Kelet-Magyarország, 2009. november (66. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-06 / 260. szám
2009. november 6., péntek POLCRAVALÓ Kétéltűek és hüllők Magyarországon Dr. habil. Juhász Lajos tanszékvezető egyetemi docens - DE AMTC Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék A Mezőgazda Kiadó által útjára bocsátott 88 színes oldal sorozatban már sok különleges élőlénnyel megismerkedhetett az Olvasó, hazánk- és a nagyvilág növényeivel, állataival egyaránt. Kétéltűekről és hüllőkről azonban még e sorozatban nem jelent meg kötet, pedig ezek az állatok legalább annyira érdekesek, különleges a testformájuk, az életmódjuk, a szaporodásuk. A csupasz tapintású békákat és a hideg tekintetű kígyókat kevesen ismerik, vélhetően még kevesebben tisztelik bennük a védett állatokat. Még a magyar közmondásban is rosszat jelent, ha valakire azt mondják: „Kígyót- békát kiált rá". Pedig ezek az állatok az emberre nézve teljesen ártalmatlanok, a keresztes vipera kivételével nem jelentenek semmilyen veszélyt. Ez a faj is csak végszükségben támad, ha már más választása nem maradt az élete védelmében. Mind a kétéltűek, mind a hüllőfajaink ragadozók, a biológiai tápláléklánc fontos részét képezik. Egyes mezőgazdasági kultúrákban (pl.: zöldségeskertekben) akár mint a biológiai védekezés fontos tagjaiként is számíthatunk több kétéltű vagy hüllőfajra. Több olyan faj is akad a hazai herpetofaunában, amelyik ritkasága, szűk elterjedése révén hazánkban bennszülöttnek vagy az előző klimatikus időszakok hírmondójának számít. Ezek biológiai és tudományos értéke különösen jelentős, hiszen nálunk még megmaradtak állományai szemben más régiókkal. A hazánkban élő őshonos 18 kétéltű és 15 hüllőfaj igazi értéket.jelent. Olyan értéket, amelynek egyes fajait még sokfelé felfedezhetjük, megfigyelhetjük és akár hallhatjuk is ezeket. A beköszöntő tavasz békakórus nélküli olyan, mint madárdal nélkül az erdő. Reméljük, könyvünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy hazánkban a békakórus még sokáig jelezze a tavasz, a természet megújulásának beköszöntét! TUDTA-E ÖN? Akácos Út... Győri Judit doktorandus? hallgató - DE AMTC Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Az erdősávok, utak erdősítése több szempontból is igen fontos. Szerepe van a növényzet és az állatvilág védelmében, ökológiai folyosóként funkcionál számos olyan élőlény számára mely vándorló életmódot folytat. Az alföldi sík területeken, ahol a szél és eső sokszor romboló erőitől semmi nem védi a területeket, e fásítások oltalmat nyújtanak. Az erdősávokban az utóbbi másfél évszázadban egyre inkább az idegenhonos akácot telepítették. Az Alföld azon területein, ahol a lesüly- lyedt talajvízszint miatt igen gyér növényzet tudna csak megélni az utóbbi évszázadokban az akác egyre nagyobb jelentőségű, így például a Nyírség faállományának közel felét teszi ki az akác, ahol a faj számára kedvező adottságok miatt jobb minőségű, mint az amerikai őshazában. Az akácot Európában kezdetben parkok, utak fásítására használták. Magyar- országon ezzel szemben az akáctelepítés nagyobb mérete- Mezövédő erdősáv két öltött az alföld- (Fotó: Archív) társítási program beindulásával, és a homoktalajok megkötése céljából. Jelenleg erdőterületeink jelentős részét alkotja (20% felett) e fafaj. 1827-ben telepítettek először akácot mezővédő erdősávként Pusztavacs környékén és 1923-ban törvényben is rögzítették az Alföld fásítására vonatkozó intézkedéseket. KELET ÉRTÉK ÉS TUDÁS / III Ismét nyírfajdok a Nyírségben! Az érzékeny madarak elfogadták új lakóhelyüket (Fotó: Archív) Kaknics Lajos vezérigazgató, Nyíredö Zrt. Dr. habil. Juhász Lajos tanszékvezető egyetemi docens, DE AMTC Pluhár Dóra doktorandus? hallgató Mintegy másfél évszázaddal ezelőtt a nyírfajd még bőven lakta a Nyírség tisztásokkal mozaikos kies táját, a nyír- és égerligetek, a nyírvízlaposok lábvízében álló tölgyerdeinek területeit. Ahogy változott a táj, úgy fogyott a nyírfajd, végül a századfordulóra teljesen kiveszett a faj nemcsak az utolsó mentsvárából, a Nyírségből, hanem ezzel együtt az egész mai országunk területérőLk Egy évszázad után a jó szándék és az akarat, a természet- védők, az erdő- és vadgazdák együttes gondolatai nyitották meg a lehetséges jövőt a múltra emlékezve: nyírfajdot a Nyírségbe! 2004-ben a Hortobágyi Nemzeti Park és a Nyírerdő Zrt. a közös cél megvalósításáért a Gúthi Erdészet területén kialakítják az első voliereket, amelyek ma a Gúthi I-es telepet jelentik. Visszatelepítés A nyírségi program első madarai Németországból érkeztek 2005-ben. Ezeket további madarak követték, létrejött a törzsállomány, melyek szakszerű elhelyezésére törzstelepek létesültek a Nyírerdő Zrt forrásai felhasználásával. Bekapcsolódott a szakmai munkába a Nyírerdő Zrt megbízása alapján a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke, elvitte a program hírét a világ sok részébe a Safari Club International magyarországi szervezete, megismerhette ezt 2007-ben a Vadbiológiai Világkonferencián, Svédországban a vadbiológusok szakmai közössége. Közben mi történt a nyírfajdokkal? Az érzékeny madarak elfogadták új lakóhelyüket, és sajnálatosan elkerülhetetlen kisebb veszteségek mellett 2007 tavaszán a nyírfajd dür- gés varázslatos hangja keretezte az elsőként benépesített Gúthi telep voliereit. A később érkezett madarak is elfogadták az új telepek kínálta feltételeket és a következő évben már törzse- sítésre is került az állomány a dürgési szezon előtt Ahhoz, hogy ne csak azok éljék a fajddürgés varázsát akik naponta gondoskodnak ezekről, hanem a visszatelepítési programot minél többen megismerjék, a Nyírerdő Zrt a Debreceni Erdészeti Igazgatóság Bánki Arborétumában egy nyírfajd bemutatót kíván kiépíteni. Itt közvetlen közelből minden látogató láthatja majd ezeket a csodálatos madarakat, átélheti a dürgés fázisait, megismerheti a faj visszatelepítési programjának mozzanatait. Nyírfajdbemutató A program akkor zárulhat sikerrel, ha az anyagi, szakmai háttér biztosításán túl lesz annyi M..................... A program akkor sikeres, ha lesz annyi életképes madár, amelyeket kiengedve, kis türelemmel viszontláthatunk Kaknics Lajos ..............................................M életképes madár a tenyésztés eredményeképpen, amelyeket a Nyírség még kevéssé háborított élőhelyeire kiengedve, kis türelemmel viszontláthatunk. Az előretekintés időszaka A termesztés sikere a kiváló ültetési anyag (Fotó: Archiv) ■ Fontos feladat a jó termést megalapozó tápanyag-utánpótlás megtervezése. Dr. Gonda István intézetvezető egyetemi tanár, DE-AMTC Kertészettudományi Intézet November hónapban az évek többségében már bekövetkezik vagy legalábbis előrehaladott állapotban van a gyümölcsfák lombjának lehullása. Ennek összegyűjtésén és komposztálásán kívül fontos feladat a következő év illetve évek jó terméseit megalapozó tápanyag-utánpótlás, vagyis trágyázás megtervezése és a nagyobb fagyok beállta előtti elvégzése. Talajvizsgálat Célszerű legalább 3-4 évenként az illetékes Növény-és Talajvédelmi Állomás laboratóriumaiban egy talajvizsgálatot végeztetni, amely elősegíti a szükséges mennyiségű (és csakis annyi, nem több) szerves- és műtrágyák megállapítását. A három szintből (0-20, 20-40, 40-60 cm mélység) vett talajminták jó információkat nyújtanak a legfontosabb tápelemek (foszfor, kálium, kalcium, magnézium) és a nitrogént folyamatosan biztosító humusz tartalomról, a talaj szerkezetét reprezentáló kötöttségről, továbbá más, a növény szempontjából fontos elemekről (cink, manBékakirályoK Dr. Antal Zsuzsanna PhD egyetemi tanársegéd - DE AMTC Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Hazánkban két varangyfaj él: a barna és a zöld varangy. E két faj közül a zöld varangy ismertebb, ez a békafaj ugyanis Magyarországon mindenütt előfordul. A hegyvidékeken ritkábban, azonban sík vidéki lakott településeken, elsősorban az Alföldön, különösen gyakori. A kétéltűek közül szokatlanul jól tűri az ember közelségét, ezért nem véletlen, hogy gyakran találkozhatunk vele. Sajnálatos módon azonban gán, bőr stb.). Ezek mennyisége alapján lehet meghatározni a szükséges trágyadózisokat, és a rendszeres vizsgálatokkal a tápelemek talajban történő lefelé mozgásának dinamikáját. A vizsgálatok nem túl magas ára is visszatérülhet az esetleg feleslegesen túlzott mértékben adagolt műtrágyák ésszerű csökkentésével, amelyre vonatkozóan az állomások munkatársai szaktanácsot is szolgáltatnak. Az ősszel kiadagolt műtrágyákat feltétlenül be kell dolgozni a talajba, úgy hogy közben a gyümölcsfák gyökérzetét ne károsítsuk. Telepítés Ebben az időszakban van a telepítés időszaka is, amely- lyel kapcsolatban a faiskolák király békák éppen emiatt, az oktalan irtás, az emberi tudatlanság leggyakoribb áldozata. A már említett jó alkalmazkodóképességhez pedig társul a békákkal, leginkább a varangyokkal szemben tapasztalható általános félelem, irtózat. Pedig a varangyok a többi békafajjal együtt jelentős mennyiségű rovart fogyasztanak el, így a mezőgazdasági területeken, különösen kiskertekben, üvegházakban ingyen napszámosunk. A békák védelme ugyanakkor kötelességünk is, mivel a hatályos természet- védelmi törvény erejénél fogva minden hazai fajuk védett. Vigyázzunk rájuk, hiszen kiszoligen széles választékot biztosítanak. Termesztési tapasztalatok alapján megfogalmazható, hogy a csonthéjas gyümölcsfajok és ezek közül is elsősorban az őszi-és kajszibarack legkedvezőbb ültetési időszaka inkább a tavasz. Ezek a hőigényes gyümölcsfajok ugyanis a késői (novemberi) telepítéskor a már lehűlő talajban igen mérsékelt vagy teljesen megszűnő gyökéraktivitást mutatnak, amely gyakran a kiábrándítóan rossz eredésben nyilvánul meg. Ezeknél tehát kedvezőbb a kora őszi (október esetleg november elejei) vagy a tavaszi telepítést elvégezni. Őszi telepítést követően feltétlenül végezzük el a fák felkupacolását a fagyok, és ha indokolt a törzsvédelmet a vadkárosítások ellen. gáltatott állatok az emberrel szemben, viszont akár szolgálók az embernek! Barna varangy (Fotó: Archív) MMMMi Télpiros pogácsa (Fotó: Archív) Hazai fajtákat is! Vaszily Barbara okleveles kertészmérnök PhD hallgató Kertészettudományi Intézet A globalizáció információáramlást, árumozgást felgyorsító folyamatai és az értékesíthetőség feltételeként nagy tételeket és fajtaazonosságot követelő kényszere miatt sajnos csökken a nemzeti, a regionális fajták piaci szerepe, az ún. világfajták dominanciája miatt. Ä nem árutermelő illetve saját hasznú kiskertekben azonban célszerű a hagyományokhoz, a helyi tájjelegű fajtákhoz is hű maradni. A faiskolai vásárlás során ne hagyjuk ki az utánozhatatlan ízű hazai/ honosodott gyümölcsfajtáinkat. Alma esetében a ’Jonathan’, cseresznyénél a ’Margit’, a ’Solymári gömbölyű’, a meggyek közül az ’Érdi bőtermő’, a ’Kántorjánosi’, a fehérhúsú és igen lédús ’Champion’ őszibarack, az utánozhatatlan zamatú ’Magyar kajszi’ valamint a mézédes ’Debreceni muskotály’ szilvafajták fáiból érdemes 1-2 fát megőriznünk illetve telepítenünk. Járuljunk hozzá a hazai értékek megőrzéséhez, esetleg unokáink elbű- völéséhez, akik a mai/jövő- beni piacok polcain már nem találkozhatnak ezekkel a csodálatos ízvilágú,. lassan elfeledésbe kerülő gyümölcsökkel.
