfotózás gyakorlásához. Uj Boglárka: A kitavaszodás lehetővé teszi számomra a diplomamunkám szabad természetben kivitelezhető vizsgálatainak elvégzését, alig várom a tavaszi terepgyakorlatokat, az Aggteleki, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkokban. Krucsó Tamás: A tavasz ébredésével visszaérkeznek telelőterületeikről a vándormadarak, amelyek megfigyelése kedves időtöltés. Jó érzésekkel tölt el a tavasszal az agancsukat letisztító őzbakok látványa. Nagy Nikoletta: A tavasz számomra a természet újjászületését jelenti. (FOTÓK: ANTAL BALÁZS)
