Kelet-Magyarország, 2009. november (66. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-06 / 260. szám
2009. november 6., péntek KELET ÉRTÉK ÉS TUDÁS / IV ÉVTIZEDEK TÜKRÉBEN Halfauna vizsgálaton a DATE Természetvédelmi Kör tagjai -1986 november (Fotó: Archív) KÉPES BESZÁMOLÓ / OKTÓBER Nemzetközi Logisztikai Nap a DE AMTC tanácstermében október 2-án (Fotó: Archív) Madárgyűrűzési bemutató az egyetem Botanikus Kertjében az Állatok Világnapja alkalmából, október 4. (Fotó: Archív) Szalagtüzö ünnepség a Debreceni Egyetem Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Gyakorló Szakközépiskolájában - 2009. október 17. (Fotó: Archív) Hulladékból termék című környezetvédelmi szemléletformáló kiállítás megnyitója a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában október 19-én. (Fotó: Iklódy János) Tudományos Diákköri Konferencia a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karon - Információtechnológiai és vezetés-szervezés tagozat bíráló bizottsága, október 27.. (Fotó: Archív) Kovács Kálmán PhD értekezésének nyilvános vitája utáni pillanatok - október 27. (Fotó: Archív) Természeti értékeink védelmében Gyakorlati oktatás természetvédelmi szakos hallgatók részére (Fotó: Archív) Természetvédelem tárgy oktatása a debreceni agrármérnök képzésben már 1992-től. Dr. habil. Juhász Lajos tanszékvezető egyetemi docens, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Magyarország természeti értékeinek gazdagsága európai mértékkel nézve is kiemelkedő. A Kárpát-medence különböző életföldrajzi területek értékeinek gyűjtőhelye, számos természeti ritkaság egyedüli előfordulási területe. Az Európai Unió természeti rendszerében az ország területe az önálló Pannon Életföldrajzi Régióként került kialakításra. Talán nemzetközileg is leghíresebb terület a Hortobágy, amely védelmére megalakult nemzeti park az országban elsőként szerveződött 1973-ban. Talán okszerű, hogy az országban elsőként, - az előbbiek alapján felismerve a felsőszintű tudás- és képzés szükségességét a természeti értékek védelméért - Debrecenben, a Mezőgazdaságtudományi Karon került megalapításra és bevezetésre a természetvédelmi mérnök szak 2002-ben, az első nemzeti parki rangú védett terület, a Hortobágy szélén. A szak bevezetésének további előzménye, hogy a magyar agrárium jelentős kihívását jelentette a természetkímélő gazdálkodási rendszerek bevezetése, az egyre inkább előtérbe kerülő biogazdálkodás, a természeti erőforrások bölcs hasznosítása, a gazdálkodás eredményességének fokozása a természeti környezet értékeinek megóvása mellett! Az európai uniós Natura 2000 irányelv az ország számára kötelezettséget is jelent a természeti értékek védelme és gyarapítása érdekében. Ez a folyamat csak magas szintű elméleti tudással és tényleges gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek bevonásával lehetséges. Jelenleg már 3 teljes (nappali) és 3 részképzésben (levelező) részesülő évfolyam hallgatói ismerkednek a természetvédelemhez kötődő tantárgyakkal. 2008-tól lépett be az alapképzésre épülő mesterképzés, a természet- védelmi mérnök MSc szak, amelyet elvégző hallgatók tudásuk és szakmai ambícióik alapján akár a doktorképzésben is folytathatják tanulmányaikat. Sikerszak A szak iránt meghirdetése óta kiemelkedő és folyamatos az érdeklődés, mind a nappali mind a levelező formájú képzésre egyaránt. Az eddigi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a természetvédelmi képzés a Mezőgazdaságtudományi Kar „sikerszakjának” számít, a jelentkezők létszámát és általában a legmagasabb bekerülési pontszámokat tekintve. A nappali tagozatra többnyire olyan hallgatók jelentkeznek, akik a középiskolában vagy már ez előtt is valamilyen formában érdeklődtek a természet valamely csoportja iránt vagy ezek védelmében akár tevőlegesen is részt vettek. Valamelyest másként alakult a levelező tagozatra jelentkezők összetétele. Ezt a képzési formát jelentős számban választották olyan gyakorlati szakemberek, akik a természetvédelem, a vadgazdálkodás vagy erdészet szakmákban dolgoztak, de szakirányú végzettség nélkül. Hazánk 10 nemzeti parkja közül a legnyugatibb fekvésű Őrségi Nemzeti Park kivételével mindenhonnan jöttek hallgatók, jelenleg is több szakember folytatja tanulmányait. A legnagyobb létszámban a Hortobágyi- és az Aggteleki Nemzeti Park munkatársait képezték a szakon oktatók. A természet tisztelete Rajtuk kívül munka mellett sokan azért választják a felsőfokú természetvédelmi képzést, mert ugyan a szakmájuk más irányú, de az érdeklődésük, a szemléletük a természet értékeinek a védelmét, ezek tiszteletét célozza. Pedagógusok, jogászok, orvosok, kereskedelemben, műszaki- és agrárterületen vagy akár valamely rendvédelmi szervnél dolgozók egyaránt tagjai az egyes évfolyamoknak. De olyanok is választják a szakot, akik a családjuk körében kívánják továbbadni az ismereteket. A természetvédelmi szak hallgatói és az őket oktatók célja közös: megismerni és megismertetni a természet értékeit, megvalósítani a természeti erőforrások bölcs hasznosítását, józan keretek között eredményesen védeni és gyarapítani hazánk kiemelkedő természeti értékeit! Dr. Szendrei László egyetemi adjunktus A Gúthi erdő csendjét októbertől különös hangok törik meg. Itt él a világ legjobb minőségű dámszarvas állománya, melynek párzási időszakát - a bikák által kiadott hangokra utalva - barcogásnak hívja a vadásznyelv. Ilyenkor a dámbikák felkeresik az erdők déli kitettségű részeit és úgynevezett barcogó teknőt kaparnak. Ez jelzi a tehenek és a rivális bikák számára a párzásra fenntartott területüket, amely mellett szinte folyamatosan barcognak. Mivel a teknők olykor egymástól mindössze 15-20 méterre vannak, közöttük húzódik a bikák közti láthatatlan Gúthi erdőben terület határ is, melyet ha átlép a szomszédos bika rögtön heves viadal veszi kezdetét. Ilyenkor nem ritkám törik-reped a bikák lapátos agancsa, de sérülhet a szem, a nyak és a test többi része is. Ennek a heves vetélkedésnek az a célja, hogy csak a legjobb és a legéletrevalóbb bikák juthassanak tehenekhez. A párzási időszak október végéig tart, mely alatt a bikák többsége táplálékot alig vesz fel, csak inni jár a közeli itatókhoz. Ezért a barcogás végére gyakran 15-17 kg-ot is fogynak a viadalokban megfáradt bikák. Szerencsés az, aki meglesve fül és szemtanúja lehet e csodálatos erdei színjátéknak vagy akár hosz- szú vadászles után akár világrekord trófea büszke birtokosai lehetnek! Vetélkedő bikák (Fotó: Archív) Erdei szalonka az emblematikus madár Dr. Gyüre Péter egyetemi tanársegéd .. A DE AMTC Termé- szetvédelmi Állatid -t; tani és VadgazdewJL* dálkodási Tanszékmma ' ének címere ez a v*T“r rejtőzködő madár. Az erdei szalonka élőhelyként az erdőket és erdőszéleket választja, pedig rokonai a Lilealakúak rendjébe tartozó madarak főleg vízpartokon fordulnak elő. Ritka fészkelő madárként főleg hazánk hegyvidéki területein jellemző, de tavasz- szal és ősszel az észak-európai madarak átvonulóként az síkvidéki erdős területeken is mutatkoznak. Az erdei szalonka megfigyelésére az alkonyati és hajnali órák a leginkább alkalmasak. Ilyenkor repülnek az erdei tisztások és nyiladékok felett, míg a nappali órákban az erdő aljnövényzetében pihennek. Táplálékként hosz- szú érzékeny csőrével talajlakó férgeket és rovarlárvákat fogyasztanak. Korábban a szalonka vadászata minden vadász szívét megdobogtatta, hiszen titokzatos életmódja miatt vadászata igen nagy élmény. A tavalyi évtől az erdei szalonkának nincs vadászati idénye, így kíméljük az európai állományt. MEGKÉRDEZTÜK: Mi a véleménye a természetvédelmi és vadgazdaképzésről? Nagy Dóra Tóth Norbert Juhász Péter III. évfolyamos vad- II. évf. vadgazda és V. évfolyamos körrtyegazda mérnök hall- végzős természetvé- zetgazdálkodási agrárgató delmi mérnök hallgató mérnök hallgató Harmati Nóra III. évfolyamos természetvédelmi mérnök hallgató: Úgy gondolom igen hasznos az itteni oktatás, hiszen a gyakorlati képzés keretében olyan ismeretekre tehetünk szert, amelyek segítenek megismerni hazánk természeti kincseit. Átfogó szakmai képzettségünk hozzásegít a gyakorlati természetvédelem megvaósításához. Orosz Nikolett III. évfolyamos természetvédelmi mérnök hallgató: Úgy gondolom, mindenképpen szükség van természetvédelmi mérnök képzésre, hiszen hazánk természeti kincsekben igen gazdagnak számít. E képzés keretén belül alapvető ismereteket szerezhetünk ezekről a természeti értékekről, és e tudás birtokában megvalósíthatjuk azok védelmét is. Véleményem szerint tanszékünk oktatói széles látókörrel rendelkeznek a természetvédelmi témákat illetően és nagy szaktudással is rendelkeznek. Nagyon jónak tarom, hogy a természetvédelmi képzés a Mezőgazdaságtudományi Kar keretén belül folyik, hiszen a természetvédelem, és a mezőgazdaság szoros kapcsolatban van egymással, és egymásra építő jelleggel hathatnak. Kiss Gábor, III. évfolyamos vadgazda mérnök hallgató: Az itt töltött évek alatt megszerzett tudásom nem kizárólag a vadgazdálkodás témakörére korlátozódik, hanem ismeretekkel rendelkezem a természetvédelem, a környezetgazdálkodás, illetve a gazdaságtudomány terén is. Véleményem szerint a képzés színvonalát emelné a terepen töltött gyakorlati órák számának növelése, ennek ellenére örülnék a Vadgazda mérnöki MSc képzés beindításának is, amire úgy gondolom igen nagy az érdeklődés. Nagy Dóra, III. évfolyamos vadgazda mérnök hallgató: Végzős hallgatóként úgy gondolom, van némi rálátásom, az itt folyó képzésre, amely megfelelő szakmai hátteret nyújt a jövő szakemberei számára. Véleményem szerint az elméleti órák száma megfelelő, ugyanakkor a terepen végzett gyakorlatok számát emelni kellene. Tóth Norbert, II. évfolyamos vadgazda és végzős természetvédelmi mérnök hallgató: Mivel mind a két szak képzési rendszeréből vannak tapasztalataim, így elmondhatom, hogy egy színvonalas, szakmailag teljesen felkészült oktatói kör végzi a hallgatók képzését. Véleményem szerint a mai kor kívánalmainak, szakmaiságának mindkét képzés teljesen megfelel, azonban az elméleti képzés mellett, a gyakorlati képzés nagyobb hangsúlyt is kaphatna. Juhász Péter V. évfolyamos környezetgazdálkodási agrármérnök hallgató: Környezetgazdálkodási agrármérnök hallgatóként a szaktanszéken olyan tantárgyakat tanulhatok, amelyek kötődnek ugyan az alapszakomhoz, de mégis különböznek a klasszikus értelemben vett környezetgazdálkodási területtől, ami egy komplexebb látásmódot tesz lehetővé. Harmati Nóra Ili. évfolyamos természetvédelmi mérnök hallgató Orosz Nikolett Ili. évfolyamos természetvédelmi mérnök hallgató Kiss Gábor III. évfolyamos vadgazda mérnök hallgató
