Kelet Magyarország, 2010. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-28 / 23. szám

2010, január 28., csütörtök FÓRUM n ÜZENET • • Széles Lászlóné, ' ' tiszaberceli olvasónktól: Ne irigyelj senkit. Nem ismered későbbi sorsát! Graffiti >> Megtisztelő látogatás Január 14-én a nyírbélteki Nyugdíjas Egye­sületet meglátogatta a megyei közgyűlés elnö­ke, Seszták Oszkár. Arra kértük a meghívónk­ban az elnök urat - még a nyár vége felé hogy beszéljen nekünk megyénk jelenlegi hely­zetéről, a gondokról, a bajokról, és az eddig elért eredményekről. Közben megérkezett az országgyűlési képviselőnk is, aki az ország eredményeiről és gondjairól beszélt, kiemelve a bajokból kivezető út nem könnyű szakaszát, a jövőbe vetett bizalom jegyében. Az előadás után, családias hangulatban folyt tovább a beszélgetés, ahol mindenki elmondhatta egyé­ni és a falu sorsát érintő elképzeléseit a jövőt illetően. Baráti hangulat jellemezte az estét, és úgy is váltunk el - a már „nagyiért” jövő fia­talokkal együtt -, annak reményében, hogy a megyénk újra elindulhat a fejlődés útján, az eddig elért eredményekre alapozva. . Muszta János, elnök Segítség a beteg fiúnak Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, köztük a Bátori Nőegylet Egyesületi elnökének, Csatári Balázsnénak, akik a hétvégén Nyírbá­torban tartott polgári bál bevételéből egy hal­mozottan sérült kisfiú gyógyíttatásához nyúj­tottak támogatást. Kocsis Bence és családja Nem találtuk meg A Gergelyiugornyáról eltűnt spániel kutyus sajnos még most sem került elő. Már nem tudom, hogy hol keressem. Hárman hívtak (nekik ezúton is köszönöm!), hogy látták Mar­cit, de sajnos se Ilken se Jánd és Gulács között hiába kerestük. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem és a családomnak rettenetesen hiányzik. Még valami: eltűnésekor piros nyak­örvet viselt! Kérem, aki tud róla valamit vagy esetleg befogadta, az jelentkezzen! Baráth Viktória Vigyázzák a nyugalmat A Nyírmihálydi Polgárőr Egyesület har­mincöt tagja igen hasznos munkát végez, hiszen őrzi a település vagyonát, vigyázza lakóinak nyugalmát, biztonságát is. Amint azt megtudtuk, a sikerekben dr. Oláh István őrnagy, őrsparancsnoknak és munkatársai­nak oroszlánrésze van. A rendőrség és a pol­gárőrség közös tevékenységének köszönhető­en jelentősen csökkent a településen a bűnözés, ahol a garázdaság, uzsorázás, a lányfuttatás és a lopás a leggyakoribb bűncselekmények. Tény az is, hogy megyei szinten Nyírmihálydiban van a legtöbb országosan körözött személy is, szám szerint kilenc. Cél az, hogy a jó szándé­kú, jóakaratú emberek nyugalomban tölthes­sék napjaikat, csak az féljen, aki mások tulaj­donát károsítja, vét a törvény és az együttélés szabályai ellen. A december végén megtartott évértékelő tanácskozáson az ezt szolgáló konk­rét javaslatok is elhangzottak. Korábban kez­dődik és tovább tart majd például a polgárőrök járőrözése, a bűnözők, körözöttek nevét pedig a jövőben nyilvánossá teszik, ezáltal is remél­ve mielőbbi elfogásukat, börtönbe juttatásukat. Kovács Éva Dr. Oláh István, Nyisztor Ferenc, Pósán Róbert és Preg Attila (Fotó: a szerző) OLVASÓINK ÍRJÁK Orvosi fizetések Egyre többet hallok arról, hogy a „jó orvosok” elhagy­ják országunkat a nagyobb fizetés reményében. Egy kez­dő orvos havi bére nyolcvan­hatezer forint. Ezt az összeget érdemlik azok, akik naponta mások életéért felelnek? Arról nem is beszélve, mennyibe kerülnek az orvosi szaklapok, kiadványok, könyvek, melyek­nek tanulmányozása szüksé­ges ahhoz, hogy napra készek legyenek hivatásuk gyakorlá­sában. Nagyobb anyagi lehe­tőséget kellene biztosítani a szakmai továbbképzéseken való részvételhez, hogy még hatékonyabban tudjanak részt venni az emberi élet megmen­tésében. Vannak olyan becsü­letes és lelkiismeretes gyó­gyítók, akik szabadidejük­ben is foglalkoznak páciense­ikkel. Például a mi háziorvo­sunk elköltözött, de hónapok múltán is felhívta azt a csa­ládtagomat, akit azelőtt kezelt, hogy megkérdezze tőle, milyen eredményei lettek a vizsgála­ton. Ez a gesztus az egész csa­ládot meglepte, hogy még van­nak ilyen rendes emberek. Az állam nem várhatja el, hogy a betegek egészítsék ki az orvo­sok fizetéseit, mikor nekünk is el kell gondolkodni sokszor, gyógyszereket vagy a napi betevőt vegyük-e meg. Sz. Ferencné Aforizmák Tetszik az ötlet, hogy a Kelet-Magyarország minden számában megjelenik egy- egy bölcs mondás, aforizma. Jómagam több mint ötven éve hódolok ennek a hasznos és olcsó szenvedélynek. A gyűj­tők szorgalmasan küldik be az okos gondolatokat, ismert és kevésbé ismert írók, köl­A jó hangulat most sem hiányzott Közgyűlés Társadalmunkban szükség­szerűen felértékelődik a kör­nyezet- és tájvédelem, az egész­séges életforma igénye és a civil szféra közösségformá­ló ereje. Ilyen feladatokra vál­lalkozik a METEOR Termé­szetvédő Turisztikai és Sport Egyesület lelkes tagsága (lásd. meteor-nyiregyhaza.hu). A ter­mészet szeretete az, ami a túrakedvelő tagtársainkat és családjait immár 27 éve képes tők, politikusok, tudósok meg­fogalmazásában. Nagy öröm­mel olvastam Gál Béla két böl­csességét, melyet egy olva­só küldött be Tiszabercelről. Úgy gondolom, kevesen isme­rik ezt a nevet. Gál Béla Nyír­egyházán él, a Krúdy Gyula Gimnáziumban tanított angol nyelvet. Rövid ideig dolgoz­tunk együtt, amikor helyette­sítő tanárként tevékenykedett a Kereskedelmi Szakközépis­kolában. Ekkor ismertem meg sokoldalú műveltségét, bölcs gondolkodását, kedves humo­együtt tartani, közösségbe for­málni. A 2009-es változatos túraévet teljesítve közel 500 fő jutalma lett a jóleső fáradság érzete, és mindezt csodálatos tájak bejárásával baráti kör­nyezetben. Gyerekek, szülők, nagyszülők együtt élhetik meg vidám és tartalmas túranapja­ikat! Kell ennél több? Január 22-én este az Eperjes Étterem megtelt a „METEOR család” tagjaival. Az ünnepi közgyű­lésünkön jelen volt a Magyar Természetbarát Szövetség rát. Fontosnak tartom, hogy legalább szűkebb hazájában ismert legyen a neve. Nádasy Csaba, nyugdíjas tanár Sári néni Még a harmincas évek­ben történt. Sári néni pletyka miatt összeveszett a szomszéd asszonnyal, majd megcibál- ta annak haját. Az feljelentet­te, s három napra elítélték. A büntetést Gáván, a járás bíró­ságon kellett leülnie. A kitű­zött napon meg is jelent Sári megyei szervezetének két veze­tője, Haraszti Béla és Bálint János. A közgyűlés tette a dol­gát. A szakmai, pénzügyi és felügyeleti beszámolók elfo­gadását követően Galambosi Ferenc egyesületi elnök rend­szerezte a tapasztalatokat, majd fokozatosan vált oldot- tabbá a hangulat. Az ünneplő tagok kivételesen a vidámság, mulatás és tánc jóleső fárad­ságérzetével teljesítették ez évi első programjukat. néni, hogy leülje a büntetését. A hajdú szólt neki, pakolja le a cuccát, itt a seprű, a poro­ló, kezdjen hozzá a takarítás­hoz. Sári néni felháborodott. Ő ülni jött - ez van a passzus­ban leírva -, s nem dolgozni. Mondták neki, ezt a büntetést munkával kell letölteni. Ő viszont ragaszko­dott, hogy ülni akar, mert a kapálásban nagyon elfáradt. Remélte, itt legalább kipiheni majd magát. Rubóczky István, Ibrány Dr. Kiss István, egyesületi alelnök Tisztelt Olvasóink! ____ Ezen az oldalon a Kelet-Magyarország- hoz érkező olvasói leveleket, fényképe­ket közöljük. Lehetőségeinkhezmérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik ér­vényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogo­kat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részlete­ket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szer­kesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szer­kesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvasha­tóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mon- dandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemé­nyek számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha sze­mély szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasó­ink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, termé­szetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, tele­fonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval ren­delkező leveleket közöljük. Seprik. Nyíregyházán napjában akár többször is ta­lálkozhatunk az UtcasepregetŐkkel. (Fotó: Slpeki Péter) POSTÁNKBÓL Mesebeli jótündérek ■ Nem hagy nyugodni, előjön újra, s újra, zendül a belső hang, a dal, az ének. „Láthatod, hogy énekel a több mint 100 leány” - szól a Hölgy­koszorú indulónk, és még foly­tathatnám, mert mára kb. 150 fő körül van a csapatunk. Nemré­giben ünnepeltük fennállásunk második évfordulóját. Két év az ember életében még bölcsődés kornak számít, de egyben azt is jelenti, hogy ennyi idő alatt megtanulhattunk a saját lábun­kon állni és járni. Kicsit néha még bizonytala­nul, de határozott céllal. Éne­kelni. Célunk a vidámság, s a „boldogságosztás”. Mint a mesé­ben a jótündérek. Bárhol is lép­tünk fel eddig, a közönség moso­lya nem maradt el. Csillogó sze­mek, taps s a gratulációk, báto­rítóan hatott mindig. Az ember mikor lezár az életében egy-egy időszakot, elgondolkodik, hogy elhamarkodott rossz döntést hozott-e. Vagy hozott-e jó dön­tést, ami hasznos és sikeres volt? Igen! Jó döntés volt. A mi énekkarunk a „Hölgykoszorú” a legjobb időben alakult. Hogy miért? Ma, amikor a politika lélekromboló hatása a felnőttek mindennapjait sokszor megke­seríti, s ezáltal a gyerekek éle­tét is befolyásolja, s érinti nem kis mértékben. Feledtetjük dala­inkkal gondokat, a fájdalmakat politikamentesen. Sokan vagyunk olyanok, akik inkább leírják vagy dalba foglal­ják érzelmeiket, közlendőjüket a világ felé. Aki összefogja, s irá­nyítja a mi énekkarunkat, Kazár Tíciána. Nekünk csak Ticike. Nagyon sok munkát, s ener­giát fektetett be az eddig elért eredményeinkbe. Fáradhatatlan kitartása példa lehet sok peda­gógusnak. Az általa betanított dalok megmaradnak bennünk, s a bennünket hallgató közönség­ben is. Ott van tudat alatt, a zsi- gereinkben, mert mindig zsong egy-egy új dallam a fejünkben. Megmarad örökre mint más sok­sok kedves emlék. Megmarad, mint anyánk húslevesének az M............................................... Szárnyal a fiatalok hangja, s mi idősebbek mindig velük szárnyalhatunk. Kenyeres Miklósné ...............................................f* íze, vagy a finom frissen sült pogácsa illata, mint gyerme­künk első gügyögése, vagy az unokánk születése. Elraktároz­zuk, s időnként felelevenítjük a szép emlékeket. Tehát nyomta­lanul ez az énekkar, a „Hölgy­koszorúnk”, a mi életünkből soha nem fog elmúlni. Igaz, még nagyon sokáig szeretnénk együtt maradni. Fejleszteni az énektudásunkat, sokat gyako­rolni. Átadni dalainkat gyer­mekeinknek, s az unokáknak. Bizony az unokáknak is! Mert sokunk már nagymama. Ha az életkort nézzük, kóru­sunkban a huszonévestől akár 75 éves korú hölgy is van. A fia­talabb korosztály a magabiztos húzóerő. Barátságok születtek a két év alatt. Megszoktuk egy­mást, egy nagy család lettünk. A férjem szerint „nagyobb lett a szám”. Szerintem jót tett a hangomnak a sok beéneklés, a sok próba. Hölgykoszorú, még nagyon sokáig együtt veletek! „Ha énekelnél, de a hangod nem bír szárnyalni, mindig jön vala­ki, akinek a hangja már szaba­dabban szól, s veled énekel. S ekkor a te hangod is szár­nyalni kezd. Ez a lelkek közöt­ti kapcsolat titka.” Kenyeres Miklósné

Next

/
Thumbnails
Contents