Kelet-Magyarország, 2009. október (66. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-02 / 231. szám
2009, október 2., péntek KIÜT ÉRTÉK ÉS TUDÁS / II Garantáltan egészséges gyümölcs-biotermesztés Dremák Péter egyetemi tanársegéd, DE-AMTC Kertészettudományi Intézet A fogyasztók egyre inkább keresik a vegyszermentesen előállított, biotermesztésből származó árukat. A DE Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén olyan alma fajtagyűjteménnyel rendelkezünk, ahol ezt a módszert alkalmazzuk több mint 10 éve. Szigorú szabályokat kell betartanunk a termesztés során. Legfontosabbak a tápanyag utánpótlás, a növényvédelem, a növényápolási műveletek és a fajta megválasztása. A tápanyag utánpótlást vagy természetes trágyákkal vagy természetes alapú permettrá- gyákkal - amelyek a lombozaton keresztül gyorsan felvehetők- lehet biztosítani. A növényvédelemben az elemi réz és a kén jelenti az alapokat. Fontos hogy a rajzást mutató csapdákat kihelyezzük. A rovarokkal szemben a természetes növényi olajok, baktérium alapú szerek alkalmazhatók. Ezeknél is jobb, ha biztosítjuk a természetes ellenségek betelepülését. Az ápolási munkák közül kiemelkedő a megfelelő metszés a szellős korona érdekében. Másik a gyümölcsritkítás, amellyel a molykárt tudjuk csökkenteni. Ellenálló almafajták közé tartozik a rezisz- tens ’Remo’, ’Rewena’, ’Pilot’, az elterjedőben lévő ’Pinova’, a ’Topaz’, vagy történelmi fajtánk, az ’Asztraháni piros’. Választékbővítő zöldségkülönlegességek Dr. Hodossi Sándor Professor Emeritus, Kertészettudományi és Növényi biotechnológiai Tanszék Zöldségtermesztésünk szerkezete beszűkült. 2008-ban az összes zöldségtermő terület egy- harmadát 1 (csemegekukorica), felét-kéthar- madát 2 növény (csemegekukorica, zöldborsó) foglalta el. Ez az állapot szegényes termék- kínálatot jelent, és a fogyasztás nagyságrendje alapján (120 kg/év/ fő) jelentős importot feltételez. Valóban ez a helyzet, az európai uniós országokból származó termékek rendkívül gazdag kínálattal vannak jelen a hazai piacokon. A fogyasztókat nem éri hátrány, de a hazai termelőket és az országot igen. Import zöldség fogyasztással nem a magyar termelőknek adunk munkát, hanem más európai uniós országok kertészeit tartjuk el. Ebbe nem szabad beletörődni, ezen sürgősen változtatni kell. A jelenleginél többféle zöldség előállítására lenne szükség, olyanokra, amelyek újabb tápanyagokkal és ízekkel gazdagítják étrendünket. A választékbővítő zöldségféléket nem kell keresni és nem kell kitalálni, csak újra felfedezni. A hazai választék 100-150 évvel ezelőtt még sokkal gazdagabb volt, mint napjainkban. Újabban sok olyan zöldségfélét importálunk, amelyeket korábban még exportáltunk is. Közülük most egyre hívjuk fel a figyelmet: a feketegyökérre. 1 A FEKETEGYÖKÉR hazánkban is őshonos, évelő, de egyéves kultúrában előállított növény. Fogyasztásra kerülő karógyökere 25-30 cm hosszú, 2-3 cm vastag, kívül fekete, barnás fekete, belül fehér, tejnedvet tartalmaz. A spárgához hasonló ízű, és ahhoz hasonló módon is elkészíthető. Friss állapotban - októberben felszedve - ősz és tavasz között áll rendelkezésre. Viszonylag lassú fejlődésü, hosszú tenyészidejű növény. Áprilisban elvetve (20-40 cm sortáv) a gyökerek csak októberre érik el végleges méretüket. Kora tavaszi felszedésre a termesztés helyén is átteleltethető. Előállítása egyszerű, problémamentes, alig vannak károsí- tói. Franciaországban az egyik legfontosabb téli zöldségnövény. Mára már Németországban és Ausztriában is felfedezték. Nemcsak nyersen, konzervként is forgalmazzák. Megbecsült termék és ez az árában is kifejezésre jut. Egy 170 g töltősúlyú konzerv 3,49 euróba (kb. 950 Ft) kerül. Hektáronként átlagosan 201 gyökér állítható elő. Összevetve ezt a fenti árral megállapítható, hogy mind termelése, mind konzerválása jövedelmező tevékenység. Importból nálunk is beszerezhető nyersen, 800-900 Ft/kg áron. Feketegyökér köteg (Fotó: Dr. Dudás László) A katicabogár levéltetvekkel is táplálkozik (Fotó: Archív) Dr. Pethő Ferenc, a tanár ■ Tanítványaimra büszke vagyok, s ha velük találkozom, beszélgethetek az élet dolgairól. Avar László „A Debreceni Agrárhoz több kézzelfogható dolog köt. Például, oda jártam a Debreceni Mezőgazdasági Középiskolába, még a második világháború előtt, ahol ma az egyetem van. Ha belegondolok, hogy mára csaknem 70 évesek lettek azok az ostorfák, amelyeket mi ültettünk a Böszörményi út jobb oldalán, a homokos részre. Ezek alatt ma is sokan sétálnak, sokan parkolnak az árnyat adó hűsben, amikor egy-egy tanácskozásra, előadásra összegyűlnek a régiek és az újabban végzettek. Tokajban születtem 1929-ben, amiről - szoktam mondani - nem tehetek, de tehetek arról, hogy van életem. Református család gyermeke vagyok. Édesanyám volt a család központja, 6 gyermeket szült, s bennünket munkára nevelt. Megrögzött vágya volt, hogy a gyermekeit taníttassa. Én elsőszülött gyermekként Tokajban jártam 4 év polgárit, aztán kerültem a Debreceni Mezőgazdasági Középiskolába. Szakmai tapasztalat Nem Pallagra, hanem Pestre, az Egységes Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Szőlészettudományi Karára mentem továbbtanulni. Ott olyan tanáraim voltak, mint Mohácsi Mátyás, Okányi Iván, Probocskay Endre vagy Domokos János. Mi nyaranta különböző állami gazdaságokba jártunk gyakorlatra. így jutottam el Kölesei Állami Gazdaság Sonkádi Kerületébe (csodálatos, de nehéz terep, utolérhetetlen jonatán ízzel), a Kállósemjéni Állami Gazdaság Napkori Kerületébe, vagy még ugyanabban az évben a Zalaszentgróti Állami Gazdaságba, ahol megismerhettem az Dr. Pethő Ferenc akkori almafajták zömét. Minden vágyam, hogy a Nyírségbe kerüljek valamelyik állami gazdaságba. Ám a minisztérium személyzeti főosztályáról jött a parancs: Pethő Ferenc, végzett kertész, mint tanársegéd kezdheti meg a munkáját. Anyai intenciók alapján elvállaltam, s hangsúlyozom, hogy ennél jobb döntést nem hozhattunk volna. Ez a munkahely tette számomra lehetővé, hogy szakmailag igazán felkészüljek. Nagyon fontos dolog volt, hogy megtanítottak bennünket beszélni, Okányi ennek is mestere volt. Azt mondta, csak az az ember ér valamit, aki gondolatait értelmesen meg tudja fogalmazni, s azt érthetően tovább is tudja adni. Szerintem ez örök igazság az egyetemi katedrán. Örülök neki, hogy tűzzel-vassal oltották belénk a tudás továbbadásának alapjait, ami bázisát képezi a jó egyetemi oktatásnak. Az életem 1959-ben újabb fordulatot vett. Nyíregyházára kerültem, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe. Elfogadtam ezt az ajánlatot, így is közelebb kerültem Tokajhoz. Nyugdíjazásomig ez volt a munkám, az életem központja. Sőt, ma is az, mert Nyíregyházán élek, s nagyon sokfelé járok Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Közben a sors úgy hozta, hogy dolgoztam Újfehértón (a kutatóintézetben), tanítottam a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán és 1980-tól tanszékvezetőként a Debreceni Agrár- tudományi Egyetemen, egészen 1994-es nyugdíjazásomig. Ma is tevékeny vagyok. Szak- dolgozatokat bírálok, szakdolgozatok megírásában nyújtok segítséget. Az unokáim segítségével egy kis gyümölcsöst és egy kis faiskolát is működtetek. Amit elméletben összegyűjtöttem, azt most próbálom a gyakorlatban hasznosítani. Nagyon nehéz terület ez, ezért is tisztelem azokat, akik élethivatásszerűen gazdálkodnak. Ők új értéket állítanak elő, ami a nemzet- gazdaság alapja, mert ne feledjük, az ő adójukból finanszírozzuk az ország nem termelő ágazatait. Kétezer tanítvány Tanítványaimra büszke vagyok, s ha velük összetalálkozom, már mint szülőkkel, nagyszülőkkel beszélgethetek az élet dolgairól. Ha évente 60 hallgatót veszek alapul, akkor 1951 és 1994 között több, mint 2 ezer embert tanítottam. Kiemelni bárkit nehéz, ám néhány kedvenc tanítványom nekem is van. Nyíregyházán, az MVH-nál dolgozik Varga Erzsébet. Kedves teremtés, előfordul, hogy egy- egy tanácskozáson mindketten előadunk.” Varga Erzsébet, a tanítvány Nagyon jól hasznosítható és sok helyen használható diplomát adott a debreceni Agrár. Avar László „Mátészalkán érettségiztem az Esze Tamás Gimnáziumban 1986-ban. Ott találkoztam először azzal, hogy lehet jelentkezni a Debreceni Agrártudományi Egyetemre. Felvételi tájékoztatót tartottak nálunk, sőt, szerveztek felvételi előkészítő táborokat, feladatlapokat kellett kitölteni és visszaküldeni. Egyetemistákkal voltunk kapcsolatban, akik mint diáktanárok szerepeltek ebben a programban. Később az Agráron, amikor hallgató voltam, én is dolgoztam, mint diáktanár. Ma egy helyen dolgozom olyan kolléganővel, akinek én lehettem egyetemista koromban a felvételi előkészítős diáktanára. Kiváló közösség Kocsordi vagyok, Mátészalka mellől. A debreceni Agrárra bekerülni bennem maradandó élményt hagyott, nincs arra jobb kifejezés, mint egy kiváló közösség tagja lehettem. A jó közösség kialakulásához hozzájárult, hogy az évfolyamtársaim 80 százaléka velem együtt kollégista volt, s az egyetemmel egyetemben egy nagy családot alkottunk. Mi sem jellemzőbb az akkori viszonyokra, hogy mindenki mindenkinek köszönt, ami ma elképzelhetetlen. Nagyon jó iskola volt ez a szó szoros értelmében, hosszantartó kapcsolatok, barátságok születtek, s élnek máig. Számvitelközgazdász szakon végeztem, s a rendszer- változás utáni időszakban ez kitűnő diplomának bizonyult az elhelyezkedéshez. Sokan lettek közülünk bankos szakemberek, míg mások a mezőgazdaság különböző területeire kerültek. Meg kell mondjam, nagyon jól hasznosítható és sok helyen használható diplomát adott a debreceni Agrár. A kollégium egyszerre volt komoly és bulizós hely, rendezvényeket tartottunk, nevezetesek voltak a diáknapok, örök emlék a sárgulási bál. Az első években erős alapozást kaptunk, a kémia és a matek elég nehéz volt. Ez nem veszett kárba, mert az egyetem befejezése után abból a társaságból többen továbbtanultak, én a Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem másod- diplomát, sok más egykori debreceni agrárossal egyetemben. Mivel az agráros diploma megszerzése egybeesett a rendszerváltozással, a debreceniek szerveztek egy 6. évet, amikor lehetett továbbtanulni, új képzést szerezni vagy nyelvtanfolyamokat elvégezni. Bennmaradtam, ekkor végeztem el a felsőfokú külkereskedelmi és áruforgalmi tanfolyamot és a német mellé levizsgáztam angolból is. A végzést követően Nyíregyházára kerültem a megyei Földhivatalhoz. Onnan 2001-ben a SAPARD hivatalba mentem át, ahol az EU Előcsatlakozási Alapot kezeltük. Jelenleg az MVH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltségén, az EMVA beruházások kérelemkezelési osztály vezetője vagyok. Évente kb. 25-30 milliárd forint támogatás jut el rajtunk keresztül a szabolcsi gazdákhoz. Szívesen emlékszem Tanáraim közül szívesen emlékszem Ruzsányi Lászlóra, Veres Lászlóra, Pfau Ernőre vagy arra a Zajácz Gizellára, aki már akkor egy teljesen más világot képviselt a maga egyéniségével. Pethő Feri bácsi nagyon közel állt hozzám, tanított, vizsgáztam is nála. Később, már az MVH-nál dolgoztam, s előfordult, hogy tájékoztatókon mindketten előadást tartottunk, ami nekem feledhetetlen élmény. Tetszik, hogy ma is mennyire adnak az ő véleményére, nemcsak az egyszerű emberek, hanem a szakma nagyjai is. Az Agrárral változatlanul élő a kapcsolatom, legutóbb energiafű ügyben Bai Attilát kerestem meg, vagy vállalatgazdasági kérdésekben fordultam Posta Lászlóhoz és Apáti Ferenchez. Közben a gyermekeim is lassan felnőnek. Van egy 15 és egy 13 éves fiam. Az idősebb Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona Gimnáziumba jár és az angol nyelvet favorizálja.” Varga Erzsébet (Fotó: Avar) (Fotó: Avar)
